c) Kölcsönös támogatás

A szeretet megnyilatkozása a családban nem szorítkozhat csak a külsõ segítségnyújtásra, hanem arra is kiterjed, sõt elsõsorban arra kell irányulnia, hogy a házasok a belsõ, lelki fejlõdésben és tökéletesedésben támogassák egymást, hogy az életközösségbõl eredõen napról napra elõrehaladjanak az erényekben, fõleg az isteni és a felebaráti szeretetben növekedjenek, mert végülis ezen "függ a törvény és a próféták" (Mt 22,40.). A tökéletes életszentségnek ugyanis az Isten által az emberek elé állított mintaképét, az Úr Jézus Krisztust valamennyien követhetik, és követniük is kell, bármilyen állásúak vagy foglalkozásúak, s Isten segítségével a lelki tökéletesség legnagyobb fokára is eljuthatnak, amint ezt a szentek nagy száma bizonyítja.

A hitveseknek kölcsönös lelki formálása, a kölcsönös tökéletesítésre való állandó törekvés, mint a Római Katekizmus tanítja (2. par. VIII.13.), joggal mondható a házasság elsõdleges okának és értelmének, ha a házasságot nem szorosan a gyermeknemzés és gyermeknevelés intézményének, hanem tágabb értelemben az egész élet közösségének és szövetségének fogjuk fel.