Chapter, Paragraph
1 I,1 | 1. A búcsúk tanítása és sok évszázados
2 I,1 | sok évszázados gyakorlata a Katolikus Egyházban az isteni
3 I,1 | ránkhagyományozott kinyilatkoztatás "a Szentlélek segitségével
4 I,1 | bontakozik", miközben "az Egyház a századok folyamán az isteni
5 I,1(1) | Zsinat XXV. sess. Határozat a búcsúkról. DS 1835. -- Mt
6 I,1 | teljesednek benne Isten igéi." 2~A búcsúk tanának és üdvös
7 I,1 | egész Egyház mindig hitt, és a püspökök mint apostolutódok,
8 I,1 | apostolutódok, de elsõsorban a római pápák mint Szent Péter
9 I,1 | mint Szent Péter utódai a századok folyamán mind a
10 I,1 | a századok folyamán mind a lelkipásztori gyakorlatban,
11 I,2 | kinyilatkoztatásból tudjuk, a bûnöket az isteni szentség
12 I,2 | követik, melyeket akár itt a Földön az életnek fájdalmaival,
13 I,2 | viszontagságaival, s fóként a halál elviselésével, 3 akár
14 I,2 | halál elviselésével, 3 akár a másvilágon tûz és szenvedések,
15 I,2(3) | gyermekeidet. Vágyakozni fogsz a férjed után, õ pedig uralkodni
16 I,2(3) | feleséged szavára, és ettél a fáról, melyrõl megtiltottam,
17 I,2(3) | hogy egyél, átkozott lesz a föld miattad. Fáradsággal
18 I,2(3) | Arcod verítékével eszed a kenyeret, míg vissza nem
19 I,2(3) | kenyeret, míg vissza nem térsz a földbe, amelybõl vétettél,
20 I,2(3) | kell kapni akár magától a bûnbánó embertõl, akár a
21 I,2(3) | a bûnbánó embertõl, akár a büntetõ Istentõl". CCL 39,
22 I,2(3) | Aquinói Szent Tamás: "Mivel a bûn rendetlen cselekedet,
23 I,2(3) | vétkezik. Következésképpen a rend rá fog nehezedni, és
24 I,2 | büntetések által kell lerónunk. 4 A keresztények ezért mindenkor
25 I,2 | voltak gyõzõdve arról, hogy a gonosz útnak sok keserves
26 I,2 | következménye van, s hogy a gonosz út göröngyös, tövises
27 I,2(4) | marad; de ezek büntetését a másik világra tartják fönn.
28 I,2(4) | nevezzük az ítélet napjának azt a napot, amelyen élõk és holtak
29 I,2(4) | nyertünk, itt bûnhõdünk, de a jövendõ világban nem fognak
30 I,2(4) | bün-tetésekrõl, melyek azért érik a már bocsánatot nyert bûnösöket,
31 I,2(4) | bocsánatot nyert bûnösöket, hogy a másik világban ne kelljen
32 I,2 | ítélete azért rója ki ezeket a büntetéseket, hogy megtisztítsa
33 I,2 | büntetéseket, hogy megtisztítsa a lelket, megvédje az erkölcsi
34 I,2 | nagy javakat rombol le mind a bûnös személy, mind az emberi
35 I,2 | keresztényeinek lelkiismerete, hogy a bûn nemcsak az isteni törvény
36 I,2(5) | Vö. Hermász: A Pásztor 6, 1, 3. Funk: Patres
37 I,2 | hálátlan visszautasitása annak a szeretetnek, melyet Isten
38 I,2 | nekünk, amikor Krisztus a barátaivá hívta meg tanitványait,
39 I,2(6) | Megismeri az ökör gazdáját és a szamár urának jászolát;
40 I,2(6) | nem ismert meg engem és a népem nem értett meg." (
41 I,3 | 3. A bûnök teljes megbocsátásához
42 I,3 | tartozó javakat, amiket a bûn lecsökkentett vagy tönkre
43 I,3 | súlyosságából ismerjük föl a bûn esztelenségét és rosszaságát,
44 I,3 | rossz következményeit. ~A tisztítótûzról szóló tanításból
45 I,3 | világosan látható, hogy a bûn megbocsátása után is
46 I,3 | lerovandó büntetések, vagy a bûnök megtisztítandó maradványai. 8
47 I,3 | megtisztítandó maradványai. 8 A tisztítótûzben ugyanis az
48 I,3 | cselekedeteikért és mulasztásikért a bûnbánat megfelelõ gyümölcseivel
49 I,3(8) | fogjátok bevezetni e népet arra a földre, amelyet nekik adok."(
50 I,3(8) | Szám 20,12) "Miután láttad [a földet, melyet Izrael fiainak
51 I,3(8) | népedhez, miként elment a te testvéred, Áron, mert
52 I,3(8) | Cin pusztájában, amikor a közösség lázongott, megbántottatok
53 I,3(8) | akartatok megdicsõíteni elõttük a vizek fölött." (Szám; 27,
54 I,3(8) | tetteddet káromoltad az Urat, a fiú, aki született neked,
55 I,3(8) | Szent Ágoston: "Az embernek a bûnök megbocsátása után
56 I,3(8) | kell ebben az életben, bár a bûn az elsõdleges oka nyomoruságának.
57 I,3(8) | elsõdleges oka nyomoruságának. A büntetés huzamosabb mint
58 I,3(8) | büntetés huzamosabb mint a bûn, nehogy kevésbe vegyük
59 I,3(8) | bûn, nehogy kevésbe vegyük a bón amiatt, hogy vele ehggyütt
