Chapter, Paragraph
1 I,1 | alapította, melynek fejévé a közûlük válaszott Pétert
2 I (1) | A Keleti Egyház patriarkális
3 I (1) | CCEO 110, 152.). Róluk a jelen dokumentum nem szól.
4 I (1) | dokumentum nem szól. Ebbôl a szempontból ugyanis nincs
5 I (1) | analógia az ilyen Szinodusok és a Püspöki Konferenciák között.
6 I (1) | dokumentum vonatkozik azokra a Gyûlésekre, melyeket a több
7 I (1) | azokra a Gyûlésekre, melyeket a több sui juris egyházból
8 I (1) | régiókban hoznak létre, s a CCEO 322 kánonja és az Apostoli
9 I (1) | amennyire megközelítik a Püspöki Konferenciákat;
10 I,1 | ismételten használt "egy a Tizenkettô közül" kifejezéssel. 3
11 I,1 | Valamennyiükre rábízta a küldetést, hogy hirdessék
12 I,1 | az Apostolokra ugyanazt a küldetést, amit Ô kapott
13 I,1 | napján, amikor leszállott a Szentlélek, az apostoli
14 I,1 | Szentlélek, az apostoli Kollégium a Vigasztalótól eredô új életerôvel
15 I,1 | új életerôvel jelent meg a nyilvánosság elôtt. Péter "
16 I,1 | nyilvánosság elôtt. Péter "a többi tizeneggyel elôlépett", 9
17 I,1 | hallgatásában 10 és tôlük kapták a lelkipásztori problémák
18 I,1 | problémák megoldását; 11 a Jeruzsálemben maradt Apostolokhoz
19 I,1 | fordult Pál, hogy biztosítsa a velük való közösséget, nehogy
20 I,1 | megnyilvánult, amikor fölvetôdött a kérdés, hogy a pogányságból
21 I,1 | fölvetôdött a kérdés, hogy a pogányságból megtérteknek
22 I,1 | megtérteknek meg kell-e tartaniuk a Régi Törvényt, vagy sem.
23 I,1 | föl Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az
24 I,1 | forduljon az Apostolokhoz és a presbiterekhez". 13 Az Apostolok
25 I,1 | presbiterekhez". 13 Az Apostolok és a presbiterek összegyûltek
26 I,1 | presbiterek összegyûltek a kérdés megvizsgálására;
27 I,1 | határoztak s végül intézkedtek: "A Szentlélek és mi is úgy
28 I,1 | rakjunk rátok több terhet a szükségesnél..." 14~
29 I,2 | Úr rábízott apostolaira, a világ végezetéig tart. 15
30 I,2 | gondoskodtak utódok állításáról ... A Püspökök isteni rendelés
31 I,2 | az apostolok Krisztustól a leszálló Szentlélek különleges
32 I,2 | tovább munkatársaiknak azt a lelki adományt 18 , mely
33 I,2 | lelki adományt 18 , mely a püspökszentelésben jutott
34 I,2 | rendelkezése alapján Szent Péter és a többi apostol egyetlen apostoli
35 I,2 | úgy kapcsolódnak egymáshoz a római pápa, Szent Péter
36 I,2 | pápa, Szent Péter utóda és a Püspökök, az apostolok utódai." 20
37 I,2 | összes Püspökök együtt kapták a parancsot Krisztustól az
38 I,2 | az evangélium hirdetésére a Föld minden részén, ezért
39 I,2 | részén, ezért törôdniük kell a egész Egyházzal, mint ahogy
40 I,2 | akiben "megalapította a közösség és a hit egységének
41 I,2 | megalapította a közösség és a hit egységének örök és látható
42 I,2 | egység alapjai és elvei a maguk részegyházában. 23 ~
43 I,3 | 3. A püspök részegyházban gyakorolt
44 I,3 | kétségtelen volt. Ugyanakkor a tudat, hogy a Püspökök egy
45 I,3 | Ugyanakkor a tudat, hogy a Püspökök egy osztatlan testülethez
46 I,3 | eszközöket, melyek kifejezik a kommuniót és az össze egyházal
