Part.Chapter.Paragraph.Number
1 1. 1.11.4| Igéje azért öltött testet (Jn 1,14), hogy közvetítõ legyen
2 2. 2.1.1 | sugalmazására (2Tim 3,16; vö. Jn 16,13). A Lélek tevékenysége
3 2. 2.1.2 | Próféta" (Mt 16,14; Mk 6,15; Jn 4,19) címeket, sõt, ez utóbbit
4 2. 2.1.2 | értelemben (vö. Lk 4,5-7; Jn 6,15), nem utasította vissza
5 2. 2.1.2 | tanúságot tegyen az igazságról" (Jn 18,36-37). Voltaképpen Jézus
6 2. 2.1.2 | rabszolgát (Mk 10,45; Lk 22,27; Jn 13,13-16). ~c) Nagyjelentõségû
7 2. 2.1.2 | tanítványai "el tudnak viselni" (Jn 16,12). ~d) Ugyanakkor Jézus
8 2. 2.1.2 | Szentlélek segítségével (Jn 16,13). Így amikor az Utolsó
9 2. 2.1.2 | negyedik evangéliumban (Jn 3,34; 7,16; 8,26; 12,49;
10 2. 2.1.2 | tanítványainak (Lk 24,49; ApCsel 1,8; Jn 16,7). Végül sejteti, hogy
11 2. 2.1.3 | negyedik evangéliumban (pl. Jn 17,1: "Atyám, eljött az
12 2. 2.1.3 | megdicsõítsen téged"; vö. még Jn 3,35-36; 5,19-23), vagy
13 2. 2.1.4 | Szava" (Jel 19,13; 1Jn 1,1; Jn 1,1-14); "Isten Báránya",
14 2. 2.1.4 | megöltek, mégis él (Jel 5,6k; Jn 1,29; 1Pét 1,19), a hûséges "
15 2. 2.1.4 | 5), az igazi "Pásztor" (Jn 10,1; vö. Ez 34), az új
16 2. 2.1.4 | és Isten Fia (Róm 8,29; Jn 20,31). ~
17 2. 2.2.1 | régóta "hittek benne" (vö. Jn 2,11), nagyon hiányos maradt
18 2. 2.2.1 | ApCsel 10,40k; vö. 1.3; Jn 20,19-29). Az apostolok
19 2. 2.2.1 | azelõtt homályos volt (vö. Jn 2,22), és sok cselekedete
20 2. 2.2.1 | és sok cselekedete is (Jn 12,16). De legfõképpen szenvedésének
21 2. 2.2.1 | Húsvét estéjén megkaptak (Jn 20,22), ugyanennek a Léleknek
22 2. 2.3.1 | kinyilatkoztatta az embereknek (Jn 17,6), aki "váltságul adta
23 2. 2.3.1 | mindazt, amit Jézus mondott (Jn 14,26) és vezeti el õket
24 2. 2.3.1 | õket a teljes igazságra (Jn 16,13), míg "Isten szavai"
25 2. 2.3.2 | szenvedés nélkül (Mt 5,11; Jn 15,20; 16,33; Kol 1,24).
26 2. 2.3.2 | asszony fájdalmával (Mt 24,8; Jn 16,21-22). Mindaz, ami teremtmény,
27 2. 2.3.2 | legyõzte "e világ fejedelmét" (Jn 12,31; 16,11.33). Ezért
28 2. 2.3.2 | érette (Mt 24,9-13 és párh.; Jn 16,2; Jel 6,9-11), hogy
|