11-festm | festo-legja | legko-szeml | szemm-zsina
Chapter
1503 6 | Szentlélekkel..., egészen szemmé, egészen fénnyé, egészen
1504 7 | hanem az általános mûveltség szempontjából is történelmi esemény volt.
1505 3(4) | Erôteljesen fejezi ki ezt a szempontot a Szentírás Hetvenes fordítása,
1506 16 | szépséget kacagni, hogy a szentek szemei fölragyogtak." 27~"
1507 11 | tökéletlen munkát végezne, ha nem szentelne kellô figyelmet az irodalmi
1508 9 | az Apostolfejedelemnek szentelt bazilikából, a kolonnádoktól,
1509 14 | férfiak, akik a mûvészetnek szentelték magukat, tartoznak azzal,
1510 9 | stanzájában látható Disputáján a Szentháromság misztériumának kinyilatkoztatására
1511 15 | az inspiráció között! A Szentlélek a világmindenség titokzatos
1512 6 | ragyogó dicsôsége, betelik a Szentlélekkel..., egészen szemmé, egészen
1513 15 | a Teremtés könyve szól a Szentlélekrôl, a "Lélekrôl" (ruah): "A
1514 15 | Egyházban gyakran hallani a Szentlelket hívó szót: "Veni, Creator
1515 9(16) | befejezésekor bemutatott szentmisében 1994. ápr. 8-án: Insegnamenti
1516 16 | munkátokat. ~Kísérjen titeket a szentséges Szûz Mária, a Tota Pulchra,
1517 16 | Isten után, melyet a szépnek szenvedélyes szerelmese, Szent Ágoston
1518 16 | Mickiewicznek a lengyel haza nagy szenvedésének idején leírt szavait 28
1519 8 | ez utóbbi engedi, hogy a szépérzék és a misztérium intuíciója
1520 15 | teremtô adottságait. A jót és szépet összekapcsoló, belsô megvilágosítással
1521 3 | ami annyit jelent mint “a szépjó”. Platón ezt írja róla: "
1522 3 | sajátos kapcsolata van a szépséggel. Nagyon találó, amikor azt
1523 6 | a létének, találkozik a szépségnek és a dolgok egységének észlelésével.
1524 11 | melyben élünk, szüksége van a szépségre, hogy kétségbeesésbe ne
1525 16 | melyet a szépnek szenvedélyes szerelmese, Szent Ágoston feledhetetlen
1526 1 | mûvészi alkotás, amit a szerencsés lélek létrehoz, nem az a
1527 12 | énekben a hit túláradó örömmé, szeretetté és a szabadító Isten bizalomteljes
1528 1 | uralja. Az isteni Mûvész szeretettel közeledik a mûvész ember
1529 6 | látható nyomokat, mindig a Szeretettet kutatta". 9~Hasonló megközelítés
1530 9 | legnagyobb mûvészek hangja szeretnék lenni, akik itt gyakran
1531 14 | mûvészekhez fordulok: egyenként szeretnélek emlékeztetni arra, hogy
1532 1 | életemre nézve. Levelemmel szeretném folytatni az Egyház és a
1533 16 | Kívánom nektek, Mûvészek szerte a világon, hogy ösvényeitek
1534 7 | olyan eredeti egyházi zene szerves fejlôdésének, amit róla
1535 2 | ember olyan cselekedetek szerzôje, melyekért erkölcsileg felelôs.