47 I,3 | apostoli kollégium életét: a lelkipásztori együttmûködést,
48 I,3 | megnyilvánulási formát talált a zsinatok tartásában. A 325-
49 I,3 | talált a zsinatok tartásában. A 325-ben tartott Niceai zsinattal
50 I,3 | mellett meg kell említeni mind a plenáris mind a partikuláris
51 I,3 | említeni mind a plenáris mind a partikuláris részleges zsinatokat,
52 I,3 | részleges zsinatokat, melyeket a 2. századtól kezdôdôen az
53 I,3 | Egyházban tartottak. 24 A részleges zsinatok gyakorlata
54 I,3 | középkoron át folytatódott. A Trienti zsinat (1545-1563)
55 I,3 | ritkább lett. Mindazonáltal a CIC 1917, mert szándékában
56 I,3 | fölelevenítése, rendelkezett a partikuláris zsinatokról
57 I,3 | zsinatról úgy rendelkezett, hogy a Pápa megbízásából tartható,
58 I,3 | megbízásából tartható, aki kijelöli a zsinatot összehívó és azon
59 I,3 | azon elnöklô delegátusát. A Kódex a tartományi zsinatról
60 I,3 | elnöklô delegátusát. A Kódex a tartományi zsinatról azt
61 I (24)| 66-67. 69. - Tertullianus a 3. század elején dícséri
62 I (24)| 3. század elején dícséri a görögök zsinattartó szokását (
63 I (24)| afrikai ésrómai zsinatokról a 2. sázzad 20-30as éveibôl
64 I (24)| 259; 259-262; 262-264). A 2--3. századi zsinatokról
65 I,3 | 20 évenként tartandó, 25 a tartományi Püspökök Konferenciájáról
66 I,3 | megtárgyalásával készítsék elô a tartományi zsinatot. 26
67 I,3 | tartományi zsinatot. 26 A új Kódex 1983-ban bôségesen
68 I,3 | ban bôségesen rendelkezik a részleges -- mind a plenáris,
69 I,3 | rendelkezik a részleges -- mind a plenáris, mind a tartományi
70 I,3 | mind a plenáris, mind a tartományi zsinatokról 27 ~
71 I,4 | 4. A részleges zsinatok mellett
72 I,4 | mellett és azokkal összhangban a mult századtól kezdôdôen
73 I,4 | hogy szembe tudjanak nézni a közös egyházi problémákkal
74 I,4 | találjanak rájuk. E konferenciák a zsinatoktól eltérôen állandó
75 I,4 | állandó jellegûek voltak. A Püspökök és Szerzetesek
76 I,4 | emlékezett meg róluk. 28 A II. Vatikáni Zsinat a Christus
77 I,4 | A II. Vatikáni Zsinat a Christus Dominus dekrétumban,
78 I,4 | amellet, hogy kifejezte a részleges zsinatok felújításának
79 I,4 | p.), kifejezetten szólt a Püspöki Konferenciákról,
80 I,4 | számukra (vö. 37-38. p.). A Zsinat ugyanis elismerve
81 I,4 | vagy régiónként alkossanak a Püspökök csoportokat, meghatározott
82 I,5 | nincsenek, föl kell állítani a Püspöki Konferenciákat;
83 I,5 | Püspöki Konferenciákat; a már meglévôk számámra meg
84 I,5 | statutumaikat; ahol lehetelen a megszervezése, a Püspököknek
85 I,5 | lehetelen a megszervezése, a Püspököknek csatlakozniuk
86 I,5 | Püspököknek csatlakozniuk kell a már meglévô Konferenciák
87 I,5 | Néhány évvel késôbb 1973-ban a Püspökök Lelkipásztori Direktóriuma
88 I,5 | Direktóriuma emlékeztett rá, hogy " a Püspöki Konferencia arra
89 I,5 | termékenyen járuljon hozzá a kollegiális érzés konkrét
90 I,5 | megvalósulásához napjainkban. A Konferenciák kiemelkedô
91 I,5 | kiemelkedô módon ápolhatják a kommunió lelkületét az egytemes
