Chapter
1 1 | mesterei vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése csillant
2 1 | vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése csillant föl
3 1 | Levelemmel szeretném folytatni az Egyház és a Mûvészek közötti
4 1 | termékeny párbeszéd útját, mely az Egyház kétezer éves története
5 1 | formát és jelentést ad. Ez az istenképmás ember sajátos
6 1 | napja volt (vö. Ter 1,2831). Az elôzô napokon Jahve megteremtette
7 1 | gyümölcsét megteremtette az embert. Hatalma alá vetette
8 1 | embert. Hatalma alá vetette az egész látható világot mint
9 1 | beláthatatlan területet, ahol az embernek ki kell bontakoztatnia
10 1 | is elénk állítják, mint az alkotó ember mintaképét:
11 1 | Isten tehát létbe hívta az embert és feladatul adta
12 1 | leginkább Isten képmásának az ember. Feladatát elsôsorban
13 1 | is alkotó módon uralja. Az isteni Mûvész szeretettel
14 1 | szerencsés lélek létrehoz, nem az a mûvészet, ami maga Isten,
15 1 | késztetést, hogy önmagára és az egész teremtésre szemlélôdve,
16 2 | létrehoznia. ~Fontos kiemelnünk az emberi tevékenység két oldala
17 2 | A különbség szembeötlô. Az egyik oldal ugyanis az az
18 2 | Az egyik oldal ugyanis az az adottság, melynek köszönhetôen
19 2 | Az egyik oldal ugyanis az az adottság, melynek köszönhetôen
20 2 | adottság, melynek köszönhetôen az ember olyan cselekedetek
21 2 | erkölcsileg felelôs. A másik oldal az az adottság, melynek alapján
22 2 | felelôs. A másik oldal az az adottság, melynek alapján
23 2 | melynek alapján mûvész az ember, azaz tud a mûvészet
24 2 | alkotóképességét használja és az értelmében elgondolt terveinek
25 2 | De annak ellenére, hogy az erkölcsi és mûvészi adottság
26 2 | szólnak és föltárják azt az igazi szolgálatot, amit
27 2(2)| Az erkölcsi erények fôként
28 2(2)| erkölcsi erények fôként az okosság, a "recta ratio
29 2(2)| agibilium" teszik képessé az embert arra, hogy az erkölcsi
30 2(2)| képessé az embert arra, hogy az erkölcsi jó és rossz figyelembevételével
31 3 | szépség szolgálatára 3. Az ismert lengyel költô, Cyprian
32 3 | a szép természetébe". 5~Az ember élete folyamán kiépíti
33 3 | a kapcsolatát a léttel, az igazsággal és a jóval. A
34 3 | képessség is talentum, melynek az evangéliumi példázat logikája
35 3 | bontakoztatni a felebarátok, az egész emberiség javára.
36 4 | formájával kell szolgálniuk az egyén növekedését és a társadalom
37 4 | nemcsak saját népük és az egész emberiség mûveltségét
38 4 | közjónak is. Miközben ugyanis az egyes mûvészek különbözô
39 4 | a vállalandó feladatra, az elvégzendô kemény munkára
40 4 | elvégzendô kemény munkára és az elkerülhetetlen felelôsségre.