1536 3 | muzsikus, színészi hivatás szikráját, egyúttal a felelôsséget
1537 1 | ember felé, s ad neki egy szikrát isteni bölcsességébôl, amikor
1538 12 | azáltal, hogy a képek és azok szimbolikus jelentésének végtelen lehetôségeivel
1539 7 | tudták fejezni, és olyan szimbólumgyûjtemény megalkotására, mellyel fôleg
1540 7 | Ki ne emlékeznék azokra a szimbólumokra, melyek egyúttal a festészet
1541 1 | lebilincselve a hangok és szavak, színek és formák titkzatos hatalmától
1542 12 | szempontját kiragadja, és olyan színekbe, formákba, hangokba öltöztesse,
1543 3 | festôi, építészi, muzsikus, színészi hivatás szikráját, egyúttal
1544 5 | születéstôl a Golgotáig, a színeváltozástól a föltámadásig, a csodatévôtôl
1545 14 | mondott szó mûvészei, a színház és muzsika mûvészei, a képzômûvészet
1546 8 | Divina Commediának, Isteni színjátéknak nevezett. ~
1547 12 | irodalmi és képzômûvészeti szinten meg tudják valósítani azáltal,
1548 11 | lelkét Reá irányítsák. 20~Szintén a mûvészeknek köszönhetô,
1549 7 | Hilarius, Ambrus, Prudentius, Szír Efrém, Nazianszoszi Gergely,
1550 15 | fölébreszti benne az ész és szív erôit, s közben képessé
1551 11 | igazság, örömet olt az emberi szívbe, és drága gyümölcs, mely
1552 12 | dallamokkal táplálták, melyek hívô szívbôl fakadtak és a liturgia részei
1553 1 | dicsérô himnusz fakadjon föl a szívébôl. Csak így foghatja föl önmagát,
1554 16 | Ezt kívánom nektek teljes szívembôl. ~A Vatikánból 1999. április
1555 15 | Lélek, jöjj közénk, híveid szívét látogasd, töltsd malaszttal
1556 5 | megtestesülés misztériumából szívta föl éltetô nedveit. Megtestesülése
1557 6 | mindaz, amit festményben, szoborban vagy bármi alkotásban kifejezhettek,
1558 9 | szépnek ábrázolta képein és szobrain Michelangelo az emberi testet. 16~
1559 10 | kívánja, hogy napjainkban új szövetség jöjjön létre a mûvészekkel,
1560 7 | Konstantinápolyban épített Hagia Szofiát! ~Miközben az építészet
1561 3 | mûvész hivatása a szépség szolgálatára 3. Az ismert lengyel költô,
1562 4 | magasrendû formájával kell szolgálniuk az egyén növekedését és
1563 2 | történelem számtalan példát szolgáltat erre. Amikor ugyanis a mûvész
1564 2 | beszélnek, legbelsô titkaikról szólnak és föltárják azt az igazi
1565 5 | személyérôl és epizódjáról szóló elbeszélések megmozgatták
1566 14 | jellemezték. Ebben a távlatban szólok hozzátok, az írott és mondott
1567 3 | tetszését lelô tekintetérôl szóltam. Megállapítván, hogy minden,
1568 7 | Ugyanakkor megtörténtek az elsô szónoki és zenei próbálkozások.
1569 7 | észrevétlenül kezdôdött, szorosan kapcsolódva a hívôk igényéhez
1570 8 | errôl: "Az arany, mely a szórt nappali világosságnál idegen,
1571 3(4) | szót a görög kalón, “szép” szóval adja vissza. ~
1572 5 | Újszövetségrôl? A Szentírás szavai a születéstôl a Golgotáig, a színeváltozástól
1573 5 | elküldte a Fiát, aki asszonytól született" (Gal 4,4). Isten Jézus
1574 8 | intuíciója ihlesse meg. Ebbôl születtek a mûvészettörténetbôl jól
1575 1 | részesedésrôl van szó, mely nem szünteti meg a Teremtô és a teremtmény
1576 16 | Kísérjen titeket a szentséges Szûz Mária, a Tota Pulchra, az '
1577 10 | felé ~10. Természetesen tagadhatatlan, hogy a modern korban e
1578 2 | Saját lelki fejlôdésének talál új dimenziót és sajátos
1579 1 | embernek ki kell bontakoztatnia találékonyságát. ~Valójában ugyanis olyan
1580 6 | hitbeli megismerés: személyes találkozást téltelez föl Istennel Jézus
1581 14 | feladatotok. A mûalkotásokkal való találkozástól várja minden kor emberisége
