1027-elsze | elt-keves | kezel-paszt | pelda-zsolt
bold = Main text
Chapter, Paragraph grey = Comment text
1506 II,4 | kiinduló pontja, alapja és példája maga Krisztus, akivel Istentõl
1507 III,6(26) | félelmetes áldozat." A koszorú példájára hivatkozva, melyet a császárnak
1508 III,7(34) | nem dicsõségvágyból vagy pénzszerzsés miatt útra kell Isten jeruzsálemi
1509 II,5 | Egyház kincstára". 20 Ez persze nem valami évszázadokon
1510 Szab,20 | is. ~Kelt Rómában, Szent Péternél, 1967. év január 1-jén,
1511 III,7 | kincstárat pedig rábizta... Szent Péterre, a mennyek országa kulcsainak
1512 Szab,17 | búcsút is nyerhet Szent Pétert és Pál apostolok ünnepén,
1513 II,5(17) | Szent János: In Epistolam ad Philippenses. 1, 3, 3. PG 62, 203) "Ha
1514 Szab,15 | ajánlhatunk fel november 2-án. ~A plébániatemplomokban ezenfelül évente kétszer
1515 II,5(19) | személyeként létezik. Ezt állítja a pogányok Tanítója a Korintusiakhoz
1516 II,5 | Hiszen õk az örök haza polgárai, ott vannak az Úrnál (vö.
1517 III,6(24) | katolikus Egyházról ..." (Szt Polycarpus vértanusága 8,1. Ua., 321,
1518 II,4 | és tökéletesebb kiinduló pontja, alapja és példája maga
1519 Szab,19 | szabályokat fõként azt, ami a 6. pontnál található alkalmazni kell
1520 I,3(10) | el tõlünk." Oratio super populum az 1. vasárnap utáni hétfõn; "
1521 I,2(3) | amelybõl vétettél, mert por vagy és porrá leszel."(Ter
1522 Szab,15 | templombúcsú" napján) és a Porciuncula búcsú napján, augusztus
1523 I,2(3) | vétettél, mert por vagy és porrá leszel."(Ter 3,16-19 vö.
1524 III,8(38) | VI. Pál pápa: Sacrosancta Portiunculae levél, 1966, VII. 14. AAS
1525 I,3(10) | Nagyböjt 3. vasárnap, postcommunio) ~
1526 III,7(33) | Szent Vince: Commonitorium primum, 23: PL 50, 667-668. ~
1527 III,8(40) | 1398; Uõ: Romani Pontificis provida enciklika, 1477. XI. 27.
1528 II,4(13) | Krisztus." (Enarrationes in Psalmos XC, 1. PL 37,1159.) ~
1529 III,12 | Az alábbi szabályok -- a püspöki karok véleményének meghallgatása
1530 III,6 | a Szentlélektõl állított püspökké Isten egyházának kormányzására. 31
1531 III,6(26) | elhunyt szent atyákért és püspökökért, s általában minden közöttünk
1532 I,3(8) | testvéred, Áron, mert Cin pusztájában, amikor a közösség lázongott,
1533 III,6 | gondolták, hogy az egyes hívõk pusztán a saját erejükkel tevékenykednek
1534 III,8(40) | 25. DS 1026; Uõ: Super quibusdam levél 1351. IX. 29. DS 1059;
1535 III,8(40) | DS 264042; XI. Pius pápa: Quod nuper, a rendkivüli szentév
1536 Szab,19 | amelyeket eddig toties quoties “annyiszor ahányszor” búcsúknak
1537 III,7 | ezt a kincstárat pedig rábizta... Szent Péterre, a mennyek
1538 III,6(27) | Szent János apostol a fiatal rabló megtérítésekor) "Ettõl kezdve
1539 II,5(17) | bûnbánatra buzdítja a fiatal rablót, amikor így kiált neki: »
1540 Szab,7 | legyen zárva minden bûnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos
1541 I,2(3) | után, õ pedig uralkodni fog rajtad. Az embernek pedig mondta:
1542 II,5 | végrehajtották az Atyától rájuk bízott mûvet; úgy, hogy
1543 III,10 | Krisztus számára szeplõ és ránc nélküli, szent és szeplótelen
1544 II,5(20) | kaptunk az egyetemes Egyház ránkbízott kincstárából, mely Krisztusnak
1545 I,1 | nyugszik. 1 Ez apostolokról ránkhagyományozott kinyilatkoztatás "a Szentlélek
1546 I,3 | így tehát valamennyien rászorulnak Isten irgalmára, hogy megszabaduljanak
1547 III,12 | búcsúkat illeti, elhagytuk a régi években és napokban kifejezett
1548 III,7(35) | A régiek megbízható elbeszélése szerint
1549 III,10 | bennünk a bizalmat és a reményt az Atyaistennel való teljes
1550 III,8 | helyreigazítva "azt tanítja és rendeli, hogy az Egyházban rneg
1551 III,12 | Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezései, valamint a Szentszéknek
1552 Szab,20 | által kibocsátott apostoli rendelkezések ellenére, valamint egyéb
1553 Szab,20 | történt említés, megszûnnek e Rendelkezésnek az Acta Apostolicae Sedis-ben
1554 III,12 | s ami bõségesebben áll rendelkezésünkre, azt kevéssé becsüljük;
1555 II,5 | imádságai és jócselekedetei rendelkeznek Isten színe elõtt, akik
1556 III,10 | hívõ kellõ fölkészültséggel rendelkezzék: szeresse Istent, tagadja
1557 I,2 | ugyanis azt az egyetemes rendet, amit Isten kimondhatatlan
1558 I,2(3) | Szent Tamás: "Mivel a bûn rendetlen cselekedet, aki vétkezik,
1559 I,3 | vagy éppen az egyeternes rendhez tartozó javakat, amiket
1560 III,11 | Megmarad tehát a szeretet rendje, és ebbe szövõdik bele a
1561 III,8(40) | Pius pápa: Quod nuper, a rendkivüli szentév megnyitása. AAS
1562 I,3(11) | 8) A karthágói zsinat e rész így magyarázta: "Továbbá
1563 I,3(10) | akiket íly nagy misztériumok részeseivé tettél." (Nagyböjt 3. vasárnap,
1564 Szab,1 | kincstárát hivatalosan kezeli és részesít belõle. ~
1565 III,6 | fürdeti és tisztítja meg, s részesíti a megváltásban. 29 ~Minderrõl
