Part.Chapter.Paragraph.Number
1 El | végül eljutottak a názáreti Jézus szavait és tetteit illetõen,
2 El | nincs bennük érdeklõdés Jézus Krisztus és az õ szerepe
3 El | ígéreteknek a beteljesedése Jézus Krisztusban. ~
4 1. 1 | teljes beszámolót adjunk a Jézus Krisztusra vonatkozó tanulmányokról.
5 1. 1.1.2 | Heilsgeschichte, ld. 1.1.6) Jézus Krisztus személyét sokkal
6 1. 1.2.3 | Újszövetségre. Így a "történeti Jézus Krisztusról" végzett egyes
7 1. 1.2.3 | teológusok (pl. P. Schoonenberg) Jézus Krisztus "emberi személyérõl"
8 1. 1.2.3 | skolasztikusok beszéltek Jézus Krisztus "egyedi" és "egyedülálló
9 1. 1.3.1 | kezdve a kutatások valójában Jézus életének történeti rekonstrukciójára
10 1. 1.3.1 | vele éltek - , valamint Jézus önmagáról alkotott tudatára.
11 1. 1.3.1 | Christentums). A "történeti Jézus" kutatása azonban olyan,
12 1. 1.3.3 | 1.1.3.3 Jézus történeti kutatása a legnyilvánvalóbb
13 1. 1.3.3 | helyzetének. Soha nem semleges. Jézus személye minden emberre
14 1. 1.3.3 | tanulmányozni és bemutatni Jézus emberi valóságát, a halállal
15 1. 1.4.1 | evangéliumától, ahogyan azt Jézus hirdette az evangéliumi
16 1. 1.4.1 | szövegek tanúsága szerint, Jézus, a Messiás és Isten Fia
17 1. 1.5 | 1.1.5 Jézus megközelítése a judaizmus
18 1. 1.5.1 | 1.1.5.1 Jézus személyiségének megértéséhez
19 1. 1.5.2 | tanulmányokat szentelt közvetlenül Jézus személyének és a kereszténység
20 1. 1.5.2 | Megpróbálták kiemelni Jézus zsidó-voltát (pl. P. Lapide),
21 1. 1.5.3 | történész, akinek érdeklõdése a "Jézus testvér" (S. ben Chorin)
22 1. 1.5.3 | Némelyek odáig mentek, hogy Jézus kínszenvedését az Izajás
23 1. 1.5.4 | nézeteket, amelyek meghaladják Jézus emberi alakját, ilyen fõleg
24 1. 1.6.2 | forgó címeket vagy maga Jézus alkalmazta magára, szorosan
25 1. 1.6.2 | egymástól. ~(b) W. Pannenberg Jézus feltámadásának tényébõl
26 1. 1.6.2 | ezért úgy gondolja, hogy Jézus istensége is bebizonyítható
27 1. 1.6.2 | bebizonyítható ilyen módon. Jézus életének és mûködésének
28 1. 1.6.2 | meggyõzõdésbõl indul ki, hogy Jézus igehirdetése elindította
29 1. 1.6.2 | ezeket az ígéreteket, amikor Jézus halálát és feltámadását
30 1. 1.6.2 | eszközeivé. Szeretetében Jézus osztozott a bûntõl és szenvedéstõl
31 1. 1.7.1 | az egész világegyetemben. Jézus Krisztust mint Isten megtestesült
32 1. 1.7.2 | vonatkozásai azonban csak Jézus személyében jutnak tökéletességre,
33 1. 1.7.3 | létezésére irányítja, aki Jézus volt. Megvizsgálja, hogyan
34 1. 1.7.3 | Megvizsgálja, hogyan vette magára Jézus Isten és az emberiség ügyét,
35 1. 1.7.4 | oly módon tanulmányozza Jézus személyes tapasztalatát,
36 1. 1.7.4 | és összefüggést állít fel Jézus tapasztalata és a közös
37 1. 1.7.4 | között. Az a halál, amelyet Jézus mint "eszkatológikus próféta"
38 1. 1.8 | 1.1.8 Jézus Krisztus "egzisztencialista"
39 1. 1.8 | egzisztencialista" értelmezése ~Jézus hasonlóan antropológiai
40 1. 1.8.1 | kiindulópontjául, amelyeket a Jézus életérõl szóló "liberális"
41 1. 1.8.1 | elemekkel. Így a "történeti Jézus" a lehetõ legtávolabb kerül
42 1. 1.8.2 | nyújt. Ezt az üzenetet jelzi Jézus keresztje, Isten hiteles "
43 1. 1.9.1 | kérdéseitõl indíttatva fordult Jézus felé. Miközben megfigyelték,
44 1. 1.9.1 | emberi társadalom bajait, a Jézus által követett "praxist"
45 1. 1.9.2 | érdekében, mondják, maga Jézus is a szegények ügyéért szállt
46 1. 1.9.3 | elvét" (E. Bloch) keresi, és Jézus "praxisában", amely a testvéri
47 1. 1.9.5 | összpontosítanak. E nézetek szerint Jézus mint ember valójában egy
48 1. 1.10.1| szintézishez. A názáreti Jézus és a hit Krisztusa két olyan
49 1. 1.11.1| kiindulva kimutatják, hogy a Jézus szavaiban és emberi tapasztalatában
50 1. 1.11.2| egymástól azt a módot, ahogy Jézus kortársainak bemutatkozott
51 1. 1.11.2| módtól, ahogy azok értették Jézus életét és személyét, akik
52 1. 1.11.2| kell vennie a "názáreti Jézus" emberségének korlátait,
53 1. 1.11.2| szövegek újraolvasásakor Jézus korában azoknak tulajdonítottak.
