11-festm | festo-legja | legko-szeml | szemm-zsina
Chapter
501 3 | a mûvészi költôi, írói, festôi, építészi, muzsikus, színészi
502 5 | elbeszélések megmozgatták a festôk, költôk, muzsikusok, dramaturgok
503 5 | teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született" (
504 2(2) | az erkölcsi jó és rossz figyelembevételével helyesen cselekedjék. A
505 11 | ha nem szentelne kellô figyelmet az irodalmi és képzômûvészeti
506 2(2) | A mûvészetet viszont a filozófia "recta ratio factibilium",
507 5 | újra meg újra fölkelti a filozófiai, irodalmi és mûvészi érdeklôdést. ~
508 9 | embert ábrázolta. Raffaello finomlelkû és érzékeny géniusza szól
509 8 | különös fényhatásokat. Pavel Florenszkij így ír errôl: "Az arany,
510 8 | szent époszt, mely eget és földet magában foglal", 15 s melyet
511 8 | megsejtetik a mennyet betöltô, földöntúli fényt." 14~Nyugaton a mûvészek
512 15 | érinti az emberi szellemet és fölébreszti benne az ész és szív erôit,
513 8 | környezetében általános fölfogástól is függôen a legkülönbözôbb
514 5 | hívô, akár nem, annak a fölfoghatalan misztériumnak a tükrözôdései,
515 12 | valóságot, Isten világát kell fölfoghatóvá, sôt, amennyire csak lehet,
516 8 | el. Az évszázadok alatt fölhalmozódott mûkincsek között egész sor
517 6 | érdeklôdését kezdettôl fogva fölkeltenie, hiszen ôk természetüknél
518 5 | problémájával újra meg újra fölkelti a filozófiai, irodalmi és
519 9 | az ember Istentôl kapott fölmagasztalása áll. Errôl tanúskodnak a
520 15 | Isten lelke lebegett a vizek fölött" (1,2). Milyen szoros hasonlóság
521 15 | hogy élménye támadjon a fölötte álló Abszolútumról.
522 16 | kacagni, hogy a szentek szemei fölragyogtak." 27~"A káoszból merül fel
523 8 | milliónyi sugár hol itt, hol ott fölszikrázik és megsejtetik a mennyet
524 3 | mûvészi tehetség felé elhangzó fölszólítás. S kétségtelen, hogy ez
525 5 | Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig, a csodatévôtôl a tanító
526 14 | nyilatkoztatja ki, hanem "teljesen föltárja az embert is az embernek". 23
527 2 | legbelsô titkaikról szólnak és föltárják azt az igazi szolgálatot,
528 11 | és a világot. Igyekeznek föltárni az ember helyzetét a történelemben
529 5 | szépség új dimenzióit is föltárta: az evangéliumi üzenet csordultig
530 7 | Antifonáriumával megteremtette a föltételét egy olyan eredeti egyházi
531 7 | világ közé, analóg módon föltételezhetjük, hogy a misztérium ábrázolása
532 2 | Kölcsönösen és nagyon mélyen föltételezik egymást. A mûvész ugyanis
533 6 | mû és a szépség mindent fölülmúló tökéletessége között, amit
534 6 | elôtt néhány pillanatra fölvillant. A hívô nem csodálkozik
535 5(7) | Szent Gergely pápa találóan fogalmazta meg Serenus marsiliai püspöknek: "
536 3 | helyesen értették ezt, és a két fogalom összeolvasztásával alkották
537 6 | ôk természetüknél fogva fogékonyak mindarra, ami a valóság
538 1 | föl a szívébôl. Csak így foghatja föl önmagát, hivatását és
539 16 | meglátásból, hogy "a szépség fogja megmenteni a világot". 25 ~
540 8 | mely eget és földet magában foglal", 15 s melyet ô maga Divina
541 8 | megtapasztalásának is. Hogyan foglalhatnánk össze néhány utalással a
542 14 | követelményeken túl magában foglalja a kihívást, hogy kreatív
543 9 | e kor vallásos témákkal foglalkozó mûvészeire is. Természetesen
544 16 | feledhetetlen szavakba tudott foglalni: "Késôn szerettelek meg,
545 5 | Istennek a titkát fel tudjuk fogni". 6~Istennek ezen alapvetô
546 3 | természetébe". 5~Az ember élete folyamán kiépíti a kapcsolatát a
547 13 | Evangélium kimeríthetetlen folyamának kiszáradása! ~
548 7 | körül elkeseredett vita folyt az ókorban, s mint képvita
549 1 | nézve. Levelemmel szeretném folytatni az Egyház és a Mûvészek
550 10 | különösen is a mûvészekkel folytatott dialógushoz, s miért kívánja,
551 16 | idején leírt szavait 28 folytatva kívánom nektek: mûvészetetek
552 12 | kimondhatatlant kell érthetô fomába öntenie. A mûvészetnek megvan
553 3(4) | szempontot a Szentírás Hetvenes fordítása, amikor a héber tób, “jó”
554 5 | ô az a középpont, akihez fordulni kell, "hogy az emberi létnek,
555 9 | egyre nagyobb érdeklôdéssel fordult az ember, a világ és a történeti
556 5 | muzsikusok, dramaturgok és forgatókönyvírók fantáziáját. Hogy csak egy
557 14 | mûvészetet legnemesebb kifejezési formáiban mindig jellemezték. Ebben
558 11 | vallásos mûvészet legmagasabb formájáról, még attól sem riad vissza,
559 4 | mûvészet azon magasrendû formájával kell szolgálniuk az egyén
560 1 | hangok és szavak, színek és formák titkzatos hatalmától megcsodáljátok
561 7 | a klasszikusoktól átvett formákat, de életerejét az Evangéliumokból
562 12 | kiragadja, és olyan színekbe, formákba, hangokba öltöztesse, amelyek
563 10 | sajátosan vallásos kifejezési formákon túl is belsôleg közel van
