Part.Chapter.Paragraph.Number

 1 El       |                   Pápai Biblia Bizottságnak nem dolga, hogy maga is egzegetikai
 2 El       |                    illetõen, a Bizottságnak nem szándéka, hogy olyan dokumentumot
 3 El       |                   és különbözõ módszereire, nem feledve annak kockázatát,
 4 El       |                     a szövegekben az olvasó nem kifejezetten exegetikai,
 5 1. 1     |            megközelítések rövid bemutatása ~Nem lehet szó arról, hogy itt
 6 1. 1     |                  kategória keretében, amely nem igazodik logikai vagy kronológiai
 7 1. 1.2.2 |                  fakadó hitet. E kísérletek nem mindig gyõzték le teljesen
 8 1. 1.2.2 |                    ugyanazoknak a szavaknak nem mindig ugyanaz a jelentésük. ~
 9 1. 1.2.3 |           személyérõl" kezdtek beszélni. De nem volna-e jobb inkább az õ "
10 1. 1.3.2 |                     Ez a fajta objektivitás nem ugyanaz, mint a természettudományokban,
11 1. 1.3.2 |                   le, és ezért teljességgel nem rekonstruálhatók. Ha tehát
12 1. 1.3.2 |               cselekvõit írja le, és ez még nem jelent elõítéletet az így
13 1. 1.3.3 |               történész e helyzetének. Soha nem semleges. Jézus személye
14 1. 1.3.3 |                  között megtalálható. Senki nem képes teljességgel "objektív"
15 1. 1.4.1 |               vizsgálja. Felveti a kérdést: Nem ezen az úton kell-e haladni,
16 1. 1.4.2 |                    hogy a vallás jelenségét nem lehet egyszerûen más emberi
17 1. 1.4.3 |                 feltételezést azok is, akik nem vallják a keresztény hitet.
18 1. 1.4.3 |                   lehet õrizni, hogy valaki nem tagadja a vallástudomány
19 1. 1.7.2 |                   célja, amely nélküle soha nem valósulhatna meg. ~
20 1. 1.7.4 |                   elszenvedett, semmiképpen nem vetett véget Jézusba vetett
21 1. 1.8.4 |                    jellegû bibliakutatásnak nem annyira az a célja, hogy
22 1. 1.8.4 |                    tanítványai viszont, bár nem utasították el mesterük
23 1. 1.11.3|                    Ezt a misztériumot Jézus nem igyekezett kifejezetten
24 1. 1.11.4|                     szabadsága és önátadása nem másból fakadt, mint Istennel
25 1. 1.11.4| preegzisztenciájáról szóló kérdéseket tehát nem lehet kikerülni, de ezek
26 1. 2     |                    fennáll a kockázat, hogy nem fejtjük ki teljességgel
27 1. 2.1.2 |                azzal a veszéllyel jár, hogy nem lesz kellõképpen nyitott
28 1. 2.2   |             kritériumhoz igazodnia kell, ha nem akarja eltorzítani a Szentírás
29 1. 2.2.1 |            szaknyelv" (lingua "auxiliaris") nem örvend ugyanolyan tekintélynek
30 1. 2.2.1 |         megkülönböztetéseket és elemzéseket nem szabad a Szentírás kifejezett
31 1. 2.3   |                  kell ezeket. Világos, hogy nem hagyható figyelmen kívül
32 1. 2.3.1 |                   belül születtek meg, akik nem elvont eszmékbõl, hanem
33 1. 2.4.2 |                   ilyen nézetet rendszerint nem képviselik, de bármilyen
34 1. 2.4.2 |                paradoxnak is tûnik ez, több nem hívõ történész állítja,
35 1. 2.4.2 |       összehasonlító vallástudomány viszont nem igényli azt az evolucionista
36 1. 2.4.2 |                   vallások történetében, de nem húzza egy kaptafára a vallásos
37 1. 2.5.1 |             összeütközésbe került az õt meg nem értõ fõpapokkal? ~
38 1. 2.5.2 |                     lejátszódtak, látszólag nem különböznek a közös örökséget
39 1. 2.5.2 |              voltának pontos tanulmányozása nem hagyhatja figyelmen kívül
40 1. 2.6.1 |                 angolban a "history" szónak nem ugyanaz a jelentése, ha
41 1. 2.6.1 |                      üdvtörténelem" azonban nem ezen alapul. Átfogja a közös
42 1. 2.6.2 |              amelyet természetébõl fakadóan nem lehet empirikus módon bizonyítani.
43 1. 2.6.2 |                 üresen talált sír ténye. De nem szabad a végletekig leegyszerûsítenünk
44 1. 2.6.3 |                Jézus felségcímei kérdésében nem elég megkülönböztetést tenni
45 1. 2.6.4 |                   történelem ezután folyik? Nem inkább arról van szó, hogy
46 1. 2.6.4 |                     szakaszát bevezette, de nem teljesítette be, hanem az
47 1. 2.7.2 |               kockázattal járnak, hogy akik nem osztják a rendszer filozófiai
48 1. 2.7.3 |                   Jézus, sem a tanítványait nem kérdõjelezték meg soha.