1566 III,7 | büntetést hol teljesen, hol részlegesen, akár egyetemlegesen bárkinek,
1567 III,10 | szenvedõ egyház tagjai a búcsúk révén hamarabb jutnak be a mennyei
1568 III,6 | igazságoknak tudatában az Egyház rnár az elsõ idõktõl kezdve különféle
1569 III,8 | rendeli, hogy az Egyházban rneg kell tartani a búcsúk gyakorlatát,
1570 III,9 | felszólitja minden gyermekét, hogy rnérlegelje és fontolja meg, milyen
1571 I,3 | teljesen helyre kell állitanunk rnindazokat az akár egyéni, személyes
1572 II,5 | természetfölötti egységében rnint egyetlen misztikus személyben. 19 ~
1573 III,9 | társadalom javára. ~Hogy csak röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat,
1574 I,2 | és irgalmas ítélete azért rója ki ezeket a büntetéseket,
1575 I,3(10) | Vö. Missale Romanum: "Néped könyögését, Urunk,
1576 I,2 | minden bûn igen nagy javakat rombol le mind a bûnös személy,
1577 I,3 | föl a bûn esztelenségét és rosszaságát, illetve rossz következményeit. ~
1578 I,2(3) | Psalmum 58,1,13: "Minden rosszaságért, akár kicsi, akár nagy,
1579 III,9 | tudnának jóvátételt adni a rosszért, amit a bûnükkel saját maguknak
1580 Szab,20 | legteljesebb közbenjáró hatással ruházza föl. ~A búcsúnyerésnek ez
1581 Szab,20 | belül be kell nyujtani a Sacra Paenitentiaria Apostolica-hoz.
1582 III,6(31) | XXIII. sessio Decretum de sacramento ordinis 4. fej. DS 1768;
1583 III,8(38) | VI. Pál pápa: Sacrosancta Portiunculae levél, 1966,
1584 III,7 | szét a hivek között, és sajátos, észszerû okokra való tekintettel
1585 III,6(30) | Ha egy tagja sajog, a test nem tud örvendeni:
1586 III,8(40) | DS 1266; IV. Sixtus pápa: Salvator noster bulla, 1476. augusztus
1587 II,5 | gonoszságainkért törték össze, ... az Õ sebei szereztek nekünk gyógyulást". 15 ~
1588 II,5 | értünk"; 14 "a mi bûneinkért sebezték meg, a mi gonoszságainkért
1589 III,11 | cselekedeteknek értékelését. Mindezen segédeszközöknek közös vonása, hogy annál
1590 II,5 | az irgalmasság Atyjánál segithetnek testvéreiken az üdvösség
1591 II,4 | Így a Krisztus-hívõk segítik egymást a természetfölötti
1592 III,8 | abban áll, hogy ne csupán segítse a híveket a megérdernelt
1593 II,5(18) | imádságok, engesztelés, segítség kölcsönös cseréje a mennyei
1594 III,6 | az egész keresztény nép segitsége fürdeti és tisztítja meg,
1595 III,6(26) | akikért imádkozunk, nagyon segítségére van, miközben a szemünk
1596 I,1 | kinyilatkoztatás "a Szentlélek segitségével az Egyházban bontakozik",
1597 Szab,1 | feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, mely mint a megváltás szolgálója,
1598 II,5 | mindig törekedtek arra, hogy segitsék egymást az égi Atya felé
1599 III,9 | Krisztusban elhunyt testvéreinken segítünk vele. ~
1600 III,6(31) | A püspöktõl függetlenül senki ne tegyen olyat, ami az
1601 III,10 | hanyagságra ad alkalmat, hanem serkent az Istennel való teljes
1602 II,5(19) | Krisztus hirdeti Krisztust« (Sermones, 354,1; PL 39:1563)." (XII.
1603 III,6(26) | 9, 11, 27. PL 32, 775; Sermones72, 2: PL 38, 936; De cura
1604 I,1(1) | Vö. Trienti Zsinat XXV. sess. Határozat a búcsúkról.
1605 III,6(28) | Úgy gondolom, elébe kell sietnünk testvéreinknek, hogy akik
1606 III,6(25) | Egyház egész közössége együtt sír és tesz bûnvallomást. Ezután
1607 II,5(17) | tehát gyászra és szüntelen siralomra méltó." (Nagy Szent Vazul:
1608 III,6(25) | a bûnbánók »jajgatva és siránkozva a földre vetik magukat.
1609 II,5(17) | könnyeket hullatott, a testvért siratva megjavul. ... Gyászolj a
1610 II,5(17) | büntetése miatt szomorkodik, sírj vele, és légy iránta irgalmas.
1611 III,6(30) | kérleled; ugyanígy amikor õk sírnak miattad, Krisztus szenved,
1612 II,5(17) | Vigilantium 6. PL 23, 359) "Tehát sírni kell a sírókkal. Mikor tehát
1613 II,5(17) | 359) "Tehát sírni kell a sírókkal. Mikor tehát látsz egy testvért,
1614 Szab,17 | feszületet, keresztet, olvasót, skapulárét, érmet) áhitatos lélekkel
1615 III,6(31) | Antiochiai Szent Ignác: Ad Smyrnaeos 8, 1. Funk: Patres Apostolici
1616 I,2 | Istennek valóságos és soha eléggé föl nem mérhetõ megsértése,
1617 II,5(17) | ugyan, hogy a Bíró elõtt sokat számít a vértanúk érdeme
1618 I,3(11) | Vö. "Hiszen sokban vétünk mindnyájan." (Jak
1619 II,5 | itt a földön bemutat, és sokféleképpen hozzájárulnak az Egyház
1620 II,5 | Minél buzgóbb szeretet sürgette õket, annál inkább követték
1621 III,7 | szüntelenül éltetõ Szentlélek sugallatára a századok során kialakult
1622 III,8 | tekintélyükkel. Kiközösítéssel sújtja mindazokat, akik a búcsút
1623 II,5(17) | bûnéért ilyen büntetéssel sújtson." (STh I-II. 87, 8.) ~
1624 I,3 | E büntetések létébõl és súlyosságából ismerjük föl a bûn esztelenségét
1625 III,11(47)| büntetés elengedése." STh Suppl. 25, 2, 2.
1626 Szab,2 | hogy részben vagy teljesen szabadit meg a bûnökért járó ideigtartó
1627 III,7 | alkalmazásával meg tudják szabadítani a híveket a büneik után