60 I,3(8) | ehggyütt mindjhárt megszûnik a bünmtetés is. A büntetés
61 I,3(8) | megszûnik a bünmtetés is. A büntetés azért éri bizonyos
62 I,3(8) | kárhoztata bûn, hogy érezze a földi nyomoruságot, javuljon
63 I,3 | elégtételt nyújtottak volna" 9 a halál után, tisztitó büntetésekkel
64 I,3 | büntetésekkel tisztulnak. Ezt a liturgikus imádságok is
65 I,3 | imádságok is igazolják, melyeket a szentmisére egybegyûlt keresztény
66 I,3 | egybegyûlt keresztény közösség a legõsibb idõktõl fogva mondott,
67 I,3 | irgalmára, hogy megszabaduljanak a bûnök büntetõ következményeitõl. ~
68 I,3(11) | bennünk igazság." (1Jn 1,8) A karthágói zsinat e rész
69 I,3(11) | azért, mert valóban így áll a dolog, legyen kiközösítve."
70 I,3(11) | zsinat, VI. sessio: Határozat a megigazulásról, 11. fej.
71 II,4 | melynek alapján egynek a bûne másoknak is árt, miként
72 II,4 | miként egynek életszentsége a többieknek is áldást hoz. 12
73 II,4 | többieknek is áldást hoz. 12 Így a Krisztus-hívõk segítik egymást
74 II,4 | Krisztus-hívõk segítik egymást a természetfölötti cél elérésében.
75 II,4(13) | Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõ;
76 II,4(13) | Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõ; aki bennem
77 II,4(13) | hogy az Egyház mint a megváltó kiegészítése és
78 II,4(13) | 8). E szavakkal érintjük a módot, hogy ... a titokzatos
79 II,4(13) | érintjük a módot, hogy ... a titokzatos Fõ, ami Krisztus,
80 II,4(13) | és az Egyház, mely itt a földön mint második Krisztus
81 II,4(13) | egyetlen új embert, akiben a kereszt üdvöthozó mûvének
82 II,4(13) | Krisztusról beszélünk, a Fõrõl és a testrõl, az egész
83 II,4(13) | Krisztusról beszélünk, a Fõrõl és a testrõl, az egész Krisztusról." (
84 II,4(13) | 3813) -- Szent Ágoston: "A mi Urunk, Jézus Krisztus
85 II,4(13) | tökéletes férfi Fõ is, test is: a Fõt abban az emberben ismerjük
86 II,4(13) | amelyik itt is, és szerte a földkerekségen; nem is csak
87 II,4(13) | mindazok, akik Ábeltõl kezdve a világ végéig megszületnek
88 II,4(13) | szentek teljes népe; ez a város Krisztus teste, melynek
89 II,5 | szenvedett értünk"; 14 "a mi bûneinkért sebezték meg,
90 II,5 | bûneinkért sebezték meg, a mi gonoszságainkért törték
91 II,5 | Krisztus nyomdokait követve 16 a keresztények mindig törekedtek
92 II,5 | õket, annál inkább követték a szenvedõ Krisztust, hordozták
93 II,5 | hordozták keresztjüket a maguk bûneinek és mások
94 II,5 | vétkeinek kiengesztelésére abban a biztos tudatban, hogy az
95 II,5 | üdvösség elnyerésében. 17 Ez a szentek közössége õsrégi
96 II,5(17) | apostol bûnbánatra buzdítja a fiatal rablót, amikor így
97 II,5(17) | kell, szívesen elviselem a halálodat, miként az Úr
98 II,5(17) | miként az Úr meghalt értünk. A lelkemet adom oda helyetted.«" (
99 II,5(17) | 650) "Hisszük ugyan, hogy a Bíró elõtt sokat számít
100 II,5(17) | Bíró elõtt sokat számít a vértanúk érdeme és az igazak
101 II,5(17) | elõtt fog állni az Õ népe." "A bûnbánónak, a jót tevõnek,
102 II,5(17) | Õ népe." "A bûnbánónak, a jót tevõnek, az esdeklõnek
103 II,5(17) | átruházható mindaz, amit számukra a vértanúk kértek és a papok
104 II,5(17) | számukra a vértanúk kértek és a papok tettek." (Szent Cyprianus:
105 II,5(17) | meghaltunk, nem hallgatják meg a másikért mondott imádságot:
106 II,5(17) | imádságot: fõként azért, mert a vértanúk szüntelenül kérik
107 II,5(17) | vértanúk szüntelenül kérik a bosszúállást a vérükért (
108 II,5(17) | szüntelenül kérik a bosszúállást a vérükért (Jel 6,10). Ha
109 II,5(17) | 10). Ha az apostolok és a vértanúk testben élve imádkozhatnak
110 II,5(17) | testben élve imádkozhatnak a többiekért, amikor még magukért
111 II,5(17) | mennyivel inkább megteszik ezt a gyõzelmükért megkoronázottan?" (
112 II,5(17) | 359) "Tehát sírni kell a sírókkal. Mikor tehát látsz
113 II,5(17) | látsz egy testvért, aki a bûnök büntetése miatt szomorkodik,
114 II,5(17) | bajából okulhatsz. Mert aki a felebarát bûnéért forró
115 II,5(17) | forró könnyeket hullatott, a testvért siratva megjavul. ...