49 1. 2.8.1 |                tartják. Így valójában Jézus nem volna többé a krisztológia
50 1. 2.8.1 |                    igehirdetéssel kezdõdne, nem pedig Jézus létezésével,
51 1. 2.8.1 |         összeomlásával megmutassa: az ember nem válthatja meg önmagát, akkor
52 1. 2.8.1 |                    meg önmagát, akkor ezzel nem tûnik-e el az Elsõ Szövetség
53 1. 2.8.2 |              egzisztencialista") értelmezés nem jár-e azzal a kockázattal,
54 1. 2.8.3 |               változatának tekintjük, akkor nem érthetõ, hogy a keresztény
55 1. 2.8.3 |              keresztbõl. Ugyanígy, ha Jézus nem Isten Fia egyedülálló értelemben,
56 1. 2.8.3 |                   kizárjuk, akkor valójában nem a fideizmusra teszünk-e
57 1. 2.8.4 |                     a hit döntésében állna, nem zárná-e ki ezzel az emberi
58 1. 2.9   |              Krisztus által hozott üdvösség nem csupán "lelki", vagyis e
59 1. 2.9   |                 megváltásról szóló tanítást nem kapcsolják világosan egy
60 1. 2.9.2 |                    kormányzók alávetettjei, nem elemezték részletesen, ezért
61 1. 2.9.3 |                    9.3 Következésképpen már nem veszik tekintetbe a felszabadító
62 1. 2.9.3 |                     által egyházában. Jézus nem más, mint egy múltbéli "
63 1. 2.10  |                    választják alapelvül, és nem ok nélkül, hogy ne függjenek
64 1. 2.10  |                  isteni "pedagógia" rejlik, nem a Szent Pál által használt
65 1. 2.10.3|                kultúrák történetében, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni,
66 1. 3     |                     kockázatok elkerülésére nem elegendõ, ha néhány formulával
67 1. 3.1   |                 szolidaritás azonban senkit nem ment fel a Szentírásnak
68 1. 3.1   |           újszövetségi írások által, míg le nem zárult a "kánon", a keresztény
69 1. 3.3   |     leegyszerûsített megoldások semmiképpen nem nyújthatnak biztos alapot
70 2. 1.1.1 |                     tekintették isteneknek, nem figyelve arra, mennyivel
71 2. 1.3   |                szövetséget, a próféták soha nem vesztették el reményüket,
72 2. 1.4.1 |                  látszik (Oz 6,4), ha ugyan nem egészen lehetetlennek (Jer
73 2. 1.4.2 |                    3,1-5). ~b) Isten Szavát nem csupán úgy kapják az emberek,
74 2. 1.4.2 |                     Bölcs 18,15-16) és soha nem tér vissza dolgavégezetlen (
75 2. 1.4.2 |                 Példabeszédek Könyvében már nem csupán a királyok egyik
76 2. 1.4.2 |                   birtoklását (Bölcs 7,22); nem más, mint "az örök fényesség
77 2. 2.1.1 |                   országa (Mt 12,28). Jézus nem azért jött, hogy "eltörölje
78 2. 2.1.1 |                     a beteljesedést azonban nem tarthatjuk ahhoz hasonlónak,
79 2. 2.1.2 |                   fûzi, azaz a fiúságé. ~a) Nem meglepõ, hogy elfogadta
80 2. 2.1.2 |                     vö. Lk 4,5-7; Jn 6,15), nem utasította vissza a "Dávid
81 2. 2.1.2 |                hatalma van", bár a papoknak nem volt hajlandó elárulni,
82 2. 2.1.2 |                     kijelenti hogy "országa nem ebbõl (ek) a világból való",
83 2. 2.1.2 |                      Voltaképpen Jézus soha nem úgy mutatja be magát, mint
84 2. 2.1.2 |                         mert az emberek még nem értenék meg. A negyedik
85 2. 2.1.2 |             kijelentette, hogy az Emberfia "nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
86 2. 2.1.2 |                 által; a másikban az emberi nem megtalálja Krisztusban,
87 2. 2.1.3 |                   párh.). Ez a fiúi állapot nem tartja vissza õt attól,
88 2. 2.2.1 |                     Az apostolok egyáltalán nem várták a megjelenéseket,
89 2. 2.2.2 |           másodlagos fejlõdés eredményeként nem fejezi ki Krisztus igazi
90 2. 2.2.2 |           értelmezése, ami szükséges marad, nem vezethet oda, hogy tartalmukból
91 2. 2.2.2 |               értelmezést adva ezeknek. Bár nem sok példát találunk erre (
92 2. 2.3.1 |           felépítésére, amíg mindannyian el nem jutunk a hit egységére és
93 2. 2.3.1 |                    Az a krisztológia, amely nem vallja mindezeket, eltér
94 2. 2.3.1 |                    egyes hívek (Róm 8,14), "nem vetheti bizalmát minden
95 2. 2.3.1 |                     1). Isten Lelke ugyanis nem más, mint "Jézus Lelke" (
96 2. 2.3.1 |                       míg "Isten szavai" be nem teljesednek az egyházban (
97 2. 2.3.2 |               beilleszkedik ebbe a világba. Nem arra szólítja fel tagjait,
98 2. 2.3.2 |                    bár már elkezdõdött, még nem nyilvánult meg teljes mértékben.
99 2. 2.3.2 |                    a gonosz fölött, amíg el nem jön "az új ég és az új föld,