1-500 | 501-518
Chapter
1 1 | A mûvész a Teremtô Isten képmása ~
2 1 | A mûvész a Teremtô Isten képmása ~1.
3 1 | megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten
4 1 | pátoszból, mellyel Isten a te-remtés kezdetén nézte
5 1 | mint ti, Mûvészek, akik a Szépség alkotó mesterei
6 1 | csillant föl számtalanszor a tekintetben, mellyel ti,
7 1 | kor Mûvészei lebilincselve a hangok és szavak, színek
8 1 | ugyanakkor észlelitek benne a Teremtés titkát, melyben
9 1 | benneteket. ~Ezért nem találok a Teremtés könyvébôl idézetteknél
10 1 | szeretném folytatni az Egyház és a Mûvészek közötti termékeny
11 1 | soha nem szakadt meg és a harmadik évezred küszöbén
12 1 | nagy jövô elôtt áll. ~Mi a különbség a Teremtô és mûvész
13 1 | elôtt áll. ~Mi a különbség a Teremtô és mûvész között?
14 1 | mûvész között? Aki teremt, a létet ajándékozza, semmibôl
15 1 | nihilo sui et subiecti mondja a latin, s ez olyan tevékenység,
16 1 | tevékenység, amire egyedül a Mindenható képes. Ezzel
17 1 | Mindenható képes. Ezzel szemben a mûvész már valami létezôt
18 1 | tevékenysége. Mikor ugyanis a Szentírás elmondja, hogy
19 1 | Szentírás elmondja, hogy Isten a férfit és a nôt "a maga
20 1 | hogy Isten a férfit és a nôt "a maga képmására" megteremtette (
21 1 | Isten a férfit és a nôt "a maga képmására" megteremtette (
22 1 | hogy feladatul adta nekik a Föld feletti uralkodást (
23 1 | uralkodást (vö. Ter 1,28). A teremtés utolsó napja volt (
24 1 | napokon Jahve megteremtette a mindenséget; ezzel meghatározta
25 1 | mindenséget; ezzel meghatározta a kozmikus fejlôdés ritmusát.
26 1 | van szó, melyre nemcsak a történelmi körülmények és
27 1 | egyaránt gyökerezik mind a vallási tapasztalatba, mind
28 1 | vallási tapasztalatba, mind a mûvészi alkotásba. A Biblia
29 1 | mind a mûvészi alkotásba. A Biblia elsô fejezetei Istent
30 1 | Teremtônek képe tükrözôdik a mûvészben. E kapcsolatot
31 1 | szemléletesen fejezi ki a lengyel nyelv, amikor szinte
32 1 | szinte azonos szavak jelentik a Teremtôt és a mûvészt: Stwórca
33 1 | szavak jelentik a Teremtôt és a mûvészt: Stwórca és twórca. ~
34 1 | neki, hogy mûvész legyen. A mûvészi alkotásban bizonyul
35 1 | anyagát formálja, továbbá a körülötte lévô világot is
36 1 | Mûvész szeretettel közeledik a mûvész ember felé, s ad
37 1 | szó, mely nem szünteti meg a Teremtô és a teremtmény
38 1 | szünteti meg a Teremtô és a teremtmény végtelen különbségét,
39 1 | Cusanus bíboros hangsúlyozta: "A mûvészi alkotás, amit a
40 1 | A mûvészi alkotás, amit a szerencsés lélek létrehoz,
41 1 | szerencsés lélek létrehoz, nem az a mûvészet, ami maga Isten,
42 1 | adottságainak, annál inkább érzi a késztetést, hogy önmagára
43 1 | dicsérô himnusz fakadjon föl a szívébôl. Csak így foghatja
44 2 | A mûvész különleges hivatása ~
45 2 | mindenki hivatott arra, hogy a szó szoros értelmében mûvész
46 2 | értelmében mûvész legyen. A Teremtés könyvének kijelentése
47 2 | azonban minden ember megkapta a feladatot, hogy saját életének
48 2 | különbséget és összefüggést. A különbség szembeötlô. Az
49 2 | melyekért erkölcsileg felelôs. A másik oldal az az adottság,
50 2 | mûvész az ember, azaz tud a mûvészet szabályai szerint,
51 2 | követve alkotni. 2~Ezért képes a mûvész alkotásokat létrehozni,
52 2 | van, nem kevésbé fontos a két adottság összefüggése.
53 2 | mélyen föltételezik egymást. A mûvész ugyanis alkotás közben
54 2 | létmódjának sajátos tükrözôdése. A történelem számtalan példát
55 2 | szolgáltat erre. Amikor ugyanis a mûvész létrehoz egy mestermûvet,
56 2 | kommunikál velük. Ezért a mûvészet története nemcsak
57 2 | hanem emberek története is. A mûvek alkotóikról beszélnek,
58 2 | igazi szolgálatot, amit a mûvész a mûvelôdéstörténetnek
59 2 | szolgálatot, amit a mûvész a mûvelôdéstörténetnek tett.
60 2(2) | erények fôként az okosság, a "recta ratio agibilium"
61 2(2) | figyelembevételével helyesen cselekedjék. A mûvészetet viszont a filozófia "
62 2(2) | cselekedjék. A mûvészetet viszont a filozófia "recta ratio factibilium",
63 2(2) | recta ratio factibilium", a helyes alkotás szabályaként
64 3 | A mûvész hivatása a szépség
65 3 | A mûvész hivatása a szépség szolgálatára 3.