1582 8 | a célszerûségnek mindig találkoznia kellett a mûvészi tehetséggel,
1583 16 | tud állni és vissza tud találni helyes útjára. Ebben az
1584 3 | van a szépséggel. Nagyon találó, amikor azt mondjuk, hogy
1585 1 | részesít benneteket. ~Ezért nem találok a Teremtés könyvébôl idézetteknél
1586 13 | szellem más vallásokban nem talált indító benyomásokat. Gondoljunk
1587 3 | hogy ez a képessség is talentum, melynek az evangéliumi
1588 3 | felelôsséget is érzi, hogy e talentumot nem lehet elásni, hanem
1589 8 | teológiai gondolkodás Szent Tamás Summáját hozta létre, ott
1590 16 | ragadjátok meg, hogy csodálatot támasszon bennük! Az élet és az ember
1591 5 | föltámadásig, a csodatévôtôl a tanító Krisztusig, majd tovább
1592 4 | szakemberekre, hitvallókra, tanítókra, apákra és anyákra. Mindezeknek
1593 8 | kibontakozásának voltak tanúi. Keleten tovább virágzott
1594 14 | arra hivatott, hogy errôl tanúságot tegyen; de azok a nôk és
1595 9 | fölmagasztalása áll. Errôl tanúskodnak a fentebb említett legnagyobb
1596 11 | mik a problémái, és mit tapasztal, amikor megismeri és tökéletesíteni
1597 6 | észlelésével. Minden mûvész közös tapasztalata az áthidalhatalan különbség
1598 1 | de erre indítanak régi tapasztalataim is, melyek nagyon meghatározóak
1599 1 | gyökerezik mind a vallási tapasztalatba, mind a mûvészi alkotásba.
1600 12 | hitüket olyan dallamokkal táplálták, melyek hívô szívbôl fakadtak
1601 7 | tiszteljük, hanem mindig a tárgyra utal, amit ábrázol. 13~
1602 9 | szellemi légkörében, melyben a társadalmak egy része látszólag közömbössé
1603 4 | az egyén növekedését és a társadalom fejlôdését, ami a nevelés
1604 4 | mûvész és a közjó ~4. A társadalomnak a mûvészekre éppúgy szüksége
1605 12 | az üzenet transzcendens tartalma, sem misztérium jellege
1606 9 | történelem kezdetétôl a céljáig tartó fáradságos utat megjáró
1607 7 | célpontjává lett. A 787-ben tartott Niceai zsinat, mely a képek
1608 13 | feldolgozott témái közé tartozik. Az Egyház mindig kreatív
1609 14 | mûvészetnek szentelték magukat, tartoznak azzal, hogy zseniális tehetségükkel
1610 14 | mindig jellemezték. Ebben a távlatban szólok hozzátok, az írott
1611 10 | melyet az Istentôl való távolság, sôt a vele való szembehelyezkedés
1612 10 | vallásos témák iránt bizonyos távolságot alakított ki a mûvészet
1613 1 | pátoszból, mellyel Isten a te-remtés kezdetén nézte kezének alkotásait,
1614 4 | szüksége van, mint tudósokra, technikusokra, munkásokra, szakemberekre,
1615 6 | beismerje korlátait és magáévá tegye Pál apostol szavait, aki
1616 7 | számára is megközelíhetôvé tegyék, lassanként a festészet
1617 14 | hivatott, hogy errôl tanúságot tegyen; de azok a nôk és férfiak,
1618 8 | találkoznia kellett a mûvészi tehetséggel, s ez utóbbi engedi, hogy
1619 1 | hatalmától megcsodáljátok tehetségtek alkotását, s ugyanakkor
1620 15 | indítás van, ami inspirálhatja tehetségteket. De minden igazi inspiráció
1621 9 | mély lelkiségggel áthatott tehetségük legjavát. Michelangelo szól
1622 14 | tartoznak azzal, hogy zseniális tehetségükkel elmondják: Krisztusban meg
1623 1 | csillant föl számtalanszor a tekintetben, mellyel ti, bármely kor
1624 3 | teremtésében tetszését lelô tekintetérôl szóltam. Megállapítván,
1625 1 | s egyre elmélyültebben tekintsen, és Istent dicsérô himnusz
1626 5(7) | nem tudók legalább a falra tekintve lássák, amit a kódexekbôl
1627 13 | horizontot nyit a mûvésznek, mely tele van inspiráló mozzanatokkal.