564 1 | emberségének csodálatos anyagát formálja, továbbá a körülötte lévô
565 13 | mindig a kölcsönös gazdagítás forrása volt. Haszna volt belôle
566 11 | a teológiának valóságos "forráshelyei" (loci theologici). 22~
567 13 | az indításoknak micsoda forrásvidéke lehet számára az a lelki
568 4 | és egyéni nyereségvágytól függetlenül kell alkotnia. Sajátos etikája,
569 8 | általános fölfogástól is függôen a legkülönbözôbb nézôpontokból
570 14 | kezdettôl fennálló kapcsolat a funkcionális követelményeken túl magában
571 5 | aki asszonytól született" (Gal 4,4). Isten Jézus Krisztusban
572 13 | együttmûködés mindig a kölcsönös gazdagítás forrása volt. Haszna volt
573 15 | Mûvésznek, hogy nyerje el gazdagon annak a teremtô inspirációnak
574 5 | jóság egész evangéliumi gazdagságát beleszôtte az emberi történelembe,
575 1(1) | Dialogus de ludo globi, lib. II: Philosophisch-Theologische
576 3 | metafizikai elôfeltétele. A görögök helyesen értették ezt, és
577 5 | Szentírás szavai a születéstôl a Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig,
578 13 | értelmét kutatja; kínzó gondja, hogy sikerül-e a kimondhatatlan
579 13 | talált indító benyomásokat. Gondoljunk csak az ókori, fôleg a görög
580 8 | öltött, lassanként átalakul a gótika nyúlánk, légies vonalaivá
581 7 | neveztek el gregoriánnak. A gregorián ének ihletett dallamaival
582 7 | fejlôdésének, amit róla neveztek el gregoriánnak. A gregorián ének ihletett
583 1 | történelmi körülmények és gyakorlati megfontolások késztetnek,
584 4 | egész emberiség mûveltségét gyarapítják, hanem kiemelkedô szolgálatot
585 8 | semmitmondó, egy mécses vagy gyertya fényénél megelevenedik,
586 1 | lényege szerint egyaránt gyökerezik mind a vallási tapasztalatba,
587 16 | megfelelhessenek és le tudják azokat gyôzni. E lelkesedésnek köszönhetô,
588 11 | emberi szívbe, és drága gyümölcs, mely ellenáll a mulandóságnak,
589 1 | mint tervének legnemesebb gyümölcsét megteremtette az embert.
590 9 | emberiséget sok nagy zeneszerzô Händeltôl Bachig, Mozarttól Schubertig,
591 7 | Konstantinápolyban épített Hagia Szofiát! ~Miközben az építészet
592 11 | az Egyház és a mûvészet hagyományos barátságára. Amikor a konstitúció
593 7 | elsô emlékei is lettek? A hal, a kenyér, a pásztor misztériumokra
594 6 | Krisztust "a Legszebbnek, minden halandónál Szebbnek" nevezik. 10 Nagy
595 15 | 15. Az Egyházban gyakran hallani a Szentlelket hívó szót: "
596 12 | megfelelnek a szemlélô vagy hallgató intuíciójának. S ez úgy
597 9 | közömbössé vált a hit iránt, nem halt ki a vallásos mûvészet.
598 9 | inkább a legnagyobb mûvészek hangja szeretnék lenni, akik itt
599 1 | Mûvészei lebilincselve a hangok és szavak, színek és formák
600 12 | olyan színekbe, formákba, hangokba öltöztesse, amelyek megfelelnek
601 10 | megváltás egyetemes vágyának ad hangot. ~Érthetô tehát, miért ragaszkodik
602 1 | Nicolaus Cusanus bíboros hangsúlyozta: "A mûvészi alkotás, amit
603 16 | útjára. Ebben az értelemben hangzott el mély intuitív meglátásból,
604 15 | fölött" (1,2). Milyen szoros hasonlóság van a Lélek, a lehelet,
605 13 | gazdagítás forrása volt. Haszna volt belôle az ember megértésének,
606 1 | mûvész már valami létezôt használ föl, aminek formát és jelentést
607 7 | Niceai zsinat, mely a képek használata és tisztelete mellett döntött
608 9 | kifejezetten liturgikus használatra vagy csak vallásos témára
609 2 | hanem alkotóképességét használja és az értelmében elgondolt
610 12 | igehirdetésében nagyon gyakran használt képeket. ~Ugyanígy van szüksége
611 6 | a megismerés is meríthet hasznot a mûvészi intuícióból. Nagyon
612 15 | malaszttal a lelkeket, kiket hatalmad alkotott! 24 ~Már a Teremtés
613 7 | lett. Az elsô virágkor a hatalmas bazilikák építésével kezdôdött,
614 1 | színek és formák titkzatos hatalmától megcsodáljátok tehetségtek
615 2(2) | helyes alkotás szabályaként határozza meg. ~
616 9 | és tudományos irányzatok hatására egyre nagyobb érdeklôdéssel
617 9 | virágzása fakadt, jelentôs hatással volt e kor vallásos témákkal
618 14 | hogy kreatív intuícióval hatoljatok be az emberré lett Isten
619 16 | Mickiewicznek a lengyel haza nagy szenvedésének idején
620 3(4) | Hetvenes fordítása, amikor a héber tób, “jó” jelentésû szót
621 6 | Szent Ferenc, miután a Verna hegyen megkapta a stigmákat, egy
622 12 | templomok, melyek az imádság helyei, ugyanakkor valóban mûvészeti
623 8 | csodálattal töltik el. Elsô helyen állnak a nagyszerû templomépületek,
624 4 | mûveltségében megvan a maga helyük. Amennyiben valóban értékes
625 11 | Igyekeznek föltárni az ember helyzetét a történelemben és a világmindenségben,
626 3(4) | a szempontot a Szentírás Hetvenes fordítása, amikor a héber
627 7 | között a muzsikáról is írt. Hilarius, Ambrus, Prudentius, Szír
628 1 | tekintsen, és Istent dicsérô himnusz fakadjon föl a szívébôl.