66 3 | költô, Cyprian Norwid írja: "A szépség azért van, hogy
67 3 | alkotásra lelkesítsen és a mû megszülessen." 3~Ha a
68 3 | a mû megszülessen." 3~Ha a mûvészetrôl van szó, a szépség
69 3 | Ha a mûvészetrôl van szó, a szépség témája kikerülhetetlen.
70 3 | utaltam rá, amikor Istennek a teremtésében tetszését lelô
71 3 | hogy teremtése szép. 4 A jó és a szép viszonya további
72 3 | teremtése szép. 4 A jó és a szép viszonya további megfontolásra
73 3 | további megfontolásra késztet. A szépség ugyanis a jó látható
74 3 | késztet. A szépség ugyanis a jó látható megjelenése,
75 3 | megjelenése, mint ahogy a jó a szépség metafizikai
76 3 | megjelenése, mint ahogy a jó a szépség metafizikai elôfeltétele.
77 3 | metafizikai elôfeltétele. A görögök helyesen értették
78 3 | helyesen értették ezt, és a két fogalom összeolvasztásával
79 3 | összeolvasztásával alkották meg a "kalokagathía" kifejezést,
80 3 | ami annyit jelent mint “a szépjó”. Platón ezt írja
81 3 | Platón ezt írja róla: "A jó hatalma kiárad a szép
82 3 | róla: "A jó hatalma kiárad a szép természetébe". 5~Az
83 3(4) | Erôteljesen fejezi ki ezt a szempontot a Szentírás Hetvenes
84 3(4) | fejezi ki ezt a szempontot a Szentírás Hetvenes fordítása,
85 3(4) | Hetvenes fordítása, amikor a héber tób, “jó” jelentésû
86 3(4) | tób, “jó” jelentésû szót a görög kalón, “szép” szóval
87 3 | ember élete folyamán kiépíti a kapcsolatát a léttel, az
88 3 | folyamán kiépíti a kapcsolatát a léttel, az igazsággal és
89 3 | léttel, az igazsággal és a jóval. A mûvésznek egészen
90 3 | az igazsággal és a jóval. A mûvésznek egészen sajátos
91 3 | egészen sajátos kapcsolata van a szépséggel. Nagyon találó,
92 3 | amikor azt mondjuk, hogy a szépség nem más, mint a
93 3 | a szépség nem más, mint a Teremtôtôl a mûvészi tehetség
94 3 | nem más, mint a Teremtôtôl a mûvészi tehetség felé elhangzó
95 3 | S kétségtelen, hogy ez a képessség is talentum, melynek
96 3 | értünk. Aki érzi magában a mûvészi költôi, írói, festôi,
97 3 | hivatás szikráját, egyúttal a felelôsséget is érzi, hogy
98 3 | hanem ki kell bontakoztatni a felebarátok, az egész emberiség
99 3(5) | Philebos, 65 A. ~
100 4 | A mûvész és a közjó ~4. A
101 4 | A mûvész és a közjó ~4. A társadalomnak
102 4 | A mûvész és a közjó ~4. A társadalomnak a mûvészekre
103 4 | közjó ~4. A társadalomnak a mûvészekre éppúgy szüksége
104 4 | és anyákra. Mindezeknek a mûvészet azon magasrendû
105 4 | az egyén növekedését és a társadalom fejlôdését, ami
106 4 | társadalom fejlôdését, ami a nevelés mûvészete. Ezen
107 4 | nevelés mûvészete. Ezen belül a mûvészeknek minden nép mûveltségében
108 4 | nép mûveltségében megvan a maga helyük. Amennyiben
109 4 | kiemelkedô szolgálatot tesznek a közjónak is. Miközben ugyanis
110 4 | sajátos tevékenységüket, utal a vállalandó feladatra, az
111 4 | elkerülhetetlen felelôsségre. A mûvész, aki mindezeknek
112 4 | etikája, sôt lelkisége van a mûvészi szolgálatnak, mely
113 4 | mûvészi szolgálatnak, mely a maga módján hozzájárul egy
114 4 | Norwid, amikor azt mondja: "A szépség azért van, hogy
115 4 | alkotásra lelkesítsen, és a mû megszülessen." ~
116 5 | A mûvészet a megtestesült
117 5 | A mûvészet a megtestesült Ige misztériuma
118 5 | kifejezetten tiltja, hogy a láthatatlan és kimondhatatlan
119 5 | aki vagyok" (Kiv 3,14). A megtestesülés titkában azonban
120 5 | teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született" (
121 5 | Krisztusban emberré lett: ô az a középpont, akihez fordulni
122 5 | hogy az emberi létnek, a teremtett világnak és magának
123 5 | világnak és magának Istennek a titkát fel tudjuk fogni". 6~
124 5 | misztérium bátorítás és kihívás a keresztények számára a mûvészi
125 5 | kihívás a keresztények számára a mûvészi alkotások terén
126 5 | mûvészi alkotások terén is. A szépség olyan kivirágzása
127 5 | fakadt belôle, mely éppen a megtestesülés misztériumából
128 5 | történelembe, s ezáltal a szépség új dimenzióit is
129 5 | üzenet csordultig van vele. ~A Szentírás így "kimeríthetetlen
130 5 | Chagall) lett, melyekbôl a keresztény kultúra és mûvészet
131 5 | gazdag inspirációk fakadtak. A teremtés, bûnbeesés, a vízözön,