1628 5 | Amikor elérkezett az idôk teljessége, Isten elküldte a Fiát,
1629 6 | ezért kellett az igazság teljességének ahogy az Evangéliumokban
1630 6 | megismerés: személyes találkozást téltelez föl Istennel Jézus Krisztusban.
1631 13 | legtöbbször feldolgozott témái közé tartozik. Az Egyház
1632 3 | mûvészetrôl van szó, a szépség témája kikerülhetetlen. Már utaltam
1633 10 | kevésbé érdeklôdik vallásos témák iránt bizonyos távolságot
1634 9 | hatással volt e kor vallásos témákkal foglalkozó mûvészeire is.
1635 9 | használatra vagy csak vallásos témára komponáltak. A sok, teljesen
1636 8 | helyen állnak a nagyszerû templomépületek, melyekben a célszerûségnek
1637 12 | ritkák ugyanis az olyan templomok, melyek az imádság helyei,
1638 5(7) | festményeket azért visszük a templomokba, hogy az olvasni nem tudók
1639 6 | Isten nem kézzel épített templomokban lakik... Ezért nem szabad
1640 8 | ikon szépségét elsôsorban templomon belül láthatjuk, ahol félárnyékban
1641 12 | amennyire csak lehet, vonzóvá tennie. Tehát az önmagában kimondhatatlant
1642 11(22)| La teologia nel XII secolo Milano, 1992.
1643 11 | egyszerûen illusztrációk, hanem a teológiának valóságos "forráshelyei" (
1644 11 | kijelentése, aki szerint még a teológiatörténész is tökéletlen munkát végezne,
1645 9 | Borromini, Maderno, akik térben jelenítették meg a misztériumot,
1646 12 | mert szüksége van olyan terekre, ahol a keresztény nép összegyûlhet
1647 3 | Isten azt is látta, hogy teremtése szép. 4 A jó és a szép viszonya
1648 3 | utaltam rá, amikor Istennek a teremtésében tetszését lelô tekintetérôl
1649 1 | hogy önmagára és az egész teremtésre szemlélôdve, s egyre elmélyültebben
1650 9 | misztériumát és drámáját a teremtéstôl az utolsó ítéletig azáltal,
1651 1 | szünteti meg a Teremtô és a teremtmény végtelen különbségét, ahogy
1652 6 | szemlélte, s miközben követte a teremtményekben látható nyomokat, mindig
1653 1 | Isten, mindenek egyedüli Teremtôje bizonyos módon részesít
1654 1 | mintaképét: Istennek mint Teremtônek képe tükrözôdik a mûvészben.
1655 1 | azonos szavak jelentik a Teremtôt és a mûvészt: Stwórca és
1656 3 | szépség nem más, mint a Teremtôtôl a mûvészi tehetség felé
1657 5 | számára a mûvészi alkotások terén is. A szépség olyan kivirágzása
1658 7 | építészet megalkotta a szakrális teret, az igény, hogy a misztériumot
1659 12 | pusztításai és a nagyvárosok terjeszkedése után egy új építésznemzedék
1660 14 | és az Egyház közötti még termékenyebb együttmûködéshez. Meghívlak
1661 10 | meghaladó tehetség gyümölcse, természete szerint utalás a misztériumra.
1662 3 | jó hatalma kiárad a szép természetébe". 5~Az ember élete folyamán
1663 6 | misztériumának mélységében! ~Más természetû a hitbeli megismerés: személyes
1664 6 | fogva fölkeltenie, hiszen ôk természetüknél fogva fogékonyak mindarra,
1665 7 | keresztényektôl a mûvészet területén éppúgy megkívánta a megkülönböztetést,
1666 1 | világot mint beláthatatlan területet, ahol az embernek ki kell
1667 2 | az értelmében elgondolt terveinek ad esztétikai formát. ~De
1668 1 | fejlôdés ritmusát. Végül mint tervének legnemesebb gyümölcsét megteremtette
1669 12 | Maga Krisztus az isteni tervnek megfelelôen, hogy a megtestesülésben
1670 14 | világ, az ember, az emberi test, és meg lesz váltva az egész
1671 2(2) | recta ratio agibilium" teszik képessé az embert arra,
1672 4 | hanem kiemelkedô szolgálatot tesznek a közjónak is. Miközben
1673 13 | legfontosabb személyes kérdések tétetnek-e föl, s nem a végsô, egzisztenciális
1674 3 | Istennek a teremtésében tetszését lelô tekintetérôl szóltam.