116 II,5(17) | siratva megjavul. ... Gyászolj a bûn miatt. A bûn a lélek
117 II,5(17) | Gyászolj a bûn miatt. A bûn a lélek betegsége, a
118 II,5(17) | Gyászolj a bûn miatt. A bûn a lélek betegsége, a halhatatlan
119 II,5(17) | A bûn a lélek betegsége, a halhatatlan lélek halála,
120 II,5(17) | örvendünk minden élõnek; hanem a bûnösöket gyászoljuk, nemcsak
121 II,5(17) | bûnösöket gyászoljuk, nemcsak a halálbamenõket, hanem az
122 II,5(17) | hogy az egyik hordozza a msik büntetését, mert bizonyos
123 II,5(17) | bizonyos módon egyek. ... Ha a bûnért kirótt büntetésrõl
124 II,5(17) | büntetésrõl, akkor mindenki a saját bûnéért bûnhõdik,
125 II,5(17) | saját bûnéért bûnhõdik, mert a bûn aktusa személyes dolgok.
126 II,5(17) | akkor megesik, hogy az egyik a másik bûnéért bûnhõdik.
127 II,5(17) | hogy az anyagi károk vagy a test szenvedése a Lélek
128 II,5(17) | károk vagy a test szenvedése a Lélek üdvösségét szolgáló
129 II,5(18) | A szentek közössége tehát
130 II,5(18) | segítség kölcsönös cseréje a mennyei hazában vagy a tisztítótûzben
131 II,5(18) | cseréje a mennyei hazában vagy a tisztítótûzben vagy a mé
132 II,5(18) | vagy a tisztítótûzben vagy a mé földön zarándokló hívõk
133 II,5(18) | várost alkotnak, melynek a feje Krisztus, életõ elve
134 II,5(18) | feje Krisztus, életõ elve a szeretet." (XIII. Leó: Mirae
135 II,5(19) | A test ugyan egy, de sok tagja
136 II,5(19) | ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban
137 II,5(19) | tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban m;gis
138 II,5(19) | személyeként létezik. Ezt állítja a pogányok Tanítója a Korintusiakhoz
139 II,5(19) | állítja a pogányok Tanítója a Korintusiakhoz írt levelében,
140 II,5(19) | 1Kor 12,12), nyilván magát a Mestert követve, aki a magasságból
141 II,5(19) | magát a Mestert követve, aki a magasságból így szólt hozzá,
142 II,5 | emberiség megszabaduljon a bûntõl, és eljusson az Atyával
143 II,5 | Atyával való közösségre. Maga a megváltó Krisztus az, akiben
144 II,5(20) | kincstárat szerzett a küzdõ Egyháznak ... E kincstárat ...
145 II,5(20) | Egyháznak ... E kincstárat ... a mennyek országa kulcsainak
146 II,5(20) | annak utódai által átadott a híveknek üdvös használatra ...
147 II,5(20) | E kincstárba tartoznak a Boldogságos Istenszülõ és
148 II,5(20) | szentjeinek érdemeibõl áll, a tisztítótûz lelkeinek közbenjárást
149 II,5(20) | Jézus Krisztus és a szentek érdemei kincstárának
150 II,5 | mindig új érték, amivel a Boldogságos Szûz Mária és
151 II,5 | bízott mûvet; úgy, hogy a saját üdvösségükön munkálkodva
152 II,5 | üdvösségét is segítették a titokzatos Test egységében. ~"
153 II,5 | 16). Az úton levõknek és a Krisztus békéjében elszenderült
154 II,5 | elszenderült testvéreknek egysége a legkevésbé sem szakad meg,
155 II,5 | mindig vallott hite szerint a lelki javak közösségében
156 II,5 | egészét megszilárdítják a szentségben, nemesebbé teszik
157 II,5 | istentiszteletét, melyet itt a földön bemutat, és sokféleképpen
158 II,5 | bemutatván érdemeiket, melyeket a földön szereztek Jézus Krisztus,
159 II,5 | mindenben az Úrnak szolgálva és a saját testükben kiegészítve
160 II,5 | gondoskodásuk." 22 ~Ezért a hivek között, akik akár
161 II,5 | vétkeikért engesztelnek a tisztítótûzben, akár még
162 II,5 | tisztítótûzben, akár még a Földön zarándokolnak, állandóan
163 II,5 | zarándokolnak, állandóan fönnáll a szeretet köteléke, és az
164 II,5 | megbocsátásra késztetik, hogy a bûnbánó bûnösök minél hamarabb
165 III,6 | hivekre alkalmazza, sõt hogy a hívek maguk is munkálkodjanak
166 III,6 | arra, hogy imádkozzanak a bûnösök üdvösségéért, 23
167 III,6(23) | Amikor valaki látja, hogy a testvére bûnt követ el,
168 III,6(23) | testvére bûnt követ el, de ez a bûn nem jelenti számára
169 III,6(23) | bûn nem jelenti számára a halált, imádkozzék érte,
170 III,6 | megtartott, 24 fõként amikor a bûnbánók az egész közösség
171 III,6(24) | könyörgés értük Istennél és a szenteknél gyümölcsözõ és
172 III,6(24) | névtelen emberekrõl, és a földkerekségen élõ katolikus