132 5 | A teremtés, bûnbeesés, a vízözön, a pátriárkák sora,
133 5 | teremtés, bûnbeesés, a vízözön, a pátriárkák sora, a kivonulás
134 5 | vízözön, a pátriárkák sora, a kivonulás Egyiptomból és
135 5 | elbeszélések megmozgatták a festôk, költôk, muzsikusok,
136 5 | egy példát említsek: Jób a fájdalomnak égetô és mindig
137 5 | problémájával újra meg újra fölkelti a filozófiai, irodalmi és
138 5 | mondjak az Újszövetségrôl? A Szentírás szavai a születéstôl
139 5 | Újszövetségrôl? A Szentírás szavai a születéstôl a Golgotáig,
140 5 | Szentírás szavai a születéstôl a Golgotáig, a színeváltozástól
141 5 | születéstôl a Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig,
142 5 | Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig, a csodatévôtôl
143 5 | színeváltozástól a föltámadásig, a csodatévôtôl a tanító Krisztusig,
144 5 | föltámadásig, a csodatévôtôl a tanító Krisztusig, majd
145 5 | zenévé és költeménnyé, melyek a mûvészet nyelvén mind a
146 5 | a mûvészet nyelvén mind a megtestesült Ige misztériumáról
147 5 | misztériumáról beszélnek. ~A mûvelôdéstörténetben mindez
148 5 | mûvelôdéstörténetben mindez a hit és szépség egyik gazdag
149 5 | gazdag fejezete. Elsôsorban a hívôk merítenek belôle imádságaik
150 5 | imádságaik és életük javára. A korábbi idôkben, amikor
151 5 | volt az írástudatlan ember, a bibliai képek egyenesen
152 5 | bibliai képek egyenesen a hitet közvetítô katekézis
153 5 | jellegével bírtak. 7 De a Szentírás ihlette mûalkotások
154 5 | akár hívô, akár nem, annak a fölfoghatalan misztériumnak
155 5 | fölfoghatalan misztériumnak a tükrözôdései, mely körülveszi
156 5 | tükrözôdései, mely körülveszi a világot és benne lakik. ~
157 5(7) | Serenus marsiliai püspöknek: "A festményeket azért visszük
158 5(7) | festményeket azért visszük a templomokba, hogy az olvasni
159 5(7) | olvasni nem tudók legalább a falra tekintve lássák, amit
160 5(7) | falra tekintve lássák, amit a kódexekbôl kiolvasni képtelenek." (
161 6 | kapcsolat az Evangélium és a mûvészet között ~6. Minden
162 6 | törekszik, hogy átlátva a valóságot értelmezze a benne
163 6 | átlátva a valóságot értelmezze a benne rejlô misztériumot.
164 6 | mélyébôl fakad, onnan, ahol a törekvés, hogy értelmet
165 6 | törekvés, hogy értelmet adjon a létének, találkozik a szépségnek
166 6 | adjon a létének, találkozik a szépségnek és a dolgok egységének
167 6 | találkozik a szépségnek és a dolgok egységének észlelésével.
168 6 | áthidalhatalan különbség a mégannyira sikerült mû és
169 6 | mégannyira sikerült mû és a szépség mindent fölülmúló
170 6 | kifejezhettek, csak árnyéka annak a ragyogásnak, ami lelki szemeik
171 6 | néhány pillanatra fölvillant. A hívô nem csodálkozik ezen:
172 6 | pillanatra beletekinthetett a fényesség azon mélységébe,
173 6 | Kell-e csodálkozunk rajta, ha a szellem oly elfogódott lesz,
174 6 | kifejezni magát? Leginkább a mûvész kész arra, hogy beismerje
175 6 | aranyhoz, ezüsthöz, kôhöz vagy a mûvészet, az emberi elme
176 6 | ApCsel 17,24. 29) Ha már a dolgok belsô valósága áthatolhatatlan
177 6 | megközelíthetetlen Isten a maga kifürkészhetetlen misztériumának
178 6 | mélységében! ~Más természetû a hitbeli megismerés: személyes
179 6 | Jézus Krisztusban. De ez a megismerés is meríthet hasznot
180 6 | megismerés is meríthet hasznot a mûvészi intuícióból. Nagyon
181 6 | intuícióból. Nagyon gazdag példák a hitben magasba emelkedô
182 6 | Assisi Szent Ferenc, miután a Verna hegyen megkapta a
183 6 | a Verna hegyen megkapta a stigmákat, egy pergamendarabkára
184 6 | kétszer is leírt: "Te vagy a Szépség... Te vagy a Szépség!" 8
185 6 | vagy a Szépség... Te vagy a Szépség!" 8 Szent Bonaventura
186 6 | Bonaventura így magyarázza: "Ô a szép dolgokban mindig a
187 6 | a szép dolgokban mindig a Legszebbet szemlélte, s
188 6 | szemlélte, s miközben követte a teremtményekben látható
189 6 | látható nyomokat, mindig a Szeretettet kutatta". 9~
190 6 | Hasonló megközelítés látható a keleti egyház lelkiségében,
191 6 | lelkiségében, ahol Krisztust "a Legszebbnek, minden halandónál
192 6 | Makariosz így magyarázza a Föltámadott megdicsôítô
193 6 | és szabadító szépségét: "A lélek, akit megvilágosít
