|
Azok a
nehézségek, melyeket a kötelék
szilárdsága ellen három szempontból hoznak fel,
könnyen megoldhatók. Mindazok a bajok
elháríthatók és a veszélyek
megelõzhetõk, ha végsõ szükségben -- a
kötelék érintése és felbontása
nélkül -- megengedjük a feleknek a tökéletlen
válást, a különélést, melyet az
egyházi törvény meg is enged annak a kánonnak
világos szavaival, amely az ágytól, asztaltól
és együttlakástól való válás
ügyében határoz. (CIC 1128. k.) Az ilyen
különélés okait, föltételeit és
biztosítékait -- amelyek a gyermekek nevelését
és a család épségét eléggé
biztosítják, s a hitveseket, a gyermekeket és a
közjót fenyegetõ veszedelmeket
kielégítõen elhárítják -- az
egyházi törvénynek feladata megállapítani. Amennyiben
azonban polgári jogokról és
jogkövetkezményekrõl van szó, a világi
törvények körébe is tartozik.
Mindazok a bizonyítékok, melyeket fel szoktak hozni a házasság
fölbonthatatlansága mellett, s amelyeket föntebb mi is említettünk,
ugyanazzal a bizonyító erõvel szólnak a házasságok
bontásának szüksége ellen, s a válások
lehetõsége és polgári engedélyezése
ellen. S amennyi kiváló elõny szól a fölbonthatatlanság
mellett, ugyanannyi kár, mégpedig mind az egyénre, mind a
társadalomra végzetes kár jár a válások
nyomán.
|