1675 2 | mûvész a mûvelôdéstörténetnek tett.
1676 1 | istenképmás ember sajátos tevékenysége. Mikor ugyanis a Szentírás
1677 11 | vissza, hogy a mûvészek tevékenységét nemes szolgálatnak mondja,
1678 4 | hivatása meghatározza sajátos tevékenységüket, utal a vállalandó feladatra,
1679 11 | valóságos "forráshelyei" (loci theologici). 22~
1680 7 | meghonosodott képtisztelet erôszakos tiltakozás célpontjává lett. A 787-
1681 5 | Ószövetség Törvénye kifejezetten tiltja, hogy a láthatatlan és kimondhatatlan
1682 7 | kérdéseiben, s e különbségtétel tiltotta az automatikus átvételt.
1683 11 | csodálatban." 19 A szépség iránti tisztelet szellemében emlékeztetett
1684 10 | a mûvészekkel, ahogy ezt tiszteletreméltó Elôdöm, VI. Pál pápa megindítóan
1685 7 | alkalmazható. A képet nem önmagáért tiszteljük, hanem mindig a tárgyra
1686 16 | inspirálja munkátokat. ~Kísérjen titeket a szentséges Szûz Mária,
1687 5 | Kiv 3,14). A megtestesülés titkában azonban Isten Fia személyesen
1688 2 | alkotóikról beszélnek, legbelsô titkaikról szólnak és föltárják azt
1689 7 | Szentírás alapján a hit titkait ki tudták fejezni, és olyan
1690 16 | A szépség a misztérium titkos írása, utalás az örökkévalóra.
1691 16 | szépsége és ébreszti föl azt a titkozatos vágyat Isten után, melyet
1692 1 | szavak, színek és formák titkzatos hatalmától megcsodáljátok
1693 3(4) | fordítása, amikor a héber tób, “jó” jelentésû szót a görög
1694 11 | tapasztal, amikor megismeri és tökéletesíteni akarja önmagát és a világot.
1695 6 | szépség mindent fölülmúló tökéletessége között, amit az alkotó tevékenység
1696 11 | még a teológiatörténész is tökéletlen munkát végezne, ha nem szentelne
1697 8 | szemlélôt is csodálattal töltik el. Elsô helyen állnak a
1698 15 | híveid szívét látogasd, töltsd malaszttal a lelkeket, kiket
1699 11 | az emberi életben: "Arra törekszenek ugyanis, hogy kifürkésszék,
1700 6 | érzékek észlelnek, és arra törekszik, hogy átlátva a valóságot
1701 6 | mélyébôl fakad, onnan, ahol a törekvés, hogy értelmet adjon a létének,
1702 11 | föltárni az ember helyzetét a történelemben és a világmindenségben,
1703 9 | fordult az ember, a világ és a történeti valóság felé. Ez az érdeklôdés
1704 12 | intuíciójának. S ez úgy történik, hogy nem sérül az üzenet
1705 13 | a keresztény közösségben történô konkrét alkalmazását jelenítsék
1706 5 | elôtt ~5. Az Ószövetség Törvénye kifejezetten tiltja, hogy
1707 7 | gyümölcse volt, annak esztétikai törvényeit fejezte ki és értékeit adta
1708 15 | mindenséget vezérlô titokzatos törvényekre, a Teremtô Lélek isteni
1709 9 | Palestrina, Claudio Monteverdi és Tomás Luis de Victoria említendô
1710 16 | szentséges Szûz Mária, a Tota Pulchra, az 'Egészen Szép',
1711 1 | csodálatos anyagát formálja, továbbá a körülötte lévô világot
1712 12 | Krisztustól rábízott üzenet továbbadásához a Egyháznak szüksége van
1713 16 | következô nemzedékeknek továbbadtok, úgy ragadjátok meg, hogy
1714 3 | A jó és a szép viszonya további megfontolásra késztet. A
1715 12 | hogy nem sérül az üzenet transzcendens tartalma, sem misztérium
1716 5 | magának Istennek a titkát fel tudjuk fogni". 6~Istennek ezen
1717 7 | ábrázolása a jel logikája szerint tudniillik hogy érzékelhetô utalás
1718 5(7) | templomokba, hogy az olvasni nem tudók legalább a falra tekintve