1628 III,11 | Az Egyház mindazonáltal szabadon hagyja a lehetõséget, hogy
1629 III,11 | Isten fiainak szent és jogos szabadságával élve használja a megtisztulásnak
1630 Szab,19 | teljes búcsúról szóló összes szabályokat fõként azt, ami a 6. pontnál
1631 III,12 | amennyiben megfelelnek az új szabályoknak, továbbra is érvényben maradnak. ~
1632 Szab,17 | hivõ, aki bármely pap által szabályszerûen megáldott kegytárgyat (feszületet,
1633 III,12 | kifejezett meghatározást, és új szabályt vagyis mértéket állapítottunk
1634 Szab,20 | búcsúnyerésnek ez az új szabályzata életbe lép három hónappal
1635 Szab,20 | Úgy akarjuk, hogy jelen szabályzatunk elõírásai most és a jövõben
1636 I,3 | isteni bölcsességtõl ránk szabott büntetések elviselésével,
1637 II,5 | egysége a legkevésbé sem szakad meg, sõt az Egyház mindig
1638 I,2(6) | Megismeri az ökör gazdáját és a szamár urának jászolát; Izrael
1639 II,5(17) | hogy a Bíró elõtt sokat számít a vértanúk érdeme és az
1640 Szab,20 | való megjelenési napjától számitott három hónap után. A14. és
1641 Szab,20 | rendelkezés megjelenésétól számított két éven belül nem kapnak
1642 II,5(17) | így kiált neki: »Én adok számot helyetted Krisztusnak. Ha
1643 III,12 | búcsúkat illeti, nemcsak a számuk csökkentettük nagyon, hanem
1644 III,12 | megfelelõnek látszott a számukat csökkenteni, hogy a hivek
1645 III,6(26) | császárnak kötnek, hogy a számûzötteknek kegyelmezzen meg, ugyanez
1646 I,3(11) | valaki Szent János apostol szavait: »Ha azt állítjuk, hogy
1647 II,4(13) | Epistulam ad Ephesios 1, 8). E szavakkal érintjük a módot, hogy ...
1648 I,2(3) | Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél a fáról, melyrõl
1649 III,7(35) | a jelen és ezután minden századik évben bûneiknek nemcsak
1650 I,2 | javakat rombol le mind a bûnös személy, mind az emberi társadalom
1651 II,5 | rnint egyetlen misztikus személyben. 19 ~Így jön létre "az Egyház
1652 II,5(19) | hogy az Krisztus második személyeként létezik. Ezt állítja a pogányok
1653 Szab,12 | 12. A búcsúk fölosztása személyi, tárgyi és helyi búcsúkra
1654 III,12 | megalkotásában fõként három szempont volt irányadó: új mértéket
1655 III,6(26) | segítségére van, miközben a szemünk elõtt van a szent és félelmetes
1656 Szab,11 | juthatnak szentgyónáshoz vagy szentáldozáshoz, hogy elnyerhessék a teljes
1657 Szab,9 | búcsú is elnyerhetõ, de egy szentáldozással és egy a Szentatya szándékára
1658 III,6(24) | könyörgés értük Istennél és a szenteknél gyümölcsözõ és tökéletes
1659 III,11 | szentgyónást, de az úgynevezett szentelmények nyújtotta bõséges segítséget
1660 III,7(35) | Antiquorum habet 1. jubileumi szentévet kihirdetõ bullája. 1300.
1661 Szab,11 | nehézségek árán juthatnak szentgyónáshoz vagy szentáldozáshoz, hogy
1662 III,11 | szentségeket, kiváltképp a szentgyónást, de az úgynevezett szentelmények
1663 II,5(20) | mely Krisztusnak és az õ szentjeinek érdemeibõl áll, a tisztítótûz
1664 III,6 | vakósítja meg, akiket a Szentlélektõl állított püspökké Isten
1665 III,6(25) | nyilvános vezeklésben az ünnepi szentmise végeztével a római Egyházban
1666 III,11 | egyéb módjait, fõként nem a szentmiseáldozatot és a szentségeket, kiváltképp
1667 I,3 | is igazolják, melyeket a szentmisére egybegyûlt keresztény közösség
1668 Szab,20 | értük fölajánlott bármely szentmisét viszont a lehetõ legteljesebb
1669 I,2 | tudjuk, a bûnöket az isteni szentség és igazságosság által kiszabott
1670 I,3 | egész világ elõtt Isten szentsége és tündöklõ dicsõsége. E
1671 I,2 | megvédje az erkölcsi rend szentségét, és teljes méltóságában
1672 III,12 | rendelkezései, valamint a Szentszéknek a búcsúkról szóló határozatai,
1673 Szab,14 | hogy teljes búcsút csak a Szentszéktõl megállapított jelesebb napokon
1674 III,6 | gyakorlatot az Egyház õsi szokása szentül megtartott, 24 fõként amikor
1675 II,5(17) | Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem,
1676 II,5(17) | anyagi károk vagy a test szenvedése a Lélek üdvösségét szolgáló
1677 I,2 | akár a másvilágon tûz és szenvedések, vagyis tisztító büntetések
1678 III,6 | Mivel pedig azokat a szenvedéseket, melyeket a vértanúk hitükért
1679 II,5 | bûnt nem követett el", " szenvedett értünk"; 14 "a mi bûneinkért
1680 I,3(8) | bûnök megbocsátása után is szenvednie kell ebben az életben, bár
1681 III,10 | Egyház Krisztus számára szeplõ és ránc nélküli, szent és
1682 III,10 | és ránc nélküli, szent és szeplótelen legyen, 45 és csodálatos
1683 III,10 | fölkészültséggel rendelkezzék: szeresse Istent, tagadja meg a bûnöket,
1684 III,12 | minél nagyobb a cselekvõ szerete és a cselekedet értéke,
1685 I,2 | bölcsessége és végtelen szeretete határozott meg; és minden
1686 I,3 | igaz bûnbánattal, Isten szeretetében haltak meg, anélkül, hogy
1687 I,2 | visszautasitása annak a szeretetnek, melyet Isten Krisztusban