173 III,6(25) | A nyilvános vezeklésben az
174 III,6(25) | ünnepi szentmise végeztével a római Egyházban a bûnbánók »
175 III,6(25) | végeztével a római Egyházban a bûnbánók »jajgatva és siránkozva
176 III,6(25) | jajgatva és siránkozva a földre vetik magukat. Ekkor
177 III,6(25) | földre vetik magukat. Ekkor a püspök könnyezve közledik
178 III,6(25) | bûnvallomást. Ezután elsõként a püspök kell föl és talpra
179 III,6(25) | kell föl és talpra állítja a földön fekvõket; majd a
180 III,6(25) | a földön fekvõket; majd a vezeklõkért mondott imádságok
181 III,6 | segítették. 26 Az Egyházban már a legrégibb idõ óta jócselekedeteket
182 III,6 | ajánlottak föl Istennek a bûnösök üdvösségéért, fõleg
183 III,6(26) | emberért imádkozunk; azzal a hittel, hogy ezeknek a lelkeknek,
184 III,6(26) | azzal a hittel, hogy ezeknek a lelkeknek, akikért imádkozunk,
185 III,6(26) | segítségére van, miközben a szemünk elõtt van a szent
186 III,6(26) | miközben a szemünk elõtt van a szent és félelmetes áldozat."
187 III,6(26) | és félelmetes áldozat." A koszorú példájára hivatkozva,
188 III,6(26) | példájára hivatkozva, melyet a császárnak kötnek, hogy
189 III,6(26) | császárnak kötnek, hogy a számûzötteknek kegyelmezzen
190 III,6(26) | kegyelmezzen meg, ugyanez a szent tanító ezzel fejezi
191 III,6(26) | nem koszorút kötünk, hanem a föláldozott Krisztust ajánljuk
192 III,6(26) | ajánljuk föl bûneinkért, kérvén a kegyes Istent, hogy nekik
193 III,6 | talál. 27 Mivel pedig azokat a szenvedéseket, melyeket
194 III,6 | szenvedéseket, melyeket a vértanúk hitükért és az
195 III,6 | igen nagyra értékelték, a vezeklõk kérni szokták a
196 III,6 | a vezeklõk kérni szokták a vértanukat, hogy az õérdemeiktõl
197 III,6 | hamarabb kapjanak föloldozást a püspöktõl. 28 Az igazak
198 III,6(27) | Szent János apostol a fiatal rabló megtérítésekor) "
199 III,6 | értékelték, hogy állították: a bûnbánót az egész keresztény
200 III,6 | tisztítja meg, s részesíti a megváltásban. 29 ~Minderrõl
201 III,6(28) | az Egyházban nélkülöztek, a börtönben a vértanúktól
202 III,6(28) | nélkülöztek, a börtönben a vértanúktól szokták könyörögve
203 III,6(28) | akik ajánló levelet kaptak a [még börtönben lévõ] vértanúktól, ...
204 III,6(28) | börtönben lévõ] vértanúktól, ... a bûnbocsátó kézrátétel után
205 III,6(28) | jöjjenek az Úrhoz azzal a békével, melyet a vértanúk
206 III,6(28) | azzal a békével, melyet a vértanúk a hozzánk intézett
207 III,6(28) | békével, melyet a vértanúk a hozzánk intézett levéllel
208 III,6(28) | hozzánk intézett levéllel a számukra kértek." (Szent
209 III,6 | hogy az egyes hívõk pusztán a saját erejükkel tevékenykednek
210 III,6 | erejükkel tevékenykednek a többi testvér bûneinek bocsánatáért,
211 III,6 | Egyház mint Krisztussal, a Fõve1 összekapcsolt egy
212 III,6(29) | cselekedeteitõl megtisztul és a nép könnyei megfürdetik
213 III,6(29) | könnyei megfürdetik azt, akit a nép könyörgései és könnyei
214 III,6(29) | könnyei megszabadítanak a bûntõl, s belsejében megtisztítanak.
215 III,6 | korában azonban általános volt a meggyõzõdés, hogy az üdvözítés
216 III,6 | mûvét az Egyház azoknak a pásztoroknak tekintélye
217 III,6 | közösségben vakósítja meg, akiket a Szentlélektõl állított püspökké
218 III,6(30) | Ha egy tagja sajog, a test nem tud örvendeni:
219 III,6(30) | és együtt kell mûködnie a gyógyulás érdekében. Az
220 III,6(30) | Az Egyház az egyikben is, a másikban is jelen van, de
221 III,6(30) | Krisztus. Amikor tehát te a testvérek térdét egyenesíted,
222 III,6(30) | Krisztus kéri az Atyát. Amit a Fiú kér, az mindig könnyen
223 III,6 | kormányzására. 31 Ezért a püspökök mindent okosan
224 III,6 | azt is megengedték, hogy a kánoni vezeklést más cselekedetekkel
225 III,6 | melyek talán könnyebbek, a közjó szempontjából megfelelõbbek
226 III,6 | szempontjából megfelelõbbek és a jámborság számára kedvezõbbek
227 III,6 | kedvezõbbek voltak, melyeket maguk a vezeklõk, sõt olykor más
228 III,6(31) | konstitúció 3. f., DS 3061; 20. "A püspöktõl függetlenül senki