1719 9 | ôket követô mûvelôdési és tudományos irányzatok hatására egyre
1720 4 | éppúgy szüksége van, mint tudósokra, technikusokra, munkásokra,
1721 16 | Ágoston feledhetetlen szavakba tudott foglalni: "Késôn szerettelek
1722 2 | személyének és létmódjának sajátos tükrözôdése. A történelem számtalan
1723 5 | fölfoghatalan misztériumnak a tükrözôdései, mely körülveszi a világot
1724 16 | ábrázolásához, ami Isten Lelkének tükrözôdéseként változtassa át az anyagot
1725 1 | Istennek mint Teremtônek képe tükrözôdik a mûvészben. E kapcsolatot
1726 11 | Isten végtelen szépségét tükrözzék és az emberek lelkét Reá
1727 16 | láttam e játéknak és daloknak tüzében olyan szépséget kacagni,
1728 12 | végzéséhez. Az énekben a hit túláradó örömmé, szeretetté és a
1729 13 | A kérdés provokatívnak tûnhet. Valójában azonban, ha helyesen
1730 1 | és a mûvészt: Stwórca és twórca. ~Isten tehát létbe hívta
1731 12 | összegyûlhet és megünnepelheti az üdvösség misztériumait. A világháború
1732 11 | Zsinat bezárásakor az atyák üdvözletet és felhívást intéztek a
1733 5 | kivonulás Egyiptomból és az üdvtörténet sok más személyérôl és epizódjáról
1734 15 | teremtés mûvét. Miközben ébren ügyel a mindenséget vezérlô titokzatos
1735 7 | megalkotására, mellyel fôleg az üldözések nehéz idôszakaiban fel tudták
1736 7 | misztériumok liturgikus ünneplésekor az Egyház hitének sajátos
1737 15 | A Föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket
1738 13 | hivatkozott, hogy az Evangélium üzenetét és annak a keresztény közösségben
1739 6 | szemlélôdésre Beato Angelico képei. Ugyancsak sokatmondó az az eksztatikus
1740 9 | fejlôdésnek a szemlélésére, mely ugyanebben az idôszakban az egyházi
1741 12 | gyakran használt képeket. ~Ugyanígy van szüksége az Egyháznak
1742 4 | hozzájárul egy nép életéhez és újjászületéséhez. Épp erre látszik utalni
1743 5 | mûvészet merített. Még az Újszövetség fényében olvasott Ószövetségbôl
1744 5 | érdeklôdést. ~És mit mondjak az Újszövetségrôl? A Szentírás szavai a születéstôl
1745 7(12) | At nobis ars una fides et musica Christus":
1746 1 | világot is alkotó módon uralja. Az isteni Mûvész szeretettel
1747 1 | adta nekik a Föld feletti uralkodást (vö. Ter 1,28). A teremtés
1748 8 | foglalhatnánk össze néhány utalással a keresztény középkor évszázadai
1749 4 | újjászületéséhez. Épp erre látszik utalni Cyprian Norwid, amikor azt
1750 3 | témája kikerülhetetlen. Már utaltam rá, amikor Istennek a teremtésében
1751 9 | Eucharisztiában az ember útitársa lett; ezzel rávilágít az
1752 9 | istenkeresô ember Anyjává és útitársává teszi. ~E rendkívüli együttesben,
1753 16 | vissza tud találni helyes útjára. Ebben az értelemben hangzott
1754 1 | közötti termékeny párbeszéd útját, mely az Egyház kétezer
1755 8 | mûvészi tehetséggel, s ez utóbbi engedi, hogy a szépérzék
1756 1 | vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése csillant föl számtalanszor
1757 6(10) | Enkomia a nagyszombati utrenyében. ~
1758 10 | mûvész a megváltás egyetemes vágyának ad hangot. ~Érthetô tehát,
1759 16 | ébreszti föl azt a titkozatos vágyat Isten után, melyet a szépnek
1760 1 | Szépség alkotó mesterei vagytok. Ennek az érzésnek az utórezgése
1761 8 | analógiájára a Megtestesülés valamelyik szempontját jelenítik meg.