1688 III,6(23) | imádkozzék érte, és életet szerez annak, aki nem halált hozó
1689 II,4(13) | hanem az, amelyik itt is, és szerte a földkerekségen; nem is
1690 I,2(3) | föld miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed
1691 Szab,14 | Az egyes szerzetesrendek, szerzetes társulatok, fogadalom nélkül
1692 Szab,14 | 14. Az egyes szerzetesrendek, szerzetes társulatok, fogadalom
1693 III,7 | hogy üdvös módon osszák szét a hivek között, és sajátos,
1694 Szab,11 | elhatározzák, hogy az emlitett szetségekhez járulnak, mihelyt lehetõségük
1695 I,1 | isteni kinyilatkoztatás szilárd alapján nyugszik. 1 Ez apostolokról
1696 Szab,1 | 1. A búcsú Isten szine elõtt a már megbocsátott
1697 III,6(25) | könnyezve közledik feléjük és szintlén földre borul és az Egyház
1698 Szab,5 | A hivõnek, aki legalább szívbéli töredelemmel tesz részleges
1699 II,5(17) | gyógyító büntetésrõl van szó, akkor megesik, hogy az
1700 III,11 | szeretet rendje, és ebbe szövõdik bele a büntetések elengedése
1701 III,6 | Lassankét így jöttek szokásba a búcsúk. ~
1702 Szab,18 | föl, hogy élete folyamán szokásszerûen végzett valamilyen imádságokat.
1703 Szab,19 | annyiszor ahányszor” búcsúknak szoktak nevezni. ~
1704 I | Bevezetés ~Pál püspök ~Isten szolgáinak szolgája ~örök emlékezetül ~
1705 I | püspök ~Isten szolgáinak szolgája ~örök emlékezetül ~
1706 I,2 | hívta meg tanitványait, nem szolgáknak. 7 ~
1707 I,2(4) | minket, az fenytésünkre szolgál, hogy el ne itéltessünk
1708 III,8 | mozzanatainak megszüntetését szolgálják, ugyanakkor azonban határozottan
1709 III,12 | melyek csupán alkalmul szolgálnak a búcsúk elnyerésére. Sõt
1710 Szab,1 | segítségével, mely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt
1711 III,8 | Krisztustól kapott megváltás szolgálóleányának hatalmával élve nem csupán
1712 II,5 | 2,5), mindenben az Úrnak szolgálva és a saját testükben kiegészítve
1713 II,4(13) | Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõ; aki bennem
1714 II,4(13) | Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõ; aki bennem marad és Én
1715 II,5(17) | a bûnök büntetése miatt szomorkodik, sírj vele, és légy iránta
1716 III,11 | egyáltalán nem akarja háttérbe szorítani a megszentelés és tisztulás
1717 III,6(25) | után elbocsátja õket.«" (Szozomenosz: Historia Ecclesiae 7, 16.
1718 III,12 | hivõnek bizonyos idõre van szüksége, hogy kellõképpen fölkészüljön
1719 III,11 | Anyaszentegyház némi újítást lát szükségesnek a búcsúk fegyelmében, és
1720 Szab,20 | mi Urunk Jézus Krisztus születésének nyolcadnapján, pápaságunknak
1721 I,2(3) | kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni
1722 II,5(17) | halála, tehát gyászra és szüntelen siralomra méltó." (Nagy
1723 III,10 | rendelkezzék: szeresse Istent, tagadja meg a bûnöket, bizzék az
1724 III,8 | haszontalannak tartják, vagy tagadják azt, hogy az Egyháznak van
1725 III,6(27) | beszédeket intézve hozzá, nem tágított tõle mindaddig, míg, amint
1726 III,6 | test ad az elégtételt egyes tagjaiban. 30 ~Az egyházatyák korában
1727 III,6 | emberi gyarlóság nehéznek talál. 27 Mivel pedig azokat a
1728 Szab,19 | fõként azt, ami a 6. pontnál található alkalmazni kell azokra a
1729 III,6(24) | mindenkirõl, aki valaha találkozott vele, kicsinyekrõl és nagyokról,
1730 III,6 | cselekedetekkel helyettesítsék, melyek talán könnyebbek, a közjó szempontjából
1731 III,6(25) | elsõként a püspök kell föl és talpra állítja a földön fekvõket;
1732 III,9 | okoztak, ezért üdvös alázat támad bennük. ~A búcsúk gyakorlata
1733 III,11 | 11. Ezen igazságokra támaszkodva tehát az Anyaszentegyház,
1734 III,6 | vértanukat, hogy az õérdemeiktõl támogatva hamarabb kapjanak föloldozást
1735 I,1 | Isten igéi." 2~A búcsúk tanának és üdvös gyakorlatának helyes
1736 I,1 | dokumentumaikban tanítottak és tanítanak. ~
1737 I,1 | 1. A búcsúk tanítása és sok évszázados gyakorlata
1738 III,7 | szokása. Ezáltal az Egyház tanitásában és fegyelmében fejlõdés
1739 I,3 | A tisztítótûzról szóló tanításból világosan látható, hogy
1740 III,8 | helyesebben végzik. ~Ezt a tanitást az Egyház tanitóhivatala
1741 III,8 | megszüntetve és helyreigazítva "azt tanítja és rendeli, hogy az Egyházban
1742 I,1 | lelkipásztori gyakorlatban, mind tanitó jellegû dokumentumaikban
1743 III,6(26) | kegyelmezzen meg, ugyanez a szent tanító ezzel fejezi be beszédét: "
1744 III,8 | Ezt a tanitást az Egyház tanitóhivatala különféle megnyilatkozásokban
1745 II,5(19) | Ezt állítja a pogányok Tanítója a Korintusiakhoz írt levelében,
1746 I,1 | jellegû dokumentumaikban tanítottak és tanítanak. ~
1747 III,6 | az apostolok buzdították tanitványaikat arra, hogy imádkozzanak
1748 I,2 | Krisztus a barátaivá hívta meg tanitványait, nem szolgáknak. 7 ~
1749 II,4 | cél elérésében. E kommunió tanúja maga Ádám, akinek bûne minden