229 III,6 | Lassankét így jöttek szokásba a búcsúk. ~
230 III,6(32) | magatartásban is kifejezik a megtérést, az elkülönítés
231 III,6(32) | közösségébe, ugyanakkor a püspök valami emberségesebb
232 III,7 | nyájának pásztorai Krisztus és a szentek érdemeinek alkalmazásával
233 III,7 | alkalmazásával meg tudják szabadítani a híveket a büneik után megmaradó
234 III,7 | tudják szabadítani a híveket a büneik után megmaradó büntetésektõl,
235 III,7 | éltetõ Szentlélek sugallatára a századok során kialakult
236 III,7 | századok során kialakult a búcsúk szokása. Ezáltal
237 III,7 | és nem elváltozás, 33 és a a kinyilatkoztatás gyökerébõl
238 III,7 | nem elváltozás, 33 és a a kinyilatkoztatás gyökerébõl
239 III,7 | gyökerébõl új érték fakad a hivek és az egész Egyház
240 III,7 | az egész Egyház javára. ~A búcsúk lassanként terjedõ
241 III,7 | története során akkor vált a leginkább nyilvánvalóvá,
242 III,7 | leginkább nyilvánvalóvá, amikor a római pápák úgy határoztak,
243 III,7 | helyettesítésére beszámítandók", 34 és "a büneiket valóban bánó és
244 III,7 | jócselekedeteket végzõ hívõknek "a mindenható Isten irgalmából
245 III,7 | teljes és bõséges, hanem a legteljesebb megbocsátását"
246 III,7 | kincstárat szerzett a küzdõ Egyháznak, ... ezt
247 III,7 | küzdõ Egyháznak, ... ezt a kincstárat pedig rábizta...
248 III,7 | rábizta... Szent Péterre, a mennyek országa kulcsainak
249 III,7 | utódaira és helyetteseikre itt a Földön, hogy üdvös módon
250 III,7 | üdvös módon osszák szét a hivek között, és sajátos,
251 III,7 | tekintettel engedjék el a bûneiket bánó és megvalló
252 III,7 | bánó és megvalló híveknek a bûneikért járó ideigtartó
253 III,7 | kincstárhoz tartoznak ... a Boldogságos Istenszülõ és
254 III,7(35) | A régiek megbízható elbeszélése
255 III,7(35) | megerõsítjük és jóváhagyjuk. ... A mindenható Isten irgalmából
256 III,7(35) | mindenkinek, akik ezeket a bazilikákat tisztelettel
257 III,7(35) | tartanak és meggyónnak ... a jelen és ezután minden századik
258 III,7(35) | teljes és bõséges, hanem a lehetõ legteljesebb bocsánatát
259 III,8 | 8. A már megbocsátott bûnökért
260 III,8 | búcsúnak” nevezték. 37 ~A búcsú részben megegyezik
261 III,8 | utakkal és módokkal, amik a bûnök visszamaradó mozzanatainak
262 III,8 | határozottan különbözik is tõlük. ~A búcsúban ugyanis az Egyház
263 III,8 | csupán imádkozik, hanem a megfelelõképpen fölkészült
264 III,8 | hatóségként adományoz Krisztus és a szentek elégtételeinek kincstárából
265 III,8 | büntetések elengedésére. 38 ~A cél pedig, amelyet az egyházi
266 III,8 | amelyet az egyházi hatóság a búcsúk engedélyezésével
267 III,8 | hogy ne csupán segítse a híveket a megérdernelt büntetések
268 III,8 | csupán segítse a híveket a megérdernelt büntetések
269 III,8 | büntetések lerovásában, hanem a jámborság, a bûnbánat és
270 III,8 | lerovásában, hanem a jámborság, a bûnbánat és a szeretet cselekedeteire
271 III,8 | jámborság, a bûnbánat és a szeretet cselekedeteire
272 III,8 | olyanokra, melyek növeli a hitet és elõmozdítják a
273 III,8 | a hitet és elõmozdítják a közjót. 39 ~Ha pedig a hivek
274 III,8 | elõmozdítják a közjót. 39 ~Ha pedig a hivek elhunytak megsegitésére
275 III,8 | megsegitésére ajánlják föl a búcsúkat, akkor kiváló módon
276 III,8 | kiváló módon gyakorolják a szeretetet, és miközben
277 III,8 | helyesebben végzik. ~Ezt a tanitást az Egyház tanitóhivatala
278 III,8 | védte meg és adta elõ. 40 A búcsúk gyakorlatába viszont
279 III,8 | csúsztak be, egyrészt mert "a mértéktelenül és feleslegesen
280 III,8 | erejétõl fosztották meg a vezeklõ elégtételt, 41 másrészt
281 III,8(40) | Pius pápa: Quod nuper, a rendkivüli szentév megnyitása.
282 III,8 | elégtételt, 41 másrészt pedig "a gyalázatos nyerészkedés"
283 III,8 | nyerészkedés" miatt káromolták a búcsúk nevét. 42 Az Egyház
284 III,8 | Egyházban rneg kell tartani a búcsúk gyakorlatát, mert
285 III,8 | búcsúk gyakorlatát, mert a keresztény nép számára nagyon
286 III,8 | sújtja mindazokat, akik a búcsút haszontalannak tartják,