629 15(24)| Pünkösd második vesperás himnusza. Babits Mihály ford. ~
630 6 | kezdettôl fogva fölkeltenie, hiszen ôk természetüknél fogva
631 6 | mélységében! ~Más természetû a hitbeli megismerés: személyes találkozást
632 6 | Nagyon gazdag példák a hitben magasba emelkedô esztétikai
633 13 | belôle az ember megértésének, hiteles képének és igazságának.
634 7 | liturgikus ünneplésekor az Egyház hitének sajátos kifejezôje lett.
635 5 | bibliai képek egyenesen a hitet közvetítô katekézis jellegével
636 12 | Megszámlálhatalan a hívôk sokasága, akik hitüket olyan dallamokkal táplálták,
637 7 | megnyilvánulást, a mûvészet a hitvallás kedvelt formája lett. Az
638 4 | munkásokra, szakemberekre, hitvallókra, tanítókra, apákra és anyákra.
639 4 | van, azt is tudja, hogy hiú dicsôségvágytól, népszerûséghajhászástól
640 3 | építészi, muzsikus, színészi hivatás szikráját, egyúttal a felelôsséget
641 1 | így foghatja föl önmagát, hivatását és küldetését teljes mélységében. ~
642 13 | mindig kreatív képességükre hivatkozott, hogy az Evangélium üzenetét
643 7 | döntô érv, amire a püspökök hivatkoztak, a Megtestesülés misztériuma
644 16 | beszél, akire levelem elején hivatkoztam. Ilyen lelkesedésre van
645 15 | Teremtô Lélek, jöjj közénk, híveid szívét látogasd, töltsd
646 1 | bölcsességébôl, amikor arra hívja, hogy legyen részese teremtô
647 15 | gyakran hallani a Szentlelket hívó szót: "Veni, Creator Spiritus",
648 1 | twórca. ~Isten tehát létbe hívta az embert és feladatul adta
649 8 | misztérium megtapasztalásának is. Hogyan foglalhatnánk össze néhány
650 7 | kultusz követelményeihez. Hogyne említenénk legalább a régi
651 16 | van szüksége a mai és a holnapi embereknek, hogy a horizonton
652 6(11) | Homilie I, 2: PG 34, 451. ~
653 15 | minden igazi inspiráció hordoz valamit abból a leheletbôl,
654 6 | értékes utat jelentenek a hit horizontján is, ahol az emberi lét és
655 16 | holnapi embereknek, hogy a horizonton már jelentkezô döntô kihívásoknak
656 13 | dogmája következtében olyan horizontot nyit a mûvésznek, mely tele
657 1 | létet ajándékozza, semmibôl hoz elô valamit, ex nihilo sui
658 4 | értékes és szép alkotásokat hoznak létre, nemcsak saját népük
659 8 | gondolkodás Szent Tamás Summáját hozta létre, ott az egyházi mûvészet
660 2 | mestermûvet, nemcsak alkotását hozza létre, hanem mûvével leleplezi
661 11 | az emberi szellem számára hozzáférhetôbbé válik". 21 A mondottak fényében
662 1 | megteremtette (vö. Ter 1,27), hozzáfûzi, hogy feladatul adta nekik
663 4 | szolgálatnak, mely a maga módján hozzájárul egy nép életéhez és újjászületéséhez.
664 16 | nektek: mûvészetetek legyen hozzájárulás az igazi szépség ábrázolásához,
665 14 | kifejezzem megbecsülésemet és hozzájáruljak a mûvészet és az Egyház
666 10 | egyre erôsebben mutatkozik a humanizmusnak az a formája is, melyet
667 16 | Vatikánból 1999. április 4-én, Húsvét vasárnapján. ~II. János
668 6(11) | Homilie I, 2: PG 34, 451. ~
669 8 | szórt nappali világosságnál idegen, súlyos és semmitmondó,
670 16 | haza nagy szenvedésének idején leírt szavait 28 folytatva
671 1 | találok a Teremtés könyvébôl idézetteknél megfelelôbb szavakat Hozzátok
672 5 | magát: "Amikor elérkezett az idôk teljessége, Isten elküldte
673 5 | életük javára. A korábbi idôkben, amikor még sok volt az
674 7 | fôleg az üldözések nehéz idôszakaiban fel tudták ismertetni magukat
675 9 | szemlélésére, mely ugyanebben az idôszakban az egyházi zenében ment
676 10 | világához, annyira, hogy olyan idôszakokban, amikor a mûveltség kifejezetten
677 7 | Így kapcsolódott a szép az igazhoz, hogy a lelkeket a mûvészet
678 8 | esztétikai szabályokhoz igazodó ikonfestészet, abban a meggyôzôdésben,
679 7 | tudták ismertetni magukat és igazoltatni tudták egymást. Ki ne emlékeznék
680 13 | megértésének, hiteles képének és igazságának. Napvilágra került a mûvészet
681 3 | kapcsolatát a léttel, az igazsággal és a jóval. A mûvésznek
682 12 | láthatatlan Isten képe legyen igehirdetésében nagyon gyakran használt
683 13 | hogy a kereszténység, Isten Igéje megtestesülésének központi
684 15 | Mûvészek, jól tudjátok: igen sok belsô és külsô indítás
685 7 | megalkotta a szakrális teret, az igény, hogy a misztériumot az
686 7 | szorosan kapcsolódva a hívôk igényéhez olyan jelek kialakítására,
687 10 | vár a keresztény közösség igényeire. ~
688 11 | akarja önmagát és a világot. Igyekeznek föltárni az ember helyzetét
689 8 | a misztérium intuíciója ihlesse meg. Ebbôl születtek a mûvészettörténetbôl
690 9 | mûvészeire is. Természetesen az ihletés éppúgy sokféle, mint amennyi
691 7 | gregoriánnak. A gregorián ének ihletett dallamaival a következô
692 9 | Victoria említendô nagyszerû, ihletetten vallásos mûvekkel ajándékozta
693 5 | bírtak. 7 De a Szentírás ihlette mûalkotások mindenkinek,
694 8 | jelenítik meg. Ezért egy ikon szépségét elsôsorban templomon
695 8 | esztétikai szabályokhoz igazodó ikonfestészet, abban a meggyôzôdésben,
696 8 | meggyôzôdésben, hogy az ikonok olyanok, mint a szentségek:
697 7 | építészeti ismereteit, de illesztették az új kultusz követelményeihez.
