Part.Chapter.Paragraph.Number
1 El | Bizottságnak nem dolga, hogy maga is egzegetikai munkát végezzen.
2 El | krisztológia címet. ~Azt is hasznosnak ítélte azonban,
3 El | azonban olyan keresztények is, akiket mélyen megzavar,
4 1. 1.1.2 | traktátusokat ma sok olyan elem is gazdagítja, amelyet a modern
5 1. 1.2.1 | hanem a zsinati definíciókra is. Ezeket a definíciókat is
6 1. 1.2.1 | is. Ezeket a definíciókat is annak a történelmi és kulturális
7 1. 1.2.2 | mindegyikük szilárdan tartotta is az Újszövetségbõl fakadó
8 1. 1.3 | ezeket az Újszövetségre is. ~
9 1. 1.3.1 | liberális" protestáns szerzõkre is, akik egy kritikus módon
10 1. 1.3.2 | történésznek a szubjektivitása is keveredik munkájával minden
11 1. 1.3.2 | Bár ebben a viszonyban õ is vizsgálja és bírálja önmagát,
12 1. 1.3.3 | gyakorol, még a történészre is - életének és halálának
13 1. 1.4.3 | ezt a feltételezést azok is, akik nem vallják a keresztény
14 1. 1.4.3 | a tartalmat azonban úgy is meg lehet õrizni, hogy valaki
15 1. 1.5.3 | emlékét a zsidó hagyomány is megõrizte (G. Vermes). Némelyek
16 1. 1.6.2 | címek a preegzisztenciával is kapcsolatosak (P. Benoit).
17 1. 1.6.2 | gondolja, hogy Jézus istensége is bebizonyítható ilyen módon.
18 1. 1.6.2 | Szövetség prófétai ígéreteiben is. Az evangélium most beteljesíti
19 1. 1.6.2 | szociális exegézis" mûvelõit is (vö. G. Theissen, E.A. Judge,
20 1. 1.7 | soroltunk több módszert is, amelyeknek az a közös vonása,
21 1. 1.7 | problémák több változáson is keresztülmentek, és ezek
22 1. 1.7 | krisztológiai kutatásra is. ~
23 1. 1.8.3 | hanem azok a "kategóriák" is, amelyek a "megváltott"
24 1. 1.9.1 | megfigyelték, sõt, magukon is tapasztalták az emberi társadalom
25 1. 1.9.1 | szocialisták, akiket "utópistáknak" is neveztek (vö. Proudhon),
26 1. 1.9.1 | társadalmi elveit. Még K. Marx is, bár teljességgel elvetette
27 1. 1.9.2 | érdekében, mondják, maga Jézus is a szegények ügyéért szállt
28 1. 1.9.2 | sõt még vallási dolgokban is elnyomták. Az ilyen jellegû
29 1. 1.9.4 | Evangéliumnak olyan olvasói is, akik elvben elfogadják
30 1. 1.9.4 | materializmus" elméleti céljait is követnék. ~
31 1. 1.10.1| bûnös emberiség üdvösségét is, amikor a halál tapasztalatát
32 1. 1.10.2| helytállást, még a politikában is. H.U. von Balthasar szerint
33 1. 1.11.2| korlátait, ugyanakkor el is kell ismernie benne a "hit
34 1. 1.11.2| újszövetségi könyvekben is. Ez akkor látható, amikor
35 1. 2 | elõnyös és ösztönzõ vonásokat is. Ha azonban némelyiküket
36 1. 2.2.1 | fenntartva a folyamatosságot is az apostoli egyház alapvetõ
37 1. 2.3 | megértésében, és a názáreti Jézusra is mindenképpen alkalmazni
38 1. 2.3.2 | volna. Ezért, bármilyen is legyen a mai kutató szubjektív
39 1. 2.4.2 | 1.2.4.2 Az a kockázat is fennáll, hogy az elsõ keresztény
40 1. 2.4.2 | de bármilyen paradoxnak is tûnik ez, több nem hívõ
41 1. 2.4.2 | keresztény vallás kutatásában is az a feladata ezeknek a
42 1. 2.5.2 | mélyebb volt, még akkor is, ha megengedjük, hogy az
43 1. 2.6 | hozott a kutatásba, még akkor is, ha a Heilsgeschichte kifejezés
44 1. 2.6.2 | tényt. Ebben a kérdésben is szükség van a "hit döntésére",
45 1. 2.6.2 | nyitott szívre", hogy az elme is beleegyezésre mozduljon. ~
46 1. 2.6.3 | Igéje és egyszersmind Fia is. Ennek a kérdésnek a tárgyalásában
47 1. 2.6.4 | ilyen jellegû kérdésekre is választ kell adnia. ~
48 1. 2.7.1 | megváltó hatása, még akkor is, ha egyébként szó van a
49 1. 2.7.2 | szóló szentírási adatokat is, de gyakran újból meg kell
50 1. 2.7.3 | Újszövetség értelmezése is hibás lehet.