287 III,8(42) | Trienti zsinat: Határozat a búcsúkról: DS 1835. ~
288 III,9 | milyen nagy értéket képvisel a búcsúnyerés mind az egyes
289 III,9 | csak röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat, az elsõ,
290 III,9 | az Urat, az Istent". 44 A hivek ugyanis, midõn elnyerik
291 III,9 | ugyanis, midõn elnyerik a búcsút, belátják, hogy õk
292 III,9 | belátják, hogy õk maguk a saját erejükkel nem tudnának
293 III,9 | tudnának jóvátételt adni a rosszért, amit a bûnükkel
294 III,9 | jóvátételt adni a rosszért, amit a bûnükkel saját maguknak
295 III,9 | üdvös alázat támad bennük. ~A búcsúk gyakorlata továbbá
296 III,9 | milyen nagy hasznára van a többieknek: mert ezáltal
297 III,9 | többieknek: mert ezáltal a többiek is könnyebben és
298 III,9 | egybekapcsolódni az Atyával. A búcsú gyakorlata tehát egyrészt
299 III,9 | egyrészt föllobbantja bennünk a szeretetet, másrészt kitûnõ
300 III,10 | 10. Hasonlóképpen a búcsúk használata fölkelti
301 III,10 | használata fölkelti bennünk a bizalmat és a reményt az
302 III,10 | fölkelti bennünk a bizalmat és a reményt az Atyaistennel
303 III,10 | ez úgy történik, hogy nem a hanyagságra ad alkalmat,
304 III,10 | teljes közösség elnyerésére. A búcsúk ugyanis ámbár ingyenes
305 III,10 | ajándékok mind az élõk, mind a megholtak javára csak bizonyos
306 III,10 | jócselekedeteket, másrészt hogy a hívõ kellõ fölkészültséggel
307 III,10 | szeresse Istent, tagadja meg a bûnöket, bizzék az Úr Krisztus
308 III,10 | erõsen higgyen abban, hogy a szentek közössége nagyon
309 III,10 | elhanyagolandó tény, hogy amikor a hivek búcsút nyernek, egyszersmind
310 III,10 | pásztorainak, elsõsorban a mennyország kulcsait birtokló
311 III,10 | kormányozzák Egyházát. ~A búcsúk üdvös intézménye
312 III,10 | búcsúk üdvös intézménye tehát a maga módján hozzájárul ahhoz,
313 III,10 | kapcsolódjék Krisztushoz a szeretet természetfölötti
314 III,10 | köteléke által. Minthogy pedig a szenvedõ egyház tagjai a
315 III,10 | a szenvedõ egyház tagjai a búcsúk révén hamarabb jutnak
316 III,10 | révén hamarabb jutnak be a mennyei egyház tagjai közé,
317 III,10 | egyház tagjai közé, azért a búcsúk által mind jobban
318 III,10 | mindnyájan el nem jutunk a hitben és az Isten Fia megismerésében
319 III,10 | emberré nem leszünk, elérve a krisztusi teljességet". 46 ~
320 III,11 | szüntelenül ajánlja hiveinek a búcsúk használatát, mely
321 III,11 | búcsúk használatát, mely a történelem tanúsága szerint
322 III,11 | történelem tanúsága szerint a keresztény nép számára nagyon
323 III,11 | akarja háttérbe szorítani a megszentelés és tisztulás
324 III,11 | egyéb módjait, fõként nem a szentmiseáldozatot és a
325 III,11 | a szentmiseáldozatot és a szentségeket, kiváltképp
326 III,11 | szentségeket, kiváltképp a szentgyónást, de az úgynevezett
327 III,11 | kisebbíteni az imádságnak, a vezeklésnek és a jótékonysági
328 III,11 | imádságnak, a vezeklésnek és a jótékonysági cselekedeteknek
329 III,11 | hatékonyabban adják meg a megszentelõdést és megtisztulást,
330 III,11 | szorosabban kapcsolódik az ember a szeretet által a Fõhöz,
331 III,11 | az ember a szeretet által a Fõhöz, Krisztushoz és az
332 III,11 | az Egyház egész testéhez. A szeretet kiemelkedõ helyét
333 III,11 | szeretet kiemelkedõ helyét a keresztény életben a búcsúk
334 III,11 | helyét a keresztény életben a búcsúk is igazolják. Nem
335 III,11 | elvégzése. Megmarad tehát a szeretet rendje, és ebbe
336 III,11 | rendje, és ebbe szövõdik bele a büntetések elengedése az
337 III,11 | és engedelrnességgel, és a katolikus család drága kincseként
338 III,11 | mindazonáltal szabadon hagyja a lehetõséget, hogy ki-ki
339 III,11 | szabadságával élve használja a megtisztulásnak és megszentelõdésnek
340 III,11 | eszközeit, de állandóan felhívja a hívõk figyelmét mindarra,
341 III,11 | figyelmét mindarra, ami a búcsúnál elõbbrevaló az
342 III,11 | Hogy pedig növekedjék a búcsúk iránti tisztelet
343 III,11 | újítást lát szükségesnek a búcsúk fegyelmében, és új
344 III,11(47)| búcsúk nagyon hasznosak a büntetés elengedésére, mégis