41 5 | Ige misztériuma elôtt ~5. Az Ószövetség Törvénye kifejezetten
42 5 | magát: "Amikor elérkezett az idôk teljessége, Isten elküldte
43 5 | Krisztusban emberré lett: ô az a középpont, akihez fordulni
44 5 | akihez fordulni kell, "hogy az emberi létnek, a teremtett
45 5 | révén ugyanis Isten Fia az igazság és jóság egész evangéliumi
46 5 | evangéliumi gazdagságát beleszôtte az emberi történelembe, s ezáltal
47 5 | dimenzióit is föltárta: az evangéliumi üzenet csordultig
48 5 | és mûvészet merített. Még az Újszövetség fényében olvasott
49 5 | kivonulás Egyiptomból és az üdvtörténet sok más személyérôl
50 5 | érdeklôdést. ~És mit mondjak az Újszövetségrôl? A Szentírás
51 5 | Krisztusig, majd tovább azok az események, melyeket az Apostolok
52 5 | azok az események, melyeket az Apostolok Cselekedetei mond
53 5 | idôkben, amikor még sok volt az írástudatlan ember, a bibliai
54 5(7)| visszük a templomokba, hogy az olvasni nem tudók legalább
55 6 | Termékeny kapcsolat az Evangélium és a mûvészet
56 6 | intuíció abból indul ki, amit az érzékek észlelnek, és arra
57 6 | benne rejlô misztériumot. Az intuíció az emberi lélek
58 6 | misztériumot. Az intuíció az emberi lélek mélyébôl fakad,
59 6 | mûvész közös tapasztalata az áthidalhatalan különbség
60 6 | tökéletessége között, amit az alkotó tevékenység csúcspontján
61 6 | szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz,
62 6 | kôhöz vagy a mûvészet, az emberi elme valamilyen alkotásához
63 6 | valósága áthatolhatatlan az emberi képességek számára,
64 6 | képei. Ugyancsak sokatmondó az az eksztatikus dicsôítés,
65 6 | Ugyancsak sokatmondó az az eksztatikus dicsôítés, melyet
66 6 | mûvészet a maga sajátos módján az ember és a világ legmélyebb
67 6 | hit horizontján is, ahol az emberi lét és történelem
68 6 | jelentését. Épp ezért kellett az igazság teljességének ahogy
69 6 | igazság teljességének ahogy az Evangéliumokban megmutatkozik
70 7 | megkülönböztetést, mint az élet és a gondolkodás kérdéseiben,
71 7 | különbségtétel tiltotta az automatikus átvételt. A
72 7 | megalkotására, mellyel fôleg az üldözések nehéz idôszakaiban
73 7 | hitvallás kedvelt formája lett. Az elsô virágkor a hatalmas
74 7 | melyeknél felhasználták az ókori pogányság építészeti
75 7 | ismereteit, de illesztették az új kultusz követelményeihez.
76 7 | Hagia Szofiát! ~Miközben az építészet megalkotta a szakrális
77 7 | megalkotta a szakrális teret, az igény, hogy a misztériumot
78 7 | igény, hogy a misztériumot az egyszerû emberek számára
79 7 | Ugyanakkor megtörténtek az elsô szónoki és zenei próbálkozások.
80 7 | formákat, de életerejét az Evangéliumokból merítette,
81 7 | mondja: "A mi mûvészetünk az egy hit, és a mi muzsikánk
82 7 | liturgikus ünneplésekor az Egyház hitének sajátos kifejezôje
83 7 | Így kapcsolódott a szép az igazhoz, hogy a lelkeket
84 7 | hogy a lelkeket a mûvészet az érzékelhetô világból magával
85 7 | világból magával ragadja az örökkévalóba. ~Ezen az úton
86 7 | ragadja az örökkévalóba. ~Ezen az úton természetesen voltak
87 7 | elkeseredett vita folyt az ókorban, s mint képvita
88 7 | döntött nemcsak a hívôk, hanem az általános mûveltség szempontjából
89 8 | abban a meggyôzôdésben, hogy az ikonok olyanok, mint a szentségek:
90 8 | Florenszkij így ír errôl: "Az arany, mely a szórt nappali
91 8 | nézôpontokból indultak el. Az évszázadok alatt fölhalmozódott
92 8 | mutatkoznak, de része van bennünk az istenélménynek, a félelmetes
93 8 | emberi korlátok között, de az egész mûveltséget átitatta
94 8 | egész mûveltséget átitatta az Evangélium, s ahol a teológiai
95 8 | Summáját hozta létre, ott az egyházi mûvészet az anyagot
96 8 | ott az egyházi mûvészet az anyagot alkalmassá munkálta