194 6 | ragyogó dicsôsége, betelik a Szentlélekkel..., egészen
195 6(10) | Enkomia a nagyszombati utrenyében. ~
196 6 | Minden igazi mûvészet a maga sajátos módján az ember
197 6 | sajátos módján az ember és a világ legmélyebb valóságát
198 6 | értékes utat jelentenek a hit horizontján is, ahol
199 6 | Evangéliumokban megmutatkozik a mûvészek érdeklôdését kezdettôl
200 6 | fogékonyak mindarra, ami a valóság belsô szépségét
201 7 | A kezdetek ~7. A kereszténység
202 7 | A kezdetek ~7. A kereszténység kezdetben
203 7 | kereszténység kezdetben azzal a mûvészettel találkozott,
204 7 | mûvészettel találkozott, mely a klasszikus világ érett gyümölcse
205 7 | és értékeit adta tovább. A hit a keresztényektôl a
206 7 | értékeit adta tovább. A hit a keresztényektôl a mûvészet
207 7 | A hit a keresztényektôl a mûvészet területén éppúgy
208 7 | területén éppúgy megkívánta a megkülönböztetést, mint
209 7 | megkülönböztetést, mint az élet és a gondolkodás kérdéseiben,
210 7 | az automatikus átvételt. A keresztény ihletésû mûvészet
211 7 | kezdôdött, szorosan kapcsolódva a hívôk igényéhez olyan jelek
212 7 | kialakítására, melyekkel a Szentírás alapján a hit
213 7 | melyekkel a Szentírás alapján a hit titkait ki tudták fejezni,
214 7 | Ki ne emlékeznék azokra a szimbólumokra, melyek egyúttal
215 7 | szimbólumokra, melyek egyúttal a festészet és szobrászat
216 7 | elsô emlékei is lettek? A hal, a kenyér, a pásztor
217 7 | emlékei is lettek? A hal, a kenyér, a pásztor misztériumokra
218 7 | lettek? A hal, a kenyér, a pásztor misztériumokra emlékeztettek,
219 7 | engedélye lehetôvé tette a keresztényeknek a szabad
220 7 | tette a keresztényeknek a szabad megnyilvánulást,
221 7 | szabad megnyilvánulást, a mûvészet a hitvallás kedvelt
222 7 | megnyilvánulást, a mûvészet a hitvallás kedvelt formája
223 7 | formája lett. Az elsô virágkor a hatalmas bazilikák építésével
224 7 | Hogyne említenénk legalább a régi Szent Péter- és a Lateráni
225 7 | legalább a régi Szent Péter- és a Lateráni bazilikát, melyeket
226 7 | Konstantin építtetett! Vagy a pompás bizánci mûvészet
227 7 | bizánci mûvészet példájaként a Jusztinianosz császár által
228 7 | az építészet megalkotta a szakrális teret, az igény,
229 7 | szakrális teret, az igény, hogy a misztériumot az egyszerû
230 7 | megközelíhetôvé tegyék, lassanként a festészet és szobrászat
231 7 | Ágoston sok kérdés között a muzsikáról is írt. Hilarius,
232 7 | csak néhányat említsünk a keresztény költészet elsô
233 7 | Ars poeticájuk alkalmazta a klasszikusoktól átvett formákat,
234 7 | Paulinus találóan mondja: "A mi mûvészetünk az egy hit,
235 7 | mûvészetünk az egy hit, és a mi muzsikánk Krisztus". 12
236 7 | késôbb Nagy Szent Gergely a maga Antifonáriumával megteremtette
237 7 | Antifonáriumával megteremtette a föltételét egy olyan eredeti
238 7 | neveztek el gregoriánnak. A gregorián ének ihletett
239 7 | ének ihletett dallamaival a következô századokban a
240 7 | a következô századokban a szent misztériumok liturgikus
241 7 | kifejezôje lett. Így kapcsolódott a szép az igazhoz, hogy a
242 7 | a szép az igazhoz, hogy a lelkeket a mûvészet az érzékelhetô
243 7 | igazhoz, hogy a lelkeket a mûvészet az érzékelhetô
244 7 | voltak nehezebb szakaszok is. A keresztény misztériumok
245 7 | s mint képvita vonult be a történelembe. A hívôk jámborságában
246 7 | vonult be a történelembe. A hívôk jámborságában már
247 7 | tiltakozás célpontjává lett. A 787-ben tartott Niceai zsinat,
248 7 | tartott Niceai zsinat, mely a képek használata és tisztelete
249 7 | mellett döntött nemcsak a hívôk, hanem az általános
250 7 | történelmi esemény volt. A döntô érv, amire a püspökök
251 7 | volt. A döntô érv, amire a püspökök hivatkoztak, a
252 7 | a püspökök hivatkoztak, a Megtestesülés misztériuma
253 7 | volt: ha Isten Fia belépett a látható valóságok világába,
254 7 | embersége által hidat vert a látható és a láthatatlan
255 7 | hidat vert a látható és a láthatatlan világ közé,
256 7 | módon föltételezhetjük, hogy a misztérium ábrázolása a
257 7 | a misztérium ábrázolása a jel logikája szerint tudniillik
258 7 | hogy érzékelhetô utalás a misztériumra alkalmazható.