92 I,5 | az egytemes Egyházzal és a részegyházak között. 31
93 I,5 | szabályokat ad, melyek megszabják a Püspöki Konferenciák célját
94 I,5 | összetételét és mûködését. ~A kollegiális lelkület, mely
95 I,5 | kollegiális lelkület, mely a Püspöki Konferenciák létrehozását
96 I,5 | irányítja, együttmûködést sürget a különbözô országok Püspöki
97 I,5 | Konferenciái között, ahogy ezt a II. Vatikáni Zsinat óhajtotta 32
98 I (31)| Ecclesiae imago direktorium a Püspökök lelkipásztori szolgálatáról (
99 I,5 | Vatikáni Zsinat óhajtotta 32 és a kánoni törvényekben szerepel. 33 ~
100 I (33)| nem Püspöki Konferenciák a szó sajátos értelmében. ~
101 I,6 | 6. A II. Vatikáni Zsinat óta
102 I,6 | II. Vatikáni Zsinat óta a Püspöki Konferenciák jelentôsen
103 I,6 | szolgáló véleménycsere, a tanácskozás és együttmüködés
104 I,6 | valósággá váltak szerte a világon." 34 Fontosságuk
105 I,6 | hatékonyan hozzájárulnak a Püspökök közötti egységhez,
106 I,6 | problémát, fôként abból a szempontból, hogy milyen
107 I,6 | hogy milyen kapcsolat van a Püspöki Konferenciák és
108 I (34)| János Pál pápa: Beszéd a Római Kúriához (1986. VI.
109 I,7 | 7. Húsz évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése
110 I,7 | befejezése után, 1985-ben a rendkívüli Püspöki Szinodus
111 I,7 | Püspöki Szinodus elismerte a Püspöki Konferenciák lelkipásztori
112 I,7 | hasznosságát, sôt szükséges voltát a mai helyzetben, ugyanakkor
113 I,7 | mulasztottta el megjegyezni, hogy "a Püspöki Konferenciáknak
114 I,7 | részegyházuk iránt." 35 Ezért a Szinodus ajánlotta, hogy
115 I,7 | mélyebben kell tanulmányozni a Püspöki Konferenciák teológiai
116 I,7 | tekintélyét, szem elôtt tartva a Christus Dominus zsinati
117 I,7 | határozat 38. pontját és a CIC 447. illetve a CCEO
118 I,7 | pontját és a CIC 447. illetve a CCEO 753 kánonját. 36 A
119 I,7 | a CCEO 753 kánonját. 36 A jelen dokumentum az óhajtott
120 I,7 | gyümölcse. Szorosan kapcsolódva a II. Vatikáni Zsinathoz,
121 I,7 | kifejezetten megfogalmazza a Püspöki Konferenciák teológiai
122 I,7 | egyházjogi alapelveit, és megadja a nélkülözhetetlen törvényhozási
123 I,7 | kiegészítést, hogy elôsegítse a Püspöki Konferenciák teológiailag
124 II | II. A PÜSPÖKÖK KÖZÖTTI KOLLEGIÁLIS
125 II,8 | az apostoli szolgálatot - a Püspökség kollegiális egysége
126 II,8 | tekintettel arra, hogy itt a Földön Isten országának
127 II,8 | emberiség számára az egység, a remény és az üdvösség erôteljes
128 II,8 | Egyház egy és egyetemes, úgy a Püspökség is egy és osztatlan 38 ,
129 II,8 | kiterjedése azonos a látható Egyház határaival
130 II,8 | egység látható elve és alapja a Római Pápa, a püspök testület
131 II,8 | és alapja a Római Pápa, a püspök testület feje.A Püspökség
132 II,8 | a püspök testület feje.A Püspökség egysége az Egyház
133 II,8 | alkotó eleme. 39 Ugyanis a Püspökök testülete által "
134 II,8 | világon", 40 és az ugyanabban a hitben való részesedés,
135 II,8 | az ô ôrzésükre van bízva, a részesedés ugyanazokban
136 II,8 | részesedés ugyanazokban a szentségekben, "melyeknek