698 11 | módján ugyanis nem egyszerûen illusztrációk, hanem a teológiának valóságos "
699 16 | levelem elején hivatkoztam. Ilyen lelkesedésre van szüksége
700 8 | alkalmassá munkálta a misztérium imádására, miközben egy csodálatos
701 12 | olyan templomok, melyek az imádság helyei, ugyanakkor valóban
702 5 | a hívôk merítenek belôle imádságaik és életük javára. A korábbi
703 1 | levelem elejére, de erre indítanak régi tapasztalataim is,
704 15 | igen sok belsô és külsô indítás van, ami inspirálhatja tehetségteket.
705 12 | és bizonyította annak az indításnak erejét, amellyel a vallásosság
706 13 | kifejeznie. Nem látjuk-e, hogy az indításoknak micsoda forrásvidéke lehet
707 13 | más vallásokban nem talált indító benyomásokat. Gondoljunk
708 6 | Minden mûvészi intuíció abból indul ki, amit az érzékek észlelnek,
709 9 | melyek kitárt karokként indulnak a bazilikától, s mintha
710 8 | legkülönbözôbb nézôpontokból indultak el. Az évszázadok alatt
711 9(16) | szentmisében 1994. ápr. 8-án: Insegnamenti 171 (1994), 899904. ~
712 5 | is mérhetetlenül gazdag inspirációk fakadtak. A teremtés, bûnbeesés,
713 15 | gazdagon annak a teremtô inspirációnak ajándékát, amelybôl minden
714 16 | nyerjétek el ezt a teremtô inspirációt. A szépséget, amit a következô
715 15 | és külsô indítás van, ami inspirálhatja tehetségteket. De minden
716 16 | olyan örömmel elmélkedik, inspirálja munkátokat. ~Kísérjen titeket
717 13 | mûvésznek, mely tele van inspiráló mozzanatokkal. Micsoda elszegényedést
718 16 | kedves mûvészek, hogy különös intenzitással nyerjétek el ezt a teremtô
719 1 | megfelelôbb szavakat Hozzátok intézett levelem elejére, de erre
720 11 | üdvözletet és felhívást intéztek a mûvészekhez: "A világnak,
721 6 | meríthet hasznot a mûvészi intuícióból. Nagyon gazdag példák a
722 8 | szépérzék és a misztérium intuíciója ihlesse meg. Ebbôl születtek
723 12 | a szemlélô vagy hallgató intuíciójának. S ez úgy történik, hogy
724 14 | a kihívást, hogy kreatív intuícióval hatoljatok be az emberré
725 16 | értelemben hangzott el mély intuitív meglátásból, hogy "a szépség
726 8 | fényhatásokat. Pavel Florenszkij így ír errôl: "Az arany, mely a
727 11 | csodálatban." 19 A szépség iránti tisztelet szellemében emlékeztetett
728 11 | és az emberek lelkét Reá irányítsák. 20~Szintén a mûvészeknek
729 9 | mûvelôdési és tudományos irányzatok hatására egyre nagyobb érdeklôdéssel
730 16 | szépség a misztérium titkos írása, utalás az örökkévalóra.
731 5 | amikor még sok volt az írástudatlan ember, a bibliai képek egyenesen
732 11 | et spesben kiemelték az irodalom és a mûvészet nagy jelentôségét
733 3 | magában a mûvészi költôi, írói, festôi, építészi, muzsikus,
734 9 | ebbôl az Apostoli Palotából írok nektek, mely a mûkincseknek
735 14 | távlatban szólok hozzátok, az írott és mondott szó mûvészei,
736 7 | kérdés között a muzsikáról is írt. Hilarius, Ambrus, Prudentius,
737 12 | sok egyházi kompozíciót írtak olyan emberek, akiket mélységesen
738 7 | ókori pogányság építészeti ismereteit, de illesztették az új kultusz
739 14 | értelemben minden ember ismeretlen önmaga számára. Jézus Krisztus
740 9 | Mûvészek sokkal jobban ismertek. Amikor ebbôl az Apostoli
741 7 | idôszakaiban fel tudták ismertetni magukat és igazoltatni tudták
742 8 | de része van bennünk az istenélménynek, a félelmetes és mégis vonzó
743 11 | mûvészeknek köszönhetô, hogy "az istenismeret világosabbá és az evangéliumi
744 1 | formát és jelentést ad. Ez az istenképmás ember sajátos tevékenysége.