54 1. 1.11.3| egzegéták és teológusok Jézus egyedülálló személyiségét. ~(
55 1. 1.11.3| és ennek pozitív értékeit Jézus egészen magára vette. Jellemzõ
56 1. 1.11.3| azonban mégsem vesznek el Jézus "pszichológiájában", mind
57 1. 1.11.3| misztériumával. Ezt a misztériumot Jézus nem igyekezett kifejezetten
58 1. 1.11.4| 1.1.11.4 Jézus Krisztusról szóló mûveikben
59 1. 1.11.4| mint Atyához fordulni. A Jézus tudásáról és preegzisztenciájáról
60 1. 2 | szentírási üzenetet, vagy Jézus Krisztusról felhígított
61 1. 2.3.1 | és folyamatos növekedése Jézus feltámadásának köszönhetõ.
62 1. 2.5 | tanulmányozása rendkívül fontos Jézus személyének, valamint az
63 1. 2.5.1 | 1.2.5.1 Ha a Jézus megértésére irányuló kutatások
64 1. 2.5.2 | hogy azok a viták, amelyek Jézus és a szigorúbb fegyelmet
65 1. 2.5.2 | oka ugyanis az volt, hogy Jézus új módon értelmezte az Istennel
66 1. 2.5.2 | Ország evangéliuma által. Jézus zsidó voltának pontos tanulmányozása
67 1. 2.6.1 | valójában nehéz kérdés. Jézus történeti megértése ugyanis
68 1. 2.6.2 | bizonyítani. Ezáltal ugyanis Jézus belépett az "eljövendõ világba"'.
69 1. 2.6.3 | 1.2.6.3 Jézus felségcímei kérdésében nem
70 1. 2.6.3 | tenni azok között, amelyeket Jézus maga alkalmazott magára
71 1. 2.6.3 | kérdésnek a tárgyalásában Jézus szokásait, tetteit és magatartását
72 1. 2.6.4 | tapasztalaton? Hirdette-e Jézus "ennek a világnak" a végét,
73 1. 2.7.1 | történelmi fejlõdésében, és így Jézus személyét és az egyház alapítását
74 1. 2.7.1 | tárgyalható-e a rossz kérdése és Jézus halálának megváltó hatása,
75 1. 2.7.1 | fejlõdésnek le kell gyõznie? A Jézus személyérõl és az Újszövetség
76 1. 2.7.3 | irányuló új elmélkedéssel és a Jézus szavainak és tetteinek mélyebb
77 1. 2.7.3 | amelynek tekintélyét sem Jézus, sem a tanítványait nem
78 1. 2.7.4 | folyamatosságot állapítsunk meg Jézus és a keresztények tapasztalata
79 1. 2.7.4 | Újszövetségben találhatók, Jézus valódi képének fogadják
80 1. 2.8 | szemben, hogy az engedelmesség Jézus által adott példája szerint
81 1. 2.8.1 | jelentõségûnek tartják. Így valójában Jézus nem volna többé a krisztológia
82 1. 2.8.1 | igehirdetéssel kezdõdne, nem pedig Jézus létezésével, aki zsidó volt,
83 1. 2.8.3 | keresztbõl. Ugyanígy, ha Jézus nem Isten Fia egyedülálló
84 1. 2.9.1 | marxisták közvetetten utalnak Jézus evangéliumára, amelyben
85 1. 2.9.2 | azonban csak a "történeti Jézus" "praxisát" veszik tekintetbe,
86 1. 2.9.3 | Szentlélek által egyházában. Jézus nem más, mint egy múltbéli "
87 1. 2.10.3| kinyilatkoztatás szolgálatára. Jézus zsidó volta, amely különbözõ
88 1. 3.1 | milyen új ágat oltottak rá Jézus Krisztus által az újszövetségi
89 1. 3.3 | találjon eredményeikben Jézus Krisztus megismeréséhez. ~
90 1. 3.3 | beteljesülése a názáreti Jézus személyében. ~
91 2. 1 | messiási remény Izraelben~Jézus és az elsõ keresztény közösség
92 2. 1 | találják, hogy beteljesedett Jézus Krisztusban: a) az igaz
93 2. 1.5.1 | fentebb röviden vázoltunk. Jézus idejében a zsidók reménye
94 2. 2 | ígéreteinek beteljesülése Jézus Krisztusban ~
95 2. 2.1 | 2.2.1 Jézus Krisztus személye és küldetése