1762 1 | Ezzel szemben a mûvész már valami létezôt használ föl, aminek
1763 6 | mûvészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló." (ApCsel
1764 7 | muzsikánk Krisztus". 12 Valamivel késôbb Nagy Szent Gergely
1765 13 | a végsô, egzisztenciális válaszokat keresik-e? ~A vallási kérdés
1766 10 | együttmûködéstôl, és megfelelô választ vár a keresztény közösség
1767 4 | tevékenységüket, utal a vállalandó feladatra, az elvégzendô
1768 13 | lelki birodalom, amit a vallás jelent? A vallásban nem
1769 13 | amit a vallás jelent? A vallásban nem a legfontosabb személyes
1770 13 | zseniális emberi szellem más vallásokban nem talált indító benyomásokat.
1771 12 | indításnak erejét, amellyel a vallásosság korunk építészeti adottságaival
1772 6 | 29) Ha már a dolgok belsô valósága áthatolhatatlan az emberi
1773 6 | ember és a világ legmélyebb valóságát közelíti meg. Ezért nagyon
1774 7 | Isten Fia belépett a látható valóságok világába, amikor embersége
1775 11 | illusztrációk, hanem a teológiának valóságos "forráshelyei" (loci theologici). 22~
1776 12 | képzômûvészeti szinten meg tudják valósítani azáltal, hogy a képek és
1777 1 | Feladatát elsôsorban azáltal valósítja meg, hogy saját emberségének
1778 9 | része látszólag közömbössé vált a hit iránt, nem halt ki
1779 5 | szempontból szemlél, számtalanszor váltak képpé, zenévé és költeménnyé,
1780 8 | mûvészetének teremtô erejét és változatos megnyilvánulásait? Igaz,
1781 16 | Lelkének tükrözôdéseként változtassa át az anyagot és nyissa
1782 13 | Szüksége van-e a mûvészetnek az Egyházra? ~
1783 10 | együttmûködéstôl, és megfelelô választ vár a keresztény közösség igényeire. ~
1784 12 | szabadító Isten bizalomteljes várakozásává válik. ~Az Egyháznak szüksége
1785 16 | 1999. április 4-én, Húsvét vasárnapján. ~II. János Pál ~ ~
1786 16 | nektek teljes szívembôl. ~A Vatikánból 1999. április 4-én, Húsvét
1787 9 | az egyházi zenében ment végbe. Abban a zenében, amit kifejezetten
1788 11 | teológiatörténész is tökéletlen munkát végezne, ha nem szentelne kellô
1789 16 | Ezért nem tud megnyugtatni végleg a teremtett dolgok szépsége
1790 13 | tétetnek-e föl, s nem a végsô, egzisztenciális válaszokat
1791 1 | kozmikus fejlôdés ritmusát. Végül mint tervének legnemesebb
1792 12 | nyújtanak a liturgia méltó végzéséhez. Az énekben a hit túláradó
1793 2 | szól másokhoz és kommunikál velük. Ezért a mûvészet története
1794 15 | Szentlelket hívó szót: "Veni, Creator Spiritus", Teremtô
1795 9 | Beethoventôl Berliozig, Liszttôl Verdiig. ~
1796 6 | Assisi Szent Ferenc, miután a Verna hegyen megkapta a stigmákat,
1797 7 | amikor embersége által hidat vert a látható és a láthatatlan
1798 15(24)| Pünkösd második vesperás himnusza. Babits Mihály
1799 12 | sem misztérium jellege nem vész el. ~Az Egyháznak különösen
1800 9 | érdeklôdés önmagában nem jelent veszedelmet a keresztény hit számára,
1801 1 | megteremtette az embert. Hatalma alá vetette az egész látható világot
1802 15 | ébren ügyel a mindenséget vezérlô titokzatos törvényekre,
1803 16 | világon, hogy ösvényeitek vezessenek el a szépség azon óceánjához,