51 1. 2.7.4 | között. Ekkor viszont azt is meg kell alapoznunk, túlságosan
52 1. 2.8 | következésképpen a mai egyházban is gyakorolhatnak. Mégis, sok
53 1. 2.8.1 | magra korlátozták, annál is inkább, mert Jézusnak mint
54 1. 2.8.1 | Szövetség egész teológiája is? ~
55 1. 2.8.3 | közvetítésével? Végül az is kérdés, hogy ha a tényt
56 1. 2.8.3 | hitet megalapozó "jeleket" is kizárjuk, akkor valójában
57 1. 2.8.4 | igazságosság pozitív követelményeit is. Mindezek miatt R. Bultmann
58 1. 2.9.1 | elméleti alapjában az ateizmus is ott van. Ez a kutatási módszer
59 1. 2.10 | nagyra kell becsülni. Vagy az is elõfordulhat, hogy az Elsõ
60 1. 2.10.2| szükséges és gyümölcsözõ is a krisztológia számára. ~
61 1. 2.10.4| megdicsõült Krisztus továbbra is hatékonyan ebben a világban,
62 1. 3.2 | Szentírás irodalmi fejlõdése is bizonyos értelemben Isten
63 1. 3.2 | és módja a mi esetünkben is ugyanaz. ~
64 1. 3.3 | Valójában sok kérdés továbbra is homályos azoknak a szent
65 2. 1.1.2 | meghatározza a kapcsolatot is, amelyre népével lépni kíván,
66 2. 1.3 | megszegése okozott és aminek õk is tanúi voltak, és amely miatt
67 2. 1.3 | 31,1-9) - még olyankor is, amikor a történelem legszomorúbb
68 2. 1.3 | 24-27). ~A próféták azt is elõre hirdették, hogy Jeruzsálem
69 2. 1.3 | Minden nemzet, amely már most is kapcsolódik Dávid örök szövetségéhez (
70 2. 1.4.1 | ruházták fel azelõtt a bírákat is, mint megmentõket (Bír 2,
71 2. 1.4.1 | 13-19). Maguk a nemzetek is arra nyernek meghívást,
72 2. 1.4.1 | 17). ~b) Bár a királyok is gyakoroltak papi funkciókat (
73 2. 1.4.1 | megköveteli, hogy az emberek is tiszteletet kapjanak személyükben
74 2. 1.4.1 | legsúlyosabb csapások idején is (Oz 2,20; Iz 46,8-13; Jer
75 2. 1.4.1 | misztériumként (Péld 30,18-19). Az is elõfordulhat azonban, hogy
76 2. 1.4.1 | általuk vezettetve még véthet is az Úr törvénye ellen. (Jer
77 2. 1.4.2 | kinyilvánít. Isten maga is szava által "szólt és meglettek" (
78 2. 1.4.2 | Végül a Szó, ahogy a Lélek is, fokozatosan személyes jegyeket
79 2. 1.4.2 | elérésének módja; hanem úgy is megjelenik, mint isteni
80 2. 1.5.1 | majd, egy papi Messiást is vártak (vö. Zak 4,14; vö.
81 2. 1.5.1 | elõbbit, sõt egy Prófétát is, akik mindkettõ elõtt jár
82 2. 2.1.2 | sõt, ez utóbbit saját maga is használta önmaga megnevezésére (
83 2. 2.1.2 | viszont nekik, hogy bárkinek is szóljanak errõl (Mk 8,30k),
84 2. 2.1.2 | 67-70, ahol maga a kérdés is két részre oszlik). Mégis
85 2. 2.1.2 | szerint jelenthette a beszélõt is. Jézus úgy viselkedik és
86 2. 2.1.2 | 45). ~e) Egyéb dolgokat is figyelembe kell vennünk.
87 2. 2.1.2 | Lelke és Bölcsessége által is. Jézus úgy mutatkozott be,
88 2. 2.1.3 | vö. Mk 14,36 stb.). Úgy is nevezi önmagát, hogy "Fiú",
89 2. 2.1.3 | sem (Mk 13,32). Többször is megtalálható, hogy "Fiúnak"
90 2. 2.1.3 | dicsõítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsõítsen téged"; vö.
91 2. 2.2.1 | 22), és sok cselekedete is (Jn 12,16). De legfõképpen
92 2. 2.2.1 | 44), és látható volt az is, hogyan teljesedtek be õbenne
93 2. 2.2.1 | eseményeknek a jelentését is feltárták, amelyeket feltámadása
94 2. 2.2.1 | 1,15), hanem maga Jézus is, akiben ez az ország megkezdõdött (
95 2. 2.2.2 | azok teológiai értelmezését is megadják (vö. a Pápai Biblia
96 2. 2.2.2 | más újszövetségi szerzõk is különféleképpen értelmezték
97 2. 2.2.2 | apostol krisztológiájáról is, amely új és új formát ölt
98 2. 2.2.2 | Némelyikük új elemeket is elõhoz, különösen Máté és
99 2. 2.2.2 | hogy tartalmukból bármit is elvetünk. d) Az újszövetségi
100 2. 2.3.1 | a Szentlélek mûködését is biztos jelek segítségével
101 2. 2.3.1 | lesznek és még testükben is egyesülnek vele, amely részt
102 2. 2.3.2 | mert az ember testi létére is kiterjed (Róm 6,3-4; Kol
103 2. 2.3.2 | hogy általuk a világhoz is elérjen. "Elsõszülött" testvérük
104 2. 2.3.2 | Mester példáját követve nekik is "életüket kell adniuk barátaikért" (
105 2. 2.3.2 | 21), ezért tanítványainak is feladata, hogy folytassák
106 2. 2.3.2 | kezdetkor (Róm 5,12), továbbra is rombol benne. Isten uralma,
|