97 9 | Humanizmus és reneszánsz ~9. Az a termékeny légkör, melybôl
98 9 | mûvészeire is. Természetesen az ihletés éppúgy sokféle,
99 9 | legnagyobbak stílusa. De nem az én feladatom arról beszélni,
100 9 | jobban ismertek. Amikor ebbôl az Apostoli Palotából írok
101 9 | és drámáját a teremtéstôl az utolsó ítéletig azáltal,
102 9 | utolsó ítéletig azáltal, hogy az Atyaistent, az ítélô Krisztust
103 9 | azáltal, hogy az Atyaistent, az ítélô Krisztust és a történelem
104 9 | kinyilatkoztatására utal, aki az Eucharisztiában az ember
105 9 | aki az Eucharisztiában az ember útitársa lett; ezzel
106 9 | útitársa lett; ezzel rávilágít az emberi gondolkodás kérdéseire
107 9 | és elvárásaira is. Innen, az Apostolfejedelemnek szentelt
108 9 | mintha át akarnák ölelni az emberiséget, szól hozzátok
109 9 | meg a misztériumot, mely az Egyházat katolikus, emberséges
110 9 | rendkívüli együttesben, melyben az Egyház múlhatatlan esztétikai
111 9 | humanizmus és a reneszánsz és az ôket követô mûvelôdési és
112 9 | nagyobb érdeklôdéssel fordult az ember, a világ és a történeti
113 9 | történeti valóság felé. Ez az érdeklôdés önmagában nem
114 9 | megtestesülés misztériuma s ezzel az ember Istentôl kapott fölmagasztalása
115 9 | és szobrain Michelangelo az emberi testet. 16~Az utolsó
116 9 | Michelangelo az emberi testet. 16~Az utolsó évszázadok új szellemi
117 9 | szemlélésére, mely ugyanebben az idôszakban az egyházi zenében
118 9 | ugyanebben az idôszakban az egyházi zenében ment végbe.
119 9 | mûvekkel ajándékozta meg az emberiséget sok nagy zeneszerzô
120 10 | mutatkozik a humanizmusnak az a formája is, melyet az
121 10 | az a formája is, melyet az Istentôl való távolság,
122 10 | olykor legalábbis abban az értelemben, hogy sok mûvész
123 10 | Ti azonban tudjátok, hogy az Egyház változatlanul nagyra
124 10 | mûveltség kifejezetten elfordul az Egyháztól, a mûvészet hidat
125 10 | tehát, miért ragaszkodik az Egyház különösen is a mûvészekkel
126 10 | megjelenését reméli korunk számára az Egyház ettôl az együttmûködéstôl,
127 10 | számára az Egyház ettôl az együttmûködéstôl, és megfelelô
128 11 | Vatikáni Zsinat lerakta az alapokat az Egyház és a
129 11 | Zsinat lerakta az alapokat az Egyház és a mûveltség kapcsolatának
130 11 | Gaudium et spesben kiemelték az irodalom és a mûvészet nagy
131 11 | mûvészet nagy jelentôségét az emberi életben: "Arra törekszenek
132 11 | hogy kifürkésszék, milyen az ember, mik a problémái,
133 11 | világot. Igyekeznek föltárni az ember helyzetét a történelemben
134 11 | alapozva a Zsinat bezárásakor az atyák üdvözletet és felhívást
135 11 | A szépség, éppúgy mint az igazság, örömet olt az emberi
136 11 | mint az igazság, örömet olt az emberi szívbe, és drága
137 11 | kezdetû liturgikus konstitúció az Egyház és a mûvészet hagyományos
138 11 | végtelen szépségét tükrözzék és az emberek lelkét Reá irányítsák. 20~
139 11 | mûvészeknek köszönhetô, hogy "az istenismeret világosabbá
140 11 | istenismeret világosabbá és az evangéliumi üzenet az emberi
141 11 | és az evangéliumi üzenet az emberi szellem számára hozzáférhetôbbé
142 11 | szentelne kellô figyelmet az irodalmi és képzômûvészeti
143 12 | Az Egyháznak szüksége van a
144 12 | szüksége van a mûvészetre. Az Egyháznak ugyanis a szellemi,
145 12 | lehet, vonzóvá tennie. Tehát az önmagában kimondhatatlant
146 12 | megvan a képessége, hogy az üzenet egyik vagy másik
147 12 | történik, hogy nem sérül az üzenet transzcendens tartalma,
148 12 | misztérium jellege nem vész el. ~Az Egyháznak különösen olyan
149 12 | dolgoznak. Maga Krisztus az isteni tervnek megfelelôen,
150 12 | Ugyanígy van szüksége az Egyháznak a muzsikusokra.
