|
5. Az Ószövetség Törvénye
kifejezetten tiltja, hogy a láthatatlan és kimondhatatlan Istent
"faragott vagy öntött képmással" (MTörv
27,15) ábrázolják, mert Isten felülmúl minden
képi ábrázolást: "Én vagyok, aki
vagyok" (Kiv 3,14). A megtestesülés titkában azonban
Isten Fia személyesen láthatóvá tette magát:
"Amikor elérkezett az idôk teljessége, Isten
elküldte a Fiát, aki asszonytól született" (Gal
4,4). Isten Jézus Krisztusban emberré lett: ô az a
középpont, akihez fordulni kell, "hogy az emberi
létnek, a teremtett világnak és magának Istennek a
titkát fel tudjuk fogni". 6
Istennek ezen alapvetô kinyilatkoztatása mint misztérium
bátorítás és kihívás a keresztények
számára a mûvészi alkotások terén is. A
szépség olyan kivirágzása fakadt belôle, mely
éppen a megtestesülés misztériumából szívta
föl éltetô nedveit. Megtestesülése révén
ugyanis Isten Fia az igazság és jóság egész
evangéliumi gazdagságát beleszôtte az emberi történelembe,
s ezáltal a szépség új dimenzióit is föltárta:
az evangéliumi üzenet csordultig van vele.
A Szentírás így "kimeríthetetlen kincstárrá"
(Paul Claudel) és "képeskönyvvé" (Marc
Chagall) lett, melyekbôl a keresztény kultúra és mûvészet
merített. Még az Újszövetség fényében
olvasott Ószövetségbôl is mérhetetlenül
gazdag inspirációk fakadtak. A teremtés, bûnbeesés,
a vízözön, a pátriárkák sora, a kivonulás
Egyiptomból és az üdvtörténet sok más
személyérôl és epizódjáról szóló
elbeszélések megmozgatták a festôk, költôk,
muzsikusok, dramaturgok és forgatókönyvírók
fantáziáját. Hogy csak egy példát említsek:
Jób a fájdalomnak égetô és mindig aktuális
problémájával újra meg újra fölkelti a
filozófiai, irodalmi és mûvészi érdeklôdést.
És mit mondjak az Újszövetségrôl?
A Szentírás szavai a születéstôl a Golgotáig,
a színeváltozástól a föltámadásig,
a csodatévôtôl a tanító Krisztusig, majd tovább
azok az események, melyeket az Apostolok Cselekedetei mond el és
János eszkatologikus szempontból szemlél, számtalanszor
váltak képpé, zenévé és költeménnyé,
melyek a mûvészet nyelvén mind a megtestesült Ige
misztériumáról beszélnek.
A mûvelôdéstörténetben
mindez a hit és szépség egyik gazdag fejezete. Elsôsorban
a hívôk merítenek belôle imádságaik és
életük javára. A korábbi idôkben, amikor még
sok volt az írástudatlan ember, a bibliai képek egyenesen
a hitet közvetítô katekézis jellegével bírtak.
7 De a Szentírás ihlette mûalkotások
mindenkinek, akár hívô, akár nem, annak a fölfoghatalan
misztériumnak a tükrözôdései, mely körülveszi
a világot és benne lakik.
|