E téren nagyot vétenek, olykor örök
üdvösségüket veszélyeztetik, akik vakmerõen
vegyes házasságot kötnek, amitõl az Egyház
anyai szeretete és gondoskodása súlyos okokból
óvja övéit. Ez sok egyházi megnyilatkozásban
megtalálható, de valamennyit összefoglalja az egyházi
törvénykönyv kánonja: "Az Egyház
mindenütt teljes szigorúsággal tiltja a
házasságkötést két olyan megkeresztelt
személy között, kiknek egyike katolikus, másika eretnek
vagy szakadár. Ha fennforog a katolikus házastárs
és a gyermek lelki romlásának veszélye, a
házasságot maga az isteni törvény is tiltja."
(CIC 1060) Ha pedig az Egyház néha, a korviszonyok, tárgyi
és személyi okok miatt a szigorú tilalom alóli
fölmentést nem tagadja meg (mindig az isteni jog sérelme
nélkül és a lelki romlás elleni
biztosítékok mûködésével), igen
nehéz elérni azt, hogy a katolikus házasfél az
ilyen házasságban lelki kárt ne szenvedjen.
A vegyes házasságokból
származik gyakran az utódoknak a vallástól való
elpártolása, vagy legalábbis a vallás gyakorlásának
elhanyagolása, vagy a hitetlenséghez és vallástalansághoz
nagyon közel álló közömbösség. Az
ilyen házasságokban sokkal nehezebben jön létre a
lelkek élõ közössége, melynek a fent említett
misztériumot, Krisztus és az Egyház titokzatos kapcsolatát
kellene láthatóvá tennie.
Könnyen vész el ugyanis
a lelkek szorosabb közössége, mely miként Krisztus egyházának
jele és ismertetõjegye, úgy a keresztény házasságnak
is jelének, ékességének és díszének
kell lennie. Mert ahol a végsõ és legmagasabb dolgokban,
melyek szentek az ember szemében, azaz a vallásos igazságokban
és érzésekben különbözõ a lelkület
és az akarat, ott a lelkek köteléke is lazulni vagy oldódni
szokott. Félõ tehát, hogy a házastársak között
ellankad a szeretet, meginog a családi béke és boldogság,
mely leginkább a szívek egységének gyümölcse.
Mert amint már annyi századdal ezelõtt a régi római
jog is meghatározta: "A házasság a férfi és
a nõ egybekötése, teljes életközösség,
az isteni és az emberi jog összefonódása"
(Modestinus: In Digesta. 23,II. De
ritu nuptiarum).
|