Part.Chapter.Paragraph.Number
1 El | nem-hívõnek. Azt jelenti ez, hogy nincs bennük érdeklõdés
2 El | írásokból az derül ki, hogy ez aligha van így, bár a kérdést
3 1. 1.3.2 | történettudományban. (a) Ez a fajta objektivitás nem
4 1. 1.3.2 | A történész érzi, hogy ez az elem jelen van minden
5 1. 1.3.2 | azok cselekvõit írja le, és ez még nem jelent elõítéletet
6 1. 1.4.1 | vallástörténelemmel". Ez a vallások közti érintkezést
7 1. 1.4.3 | keresztény vallás keletkezését. Ez utóbbi Jézussal keletkezett,
8 1. 1.5.4 | fõleg az õ istenfiúsága. Ez a magyarázat közel áll a
9 1. 1.6.1 | monizmus ellensúlyozására. Ez az eszme hasonló ahhoz,
10 1. 1.6.2 | hatással kellene lennie. Ez a hatás valójában már megtalálható
11 1. 1.7.2 | transzcendentális vonatkozásának nevez: ez alapvetõen a megismerés,
12 1. 1.8.2 | történelmi ténybe írt bele. Ez tartalmazza a Húsvét üzenetét,
13 1. 1.8.2 | S. Kierkegaard). Egyedül ez a döntés kínálja az ember
14 1. 1.10.1| az emberi történelemben. Ez a kinyilatkoztatás csak
15 1. 1.11.2| újszövetségi könyvekben is. Ez akkor látható, amikor ószövetségi
16 1. 1.11.4| és "másokért él", akkor ez azért volt lehetséges, mert
17 1. 2.1.1 | mintha a kinyilatkozatásnak ez a végsõ forrása kevésbé
18 1. 2.2.2 | evangéliumokból fakadó megértését. Ez mindenképpen elõállna, ha
19 1. 2.3.2 | viszonyukból fakadó hitük között. Ez a folyamatosság azonban
20 1. 2.4.1 | társadalmi közegben, ahol ez a vallás kialakult, ti.
21 1. 2.4.2 | bármilyen paradoxnak is tûnik ez, több nem hívõ történész
22 1. 2.6.1 | helyes távlatba helyezzük. Ez azt sugallja, hogy a történész
23 1. 2.7.3 | történeti vizsgálatával kezdeni, ez azonban több mindent magában
24 1. 2.7.3 | krisztológia hiányos lesz. Ez különösen észrevehetõ akkor,
25 1. 2.7.3 | kérdõjelezték meg soha. Ez oda vezethet, hogy az Újszövetség
26 1. 2.8 | krisztológiai megközelítés. Amikor ez az irányzat azt az állandó
27 1. 2.8 | kritikai elemzése révén ez a módszer gyakran képes
28 1. 2.8.2 | szerepének meghirdetése, ez a megközelítés a "mitologikus"
29 1. 2.8.4 | 8.4 Amennyiben Jézusnak ez a megközelítése kizárólag
30 1. 2.9.1 | politikai alapon elemzi. Ez a módszer olyan filozófiai
31 1. 2.9.1 | az ateizmus is ott van. Ez a kutatási módszer és a
32 1. 2.10.2| a krisztológiai tanítás. Ez a kutatási terület nyitott
33 1. 2.10.3| emberségének hordozója. Jézusnak ez a megközelítése, melyet
34 1. 3.1 | kiterjedõnek foghatunk fel). Ez a szolidaritás azonban senkit
35 1. 3.2 | várásában. Ezek az ígéretek és ez a várakozás pedig beteljesült
36 2. 1 | népe közötti kapcsolatnak ez az elsõdleges tapasztalata
37 2. 1.1.2 | jó pásztorát (Zsolt 23; Ez 34), mert õ mindörökre "
38 2. 1.2.1 | 16-18) nyilvánított ki, ez az Isten szövetségre lépett
39 2. 1.2.1 | közte és az emberek között. ~Ez a nép és vezetõi természetesen
40 2. 1.2.1 | 16.20; Jer 11,10; 32,32; Ez 44,7). Egyes királyok különösen
41 2. 1.2.1 | szövetség megszegésével (Ez 17,11-21). Isten hûsége
42 2. 1.2.1 | felbonthatatlan lesz (Jer 32,40; Ez 37,26-27). Ez a szövetség
43 2. 1.2.1 | Jer 32,40; Ez 37,26-27). Ez a szövetség valójában nemcsak
44 2. 1.3 | hûségének nagy tanúivá lettek. Ez az Isten át fogja alakítani
45 2. 1.3 | engedelmesség által (Jer 31,33-34; Ez 36,26-28). Bár Izrael oly
46 2. 1.3 | legszomorúbb idõszakait élték (Ez 37,1-4). ~Isten Dávidban
47 2. 1.3 | Jer 23,5-6; 33,15-16). Ez a király majd kinyilvánítja
48 2. 1.3 | ígért békét (Ám 9,11-12; Ez 34,23-31; 37,24-27). ~A
49 2. 1.3 | 16), "Itt lakik az Úr" (Ez 48,35); és falait "Üdvösségnek",
50 2. 1.4.1 | üdvösségét (Ám 5,4-6; Jer 4,1-2; Ez 18,21-23; Joel 2,12-17).