745 9 | emberséges közösséggé, minden istenkeresô ember Anyjává és útitársává
746 6 | találkozást téltelez föl Istennel Jézus Krisztusban. De ez
747 6 | azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kôhöz
748 12 | megfelelni a keresztény istentisztelet követelményeinek és bizonyította
749 9 | a teremtéstôl az utolsó ítéletig azáltal, hogy az Atyaistent,
750 9 | hogy az Atyaistent, az ítélô Krisztust és a történelem
751 1 | 2831). Az elôzô napokon Jahve megteremtette a mindenséget;
752 7 | a történelembe. A hívôk jámborságában már meghonosodott képtisztelet
753 10 | legszörnyûbb rétegeiben jár is, a mûvész a megváltás
754 14 | felvilágosítást, hogy milyen úton járjon és mi a rendeltetése. ~
755 8 | megmutatkozott. A fény és árnyék játékaiban, a hol erôteljes, hol könnyed
756 16 | ezt mondja: "És láttam e játéknak és daloknak tüzében olyan
757 11 | nyitottság és a dialógus jegyében áll. A zsinati atyák a Gaudium
758 7 | misztérium ábrázolása a jel logikája szerint tudniillik
759 7 | a hívôk igényéhez olyan jelek kialakítására, melyekkel
760 9 | Borromini, Maderno, akik térben jelenítették meg a misztériumot, mely
761 8 | Megtestesülés valamelyik szempontját jelenítik meg. Ezért egy ikon szépségét
762 15 | azt mûalkotásban meg is jelenítse. Analóg módon, de joggal
763 13 | történô konkrét alkalmazását jelenítsék meg. Az együttmûködés mindig
764 13 | Micsoda elszegényedést jelentene a mûvészet számára az Evangélium
765 6 | Ezért nagyon értékes utat jelentenek a hit horizontján is, ahol
766 12 | képek és azok szimbolikus jelentésének végtelen lehetôségeivel
767 6 | történelem megtalálja teljes jelentését. Épp ezért kellett az igazság
768 1 | használ föl, aminek formát és jelentést ad. Ez az istenképmás ember
769 3(4) | amikor a héber tób, “jó” jelentésû szót a görög kalón, “szép”
770 1 | amikor szinte azonos szavak jelentik a Teremtôt és a mûvészt:
771 16 | embereknek, hogy a horizonton már jelentkezô döntô kihívásoknak megfelelhessenek
772 9 | mûvészi virágzása fakadt, jelentôs hatással volt e kor vallásos
773 11 | irodalom és a mûvészet nagy jelentôségét az emberi életben: "Arra
774 12 | tartalma, sem misztérium jellege nem vész el. ~Az Egyháznak
775 5 | hitet közvetítô katekézis jellegével bírtak. 7 De a Szentírás
776 10 | vele való szembehelyezkedés jellemez. E légkör olykor legalábbis
777 14 | kifejezési formáiban mindig jellemezték. Ebben a távlatban szólok
778 5 | csak egy példát említsek: Jób a fájdalomnak égetô és mindig
779 15 | Spiritus", Teremtô Lélek, jöjj közénk, híveid szívét látogasd,
780 10 | napjainkban új szövetség jöjjön létre a mûvészekkel, ahogy
781 1 | évezred küszöbén még nagy jövô elôtt áll. ~Mi a különbség
782 16 | az élet élvezésére és a jövôrôl való álmodozásra. Ezért
783 15 | jelenítse. Analóg módon, de joggal beszélünk kegyelmi pillanatokról,
784 13 | helyesen értjük, megvan a maga jogos és mély megalapozása. A
785 5 | Isten Fia az igazság és jóság egész evangéliumi gazdagságát
786 15 | ennek teremtô adottságait. A jót és szépet összekapcsoló,
787 3 | léttel, az igazsággal és a jóval. A mûvésznek egészen sajátos
788 7 | bizánci mûvészet példájaként a Jusztinianosz császár által Konstantinápolyban
789 16 | tüzében olyan szépséget kacagni, hogy a szentek szemei fölragyogtak." 27~"
790 3 | összeolvasztásával alkották meg a "kalokagathía" kifejezést, ami annyit
791 3(4) | jelentésû szót a görög kalón, “szép” szóval adja vissza. ~
792 3 | szerint (vö. Mt 25,1430) kamatoznia kell. ~Ezzel lényeges ponthoz
793 16 | szemei fölragyogtak." 27~"A káoszból merül fel a szellem világa."
794 9 | megállapítás még nagyobb súlyt kap, ha a képzômûvészetekrôl
795 3 | mûvésznek egészen sajátos kapcsolata van a szépséggel. Nagyon
796 11 | nyomorúságát és örömeit, kapcsolatait és erôit, sôt megálmodják
797 11 | az Egyház és a mûveltség kapcsolatának megújításához, közvetlen
798 3 | élete folyamán kiépíti a kapcsolatát a léttel, az igazsággal
799 7 | sajátos kifejezôje lett. Így kapcsolódott a szép az igazhoz, hogy
800 7 | észrevétlenül kezdôdött, szorosan kapcsolódva a hívôk igényéhez olyan
801 9(16) | Pál pápa beszéde a Sixtusi kápolna Michalengelo-freskói restaurálásának
802 9 | ezzel az ember Istentôl kapott fölmagasztalása áll. Errôl
803 9 | kolonnádoktól, melyek kitárt karokként indulnak a bazilikától,
804 8 | zömök egyszerûsége, ahogy a katedrálisokban és kolostorépületekben testet
805 5 | egyenesen a hitet közvetítô katekézis jellegével bírtak. 7 De
806 9 | misztériumot, mely az Egyházat katolikus, emberséges közösséggé,
807 7 | a mûvészet a hitvallás kedvelt formája lett. Az elsô virágkor
808 15 | módon, de joggal beszélünk kegyelmi pillanatokról, mert az embernek
809 8 | kibontakozásának voltak tanúi. Keleten tovább virágzott a pontos
810 6 | melynek ôsforrása Isten. Kell-e csodálkozunk rajta, ha a
811 11 | végezne, ha nem szentelne kellô figyelmet az irodalmi és
812 8 | félárnyékban mécsesek sokasága kelt különös fényhatásokat. Pavel
813 4 | feladatra, az elvégzendô kemény munkára és az elkerülhetetlen
814 7 | emlékei is lettek? A hal, a kenyér, a pásztor misztériumokra
815 6 | szemlélôdésre Beato Angelico képei. Ugyancsak sokatmondó az
816 9 | milyen szépnek ábrázolta képein és szobrain Michelangelo
817 12 | nagyon gyakran használt képeket. ~Ugyanígy van szüksége
818 13 | ember megértésének, hiteles képének és igazságának. Napvilágra
819 5 | kincstárrá" (Paul Claudel) és "képeskönyvvé" (Marc Chagall) lett, melyekbôl
820 12 | A mûvészetnek megvan a képessége, hogy az üzenet egyik vagy
821 6 | áthatolhatatlan az emberi képességek számára, mennyivel inkább
822 10 | A szép keresése, ami a képességeket meghaladó tehetség gyümölcse,
823 13 | Az Egyház mindig kreatív képességükre hivatkozott, hogy az Evangélium
824 3 | S kétségtelen, hogy ez a képessség is talentum, melynek az
825 7 | misztériumra alkalmazható. A képet nem önmagáért tiszteljük,
826 10 | Egyháztól, a mûvészet hidat képez a vallásos élményekhez.