151 12 | Egyháznak a muzsikusokra. Az évszázadok során mily sok
152 12 | liturgia méltó végzéséhez. Az énekben a hit túláradó örömmé,
153 12 | bizalomteljes várakozásává válik. ~Az Egyháznak szüksége van építészekre,
154 12 | összegyûlhet és megünnepelheti az üdvösség misztériumait.
155 12 | követelményeinek és bizonyította annak az indításnak erejét, amellyel
156 12 | rendelkezik. Nem ritkák ugyanis az olyan templomok, melyek
157 12 | olyan templomok, melyek az imádság helyei, ugyanakkor
158 13 | Szüksége van-e a mûvészetnek az Egyházra? ~13. Az Egyház
159 13 | mûvészetnek az Egyházra? ~13. Az Egyház tehát rászorul a
160 13 | mûvészetnek is szüksége van az Egyházra? A kérdés provokatívnak
161 13 | kifejeznie. Nem látjuk-e, hogy az indításoknak micsoda forrásvidéke
162 13 | forrásvidéke lehet számára az a lelki birodalom, amit
163 13 | feldolgozott témái közé tartozik. Az Egyház mindig kreatív képességükre
164 13 | képességükre hivatkozott, hogy az Evangélium üzenetét és annak
165 13 | alkalmazását jelenítsék meg. Az együttmûködés mindig a kölcsönös
166 13 | volt. Haszna volt belôle az ember megértésének, hiteles
167 13 | benyomásokat. Gondoljunk csak az ókori, fôleg a görög és
168 13 | jelentene a mûvészet számára az Evangélium kimeríthetetlen
169 14 | Levelemmel hozzátok fordulok, az egész világ Mûvészeihez,
170 14 | hozzájáruljak a mûvészet és az Egyház közötti még termékenyebb
171 14 | távlatban szólok hozzátok, az írott és mondott szó mûvészei,
172 14 | emlékeztetni arra, hogy az Evangélium és a mûvészet
173 14 | intuícióval hatoljatok be az emberré lett Isten misztériumába
174 14 | misztériumába és ugyanakkor az ember misztériumába is. ~
175 14 | hanem "teljesen föltárja az embert is az embernek". 23
176 14 | teljesen föltárja az embert is az embernek". 23 Krisztusban
177 14 | meg van váltva a világ, az ember, az emberi test, és
178 14 | váltva a világ, az ember, az emberi test, és meg lesz
179 14 | test, és meg lesz váltva az egész teremtés, mely, ahogy
180 15 | mûvészi inspiráció ~15. Az Egyházban gyakran hallani
181 15 | lehelet, a belé lehel és az inspiráció között! A Szentlélek
182 15 | isteni lehelete találkozik az emberi szellemmel és ösztökéli
183 15 | megvilágosítással érinti az emberi szellemet és fölébreszti
184 15 | szellemet és fölébreszti benne az ész és szív erôit, s közben
185 15 | kegyelmi pillanatokról, mert az embernek lehetôsége nyílik
186 16 | csodálatot támasszon bennük! Az élet és az ember szent volta
187 16 | támasszon bennük! Az élet és az ember szent volta elôtt,
188 16 | csodája elôtt a csodálat az egyetlen méltó magatartás. ~
189 16 | E csodálatból fakadhat az a lelkesedés, amirôl Norwid
190 16 | lelkesedésnek köszönhetô, hogy az emberiség minden eltévelyedés
191 16 | találni helyes útjára. Ebben az értelemben hangzott el mély
192 16 | misztérium titkos írása, utalás az örökkévalóra. Meghívás az
193 16 | az örökkévalóra. Meghívás az élet élvezésére és a jövôrôl
194 16 | Krisztus misztériuma, akirôl az Egyház ezekben a napokban
195 16 | Szûz Mária, a Tota Pulchra, az 'Egészen Szép', akit a mûvészek
196 16 | mûvészetetek legyen hozzájárulás az igazi szépség ábrázolásához,
197 16 | tükrözôdéseként változtassa át az anyagot és nyissa meg az
198 16 | az anyagot és nyissa meg az emberek bensôjét az Örökkévaló
199 16 | meg az emberek bensôjét az Örökkévaló érzékelésére. ~
|