345 III,11(47)| cselekedetek érdemszerzõbbek a lényegi jutalmat tekintve;
346 III,12 | A búcsúfegyelem megújítása ~
347 III,12 | Az alábbi szabályok -- a püspöki karok véleményének
348 III,12 | változtatásokat vezetnek be a búcsúk fegyelmébe. ~Az Egyházi
349 III,12 | rendelkezései, valamint a Szentszéknek a búcsúkról
350 III,12 | valamint a Szentszéknek a búcsúkról szóló határozatai,
351 III,12 | mértéket kell megállapítani a részleges búcsúkra; csökkenteni
352 III,12 | búcsúkra; csökkenteni kell a teljes búcsúkat; egyszerûbb
353 III,12 | helyhez kötött búcsúkat. Ami a részleges búcsúkat illeti,
354 III,12 | búcsúkat illeti, elhagytuk a régi években és napokban
355 III,12 | állapítottunk meg, mely szerint a búcsúval ellátott jócselekedetet
356 III,12 | veendõ alapul. ~Mivel ugyanis a Krisztus-hívõ cselekedetével
357 III,12 | mértékben, minél nagyobb a cselekvõ szerete és a cselekedet
358 III,12 | nagyobb a cselekvõ szerete és a cselekedet értéke, úgy láttuk
359 III,12 | úgy láttuk jónak, hogy a büntetés elengedésének azt
360 III,12 | büntetés elengedésének azt a mértékét, amelyet a hivõ
361 III,12 | azt a mértékét, amelyet a hivõ saját cselekedetével
362 III,12 | amit az egyházi tekintély a részleges búcsúval szívesen
363 III,12 | búcsúval szívesen ad. ~Ami a teljes búcsúkat illeti,
364 III,12 | illeti, megfelelõnek látszott a számukat csökkenteni, hogy
365 III,12 | számukat csökkenteni, hogy a hivek a teljes búcsút kellõképpen
366 III,12 | csökkenteni, hogy a hivek a teljes búcsút kellõképpen
367 III,12 | kevéssé becsüljük; hiszen a legtöbb hivõnek bizonyos
368 III,12 | kellõképpen fölkészüljön a teljes búcsú elnyerésére. ~
369 III,12 | elnyerésére. ~Ami végül a tárgyakhoz vagy helyekhez
370 III,12 | búcsúkat illeti, nemcsak a számuk csökkentettük nagyon,
371 III,12 | csökkentettük nagyon, hanem még a nevüket is megszüntettük,
372 III,12 | hogy világosabbá váljék: a hivõk cselekedeteit gazdagítják
373 III,12 | cselekedeteit gazdagítják a búcsúk, és nem a tárgyakat
374 III,12 | gazdagítják a búcsúk, és nem a tárgyakat vagy helyeket,
375 III,12 | csupán alkalmul szolgálnak a búcsúk elnyerésére. Sõt
376 III,12 | búcsúk elnyerésére. Sõt a jámbor társulatok tagjai
377 Szab,1 | 1. A búcsú Isten szine elõtt
378 Szab,1 | búcsú Isten szine elõtt a már megbocsátott bûnökért
379 Szab,1 | büntetések elengedése, melyet a keresztény hivõ, aki megfelelõen
380 Szab,1 | fölkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket,
381 Szab,1 | segítségével, mely mint a megváltás szolgálója, Krisztus
382 Szab,1 | szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó
383 Szab,2 | 2. A búcsú részleges vagy teljes
384 Szab,2 | vagy teljesen szabadit meg a bûnökért járó ideigtartó
385 Szab,3 | 3. Mind a részleges, mind a teljes
386 Szab,3 | Mind a részleges, mind a teljes búcsúnyerést mindig
387 Szab,4 | 4. A részleges búcsút ezután
388 Szab,5 | 5. A hivõnek, aki legalább szívbéli
389 Szab,5 | elengedését ajándékozza, amennyi a saját cselekedetéért elengedtetett
390 Szab,6 | egyszer lehet nyerni; kivétel a 18. p. elõirása a "halál
391 Szab,6 | kivétel a 18. p. elõirása a "halál órájára". Részleges
392 Szab,7 | 7. A teljes búcsú elnyeréséhez
393 Szab,7 | elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt,
394 Szab,7 | szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül
395 Szab,7 | bûnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bûnöket is. ~
396 Szab,7 | bûnöket is. ~Ha nincs meg ez a teljes fölkészültség, vagy
397 Szab,7 | fölkészültség, vagy nem teljesülnek a mondott föltételek, kivéve
398 Szab,7 | mondott föltételek, kivéve a 11. pontban említett "akadályozottak"
399 Szab,7 | akadályozottak" esetét, a búcsú csak részleges lesz. ~
400 Szab,8 | 8. A három föltételt teljesíteni
401 Szab,8 | is; helyes azonban, hogy a szentáldozás és az imádság
402 Szab,8 | szentáldozás és az imádság a Szentatya szándékára azon
403 Szab,8 | Szentatya szándékára azon a napon történik, amelyen
404 Szab,9 | egy szentáldozással és egy a Szentatya szándékára mondott