1750 III,10 | búcsút nyernek, egyszersmind tanulékonyan alávetik magukat az Egyház
1751 III,11 | használatát, mely a történelem tanúsága szerint a keresztény nép
1752 I,2(3) | Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist
1753 Szab,12 | cselekedetéhez van kötve, bár néha tárggyal vagy hellyel kapcsolatos. ~
1754 III,12 | gazdagítják a búcsúk, és nem a tárgyakat vagy helyeket, melyek csupán
1755 Szab,14 | Tegyen elõterjesztést e tárgyban a legfõbb elöljáró, vagy
1756 Szab,12 | búcsúk fölosztása személyi, tárgyi és helyi búcsúkra ettõ1
1757 III,9 | saját maguknak is, az egész társadalomnak is okoztak, ezért üdvös
1758 Szab,14 | nélkül közös életet folytató társaságok, világi intézmények, továbbá
1759 Szab,14 | továbbá a hivek jámbor társulásai búcsúinak jegyzékeit és
1760 Szab,14 | legfõbb elöljáró, vagy jámbor társulások esetében a helyi fõpásztor. ~
1761 III,7(35) | tisztelettel fölkeresik, bûnbánatot tartanak és meggyónnak ... a jelen
1762 III,8 | hogy az Egyházban rneg kell tartani a búcsúk gyakorlatát, mert
1763 III,7(35) | érvényesnek és üdvösnek tartjuk, s ezeket apostoli tekintélyünkkel
1764 II,5 | Ezenkívül e kincstárba tartozik még az mérhetetlen és páratlan
1765 III,12 | elengedéshez, amit az egyházi tekintély a részleges búcsúval szívesen
1766 III,6 | Egyház azoknak a pásztoroknak tekintélye alatt és velük közösségben
1767 III,8 | szent zsinatok hagyták jóvá tekintélyükkel. Kiközösítéssel sújtja mindazokat,
1768 III,7(35) | tartjuk, s ezeket apostoli tekintélyünkkel megerõsítjük és jóváhagyjuk. ...
1769 Szab,11 | cselekmények, mind föltételek tekintetében, a helyi ordináriusok megengedhetik
1770 III,7 | sajátos, észszerû okokra való tekintettel engedjék el a bûneiket bánó
1771 III,11(47)| érdemszerzõbbek a lényegi jutalmat tekintve; ami végtelenül jobb, mint
1772 I,1 | mindaddig, amig be nem teljesednek benne Isten igéi." 2~A búcsúk
1773 III,10 | csak bizonyos föltételek teljesítése után nyerhetõk el. Elnyerésükhöz
1774 Szab,1 | megfelelõen fölkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket,
1775 I,1 | folyamán az isteni igazság teljessége felé törekszik, mindaddig,
1776 II,4(13) | megváltó kiegészítése és teljességeként létezik, Krisztus pedig
1777 III,10 | leszünk, elérve a krisztusi teljességet". 46 ~
1778 Szab,7 | fölkészültség, vagy nem teljesülnek a mondott föltételek, kivéve
1779 II,5(20) | Mi, akik az égbõl teljhatalmat kaptunk az egyetemes Egyház
1780 Szab,15 | 15. Minden templomban, nyilvános kápolnában --
1781 Szab,15 | titulusának ünnepén (a "templombúcsú" napján) és a Porciuncula
1782 Szab,16 | 16. Templommal vagy kápolnával kapcsolatos
1783 Szab,15 | következõ vasárnapon. A templomokhoz vagy kápolnákhoz kapcsolt
1784 III,8 | égeikre gondolnak, földi tennivalóikat is helyesebben végzik. ~
1785 III,10 | Az sem elhanyagolandó tény, hogy amikor a hivek búcsút
1786 Szab,11 | elnyerhessék a teljes búcsút tényleges szentgyónás és szentáldozás
1787 I,2(3) | por vagy és porrá leszel."(Ter 3,16-19 vö. Lk 19, 41-44;
1788 III,6(30) | Amikor tehát te a testvérek térdét egyenesíted, Krisztust gyógyítod,
1789 I,2(3) | napján. Tövist és bojtorjánt terem neked... Arcod verítékével
1790 I,2(3) | így szólt: megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette
1791 III,7 | javára. ~A búcsúk lassanként terjedõ használata pedig az Egyház
1792 II,4(13) | marad és Én õbenne, az bõ termést hoz." (Jn 15, 5) "Ti pedig
1793 III,9 | Krisztusban, és hogy kinek-kinek természtfölötti élete milyen nagy hasznára
1794 II,4 | misztériumából fakadóan az emberek terrnészetfölötti kapcsolatban vannak egymással,
1795 I,2(3) | kenyeret, míg vissza nem térsz a földbe, amelybõl vétettél,
1796 II,4 | 4. Az isteni terv titokzatos és jóságos misztériumából
1797 II,5(17) | apostolok és a vértanúk testben élve imádkozhatnak a többiekért,
1798 III,11 | Krisztushoz és az Egyház egész testéhez. A szeretet kiemelkedõ helyét
1799 II,5(17) | Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus
1800 II,5(19) | egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban m;
1801 II,4(13) | beszélünk, a Fõrõl és a testrõl, az egész Krisztusról." (
1802 II,5(19) | mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünka keresztségben." (
1803 II,5 | Úrnak szolgálva és a saját testükben kiegészítve azt, ami még
1804 III,6(23) | Amikor valaki látja, hogy a testvére bûnt követ el, de ez a bûn
1805 I,3(8) | népedhez, miként elment a te testvéred, Áron, mert Cin pusztájában,
1806 II,5 | irgalmasság Atyjánál segithetnek testvéreiken az üdvösség elnyerésében. 17
1807 III,9 | amikor Krisztusban elhunyt testvéreinken segítünk vele. ~
1808 III,6(28) | gondolom, elébe kell sietnünk testvéreinknek, hogy akik ajánló levelet
1809 II,5 | Krisztus békéjében elszenderült testvéreknek egysége a legkevésbé sem
1810 II,5 | tehát gyöngeségünknek az õ testvéri gondoskodásuk." 22 ~Ezért