259 7 | misztériumra alkalmazható. A képet nem önmagáért tiszteljük,
260 7 | tiszteljük, hanem mindig a tárgyra utal, amit ábrázol. 13~
261 8 | A középkor ~8. A következô
262 8 | A középkor ~8. A következô századok a keresztény
263 8 | 8. A következô századok a keresztény mûvészet nagyszerû
264 8 | Keleten tovább virágzott a pontos teológiai és esztétikai
265 8 | igazodó ikonfestészet, abban a meggyôzôdésben, hogy az
266 8 | az ikonok olyanok, mint a szentségek: a szentségek
267 8 | olyanok, mint a szentségek: a szentségek analógiájára
268 8 | szentségek analógiájára a Megtestesülés valamelyik
269 8 | ír errôl: "Az arany, mely a szórt nappali világosságnál
270 8 | fölszikrázik és megsejtetik a mennyet betöltô, földöntúli
271 8 | földöntúli fényt." 14~Nyugaton a mûvészek a koruk kulturális
272 8 | Nyugaton a mûvészek a koruk kulturális környezetében
273 8 | általános fölfogástól is függôen a legkülönbözôbb nézôpontokból
274 8 | mûalkotás is van, melyek a mai szemlélôt is csodálattal
275 8 | töltik el. Elsô helyen állnak a nagyszerû templomépületek,
276 8 | templomépületek, melyekben a célszerûségnek mindig találkoznia
277 8 | mindig találkoznia kellett a mûvészi tehetséggel, s ez
278 8 | s ez utóbbi engedi, hogy a szépérzék és a misztérium
279 8 | engedi, hogy a szépérzék és a misztérium intuíciója ihlesse
280 8 | ihlesse meg. Ebbôl születtek a mûvészettörténetbôl jól
281 8 | ismert építészeti stílusok. A román stílus zömök egyszerûsége,
282 8 | zömök egyszerûsége, ahogy a katedrálisokban és kolostorépületekben
283 8 | öltött, lassanként átalakul a gótika nyúlánk, légies vonalaivá
284 8 | pompás díszeivé. Ezekben a formákban nemcsak egy-egy
285 8 | lelke is megmutatkozott. A fény és árnyék játékaiban,
286 8 | fény és árnyék játékaiban, a hol erôteljes, hol könnyed
287 8 | bennünk az istenélménynek, a félelmetes és mégis vonzó
288 8 | foglalhatnánk össze néhány utalással a keresztény középkor évszázadai
289 8 | átitatta az Evangélium, s ahol a teológiai gondolkodás Szent
290 8 | anyagot alkalmassá munkálta a misztérium imádására, miközben
291 8 | Dante Alighieri megírhatta "a szent époszt, mely eget
292 9 | Humanizmus és reneszánsz ~9. Az a termékeny légkör, melybôl
293 9 | termékeny légkör, melybôl a humanizmus és a reneszánsz
294 9 | melybôl a humanizmus és a reneszánsz rendkívüli mûvészi
295 9 | éppúgy sokféle, mint amennyi a stílusuk, legalábbis a legnagyobbak
296 9 | amennyi a stílusuk, legalábbis a legnagyobbak stílusa. De
297 9 | Palotából írok nektek, mely a mûkincseknek is egyedülálló
298 9 | egyedülálló kincsesháza a világon, inkább a legnagyobb
299 9 | kincsesháza a világon, inkább a legnagyobb mûvészek hangja
300 9 | szól innen hozzátok, aki a Sixtusi kápolnában bemutatta
301 9 | Sixtusi kápolnában bemutatta a világ misztériumát és drámáját
302 9 | misztériumát és drámáját a teremtéstôl az utolsó ítéletig
303 9 | Atyaistent, az ítélô Krisztust és a történelem kezdetétôl a
304 9 | a történelem kezdetétôl a céljáig tartó fáradságos
305 9 | festményén, de különösen a Signatura stanzájában látható
306 9 | stanzájában látható Disputáján a Szentháromság misztériumának
307 9 | Apostolfejedelemnek szentelt bazilikából, a kolonnádoktól, melyek kitárt
308 9 | kitárt karokként indulnak a bazilikától, s mintha át
309 9 | szól hozzátok hogy csak a legnagyobbakat említsem
310 9 | térben jelenítették meg a misztériumot, mely az Egyházat
311 9 | magasságába emelkedett, a szakrális mûvészet is egyedülálló
312 9 | egyedülálló kifejezôerôt nyert. A humanizmus és a reneszánsz
313 9 | kifejezôerôt nyert. A humanizmus és a reneszánsz és az ôket követô
314 9 | érdeklôdéssel fordult az ember, a világ és a történeti valóság
315 9 | fordult az ember, a világ és a történeti valóság felé.