405 Szab,10 | 10. A Szentatya szándékára történõ
406 Szab,10 | eleget teszünk, ha elmondunk a Szentatya szándékára egy
407 Szab,10 | Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A hiveknek azonban módjukban
408 Szab,10 | bármi más imádságot mondani a Szentatya szándékára, kinekkinek
409 Szab,10 | Szentatya szándékára, kinekkinek a Szentatya iránti egyéni
410 Szab,11 | 11. Érintetlenül hagyva a gyóntatóknak a CIC 1917.
411 Szab,11 | Érintetlenül hagyva a gyóntatóknak a CIC 1917. 935. kánonjában
412 Szab,11 | föltételek tekintetében, a helyi ordináriusok megengedhetik
413 Szab,11 | ordináriusok megengedhetik a joghatóságuk alá tartozó
414 Szab,11 | szentáldozáshoz, hogy elnyerhessék a teljes búcsút tényleges
415 Szab,12 | 12. A búcsúk fölosztása személyi,
416 Szab,12 | világosabban kitûnik majd, hogy a búcsú a hivek cselekedetéhez
417 Szab,12 | kitûnik majd, hogy a búcsú a hivek cselekedetéhez van
418 Szab,13 | 13. A búcsúk kézikönyvét át kell
419 Szab,13 | kézikönyvét át kell dolgozni abból a célból, hogy csak a jelentõsebb
420 Szab,13 | abból a célból, hogy csak a jelentõsebb imádságok és
421 Szab,13 | jelentõsebb imádságok és a jelentõsebb ájtatossági,
422 Szab,14 | világi intézmények, továbbá a hivek jámbor társulásai
423 Szab,14 | hogy teljes búcsút csak a Szentszéktõl megállapított
424 Szab,14 | elõterjesztést e tárgyban a legfõbb elöljáró, vagy jámbor
425 Szab,14 | jámbor társulások esetében a helyi fõpásztor. ~
426 Szab,15 | használják elnyerhetõ az a teljes búcsú, amelyet csak
427 Szab,15 | teljes búcsú, amelyet csak a megholtakért ajánlhatunk
428 Szab,15 | ajánlhatunk fel november 2-án. ~A plébániatemplomokban ezenfelül
429 Szab,15 | lehet nyerni teljes búcsút: a templom titulusának ünnepén (
430 Szab,15 | templom titulusának ünnepén (a "templombúcsú" napján) és
431 Szab,15 | templombúcsú" napján) és a Porciuncula búcsú napján,
432 Szab,15 | augusztus 2-án, vagy ha a megyésfõpásztor hozzájárul,
433 Szab,15 | megyésfõpásztor hozzájárul, a megelõzõ vagy a következõ
434 Szab,15 | hozzájárul, a megelõzõ vagy a következõ vasárnapon. A
435 Szab,15 | a következõ vasárnapon. A templomokhoz vagy kápolnákhoz
436 Szab,16 | áhitatos meglátogatása, és ott a Miatyánknak és a Hiszekegynek
437 Szab,16 | és ott a Miatyánknak és a Hiszekegynek elimádkozása. ~
438 Szab,17 | 17. Az a hivõ, aki bármely pap által
439 Szab,17 | részleges búcsút nyer. ~Ha pedig a kegytárgyat a pápa vagy
440 Szab,17 | Ha pedig a kegytárgyat a pápa vagy egy püspök áldotta
441 Szab,17 | püspök áldotta meg, akkor az a hivõ, aki ezt a kegytárgyat
442 Szab,17 | akkor az a hivõ, aki ezt a kegytárgyat áhítatos lélekkel
443 Szab,17 | apostolok ünnepén, ha elmondja a hitvallást bármilyen jóváhagyott
444 Szab,18 | aki kiszolgáltassa neki a szentségeket, és megadja
445 Szab,18 | Törvénykönyv 468. kánonjának 2. §-a értelmében teljes búcsúval
446 Szab,18 | az Egyház mint jó anya a halál órájára teljes búcsút
447 Szab,18 | imádságokat. Dicséretes, ha ennek a búcsúnak elnyeréséhez feszületet
448 Szab,18 | is használunk. ~Ugyanezt a teljes búcsút a hívõ akkor
449 Szab,18 | Ugyanezt a teljes búcsút a hívõ akkor is elnyerheti,
450 Szab,19 | 19. A teljes búcsúról szóló összes
451 Szab,19 | szabályokat fõként azt, ami a 6. pontnál található alkalmazni
452 Szab,19 | található alkalmazni kell azokra a teljes búcsúkra is, amelyeket
453 Szab,20 | 20. Az Anyaszentegyház a legmesszebbmenõen gondoskodni
454 Szab,20 | bármely szentmisét viszont a lehetõ legteljesebb közbenjáró
455 Szab,20 | közbenjáró hatással ruházza föl. ~A búcsúnyerésnek ez az új
456 Szab,20 | hónappal azután, hogy ez a Rendelkezés az Acta Apostolicae
457 Szab,20 | jan. 30-án) megjelenik. ~A kegytárgyak használatához
458 Szab,20 | éven belül be kell nyujtani a Sacra Paenitentiaria Apostolica-hoz.
459 Szab,20 | Hatályukat vesztik mindazok a búcsúk, amelyek e rendelkezés
460 Szab,20 | szabályzatunk elõírásai most és a jövõben is jogérvényesek
461 Szab,20 | 1967. év január 1-jén, a mi Urunk Jézus Krisztus
|