1811 II,5 | a szentségben, nemesebbé teszik istentiszteletét, melyet
1812 Szab,10 | föltételeinek teljesen eleget teszünk, ha elmondunk a Szentatya
1813 Szab,18 | fölkészült rá, azt az egyet tételezve föl, hogy élete folyamán
1814 I,3 | lecsökkentett vagy tönkre is tett. Ez történhet önkéntes jóvátétellel,
1815 III,6(32) | türelemmel és jócselekedetekkel tettben is, magatartásban is kifejezik
1816 I,3(8) | s nem halsz meg. De mert tetteddet káromoltad az Urat, a fiú,
1817 II,5(17) | vértanúk kértek és a papok tettek." (Szent Cyprianus: De lapsis
1818 I,3(10) | misztériumok részeseivé tettél." (Nagyböjt 3. vasárnap,
1819 I,2(6) | fiakat neveltem és naggyá tettem, õk pedig megvetetek engem.
1820 III,6 | pusztán a saját erejükkel tevékenykednek a többi testvér bûneinek
1821 II,5(17) | népe." "A bûnbánónak, a jót tevõnek, az esdeklõnek kegyesen
1822 III,7(34) | Aki tehát tiszta jámborságból, nem dicsõségvágyból
1823 II,5(19) | PG 44, 385); és ismeritek tisztelendõ testvérek Szent Ágoston
1824 III,11 | növekedjék a búcsúk iránti tisztelet és megbecsülés, az Anyaszentegyház
1825 Szab,10 | iránti egyéni áhítata és tisztelete szerint. ~
1826 III,7(35) | fölkeresték az Apostolfejedelem tiszteletreméltó bazilikáját, nagy bûnbocsánatot
1827 III,7(35) | akik ezeket a bazilikákat tisztelettel fölkeresik, bûnbánatot tartanak
1828 III,6 | nép segitsége fürdeti és tisztítja meg, s részesíti a megváltásban. 29 ~
1829 I,3 | nyújtottak volna" 9 a halál után, tisztitó büntetésekkel tisztulnak.
1830 I,2 | tûz és szenvedések, vagyis tisztító büntetések által kell lerónunk. 4
1831 II,5(20) | szentjeinek érdemeibõl áll, a tisztítótûz lelkeinek közbenjárást és
1832 I,3 | rossz következményeit. ~A tisztítótûzról szóló tanításból világosan
1833 III,11 | szorítani a megszentelés és tisztulás egyéb módjait, fõként nem
1834 I,3 | tisztitó büntetésekkel tisztulnak. Ezt a liturgikus imádságok
1835 Szab,15 | teljes búcsút: a templom titulusának ünnepén (a "templombúcsú"
1836 III,9 | többieknek: mert ezáltal a többiek is könnyebben és szorosabban
1837 II,5(17) | testben élve imádkozhatnak a többiekért, amikor még magukért is
1838 Szab,6 | búcsút viszont napjában többször is nyerhetünk, hacsak kifejezetten
1839 II,4 | természetfölötti kapcsolat nagyobb és tökéletesebb kiinduló pontja, alapja
1840 I,3 | a bûn lecsökkentett vagy tönkre is tett. Ez történhet önkéntes
1841 Szab,5 | hivõnek, aki legalább szívbéli töredelemmel tesz részleges búcsúval
1842 II,5 | a keresztények mindig törekedtek arra, hogy segitsék egymást
1843 I,1 | igazság teljessége felé törekszik, mindaddig, amig be nem
1844 II,5 | meg, a mi gonoszságainkért törték össze, ... az Õ sebei szereztek
1845 III,11 | búcsúk használatát, mely a történelem tanúsága szerint a keresztény
1846 III,7 | használata pedig az Egyház története során akkor vált a leginkább
1847 I,3 | vagy tönkre is tett. Ez történhet önkéntes jóvátétellel, aminek
1848 Szab,10 | A Szentatya szándékára történõ imádkozás föltételeinek
1849 I,2 | a bûn nemcsak az isteni törvény áthágása, hanem azonfelül
1850 III,6 | vértanúk hitükért és az isteni törvényért viseltek el, igen nagyra
1851 III,10 | alávetik magukat az Egyház törvényes pásztorainak, elsõsorban
1852 Szab,15 | kápolnában azok számára, akik törvényesen használják elnyerhetõ az
1853 I,2 | hogy a gonosz út göröngyös, tövises és ártalmas számára, akik
1854 I,2(3) | táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem neked...
1855 III,6(27) | intézve hozzá, nem tágított tõle mindaddig, míg, amint mondják,
1856 III,8 | határozottan különbözik is tõlük. ~A búcsúban ugyanis az
1857 I,3(10) | irgalmasan fordítsd el tõlünk." Oratio super populum az
1858 Szab,19 | búcsúkra is, amelyeket eddig toties quoties “annyiszor ahányszor”
1859 III,12 | megfelelnek az új szabályoknak, továbbra is érvényben maradnak. ~
1860 I,3(8) | In Joannis evangelium tractatus 124,5. PL 35,1972.)
1861 III,6(30) | tagja sajog, a test nem tud örvendeni: az egész együtt
1862 III,6 | Ezeknek az igazságoknak tudatában az Egyház rnár az elsõ idõktõl
1863 II,5 | kiengesztelésére abban a biztos tudatban, hogy az irgalmasság Atyjánál
1864 III,7 | érdemeinek alkalmazásával meg tudják szabadítani a híveket a
1865 I,2 | isteni kinyilatkoztatásból tudjuk, a bûnöket az isteni szentség
1866 III,9 | könnyebben és szorosabban tudnak egybekapcsolódni az Atyával.
1867 III,9 | maguk a saját erejükkel nem tudnának jóvátételt adni a rosszért,
1868 I,3 | elõtt Isten szentsége és tündöklõ dicsõsége. E büntetések
1869 III,6(32) | istenfélelemmel, könnyekkel, türelemmel és jócselekedetekkel tettben
1870 I,2 | elviselésével, 3 akár a másvilágon tûz és szenvedések, vagyis tisztító
1871 III,7(35) | külön-külön érvényesnek és üdvösnek tartjuk, s ezeket apostoli