51 2. 1.4.1 | 2,12-17). Mivel azonban ez a megtérés ingatagnak és
52 2. 1.4.1 | hozhatja el (Jer 31,18; Ez 36,22). A próféta ezért
53 2. 1.4.1 | Iz 46,8-13; Jer 31,31-34; Ez 37). Ez a fajta pedagógia
54 2. 1.4.1 | 13; Jer 31,31-34; Ez 37). Ez a fajta pedagógia elõkészíti
55 2. 1.4.2 | meg a prófétákkal korukat (Ez 2,1-7; Mik 3,8) és õ adja
56 2. 1.4.2 | Iz 61,1-3). A végidõkben ez a Lélek fog új népet teremteni,
57 2. 1.4.2 | amely fölkél halottaiból (Ez 37,1-14), hogy megtartsa
58 2. 1.4.2 | megtartsa Isten parancsait (Ez 36,26-28). Végül minden
59 2. 1.4.2 | tízparancsolat"), hanem ez különleges értelemben egy
60 2. 1.5.2 | beragyogja (Iz 52,7-10). Ez az egyenlõségen és igazságosságon
61 2. 2.1.1 | Mk 1,15). Személyében ez az ország már jelen van
62 2. 2.1.1 | arról gondoskodott, hogy ez az átadás egészen hûségesen
63 2. 2.1.1 | azonban Jézus szavainak ez az összegyûjtése és megértése
64 2. 2.1.2 | Jn 4,19) címeket, sõt, ez utóbbit saját maga is használta
65 2. 2.1.2 | szóljanak errõl (Mk 8,30k), mert ez a hitvallás még nagyon fogyatékos
66 2. 2.1.2 | írástudók értelmezésétõl. Ez akkor válik nyilvánvalóvá,
67 2. 2.1.2 | maga alkalmazott magára. Ez a cím úgy jelöli meg õt,
68 2. 2.1.3 | szólítja Istent; arámul ez a szó "apát" jelent a becézés
69 2. 2.1.3 | Lk 10,21-22). Jézusnak ez a kapcsolata Istennel olyan
70 2. 2.1.3 | 11,27; vö. Lk 10,22). ~b) Ez az a bensõséges titok, ahonnan
71 2. 2.1.3 | akaratának (Mk 14,36 és párh.). Ez a fiúi állapot nem tartja
72 2. 2.1.4 | Pásztor" (Jn 10,1; vö. Ez 34), az új szövetség "Közvetítõje",
73 2. 2.2.1 | élt. Valójában halálakor ez a hit egészen összeomlott,
74 2. 2.2.1 | hanem maga Jézus is, akiben ez az ország megkezdõdött (
75 2. 2.2.2 | ApCsel 2,1-4; vö. 10,44). Ez valójában az Új Szövetség
76 2. 2.2.2 | evangelista krisztológiáját. Ez különösen igaz Jánosra nézve,
77 2. 2.3.1 | megismertetni azt az emberiséggel. Ez azonban csak hitben és a
78 2. 2.3.1 | valósítható meg (1Kor 2,10-11). Ez a Lélek osztogatja ajándékait
79 2. 2.3.1 | dicsõséges eljövetele felé. Ez a vágy az imádságban fejezõdik
80 2. 2.3.1 | egyházban (Dei Verbum 8). ~Ez által a Lélek által támasztotta
81 2. 2.3.1 | megfeszített és föltámadt Krisztus. Ez a test, amelyet egyetlen
82 2. 2.3.1 | ereje" által (Ef 4,16). Ez az "új teremtmény" (2Kor
|