2. A HÁZASTÁRSI SZERETET

A házastársi szeretet akkor mutatja meg igazi természetét és nagyszerûséét ha végsõ forrásként Istenbõl származtatjuk, "aki a szeretet, és akitõl minden atyaság nevét kapja az égben és a földön" (vö. 1Jn 4,8) . A házasság tehát nem véletlenül vagy a természet vak erõinek játékaként születik, hanem a teremtõ Isten bölcsen és elõrelátóan azért alapította, hogy az emberek között megvalósítsa szeretetének tervét. A kölcsönös és személyes önátadás által, amely sajátosan és kizárólag az övék, a házastársak olyan személyes közösséget érnek el, amellyel egymást tökéletesítik, hogy az új életek létrehozásában és nevelésében Istennel együtt munkálkodjanak.

A keresztények számára a házasság -- mint kegyelemközlõ szentség -- olyan nagy méltóságra jutott, hogy Krisztus és az Egyház kapcsolatát jelzi.