316 9 | önmagában nem jelent veszedelmet a keresztény hit számára,
317 9 | melynek középpontjában a megtestesülés misztériuma
318 9 | fölmagasztalása áll. Errôl tanúskodnak a fentebb említett legnagyobb
319 9 | szellemi légkörében, melyben a társadalmak egy része látszólag
320 9 | látszólag közömbössé vált a hit iránt, nem halt ki a
321 9 | a hit iránt, nem halt ki a vallásos mûvészet. E megállapítás
322 9 | még nagyobb súlyt kap, ha a képzômûvészetekrôl áttérünk
323 9 | képzômûvészetekrôl áttérünk annak a nagyszerû fejlôdésnek a
324 9 | a nagyszerû fejlôdésnek a szemlélésére, mely ugyanebben
325 9 | zenében ment végbe. Abban a zenében, amit kifejezetten
326 9 | vallásos témára komponáltak. A sok, teljesen a szent zenének
327 9 | komponáltak. A sok, teljesen a szent zenének élô muzsikus
328 9(16) | János Pál pápa beszéde a Sixtusi kápolna Michalengelo-freskói
329 10 | Természetesen tagadhatatlan, hogy a modern korban e keresztény
330 10 | változatlanul megnyilvánul a mûveltségben és a mûvészetben,
331 10 | megnyilvánul a mûveltségben és a mûvészetben, egyre erôsebben
332 10 | egyre erôsebben mutatkozik a humanizmusnak az a formája
333 10 | mutatkozik a humanizmusnak az a formája is, melyet az Istentôl
334 10 | Istentôl való távolság, sôt a vele való szembehelyezkedés
335 10 | távolságot alakított ki a mûvészet és a hit világa
336 10 | alakított ki a mûvészet és a hit világa között. ~Ti azonban
337 10 | változatlanul nagyra becsüli a mûvészet értékeit. A mûvészet
338 10 | becsüli a mûvészet értékeit. A mûvészet ugyanis, ha igazi,
339 10 | mûvészet ugyanis, ha igazi, a sajátosan vallásos kifejezési
340 10 | túl is belsôleg közel van a hit világához, annyira,
341 10 | olyan idôszakokban, amikor a mûveltség kifejezetten elfordul
342 10 | kifejezetten elfordul az Egyháztól, a mûvészet hidat képez a vallásos
343 10 | a mûvészet hidat képez a vallásos élményekhez. A
344 10 | a vallásos élményekhez. A szép keresése, ami a képességeket
345 10 | élményekhez. A szép keresése, ami a képességeket meghaladó tehetség
346 10 | természete szerint utalás a misztériumra. Még ha a lélek
347 10 | utalás a misztériumra. Még ha a lélek legsötétebb mélységeiben
348 10 | legsötétebb mélységeiben vagy a rossz legszörnyûbb rétegeiben
349 10 | legszörnyûbb rétegeiben jár is, a mûvész a megváltás egyetemes
350 10 | rétegeiben jár is, a mûvész a megváltás egyetemes vágyának
351 10 | ragaszkodik az Egyház különösen is a mûvészekkel folytatott dialógushoz,
352 10 | új szövetség jöjjön létre a mûvészekkel, ahogy ezt tiszteletreméltó
353 10 | 1964. május 7-én, amikor a Sixtusi kápolnában találkozott
354 10 | Sixtusi kápolnában találkozott a mûvészekkel. 17 A szépség
355 10 | találkozott a mûvészekkel. 17 A szépség új megjelenését
356 10 | és megfelelô választ vár a keresztény közösség igényeire. ~
357 11 | A II. Vatikáni Zsinat szellemében ~
358 11 | Zsinat szellemében ~11. A II. Vatikáni Zsinat lerakta
359 11 | az alapokat az Egyház és a mûveltség kapcsolatának
360 11 | közvetlen következményekkel a mûvészet világára nézve
361 11 | világára nézve is. ~E kapcsolat a barátság, a nyitottság és
362 11 | E kapcsolat a barátság, a nyitottság és a dialógus
363 11 | barátság, a nyitottság és a dialógus jegyében áll. A
364 11 | a dialógus jegyében áll. A zsinati atyák a Gaudium
365 11 | jegyében áll. A zsinati atyák a Gaudium et spesben kiemelték
366 11 | kiemelték az irodalom és a mûvészet nagy jelentôségét
367 11 | kifürkésszék, milyen az ember, mik a problémái, és mit tapasztal,
368 11 | tökéletesíteni akarja önmagát és a világot. Igyekeznek föltárni
369 11 | föltárni az ember helyzetét a történelemben és a világmindenségben,
370 11 | helyzetét a történelemben és a világmindenségben, szemléltetik
371 11 | és erôit, sôt megálmodják a boldogabb emberi világot
372 11 | világot is." 18~Erre alapozva a Zsinat bezárásakor az atyák
373 11 | üdvözletet és felhívást intéztek a mûvészekhez: "A világnak,
374 11 | intéztek a mûvészekhez: "A világnak, melyben élünk,
375 11 | melyben élünk, szüksége van a szépségre, hogy kétségbeesésbe
376 11 | kétségbeesésbe ne sodródjék. A szépség, éppúgy mint az
377 11 | gyümölcs, mely ellenáll a mulandóságnak, nemzedékeket
378 11 | össze és kapcsolatot teremt a csodálatban." 19 A szépség
379 11 | teremt a csodálatban." 19 A szépség iránti tisztelet
380 11 | szellemében emlékeztetett a Sacrosanctum Concilium kezdetû
381 11 | konstitúció az Egyház és a mûvészet hagyományos barátságára.
