II. A TANÍTÁS ALAPELVEI

1. AZ EMBER EGYSÉGBEN VALÓ SZEMLÉLÉSE

A születés problémáját éppúgy mint az ember életét érintõ többi problémát a részleges szempontokon túl (ilyenek a biológiai, pszichológiai, demográfiai és szociológiai szempontok) úgy kell szemlélni, hogy az egész embert és teljes hivatását, azaz nemcsak természetes és földi, hanem természetfölötti és örökkévaló hivatását is tekintetbe kell venni. Mivel sokan, akik a születésszabályozás mesterséges módjait védelmezik, a házastársi szeretetre vagy a szülõi felelõsségre hivatkoznak, kell hogy a házasélet e két fontos elemét pontosan megvilágítsuk és meghatározzuk. Ezt úgy tesszük, hogy emlékezetben tartjuk azt, amit e tárgyról a legutóbbi Zsinat legfõbb tekintéllyel a Gaudium et spes kezdetû lelkipásztori konstitúcióban mondott (vö. 47--52).