5. Krisztus ugyanis, "aki bûnt nem követett el", " szenvedett értünk"; ¹⁴ "a mi bûneinkért sebezték meg, a mi gonoszságainkért törték össze, ... az Õ sebei szereztek nekünk gyógyulást". ¹⁵

Krisztus nyomdokait követve ¹⁶ a keresztények mindig törekedtek arra, hogy segitsék egymást az égi Atya felé vezetõ úton imádsággal, lelki javak fölajánlásával és vezeklõ engeszteléssel. Minél buzgóbb szeretet sürgette õket, annál inkább követték a szenvedõ Krisztust, hordozták keresztjüket a maguk bûneinek és mások vétkeinek kiengesztelésére abban a biztos tudatban, hogy az irgalmasság Atyjánál segithetnek testvéreiken az üdvösség elnyerésében. ¹⁷ Ez a szentek közössége õsrégi dogmája, ¹⁸ melyben Isten egyes gyermeinek élete Krisztusban és Krisztus által csodálatosan összekapcsolódik az összes többi keresztény testvér életével Krisztus titokzatos testének természetfölötti egységében rnint egyetlen misztikus személyben. ¹⁹

Így jön létre "az Egyház kincstára". ²⁰ Ez persze nem valami évszázadokon át összegyülemlett halmaza az anyagi javaknak, hanem az az Isten elõtti végtelen és kimerithetetlen érték, amit Krisztus engesztelései és érdemei jelentenek: amelyeket Õ fölajánlott, hogy az egész emberiség megszabaduljon a bûntõl, és eljusson az Atyával való közösségre. Maga a megváltó Krisztus az, akiben megvannak és hatnak megváltásának elégtételei és érdemei. ²¹ Ezenkívül e kincstárba tartozik még az mérhetetlen és páratlan és mindig új érték, amivel a Boldogságos Szûz Mária és az összes szentek imádságai és jócselekedetei rendelkeznek Isten színe elõtt, akik az Úr Krisztus kegyelmébõl követték az Õ nyomdokait, megszentelõdtek és végrehajtották az Atyától rájuk bízott mûvet; úgy, hogy a saját üdvösségükön munkálkodva testvéreik üdvösségét is segítették a titokzatos Test egységében.

" Mert Krisztus valamennyi híve az õ Lelkének birtokában összeolvad az egy Egyházba, és egymáshoz kapcsolódik õbenne (vö. Ef 4,16). Az úton levõknek és a Krisztus békéjében elszenderült testvéreknek egysége a legkevésbé sem szakad meg, sõt az Egyház mindig vallott hite szerint a lelki javak közösségében erõsebb lesz. Abból következõen ugyanis, hogy az égiek bensõségesebben egyesülnek Krisztussal, az Egyház egészét megszilárdítják a szentségben, nemesebbé teszik istentiszteletét, melyet itt a földön bemutat, és sokféleképpen hozzájárulnak az Egyház további épüléséhez (vö. 1Kor 12,12--27). Hiszen õk az örök haza polgárai, ott vannak az Úrnál (vö. 2Kor 5,8), és õáltala, õvele és õbenne szüntelenül közbenjárnak értünk az Atyánál, bemutatván érdemeiket, melyeket a földön szereztek Jézus Krisztus, Isten és az emberek egyetlen közvetítõje által (vö. 1Tim 2,5), mindenben az Úrnak szolgálva és a saját testükben kiegészítve azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedésébõl testének, az Egyháznak javára (vö. Kol 1,24). Nagy segítséget nyújt tehát gyöngeségünknek az õ testvéri gondoskodásuk." ²²

Ezért a hivek között, akik akár eljutottak már az égi hazába, akár elkövetett vétkeikért engesztelnek a tisztítótûzben, akár még a Földön zarándokolnak, állandóan fönnáll a szeretet köteléke, és az összes javak bõségesen áradó kölcsönös cseréje, melyekkel az egész titokzatos test minden bûnéért engesztelve kiengesztelik az isteni igazságosságot; Isten irgalmát pedig megbocsátásra késztetik, hogy a bûnbánó bûnösök minél hamarabb eljussanak Isten házanépe javainak teljes élvezetére.