|
A becsületes emberek még jobban
meggyõzõdhetnek az Egyház e tárgyról adott
tanításának igazságáról, ha
számításba veszik a mesterséges születésszabályozás
módszereinek következményeit. Elõször is azt
gondolják meg, hogy ilyen eljárással milyen
könnyû út nyílik akár a
házastársak hûtlenségéhez, akár az
erköcsi fegyelem széleskörû
meggyengüléséhez. Nincs szükség hosszú
tapasztalatra ahhoz, hogy valaki megismerje az emberi gyengeséget
és megértse, hogy az embereknek -- különösen az
érzéki vágyaknak annyira kitett fiataloknak --
ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy megtartsák
az erköcsi törvényt, és nem szabad könnyû
utat engedni a törvény megszegésére. Attól is
tartani kell, hogy azok a férfiak, akik hozzászoktak a
fogamzásgátló eszközök
használatához, megfeledkeznek a nõk
tiszteletérõl, s nem törddve a nõk testi-lelki
egyensúlyával saját vágyaikat
kiszolgáló eszközzé teszik õket. Az ilyeneknek
a nõ többé nem sorstárs, aki felé tisztelettel
és szeretettel kell közelíteni.
Komolyan megfontolandó, hogy
a mesterséges fogamzásgátlással milyen veszedelmes
hatalom kerül azoknak a kormányoknak a kezébe, amelyek
semmit sem törõdnek az erkölcsi törvénnyel. Ki
tehetne szemrehányást egy kormánynak amiatt, hogy olyan
eszközöket használ egy egész nemzet
problémáinak megoldására, amelyek családon
belül bizonyos kérdések megoldására vannak
megengedve? Ki tilthatná meg a kormányoknak, hogy olyan
fogamzásgátló eszközöket részesítsenek
elõnyben, amelyeket hatásosabbnak látnak, sõt, hogy
ezek használatára mindenkit ne kötelezzenek,
valahányszor ezt szükségesnek látják?
Ezáltal az emberek azért, hogy az isteni törvény
megtartásából adódó egyéni,
családi, illetve közösségi nehézségeiket
elkerüljék, olyan lehetõséget adnának a
közhatalom kezébe, melyekkel az a házastársak
legbensõbb és legsajátabb feladatába avatkozhatna
be.
Ezért ha csak nem akarjuk
azt, hogy az élet fakasztásának feladata az emberek
kényére-kedvére legyen hagyva, el kell ismernünk az
embernek saját teste és testének funkciói feletti
hatalmának bizonyos határait, melyeket senkinek sem szabad
áthágnia. E határokat csak annak a tiszteletnek kedvéért
vonjuk meg, amely az egész emberi testet és természetes
feladatait megilleti, illetve a helyesen értelmezett
"totalitás elve" kedvéért, amit
Elõdünk, XII. Pius pápa világított meg.
|