827 5 | mert Isten felülmúl minden képi ábrázolást: "Én vagyok,
828 1 | A mûvész a Teremtô Isten képmása ~1. Senki nem képes jobban
829 1 | bizonyul leginkább Isten képmásának az ember. Feladatát elsôsorban
830 1 | férfit és a nôt "a maga képmására" megteremtette (vö. Ter
831 5 | Istent "faragott vagy öntött képmással" (MTörv 27,15) ábrázolják,
832 5 | szemlél, számtalanszor váltak képpé, zenévé és költeménnyé,
833 5(7) | amit a kódexekbôl kiolvasni képtelenek." (Epistulae, IX, 209: CCL
834 7 | jámborságában már meghonosodott képtisztelet erôszakos tiltakozás célpontjává
835 7 | szempontból is nagy értéket képvisel. Ars poeticájuk alkalmazta
836 7 | folyt az ókorban, s mint képvita vonult be a történelembe.
837 14 | színház és muzsika mûvészei, a képzômûvészet és a kommunikáció modern
838 9 | nagyobb súlyt kap, ha a képzômûvészetekrôl áttérünk annak a nagyszerû
839 7 | misztériumok ábrázolásának kérdése körül elkeseredett vita
840 7 | az élet és a gondolkodás kérdéseiben, s e különbségtétel tiltotta
841 9 | rávilágít az emberi gondolkodás kérdéseire és elvárásaira is. Innen,
842 13 | a legfontosabb személyes kérdések tétetnek-e föl, s nem a
843 10 | vallásos élményekhez. A szép keresése, ami a képességeket meghaladó
844 13 | egzisztenciális válaszokat keresik-e? ~A vallási kérdés valójában
845 5 | misztérium bátorítás és kihívás a keresztények számára a mûvészi alkotások
846 7 | engedélye lehetôvé tette a keresztényeknek a szabad megnyilvánulást,
847 7 | értékeit adta tovább. A hit a keresztényektôl a mûvészet területén éppúgy
848 13 | igazságának. Napvilágra került a mûvészet és a keresztény
849 7 | Krisztus". 12 Valamivel késôbb Nagy Szent Gergely a maga
850 6 | magát? Leginkább a mûvész kész arra, hogy beismerje korlátait
851 3 | viszonya további megfontolásra késztet. A szépség ugyanis a jó
852 1 | adottságainak, annál inkább érzi a késztetést, hogy önmagára és az egész
853 1 | gyakorlati megfontolások késztetnek, hanem mely lényege szerint
854 1 | párbeszéd útját, mely az Egyház kétezer éves története alatt soha
855 11 | szüksége van a szépségre, hogy kétségbeesésbe ne sodródjék. A szépség,
856 3 | elhangzó fölszólítás. S kétségtelen, hogy ez a képessség is
857 6 | stigmákat, egy pergamendarabkára kétszer is leírt: "Te vagy a Szépség...
858 7 | kezdetek ~7. A kereszténység kezdetben azzal a mûvészettel találkozott,
859 7 | A kezdetek ~7. A kereszténység kezdetben
860 1 | mellyel Isten a te-remtés kezdetén nézte kezének alkotásait,
861 9 | Krisztust és a történelem kezdetétôl a céljáig tartó fáradságos
862 11 | a Sacrosanctum Concilium kezdetû liturgikus konstitúció az
863 1 | te-remtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Mûvészek,
864 6 | aki szerint: "Isten nem kézzel épített templomokban lakik...
