Part.Chapter.Paragraph.Number
1 1. 1.1.1| 529/, trentói zsinat 5. és 6. ülésszaka /1546 és 1547/)
2 1. 1.1.2| Heilsgeschichte, ld. 1.1.6) Jézus Krisztus személyét
3 1. 1.6 | 1.1.6 Krisztológia és üdvtörténelem ~
4 1. 1.6.1| 1.1.6.1 A 19. században néhány
5 1. 1.6.2| 1.1.6.2 Az "üdvtörténelem" szempontjából
6 1. 1.9.6| 1.1.9.6 Egy láthatóan eltérõ szempontból
7 1. 2.6 | 1.2.6 Az ún. üdvtörténelem eszméjébõl
8 1. 2.6.1| 1.2.6.1 A modern latin nyelvekben
9 1. 2.6.2| 1.2.6.2 Ezt a megfontolást különösképpen
10 1. 2.6.3| 1.2.6.3 Jézus felségcímei kérdésében
11 1. 2.6.4| 1.2.6.4 Az a tétel, hogy az üdvtörténelem
12 2. 1.1.1| összes népe közül (Kiv 19,5-6; MTörv 7,6), mégpedig puszta
13 2. 1.1.1| közül (Kiv 19,5-6; MTörv 7,6), mégpedig puszta kegyelembõl (
14 2. 1.1.2| tetteket mûvelne, mint Õ (Iz 44,6; 45,5-6). Nincs másutt Isten,
15 2. 1.1.2| mûvelne, mint Õ (Iz 44,6; 45,5-6). Nincs másutt Isten, csak
16 2. 1.1.2| mutatnak be Istennek (Iz 6,1-5; Zsolt 122). Miután
17 2. 1.1.2| kedvességben és hûségben" (Kiv 34,6). ~Az emberekhez közel jövõ
18 2. 1.2.1| iránt (Kiv 20,3-17; MTörv 5,6-21; Kiv 21,2k; Lev 19).
19 2. 1.2.1| imádjanak, mind YHWH-t (Kiv 32,1-6; Szám 25,1-18; Bír 2,11-
20 2. 1.2.1| minden formájával (Ám 2,6-8; Oz 4,1-2; Iz 1,22-23;
21 2. 1.2.1| Ter 9,12-17; vö. Iz 25,6; 66,18). ~
22 2. 1.3 | hosszantûrése miatt (Ám 7,1-6; Oz 11,1-9; Jer 31,1-9) -
23 2. 1.3 | kiszolgáltatottaknak (Iz 9,5-6; Jer 23,5-6; 33,15-16).
24 2. 1.3 | kiszolgáltatottaknak (Iz 9,5-6; Jer 23,5-6; 33,15-16). Ez a király
25 2. 1.3 | buzgóságát" népe iránt (Iz 9,6) és biztosítja a kezdettõl
26 2. 1.4.1| megtartásában (Zsolt 72,7-11; Jer 23,6; Iz 11,5-9). Ha viszont,
27 2. 1.4.1| gyakoroltak papi funkciókat (2Sám 6,13.17-18; 1Kir 8,63k, stb.),
28 2. 1.4.1| pap a törvény õre (Oz 4,6; MTörv 31,9); õ tanítja
29 2. 1.4.1| különbözõ parancsait (Mal 2,6-7; MTörv 33,10). Kultikus
30 2. 1.4.1| 8,11-13; Ám 5,21-25; Mik 6,6-8), a papi istentisztelet
31 2. 1.4.1| 11-13; Ám 5,21-25; Mik 6,6-8), a papi istentisztelet
32 2. 1.4.1| törvény szolgájáét (Oz 4,6-10). ~c) A próféta nagyon
33 2. 1.4.1| parancsai szerint (1Kir 21; Ám 2,6-8; 5,7-13; Oz 4,1-2; Mik
34 2. 1.4.1| megmutassa üdvösségét (Ám 5,4-6; Jer 4,1-2; Ez 18,21-23;
35 2. 1.4.1| törékenynek látszik (Oz 6,4), ha ugyan nem egészen
36 2. 1.4.1| rendet (Iz 42,1-4; 49, 1-6). Õ, aki osztozik tévelygõ
37 2. 1.4.2| megszabadítsák Izraelt (Bír 3,10; 6,34; 11,29); õ ereszkedik
38 2. 1.4.2| és meglettek" (Zsolt 33,6-9; vö. Ter 1,3k). A Teremtés
39 2. 1.4.2| ahogy az õ Lelkéé (Zsolt 33,6). Isten szava, amelyet a
40 2. 2.1.2| Próféta" (Mt 16,14; Mk 6,15; Jn 4,19) címeket, sõt,
41 2. 2.1.2| értelemben (vö. Lk 4,5-7; Jn 6,15), nem utasította vissza
42 2. 2.1.2| új szövetséget (vö. Iz 42,6; Jer 31,31). Joggal vélhetjük,
43 2. 2.1.4| Istenre használtak (Iz 44,6; 48,12). Ezért a Szentírás
44 2. 2.2.1| csodás gyógyítások (ApCsel 3,6 stb.). Ettõl kezdve az apostoli
45 2. 2.2.2| való csodatételre (ApCsel 3,6 stb.). Így jött létre a
46 2. 2.3.1| õrizniük a letéteményt" (1Tim 6,20), nehogy "a megtévesztõ
47 2. 2.3.1| kinyilatkoztatta az embereknek (Jn 17,6), aki "váltságul adta önmagát
48 2. 2.3.1| önmagát sokakért" (1Tim 2,6; vö. Mk 10,45 és párh.),
49 2. 2.3.1| Krisztusban (Róm 8,11; 1Kor 6,14). A keresztség és a hit
50 2. 2.3.1| keresztség és a hit által (1Kor 6,15) a keresztények Krisztus
51 2. 2.3.1| Szentlélek templomává lesz (1Kor 6,19). Így mindannyian egy
52 2. 2.3.1| teremtmény" (2Kor 5,17; Gal 6,15), amelyben Krisztus kiengeszteli
53 2. 2.3.2| létére is kiterjed (Róm 6,3-4; Kol 2,11-12) a keresztség,
54 2. 2.3.2| 13 és párh.; Jn 16,2; Jel 6,9-11), hogy a jó gyõzzön
|