137 II,8 | irántuk való engedelmesség és a ragaszkodás hozzájuk mint
138 II,8 | egész Egyházat, struktúrálja a Püspöki kollégiumot is és "
139 II,8 | valóság, mely megkívánja a jogi formát, s azt is, hogy
140 II,8 | jogi formát, s azt is, hogy a szeretet éltesse". 42 ~
141 II,9 | 9. A Püspökök rendje kollégiumként "
142 II,9 | kollégiumként "fejével, a Római Pápával együtt --
143 II,9 | csorbítatlanul érvényesül a pásztorok és hívek fölött.
144 II,9 | pásztorok és hívek fölött. A Római Pápának ugyanis hivatalából
145 II,9 | szabadon gyakorolhat. 44 A legfôbb hatalmat, mellyel
146 II,9 | legfôbb hatalmat, mellyel a Püspökök testülete rendelkezik
147 II,9 | zsinatra összegyûlve, akár a világon szétszórtan, de
148 II,9 | világon szétszórtan, de a Római Pápának kérnie kell
149 II,9 | Római Pápának kérnie kell a kollegiális aktust, vagy
150 II,9 | ilyen kollegiális aktussal a Püspökök olyan hatalmat
151 II,9 | sajátosan az övék híveik és a egész Egyház javára, s miközben
152 II,9 | miközben tiszteletben tartják a Római Pápa, a Püspöki kollégium
153 II,9 | tiszteletben tartják a Római Pápa, a Püspöki kollégium fejének
154 II,9 | világosan megmutatkozik, hogy a katolikus Egyház Püspökei,
155 II,10 | egyes Egyházak esetében a megyéspüspök a Úr nevében
156 II,10 | esetében a megyéspüspök a Úr nevében vezeti a rábízott
157 II,10 | megyéspüspök a Úr nevében vezeti a rábízott nyájat mint saját,
158 II,10 | ha kommuniós lelkületû. A megyéspüspök, birtokolja
159 II,10 | teljességét, de nem gyakorolja azt a teljhatalmat, mellyel a
160 II,10 | a teljhatalmat, mellyel a Római Pápa és a Püspöki
161 II,10 | mellyel a Római Pápa és a Püspöki kollégium mint az
162 II,10 | is hozzátarttoznak, hogy a részegyház valóban Egyház
163 II,10 | együtt - rendelkeznek. 46 A részegyházak földrajzi zónák (
164 II,10 | szerinti csoportosulásai esetén a megyéspüspökök közös lelkipásztori
165 II,10 | kollegiális módon végzik, ahogyan a Püspöki kollégium cselekszik. ~
166 II,11 | zóna kollegiális egysége a közös lelkipásztori tevékenységben,
167 II,11 | kapcsolatban nem csupán a kollegiális cselekményekben
168 II,11 | Egyház javára, fôként hogy a hit növekedjék és mindenkinek
169 II,11 | mindenkinek felragyogjon a teljes igazság világossága. 47 "
170 II,11 | misztikus test javát, mely a részegyházak teste is." 48
171 II,11 | részegyházak teste is." 48 A megyéspüspökök nem csupán
172 II,11 | megyéspüspökök nem csupán a részegyházak jó egyházkormányzatával
173 II,11 | az egyes Püspökök mint a hit tanítói csak az egész
174 II,11 | kollegium cselekményével szólnak a hivôk egyetemes közösségéhez.
175 II,11 | közösségéhez. Ugyanis csak a lelkipásztori gondjára bízott
176 II,11 | gondjára bízott hívôk kötelesek a Megyéspüspök Krisztus nevében
177 II,11 | hit és erkölcs dolgában és a lélek vallásos engedelmességével
178 II,11 | engedelmességével ragaszkodni hozzá. ~"A római pápával közösségben
179 II,11 | közvetíti és világítja meg a hitet és életre alkalmazását,
180 II,11 | Egy-egy püspök is, amennyiben "a legfôbb papság kegyelmének