382 11 | hagyományos barátságára. Amikor a konstitúció a szakrális
383 11 | barátságára. Amikor a konstitúció a szakrális mûvészetrôl úgy
384 11 | mûvészetrôl úgy beszél, mint a vallásos mûvészet legmagasabb
385 11 | attól sem riad vissza, hogy a mûvészek tevékenységét nemes
386 11(19)| Üzenet a Mûvészeknek (1965. dec.
387 11 | Reá irányítsák. 20~Szintén a mûvészeknek köszönhetô,
388 11 | hozzáférhetôbbé válik". 21 A mondottak fényében nem meglepô
389 11 | kijelentése, aki szerint még a teológiatörténész is tökéletlen
390 11 | képzômûvészeti alkotásoknak; a maguk módján ugyanis nem
391 11 | egyszerûen illusztrációk, hanem a teológiának valóságos "forráshelyei" (
392 12 | Az Egyháznak szüksége van a mûvészetre ~12. A Krisztustól
393 12 | szüksége van a mûvészetre ~12. A Krisztustól rábízott üzenet
394 12 | rábízott üzenet továbbadásához a Egyháznak szüksége van a
395 12 | a Egyháznak szüksége van a mûvészetre. Az Egyháznak
396 12 | mûvészetre. Az Egyháznak ugyanis a szellemi, a láthatalan valóságot,
397 12 | Egyháznak ugyanis a szellemi, a láthatalan valóságot, Isten
398 12 | érthetô fomába öntenie. A mûvészetnek megvan a képessége,
399 12 | öntenie. A mûvészetnek megvan a képessége, hogy az üzenet
400 12 | öltöztesse, amelyek megfelelnek a szemlélô vagy hallgató intuíciójának.
401 12 | valósítani azáltal, hogy a képek és azok szimbolikus
402 12 | tervnek megfelelôen, hogy a megtestesülésben a láthatatlan
403 12 | hogy a megtestesülésben a láthatatlan Isten képe legyen
404 12 | van szüksége az Egyháznak a muzsikusokra. Az évszázadok
405 12 | akiket mélységesen eltöltött a misztérium tisztelete! ~
406 12 | tisztelete! ~Megszámlálhatalan a hívôk sokasága, akik hitüket
407 12 | hívô szívbôl fakadtak és a liturgia részei lettek,
408 12 | alkalmas segítséget nyújtanak a liturgia méltó végzéséhez.
409 12 | méltó végzéséhez. Az énekben a hit túláradó örömmé, szeretetté
410 12 | túláradó örömmé, szeretetté és a szabadító Isten bizalomteljes
411 12 | van olyan terekre, ahol a keresztény nép összegyûlhet
412 12 | üdvösség misztériumait. A világháború pusztításai
413 12 | világháború pusztításai és a nagyvárosok terjeszkedése
414 12 | építésznemzedék megkísérelt megfelelni a keresztény istentisztelet
415 12 | indításnak erejét, amellyel a vallásosság korunk építészeti
416 13 | Szüksége van-e a mûvészetnek az Egyházra? ~
417 13 | Az Egyház tehát rászorul a mûvészetre. De elmondható-e,
418 13 | mûvészetre. De elmondható-e, hogy a mûvészetnek is szüksége
419 13 | szüksége van az Egyházra? A kérdés provokatívnak tûnhet.
420 13 | helyesen értjük, megvan a maga jogos és mély megalapozása.
421 13 | jogos és mély megalapozása. A mûvész mindig a dolgok rejtett
422 13 | megalapozása. A mûvész mindig a dolgok rejtett értelmét
423 13 | kínzó gondja, hogy sikerül-e a kimondhatatlan világát kifejeznie.