865 7 | hívôk igényéhez olyan jelek kialakítására, melyekkel a Szentírás alapján
866 3 | írja róla: "A jó hatalma kiárad a szép természetébe". 5~
867 8 | keresztény mûvészet nagyszerû kibontakozásának voltak tanúi. Keleten tovább
868 4 | mûveltségét gyarapítják, hanem kiemelkedô szolgálatot tesznek a közjónak
869 2 | kell létrehoznia. ~Fontos kiemelnünk az emberi tevékenység két
870 11 | atyák a Gaudium et spesben kiemelték az irodalom és a mûvészet
871 3 | Az ember élete folyamán kiépíti a kapcsolatát a léttel,
872 3 | alkották meg a "kalokagathía" kifejezést, ami annyit jelent mint “
873 6 | szoborban vagy bármi alkotásban kifejezhettek, csak árnyéka annak a ragyogásnak,
874 6 | hogy csak dadogva tudja kifejezni magát? Leginkább a mûvész
875 13 | a kimondhatatlan világát kifejeznie. Nem látjuk-e, hogy az indításoknak
876 9 | mûvészet is egyedülálló kifejezôerôt nyert. A humanizmus és a
877 7 | az Egyház hitének sajátos kifejezôje lett. Így kapcsolódott a
878 14 | világ Mûvészeihez, hogy kifejezzem megbecsülésemet és hozzájáruljak
879 11 | törekszenek ugyanis, hogy kifürkésszék, milyen az ember, mik a
880 6 | megközelíthetetlen Isten a maga kifürkészhetetlen misztériumának mélységében! ~
881 5 | misztérium bátorítás és kihívás a keresztények számára a
882 16 | horizonton már jelentkezô döntô kihívásoknak megfelelhessenek és le tudják
883 14 | követelményeken túl magában foglalja a kihívást, hogy kreatív intuícióval
884 3 | van szó, a szépség témája kikerülhetetlen. Már utaltam rá, amikor
885 15 | töltsd malaszttal a lelkeket, kiket hatalmad alkotott! 24 ~Már
886 12 | tennie. Tehát az önmagában kimondhatatlant kell érthetô fomába öntenie.
887 9 | mûkincseknek is egyedülálló kincsesháza a világon, inkább a legnagyobb
888 5 | Szentírás így "kimeríthetetlen kincstárrá" (Paul Claudel) és "képeskönyvvé" (
889 13 | mûvészet és a keresztény kinyilatkoztatás közti különleges kapcsolat
890 5 | Istennek ezen alapvetô kinyilatkoztatása mint misztérium bátorítás
891 9 | Szentháromság misztériumának kinyilatkoztatására utal, aki az Eucharisztiában
892 6 | valóság belsô szépségét kinyilvánítja. ~
893 13 | rejtett értelmét kutatja; kínzó gondja, hogy sikerül-e a
894 5(7) | lássák, amit a kódexekbôl kiolvasni képtelenek." (Epistulae,
895 12 | egyik vagy másik szempontját kiragadja, és olyan színekbe, formákba,
896 16 | annyiszor ábrázoltak, s kirôl a nagy Dante a Paradicsom
897 16 | inspirálja munkátokat. ~Kísérjen titeket a szentséges Szûz
898 13 | kimeríthetetlen folyamának kiszáradása! ~
899 9 | a kolonnádoktól, melyek kitárt karokként indulnak a bazilikától,
900 15 | világmindenség titokzatos Mûvésze. Kitekintve a harmadik évezredre kívánom
901 5 | Én vagyok, aki vagyok" (Kiv 3,14). A megtestesülés titkában
902 10 | folytatott dialógushoz, s miért kívánja, hogy napjainkban új szövetség
903 5 | terén is. A szépség olyan kivirágzása fakadt belôle, mely éppen
904 5 | vízözön, a pátriárkák sora, a kivonulás Egyiptomból és az üdvtörténet
905 7 | mûvészettel találkozott, mely a klasszikus világ érett gyümölcse volt,
906 7 | poeticájuk alkalmazta a klasszikusoktól átvett formákat, de életerejét
907 5(7) | tekintve lássák, amit a kódexekbôl kiolvasni képtelenek." (
908 13 | Az együttmûködés mindig a kölcsönös gazdagítás forrása volt.
909 2 | két adottság összefüggése. Kölcsönösen és nagyon mélyen föltételezik
910 5 | váltak képpé, zenévé és költeménnyé, melyek a mûvészet nyelvén
911 16 | lelkesedés, amirôl Norwid költeménye beszél, akire levelem elején
912 7 | néhányat említsünk a keresztény költészet elsô mesterei, mely nemcsak
913 3 | Aki érzi magában a mûvészi költôi, írói, festôi, építészi,
914 5 | elbeszélések megmozgatták a festôk, költôk, muzsikusok, dramaturgok
915 8 | játékaiban, a hol erôteljes, hol könnyed formákban nyilván építészeti
916 15 | alkotott! 24 ~Már a Teremtés könyve szól a Szentlélekrôl, a "
917 1 | Ezért nem találok a Teremtés könyvébôl idézetteknél megfelelôbb
918 2 | mûvész legyen. A Teremtés könyvének kijelentése szerint azonban
919 8 | mûvészek a koruk kulturális környezetében általános fölfogástól is
920 7 | misztériumok ábrázolásának kérdése körül elkeseredett vita folyt
921 1 | melyre nemcsak a történelmi körülmények és gyakorlati megfontolások
922 1 | anyagát formálja, továbbá a körülötte lévô világot is alkotó módon
923 5 | misztériumnak a tükrözôdései, mely körülveszi a világot és benne lakik. ~
924 2 | az az adottság, melynek köszönhetôen az ember olyan cselekedetek
925 7 | illesztették az új kultusz követelményeihez. Hogyne említenénk legalább
926 12 | keresztény istentisztelet követelményeinek és bizonyította annak az
927 14 | kapcsolat a funkcionális követelményeken túl magában foglalja a kihívást,
928 11 | megújításához, közvetlen következményekkel a mûvészet világára nézve
929 13 | megtestesülésének központi dogmája következtében olyan horizontot nyit a
930 9 | a reneszánsz és az ôket követô mûvelôdési és tudományos
931 6 | Legszebbet szemlélte, s miközben követte a teremtményekben látható
932 2 | szerint, annak elôírásait követve alkotni. 2~Ezért képes a
933 10 | formákon túl is belsôleg közel van a hit világához, annyira,
934 1 | isteni Mûvész szeretettel közeledik a mûvész ember felé, s ad
935 6 | világ legmélyebb valóságát közelíti meg. Ezért nagyon értékes
936 15 | Spiritus", Teremtô Lélek, jöjj közénk, híveid szívét látogasd,
937 5 | Krisztusban emberré lett: ô az a középpont, akihez fordulni kell, "
938 9 | keresztény hit számára, melynek középpontjában a megtestesülés misztériuma
939 4 | A mûvész és a közjó ~4. A társadalomnak a mûvészekre
940 4 | kiemelkedô szolgálatot tesznek a közjónak is. Miközben ugyanis az
941 1 | ami maga Isten, hanem csak közlés és részesedés belôle" 1~
942 9 | társadalmak egy része látszólag közömbössé vált a hit iránt, nem halt
943 6 | észlelésével. Minden mûvész közös tapasztalata az áthidalhatalan
944 10 | választ vár a keresztény közösség igényeire. ~
945 13 | üzenetét és annak a keresztény közösségben történô konkrét alkalmazását
946 9 | Egyházat katolikus, emberséges közösséggé, minden istenkeresô ember
947 13 | Igéje megtestesülésének központi dogmája következtében olyan
948 13 | keresztény kinyilatkoztatás közti különleges kapcsolat is.