96 2. 2.1.1 | teljessége" (Gal 4,4), a názáreti Jézus, aki "asszonytól született,
97 2. 2.1.1 | Isten országa (Mt 12,28). Jézus nem azért jött, hogy "eltörölje
98 2. 2.1.1 | származnak, akik tanúi voltak Jézus szavainak és tetteinek (
99 2. 2.1.1 | Lélek-sugallta reflexiója által a Jézus tetteirõl és szavairól szóló
100 2. 2.1.1 | fedeztek fel. Mivel azonban Jézus szavainak ez az összegyûjtése
101 2. 2.1.1 | fogadhatják el biztos hittel Jézus és az üzenet különféle ábrázolásait
102 2. 2.1.2 | 2.2.1.2 Hogyan használta Jézus az Ószövetség hagyományát? ~
103 2. 2.1.2 | hagyományát? ~Az a mód, ahogyan Jézus a törvényt, sõt az üdvösség
104 2. 2.1.2 | 11 idézete szerepel). ~b) Jézus engedte, hogy Péter a tizenkét
105 2. 2.1.2 | nagyon fogyatékos volt, és Jézus már saját sorsára és halálára
106 2. 2.1.2 | 7,14; Zsolt 2,7), akkor Jézus olyan választ ad nekik,
107 2. 2.1.2 | Jn 18,36-37). Voltaképpen Jézus soha nem úgy mutatja be
108 2. 2.1.2 | evangéliumi szöveg szerint csakis Jézus maga alkalmazott magára.
109 2. 2.1.2 | jelenthette a beszélõt is. Jézus úgy viselkedik és úgy beszél,
110 2. 2.1.2 | negyedik evangélium szerint Jézus csak azt mondja le, amit
111 2. 2.1.2 | Jn 16,12). ~d) Ugyanakkor Jézus sok mindent sejttet, ami
112 2. 2.1.2 | és Bölcsessége által is. Jézus úgy mutatkozott be, mint
113 2. 2.1.2 | Isten kinyilatkoztatja magát Jézus Krisztusban, aki eljön az
114 2. 2.1.3 | 2.2.1.3 Jézus kapcsolata Istennel ~a)
115 2. 2.1.3 | kapcsolata Istennel ~a) Jézus végsõ magyarázata - pontosabban
116 2. 2.1.3 | ahonnan mint forrásból Jézus minden tette és viselkedése -
117 2. 2.1.4 | 2.2.1.4 Jézus személye mint a krisztológia
118 2. 2.1.4 | vonatkozik, felvétetik és egyesül Jézus személyében. Akik viszont
119 2. 2.1.4 | botránya által jött el, amikor Jézus elszenvedte a halált, mint
120 2. 2.2 | 2.2.2 A Jézus Krisztusba vetett hit eredete ~
121 2. 2.2.1 | 2.2.2.1 Húsvét fénye ~a) Jézus tanítványainak hite, bár
122 2. 2.2.1 | megjelenéseket, amelyekben Jézus "sok csalhatatlan jellel
123 2. 2.2.1 | ApCsel 2,16-2,33), és a "Jézus nevében" végrehajtott csodás
124 2. 2.2.1 | alkotta, amelynek eljövetelét Jézus hirdette (Mk 1,15), hanem
125 2. 2.2.1 | hirdette (Mk 1,15), hanem maga Jézus is, akiben ez az ország
126 2. 2.2.1 | ApCsel 8,12; 19,8 stb.): Jézus, akit az apostolok ismertek
127 2. 2.2.2 | krisztológia fejlõdése ~a) Jézus saját ígérete szerint (Lk
128 2. 2.2.2 | ApCsel 4,29.31), és az Úr Jézus nevében való csodatételre (
129 2. 2.2.2 | stb.). Így jött létre a Jézus Krisztusban hívõk közössége.
130 2. 2.2.2 | dolgokat tartalmazzák, "amiket Jézus tett és tanított" (ApCsel
131 2. 2.2.2 | különféleképpen értelmezték Jézus szavait és tetteit, méginkább
132 2. 2.2.2 | gyermekség-elbeszélései", amelyek Jézus szûzi születését tanítják,
133 2. 2.3.1 | várva kiáltják: "Jöjj, Urunk Jézus" (Jel 22,20; vö. 1Kor 16,
134 2. 2.3.1 | Lelke ugyanis nem más, mint "Jézus Lelke" (ApCsel 16,7), aki
135 2. 2.3.1 | nélkül senki sem mondhatja: "Jézus az Úr" (1Kor 12,3). Ugyanez
136 2. 2.3.1 | tanítványoknak mindazt, amit Jézus mondott (Jn 14,26) és vezeti
|