424 13 | forrásvidéke lehet számára az a lelki birodalom, amit a
425 13 | a lelki birodalom, amit a vallás jelent? A vallásban
426 13 | birodalom, amit a vallás jelent? A vallásban nem a legfontosabb
427 13 | jelent? A vallásban nem a legfontosabb személyes kérdések
428 13 | kérdések tétetnek-e föl, s nem a végsô, egzisztenciális válaszokat
429 13 | egzisztenciális válaszokat keresik-e? ~A vallási kérdés valójában
430 13 | Evangélium üzenetét és annak a keresztény közösségben történô
431 13 | Az együttmûködés mindig a kölcsönös gazdagítás forrása
432 13 | igazságának. Napvilágra került a mûvészet és a keresztény
433 13 | Napvilágra került a mûvészet és a keresztény kinyilatkoztatás
434 13 | azt akarom mondani, hogy a zseniális emberi szellem
435 13 | Gondoljunk csak az ókori, fôleg a görög és római mûvészetre
436 13 | görög és római mûvészetre és a legrégibb keleti kultúrák
437 13 | mûvészetére. Mégis igaz, hogy a kereszténység, Isten Igéje
438 13 | következtében olyan horizontot nyit a mûvésznek, mely tele van
439 13 | elszegényedést jelentene a mûvészet számára az Evangélium
440 14 | Felhívás a mûvészekhez ~14. Levelemmel
441 14 | megbecsülésemet és hozzájáruljak a mûvészet és az Egyház közötti
442 14 | hogy fedezzétek föl újra a szellemi és vallási dimenzió
443 14 | azon mélységeit, melyek a mûvészetet legnemesebb kifejezési
444 14 | mindig jellemezték. Ebben a távlatban szólok hozzátok,
445 14 | és mondott szó mûvészei, a színház és muzsika mûvészei,
446 14 | színház és muzsika mûvészei, a képzômûvészet és a kommunikáció
447 14 | mûvészei, a képzômûvészet és a kommunikáció modern eszközeinek
448 14 | arra, hogy az Evangélium és a mûvészet között kezdettôl
449 14 | kezdettôl fennálló kapcsolat a funkcionális követelményeken
450 14 | követelményeken túl magában foglalja a kihívást, hogy kreatív intuícióval
451 14 | Isten megengesztelôdött a világgal. Minden hívô arra
452 14 | tanúságot tegyen; de azok a nôk és férfiak, akik a mûvészetnek
453 14 | azok a nôk és férfiak, akik a mûvészetnek szentelték magukat,
454 14 | Krisztusban meg van váltva a világ, az ember, az emberi
455 14 | fiainak kinyilvánulását a mûvészet által és a mûvészetben
456 14 | kinyilvánulását a mûvészet által és a mûvészetben is. Ez a ti
457 14 | és a mûvészetben is. Ez a ti feladatotok. A mûalkotásokkal
458 14 | is. Ez a ti feladatotok. A mûalkotásokkal való találkozástól
459 14 | várja minden kor emberisége a mai is a felvilágosítást,
460 14 | kor emberisége a mai is a felvilágosítást, hogy milyen
461 14 | milyen úton járjon és mi a rendeltetése. ~
462 15 | Egyházban gyakran hallani a Szentlelket hívó szót: "
463 15 | látogasd, töltsd malaszttal a lelkeket, kiket hatalmad
464 15 | hatalmad alkotott! 24 ~Már a Teremtés könyve szól a Szentlélekrôl,
465 15 | Már a Teremtés könyve szól a Szentlélekrôl, a "Lélekrôl" (
466 15 | könyve szól a Szentlélekrôl, a "Lélekrôl" (ruah): "A Föld
467 15 | Szentlélekrôl, a "Lélekrôl" (ruah): "A Föld puszta volt és üres,
468 15 | üres, sötétség borította a mélységeket és Isten lelke
469 15 | és Isten lelke lebegett a vizek fölött" (1,2). Milyen
470 15 | Milyen szoros hasonlóság van a Lélek, a lehelet, a belé
471 15 | hasonlóság van a Lélek, a lehelet, a belé lehel és
472 15 | van a Lélek, a lehelet, a belé lehel és az inspiráció
473 15 | és az inspiráció között! A Szentlélek a világmindenség
474 15 | inspiráció között! A Szentlélek a világmindenség titokzatos
475 15 | titokzatos Mûvésze. Kitekintve a harmadik évezredre kívánom
476 15 | nyerje el gazdagon annak a teremtô inspirációnak ajándékát,
477 15 | inspiráció hordoz valamit abból a leheletbôl, amellyel a Teremtô
478 15 | abból a leheletbôl, amellyel a Teremtô Lélek kezdettôl
479 15 | Lélek kezdettôl áthatja a teremtés mûvét. Miközben
480 15 | mûvét. Miközben ébren ügyel a mindenséget vezérlô titokzatos
481 15 | titokzatos törvényekre, a Teremtô Lélek isteni lehelete
482 15 | ennek teremtô adottságait. A jót és szépet összekapcsoló,
483 15 | arra, hogy élménye támadjon a fölötte álló Abszolútumról.
484 16 | A szabadító szépség ~16. A
485 16 | A szabadító szépség ~16. A harmadik évezred küszöbén
486 16 | intenzitással nyerjétek el ezt a teremtô inspirációt. A szépséget,
487 16 | ezt a teremtô inspirációt. A szépséget, amit a következô
488 16 | inspirációt. A szépséget, amit a következô nemzedékeknek
489 16 | ember szent volta elôtt, a világmindenség csodája elôtt
490 16 | világmindenség csodája elôtt a csodálat az egyetlen méltó
491 16 | csodálatból fakadhat az a lelkesedés, amirôl Norwid
492 16 | lelkesedésre van szüksége a mai és a holnapi embereknek,
493 16 | lelkesedésre van szüksége a mai és a holnapi embereknek, hogy
494 16 | holnapi embereknek, hogy a horizonton már jelentkezô
495 16 | intuitív meglátásból, hogy "a szépség fogja megmenteni
496 16 | szépség fogja megmenteni a világot". 25 ~A szépség
497 16 | megmenteni a világot". 25 ~A szépség a misztérium titkos
498 16 | világot". 25 ~A szépség a misztérium titkos írása,
499 16 | Meghívás az élet élvezésére és a jövôrôl való álmodozásra.
500 16 | tud megnyugtatni végleg a teremtett dolgok szépsége
1-500 | 501-518 |