1804 7 | szobrászat alkalmazásához vezetett. Ugyanakkor megtörténtek
1805 10 | tiszteletreméltó Elôdöm, VI. Pál pápa megindítóan fejezte
1806 9 | Monteverdi és Tomás Luis de Victoria említendô nagyszerû, ihletetten
1807 7 | belépett a látható valóságok világába, amikor embersége által
1808 10 | belsôleg közel van a hit világához, annyira, hogy olyan idôszakokban,
1809 11 | következményekkel a mûvészet világára nézve is. ~E kapcsolat a
1810 7 | mûvészet az érzékelhetô világból magával ragadja az örökkévalóba. ~
1811 14 | Isten megengesztelôdött a világgal. Minden hívô arra hivatott,
1812 12 | üdvösség misztériumait. A világháború pusztításai és a nagyvárosok
1813 11 | helyzetét a történelemben és a világmindenségben, szemléltetik nyomorúságát
1814 11 | köszönhetô, hogy "az istenismeret világosabbá és az evangéliumi üzenet
1815 8 | arany, mely a szórt nappali világosságnál idegen, súlyos és semmitmondó,
1816 7 | kedvelt formája lett. Az elsô virágkor a hatalmas bazilikák építésével
1817 9 | reneszánsz rendkívüli mûvészi virágzása fakadt, jelentôs hatással
1818 13 | keleti kultúrák mindmáig virágzó mûvészetére. Mégis igaz,
1819 8 | voltak tanúi. Keleten tovább virágzott a pontos teológiai és esztétikai
1820 5(7) | püspöknek: "A festményeket azért visszük a templomokba, hogy az olvasni
1821 2(2) | cselekedjék. A mûvészetet viszont a filozófia "recta ratio
1822 3 | teremtése szép. 4 A jó és a szép viszonya további megfontolásra késztet.
1823 7 | kérdése körül elkeseredett vita folyt az ókorban, s mint
1824 15 | és Isten lelke lebegett a vizek fölött" (1,2). Milyen szoros
1825 5 | A teremtés, bûnbeesés, a vízözön, a pátriárkák sora, a kivonulás
1826 3(3) | wybrane, Warszawa 1968, vol. 2, 216. o. ~
1827 16 | Az élet és az ember szent volta elôtt, a világmindenség
1828 8 | a gótika nyúlánk, légies vonalaivá és pompás díszeivé. Ezekben
1829 7 | ókorban, s mint képvita vonult be a történelembe. A hívôk
1830 8 | istenélménynek, a félelmetes és mégis vonzó misztérium megtapasztalásának
1831 12 | sôt, amennyire csak lehet, vonzóvá tennie. Tehát az önmagában
1832 3(3) | 185186: Pisma wybrane, Warszawa 1968, vol. 2, 216. o. ~
1833 1(1) | Philosophisch-Theologische Schriften, Wien 1967, III, 332. o. ~
1834 16(28)| mlodosci, 69: Wybór poezji, Wroclaw, 1986, 1. köt. 63. o.
1835 16(28)| Oda do mlodosci, 69: Wybór poezji, Wroclaw, 1986, 1.
1836 3(3) | Bogumil, V. 185186: Pisma wybrane, Warszawa 1968, vol. 2,
1837 11(22)| La teologia nel XII secolo Milano, 1992. 9.o. ~
1838 8(15) | Paradiso XXV,12. ~
1839 16(27)| Paradicsom XXXI, 134135. Babits ford. ~
1840 7 | egy olyan eredeti egyházi zene szerves fejlôdésének, amit
1841 7 | megtörténtek az elsô szónoki és zenei próbálkozások. Szent Ágoston
1842 9 | A sok, teljesen a szent zenének élô muzsikus mellett akik
1843 9 | az emberiséget sok nagy zeneszerzô Händeltôl Bachig, Mozarttól
1844 5 | számtalanszor váltak képpé, zenévé és költeménnyé, melyek a
1845 8 | stílusok. A román stílus zömök egyszerûsége, ahogy a katedrálisokban
1846 11 | dialógus jegyében áll. A zsinati atyák a Gaudium et spesben
|