1872 III,6 | munkálkodjanak testvéreik üdvösségén. És így az Egyház egész
1873 II,5 | mûvet; úgy, hogy a saját üdvösségükön munkálkodva testvéreik üdvösségét
1874 II,4(13) | embert, akiben a kereszt üdvöthozó mûvének állandósításában
1875 III,6 | volt a meggyõzõdés, hogy az üdvözítés mûvét az Egyház azoknak
1876 III,10 | hiszen épp õket bízta meg az Üdvözítõ, hogy legeltessék és kormányozzák
1877 Szab,10 | szándékára egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A hiveknek azonban módjukban
1878 II,5(19) | Egyházat: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?(ApCsel 9,4; 22,7;
1879 II,5(19) | szólt hozzá, amikor õ még üldözte az Egyházat: »Saul, Saul,
1880 III,6(25) | nyilvános vezeklésben az ünnepi szentmise végeztével a római
1881 Szab,5 | cselekedetet, az Egyház ugyanannyi büntetés elengedését ajándékozza,
1882 III,6(26) | számûzötteknek kegyelmezzen meg, ugyanez a szent tanító ezzel fejezi
1883 Szab,18 | keresztet is használunk. ~Ugyanezt a teljes búcsút a hívõ akkor
1884 III,11 | az Anyaszentegyház némi újítást lát szükségesnek a búcsúk
1885 III,8(40) | VI. Kelemen pápa: Unigentius Dei Filius szentévi bulla,
1886 III,7 | alapján, mely szerint az Ur nyájának pásztorai Krisztus
1887 I,2(3) | fogsz a férjed után, õ pedig uralkodni fog rajtad. Az embernek
1888 I,2(6) | ökör gazdáját és a szamár urának jászolát; Izrael pedig nem
1889 III,6(28) | kézrátétel után jöjjenek az Úrhoz azzal a békével, melyet
1890 II,5 | 1Tim 2,5), mindenben az Úrnak szolgálva és a saját testükben
1891 II,5 | polgárai, ott vannak az Úrnál (vö. 2Kor 5,8), és õáltala,
1892 I,2 | következménye van, s hogy a gonosz út göröngyös, tövises és ártalmas
1893 III,6 | idõktõl kezdve különféle utakat ismert és használt föl,
1894 III,8 | megegyezik azokkal az egyéb utakkal és módokkal, amik a bûnök
1895 I,3(10) | super populum az 1. vasárnap utáni hétfõn; "Kérünk, Urunk mentsd
1896 III,7(34) | egyházának megszabadítására, útja mindenfajta vezeklésnek
1897 I,2 | gyõzõdve arról, hogy a gonosz útnak sok keserves következménye
1898 III,7 | birtokosára, valamint az õ utódaira és helyetteseikre itt a
1899 III,10 | kulcsait birtokló Szent Péter utódjának, hiszen épp õket bízta meg
1900 II,5(20) | Istenszülõ és az elsõ igaztól az utolsóig minden szent érdemei." (
1901 III,7(34) | vagy pénzszerzsés miatt útra kell Isten jeruzsálemi egyházának
1902 III,8(40) | levél 1351. IX. 29. DS 1059; V. Márton pápa: Inter cunctas
1903 I,2(3) | közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz a férjed után, õ pedig
1904 II,4(13) | Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõ;
1905 II,4(13) | Ti pedig Krisztus teste vagytok és testének tagjai."( 1Kor
1906 III,6 | alatt és velük közösségben vakósítja meg, akiket a Szentlélektõl
1907 III,6(24) | megemlékezett mindenkirõl, aki valaha találkozott vele, kicsinyekrõl
1908 II,5(17) | nincs akadálya annak, hogy valakit Isten vagy ember más bûnéért
1909 II,5 | egységében. ~" Mert Krisztus valamennyi híve az õ Lelkének birtokában
1910 II,4(13) | létezik, Krisztus pedig valamiképpen beteljesedik az Egyházban (
1911 I,2(3) | cselekedet, aki vétkezik, valamilyn rend ellen vétkezik. Következésképpen
1912 III,7 | Istenszülõ és az összes választottak érdemei." 36 ~
1913 III,12 | megszüntettük, hogy világosabbá váljék: a hivõk cselekedeteit gazdagítják
1914 II,5(17) | PG 62, 203) "Ha önként vállalt elégtételrõl beszélünk,
1915 III,11 | hagyományait, hanem fogadják vallásos hittel és engedelrnességgel,
1916 III,6(23) | Valljátok meg tehát egymásnak bûneiteket
1917 II,5 | meg, sõt az Egyház mindig vallott hite szerint a lelki javak
1918 II,5(17) | PG 31, 258259) "Tehát nem válogatás nélkül gyászoljuk azokat,
1919 I,3 | után is maradhatnak, és valójában gyakran maradnak vissza
1920 I,2 | elhanyagolása, 6 Istennek valóságos és soha eléggé föl nem mérhetõ
1921 III,7 | Egyház története során akkor vált a leginkább nyilvánvalóvá,
1922 III,12 | meghallgatása után -- alkalmas változtatásokat vezetnek be a búcsúk fegyelmébe. ~
1923 II,4(13) | szentek teljes népe; ez a város Krisztus teste, melynek
1924 II,4(13) | fognak Krisztusban, az egy városhoz tartozó szentek teljes népe;
1925 II,5(18) | hívõk között, akik egyetlen várost alkotnak, melynek a feje
1926 Szab,15 | megelõzõ vagy a következõ vasárnapon. A templomokhoz vagy kápolnákhoz
1927 III,8 | különféle megnyilatkozásokban védte meg és adta elõ. 40 A búcsúk
1928 III,12 | jócselekedetet végzõ hivõ cselekedete veendõ alapul. ~Mivel ugyanis a
1929 II,4(13) | akik Ábeltõl kezdve a világ végéig megszületnek és hinni fognak
1930 II,5(17) | ítélet napja eljön, e világ végén, Krisztus ítélõszéke elõtt
1931 Szab,7 | búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt,
1932 III,6 | vezeklõk, sõt olykor más hivõk végeztek el. 32 Lassankét így jöttek
1933 III,6(25) | vezeklésben az ünnepi szentmise végeztével a római Egyházban a bûnbánók »