181 II,11 | papság kegyelmének sáfára" 50 a megszentelésben, nagy mértékben
182 II,11 | liturgikus cselekményben, melyet a püspökkel közösségben és
183 II,12 | végeznek híveik érdekében, a püspöki szolgálat e közös
184 II,12 | konkrét valósággá teszi a kollegiális szellemet (affectus
185 II,12 | collegialis-t), 51 ami "a Püspökök együttmûködésének
186 II,12 | Püspökök együttmûködésének a lelke regionális, nemzeti
187 II,12 | Mindazonáltal soha nem ölti magára a Püspökök rendje - mint az
188 II,12 | ugyanis az egyes Püspökök és a Püspöki kollégium; illetve
189 II,12 | illetve az egyes Püspökök és a közös lelkipásztorkodás
190 II,12 | szervek közötti kapcsolata. ~A püspöki testület cselekményeinek
191 II,12 | cselekményeinek kollegialitása ahhoz a tényhez kötôdik, hogy "az
192 II,12 | lehet úgy felfogni, mintha a részegyházak összessége
193 II,12 | szövetsége lenne". 53 Nem a részegyházak kommuniójának
194 II,12 | lényege szerint misztérium, a létben és az idôben megelôz
195 II,12 | részegyházat". 54 Hasonlóképpen a Püspöki Kollégium nem tekinthetô
196 II,12 | Kollégium nem tekinthetô a részegyházak megyéspüspökei
197 II,12 | eredményének, hanem mint a egytemes Egyház lényeges
198 II,12 | egytemes Egyház lényeges eleme a részegyházak vezetôi feladatát
199 II,12 | megelôzô valóság. 55 Ugyanis a Püspöki kollégium egész
200 II,12 | képesek cselekedni. Csak a kollégium feje, a Római
201 II,12 | Csak a kollégium feje, a Római Pápa gyakorolhajta
202 II,12 | legfôbb hatalmat. Más szóval "a püspöki kollegialitás a
203 II,12 | a püspöki kollegialitás a szó sajátos és szoros értelmében
204 II (56)| János Pál pápa: Beszéd a Római Kúriához (1990. XII.
205 II,12 | természetû, mert Krisztustól, a Jó Pásztortól ered, aki
206 II,13 | 13. A részegyházak csoportosulásainak
207 II,13 | ôket alkotó egyházakkal a keresztény élet közös hagyományának
208 II,13 | különbözik az egytemes Egyház és a részegyházak kölcsönös bensôségének
209 II,13 | valójában nagyon különbözik a Püspöki kollégium és az
210 II,13 | Püspökök kapcsolatától. A Püspöki Konferenciákban
211 II,13 | Püspöki Konferenciákban a Szentszékkel közösségben
212 II,13 | ereje abból fakad, hogy a Szentszék hozta létre e
213 II,13 | illetékességet bízott rájuk. ~A püspöki szolgálat bizonyos
214 II,13 | sajátosan nyilvánul meg a többi, fôként a szomszédos
215 II,13 | nyilvánul meg a többi, fôként a szomszédos és szegényebb
216 III | III. A PÜSPÖKI KONFERENCIÁK ~
217 III,14 | 14. A Püspöki Konferenciák a kollegiális
218 III,14 | A Püspöki Konferenciák a kollegiális szellem konkrét
219 III,14 | megvalósulásának egyik formája. A Kánojogi Kódex, követve
220 III,14 | Kánojogi Kódex, követve a II. Vatikáni Zsinat elôírásait,
221 III,14 | pontos leírást ad róla: "A Püspöki Konferencia állandó
222 III,14 | püspökeiknek egyesülése. Benne ezek a Püspökök egyes lelkipásztori
223 III,14 | krisztushivôi érdekében annak a nagyobb jónak az elômozdítására,
224 III,14 | apostoli tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz
225 III,14 | tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz kellôképen
226 III,14 | módszerei révén történik a jog elôírásai szerint." 61 ~
227 III,15 | 15. A II. Vatikáni Zsinat világosan
228 III,15 | világosan látta, hogy az erôknek a Püspöki Konferencián belüli
229 III,15 | elôtt nyilvánvaló, hogy a hit és az erkölcs védelme
230 III,15 | védelme és elômozdítása, a liturgikus könyvek fordítása,
231 III,15 | liturgikus könyvek fordítása, a hivatásgondozás és papnevelés,
232 III,15 | hivatásgondozás és papnevelés, a kateketikai segédeszközök,
233 III,15 | kateketikai segédeszközök, a katolikus egyetemek és egyéb
234 III,15 | az ökumenikus törekévsek, a polgári hatóságokkal való
235 III,15 | kapcsolattartás; az emberi élet, a béke, az emberi jogok védelme
236 III,15 | védelme úgy, hogy ezeket a polgári törvényhozás is
237 III,15 | is tartsa tiszteletben, a társadalmi igazságosság
238 III,15 | igazságosság elômozdítása, a tömegtájékoztató eszközök
239 III,15 | melyek valóságaosn ösytökélik a Püspökök közös cselekvését. ~
240 III,16 | 16. A Püspöki Konferenciák rendes
241 III,16 | foglalja magába, 63 mert a közös kultúra, hagyományok
242 III,16 | együttmûködést követelnek a terület Püspökségének tagjai
243 III,16 | igényelnek. Mindazonáltal a kánoni törvény szerint "
244 III,16 | tartozik. Ugyanis "egyedül a legfôbb egyházi hatóság
245 III,17 | 17. Mivel a Püspöki Konferenciák rendeletetése
246 III,17 | közjavát szolgálja azoknak a Pásztoroknak együttmûködése
247 III,17 | akiknek lelkipásztori gondjára a terület hívei rá vannak
248 III,17 | konferenciának magában kell foglalnia a terület össze megyéspüspökét
249 III,17 | egyenrangúak velük, továbbá a koadjútor és segédpüspököket
250 III,17 | segédpüspököket és azokat a címzetes püspököket, akik
251 III,17 | területen az Apostoli Szék vagy a Konferencia megbízásából
252 III,17 | feladatot teljesítenek. 66 A Püspöki Konferencia teljes
253 III,17 | velük egyenrangúak, továbbá a koadjútor püspököknek döntô
254 III,17 | joga van; mégpedig magánál a jognál fogva és a Konferencia
255 III,17 | magánál a jognál fogva és a Konferencia statútumai nem
256 III,17 | rendelkezhetnek másként. 67 A Püspöki Konferencia elnöke
257 III,17 | elnöke és alelnöke csak a megyéspüspök tagok közül
258 III,17 | közül választható. 68 Ami a segédpüspököket és a püspöki
259 III,17 | Ami a segédpüspököket és a püspöki konferencia többi
260 III,17 | többi püspök tagját illeti, a konferencia statútumai határozzák
261 III,17 | tekintetben figyelembe kell venni a a megyéspüspökök illetve
262 III,17 | figyelembe kell venni a a megyéspüspökök illetve a
263 III,17 | a megyéspüspökök illetve a segéd és címzetes Püspökök
264 III,17 | esetleges többsége határozza meg a megyéspüspökök lelkipásztori
265 III,17 | Tanácsosnak látszik, hogy a Püspöki Konferenciák statútumai
266 III,17 | Konferenciák statútumai biztosítsák a nyugdíjba vonult Püspökök
267 III,17 | kapjon helyet. Tekintetettel a Püspöki Konferencia természetére
268 III,17 | konferencián való részvétele a nem delegálható. ~