949 9 | élô muzsikus mellett akik közül legalább Pier Luigi da Palestrina,
950 5 | képek egyenesen a hitet közvetítô katekézis jellegével bírtak. 7
951 11 | kapcsolatának megújításához, közvetlen következményekkel a mûvészet
952 6 | istenség aranyhoz, ezüsthöz, kôhöz vagy a mûvészet, az emberi
953 9 | szentelt bazilikából, a kolonnádoktól, melyek kitárt karokként
954 8 | ahogy a katedrálisokban és kolostorépületekben testet öltött, lassanként
955 14 | mûvészei, a képzômûvészet és a kommunikáció modern eszközeinek mûvészei.
956 2 | Alkotása által szól másokhoz és kommunikál velük. Ezért a mûvészet
957 9 | vagy csak vallásos témára komponáltak. A sok, teljesen a szent
958 12 | évszázadok során mily sok egyházi kompozíciót írtak olyan emberek, akiket
959 13 | keresztény közösségben történô konkrét alkalmazását jelenítsék
960 7 | Jusztinianosz császár által Konstantinápolyban épített Hagia Szofiát! ~
961 5 | imádságaik és életük javára. A korábbi idôkben, amikor még sok
962 10 | tagadhatatlan, hogy a modern korban e keresztény humanizmus
963 6 | kész arra, hogy beismerje korlátait és magáévá tegye Pál apostol
964 8 | megnyilvánulásait? Igaz, emberi korlátok között, de az egész mûveltséget
965 8 | Nyugaton a mûvészek a koruk kulturális környezetében
966 1 | mindenséget; ezzel meghatározta a kozmikus fejlôdés ritmusát. Végül
967 5 | a csodatévôtôl a tanító Krisztusig, majd tovább azok az események,
968 12 | van a mûvészetre ~12. A Krisztustól rábízott üzenet továbbadásához
969 1 | föl önmagát, hivatását és küldetését teljes mélységében. ~
970 4 | ugyanis az egyes mûvészek különbözô hivatása meghatározza sajátos
971 2 | tevékenység két oldala közötti különbséget és összefüggést. A különbség
972 1 | és a teremtmény végtelen különbségét, ahogy ezt Nicolaus Cusanus
973 7 | gondolkodás kérdéseiben, s e különbségtétel tiltotta az automatikus
974 15 | tudjátok: igen sok belsô és külsô indítás van, ami inspirálhatja
975 5 | melyekbôl a keresztény kultúra és mûvészet merített. Még
976 13 | mûvészetre és a legrégibb keleti kultúrák mindmáig virágzó mûvészetére.
977 8 | Nyugaton a mûvészek a koruk kulturális környezetében általános
978 7 | ismereteit, de illesztették az új kultusz követelményeihez. Hogyne
979 13 | dolgok rejtett értelmét kutatja; kínzó gondja, hogy sikerül-e
980 6 | nyomokat, mindig a Szeretettet kutatta". 9~Hasonló megközelítés
981 5(7) | legalább a falra tekintve lássák, amit a kódexekbôl kiolvasni
982 7 | a régi Szent Péter- és a Lateráni bazilikát, melyeket maga
983 12 | Egyháznak ugyanis a szellemi, a láthatalan valóságot, Isten világát
984 8 | elsôsorban templomon belül láthatjuk, ahol félárnyékban mécsesek
985 5 | azonban Isten Fia személyesen láthatóvá tette magát: "Amikor elérkezett
986 1 | sui et subiecti mondja a latin, s ez olyan tevékenység,
987 13 | világát kifejeznie. Nem látjuk-e, hogy az indításoknak micsoda
988 15 | jöjj közénk, híveid szívét látogasd, töltsd malaszttal a lelkeket,
989 4 | újjászületéséhez. Épp erre látszik utalni Cyprian Norwid, amikor
990 9 | a társadalmak egy része látszólag közömbössé vált a hit iránt,
991 3 | alkotott, jó, Isten azt is látta, hogy teremtése szép. 4
992 16 | sugárkoszorújában ezt mondja: "És láttam e játéknak és daloknak tüzében
993 16 | kihívásoknak megfelelhessenek és le tudják azokat gyôzni. E
994 15 | mélységeket és Isten lelke lebegett a vizek fölött" (1,2). Milyen
995 1 | ti, bármely kor Mûvészei lebilincselve a hangok és szavak, színek
996 2 | mûvek alkotóikról beszélnek, legbelsô titkaikról szólnak és föltárják
997 6(9) | Legenda maior, IX,1, in: Fonti Francescane,
998 13 | jelent? A vallásban nem a legfontosabb személyes kérdések tétetnek-e
999 8 | átalakul a gótika nyúlánk, légies vonalaivá és pompás díszeivé.
1000 9 | lelkiségggel áthatott tehetségük legjavát. Michelangelo szól innen
|