1934 II,5 | nyomdokait, megszentelõdtek és végrehajtották az Atyától rájuk bízott
1935 Szab,18 | élete folyamán szokásszerûen végzett valamilyen imádságokat.
1936 III,8 | tennivalóikat is helyesebben végzik. ~Ezt a tanitást az Egyház
1937 III,12 | szabályok -- a püspöki karok véleményének meghallgatása után -- alkalmas
1938 I,2(4) | világra tartják fönn. Nem véletlenül nevezzük az ítélet napjának
1939 III,6 | pásztoroknak tekintélye alatt és velük közösségben vakósítja meg,
1940 I,2(3) | bojtorjánt terem neked... Arcod verítékével eszed a kenyeret, míg vissza
1941 III,6 | vezeklõk kérni szokták a vértanukat, hogy az õérdemeiktõl támogatva
1942 III,6(24) | Egyházról ..." (Szt Polycarpus vértanusága 8,1. Ua., 321, 323.) ~
1943 II,5(17) | szüntelenül kérik a bosszúállást a vérükért (Jel 6,10). Ha az apostolok
1944 I,3(10) | meg minden büntetéstõl és veszedelemtõl azokat, akiket íly nagy
1945 Szab,20 | Apostolica-hoz. Hatályukat vesztik mindazok a búcsúk, amelyek
1946 I,2(3) | térsz a földbe, amelybõl vétettél, mert por vagy és porrá
1947 III,6(25) | jajgatva és siránkozva a földre vetik magukat. Ekkor a püspök
1948 II,5 | hazába, akár elkövetett vétkeikért engesztelnek a tisztítótûzben,
1949 II,5 | maguk bûneinek és mások vétkeinek kiengesztelésére abban a
1950 I,3 | mondani szokták mindennapos vétkeket: 11 így tehát valamennyien
1951 III,6(23) | aki nem halált hozó bûnnel vétkezett." (1Jn 5, 16.)
1952 I,3(8) | És mondta Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen. És mondta Nátán
1953 I,3(11) | Vö. "Hiszen sokban vétünk mindnyájan." (Jak 3,2) -- "
1954 I,3(8) | nyomoruságot, javuljon és vezekeljen." In Joannis evangelium
1955 III,7 | cselekedetek "mindenfajta vezeklés helyettesítésére beszámítandók", 34
1956 III,6(25) | A nyilvános vezeklésben az ünnepi szentmise végeztével
1957 Szab,13 | ájtatossági, jótékonysági és vezeklési cselekedetek legyenek búcsúval
1958 III,6 | megengedték, hogy a kánoni vezeklést más cselekedetekkel helyettesítsék,
1959 III,6(25) | földön fekvõket; majd a vezeklõkért mondott imádságok után elbocsátja
1960 III,12 | alkalmas változtatásokat vezetnek be a búcsúk fegyelmébe. ~
1961 II,5 | egymást az égi Atya felé vezetõ úton imádsággal, lelki javak
1962 III,6(27) | állhatatosságával el nem vezette az Egyház ölébe. ..." (Alexandriai
1963 II,5(17) | Szent Jeromos: Contra Vigilantium 6. PL 23, 359) "Tehát sírni
1964 III,8(38) | Portiunculae levél, 1966, VII. 14. AAS 58 (1966) 633. ~
1965 I,2(4) | hogy el ne itéltessünk e világgal együtt."(1Kor 31--32.);
1966 Szab,14 | életet folytató társaságok, világi intézmények, továbbá a hivek
1967 III,12 | nevüket is megszüntettük, hogy világosabbá váljék: a hivõk cselekedeteit
1968 Szab,12 | kezdve megszûnik, mert így világosabban kitûnik majd, hogy a búcsú
1969 I,2(4) | ezek büntetését a másik világra tartják fönn. Nem véletlenül
1970 III,7(33) | Vö. Lerini Szent Vince: Commonitorium primum, 23:
1971 III,6 | és az isteni törvényért viseltek el, igen nagyra értékelték,
1972 I,3 | lelkünk õszinte megtérésével visszaállítsuk az Istennel való barátságot,
1973 III,8 | gyakorlatába viszont nem egyszer visszaélések csúsztak be, egyrészt mert "
1974 III,8 | Az Egyház azonban e visszaéléseket megszüntetve és helyreigazítva "
1975 III,8 | és módokkal, amik a bûnök visszamaradó mozzanatainak megszüntetését
1976 III,6(32) | idejének elteltével méltán visszatérhetnek az imádság közösségébe,
1977 I,2 | megsértése,sõt hálátlan visszautasitása annak a szeretetnek, melyet
1978 I,2 | fájdalmaival, nyomoruságaival és viszontagságaival, s fóként a halál elviselésével, 3
1979 II,5(19) | Krisztusnak az Egyházat. (vö. De vita Moysi, PG 44, 385); és ismeritek
1980 I,3(8) | megdicsõíteni elõttük a vizek fölött." (Szám; 27, 13-14) "
1981 Szab,14 | kiadványait minél elõbb fölül kell vizsgálni avégett, hogy teljes búcsút
1982 I,3 | gyümölcseivel elégtételt nyújtottak volna" 9 a halál után, tisztitó
1983 III,11 | Mindezen segédeszközöknek közös vonása, hogy annál hatékonyabban
1984 Szab,20 | kívül helyez minden ide vonatkozó kiváltságot, az értük fölajánlott
1985 I,2(4) | megítélnénk magunkat, nem vonnánk magunkra ítéletet. Ha azonban
1986 II,4(13) | Enarrationes in Psalmos XC, 1. PL 37,1159.) ~
1987 II,5(18) | életõ elve a szeretet." (XIII. Leó: Mirae caritatis enciklika,
1988 III,6(31) | ApCsel 20,28; Trienti zsinat XXIII. sessio Decretum de sacramento
1989 I,1(1) | Vö. Trienti Zsinat XXV. sess. Határozat a búcsúkról.
1990 II,5 | tisztítótûzben, akár még a Földön zarándokolnak, állandóan fönnáll a szeretet
1991 Szab,7 | szükséges, hogy ki legyen zárva minden bûnös ragaszkodás,
1992 III,8 | nagyon üdvös dolog, és szent zsinatok hagyták jóvá tekintélyükkel.
1993 I,2(6) | vö. MTörv 8, 11. 32, 15; Zsolt 105, 21; 118; Bölcs 7, 14;
|