Part.Chapter.Paragraph.Number

 1 2. 1.1.1|      embert: õ hívja Ábrahámot (Ter 12,1-3) és utódokat ad neki,
 2 2. 1.1.1|        majd a föld minden népe (Ter 12,3; 22,18; 26,4). Egyedül
 3 2. 1.1.2|          a mindenség teremtõje (Ter 1,1-2,4), elsõsorban úgy
 4 2. 1.2.1|       önmagára" tett esküjében (Ter 22,16-18) nyilvánított ki,
 5 2. 1.2.1| végrehajtsák tervét: Ábrahámot (Ter 18,19), Mózest (Kiv 3,7-
 6 2. 1.2.1|         adni az ígéret földjét (Ter 15,18; 22,17; Józs 24,8-
 7 2. 1.2.1|       parancsait és törvényeit (Ter 18,19; Kiv 15,25; 21,1;
 8 2. 1.2.1|         a körülmetélés kijelöl (Ter 17,9-13), hanem minden emberre
 9 2. 1.2.1|        a szivárvány jele révén (Ter 9,12-17; vö. Iz 25,6; 66,
10 2. 1.4.1|  jóságának megnyilvánulásaként (Ter 1,1-2,4; Zsolt 8). A bölcsnek
11 2. 1.4.2|   meglettek" (Zsolt 33,6-9; vö. Ter 1,3k). A Teremtés az õ Szavának