269 III,18 | felülvizsgálatra (recognitio-ra). A statútumokban "egyebek mellett
270 III,18 | egyebek mellett szabályozzák a konferencia teljes üléseinek
271 III,18 | megtartását, gondoskodjanak a konferencia állandó püspöki
272 III,18 | sé bizottságokról, melyek a Konferencia megítélése szerint
273 III,18 | hatékonyan elôsegítik. 70 A célok elérése viszont megkívánja
274 III,18 | viszont megkívánja hogy a teljes ölések között dolgozó
275 III,18 | szabad megfeledkezni arról a lényeges szempontról, hogy
276 III,18 | lényeges szempontról, hogy a Püspöki Konferenciák bizottságaikkal
277 III,18 | bizottságaikkal és hivtalaikkal együtt a püspököket segítik és nem
278 III,19 | 19. A Püspöki Konferencia hatalma
279 III,19 | szoros kapcsolatban áll a megyéspüspök és a vele egyenrangú
280 III,19 | kapcsolatban áll a megyéspüspök és a vele egyenrangú egyházi
281 III,19 | hatalmával és felaadatkörével. A Püspökök "Isten helyett
282 III,19 | Püspökök "Isten helyett állnak a nyáj élén, melynek mint
283 III,19 | istentisztelet papjai és a kormányzás szolgái, pásztorai...
284 III,19 | pásztorai" 71 , és "kormányozzák a rájuk bízott részegyházakat,
285 III,19 | szent hatalommal is... Ez a hatalom, melyet személyesen
286 III,19 | ez az egyetemes Egyház és a részegyháza kapcsaoltának
287 III,19 | tevékenykedik" 73 Ugyanis "a Római Püspök primátusa és
288 III,19 | Római Püspök primátusa és a Püspöki Kollégium az egytemes
289 III,19 | ilyen szabályozás részeként a püspök szent hatalma az
290 III,19 | szent hatalma az Egyház és a hívek érdekében bizonyos
291 III,19 | között körülírható, 74 amint a Kánonjogi Kódexben kifejezetten
292 III,19 | kifejezetten ovasható: "A rábízott egyházmegyében
293 III,19 | rábízott egyházmegyében a megyéspüspököt megilleti
294 III,19 | megyéspüspököt megilleti mindaz a rendes, saját és közvetlen
295 III,19 | azokban az ügyekben, amelyeket a jog vagy a pápa határozata
296 III,19 | ügyekben, amelyeket a jog vagy a pápa határozata a legfôbb
297 III,19 | jog vagy a pápa határozata a legfôbb vagy más egyházi
298 III,20 | 20. A Püspöki Konferenciában a
299 III,20 | A Püspöki Konferenciában a Püspökök együttesen végzik
300 III,20 | Püspökök együttesen végzik a püspöki szolgálatot a konferencia
301 III,20 | végzik a püspöki szolgálatot a konferencia területén élô
302 III,20 | meghatározott kérdéseket a Püspöki Konferencia döntésére
303 III,20 | Konferencia döntésére bíz. A Püspökök önhatalmulag sem
304 III,20 | önhatalmulag sem egyenként sem a konferencián együttesen
305 III,20 | korlátozhatják szent hatalmukat a Püspöki Konferencia, még
306 III,20 | javára. Jól látható ez a gondolat a kánoni törvényben,
307 III,20 | Jól látható ez a gondolat a kánoni törvényben, amely
308 III,20 | kánoni törvényben, amely a Püspöki Konferenciába egyesül
309 III,20 | törvényhozó hatalmáról szól: "A Püspöki Konferenciák csak
310 III,20 | egytemes jog elôírja, vagy a Apostoli Szentszék külön
311 III,20 | motu proprio), akár magának a konferenciának a kérésére
312 III,20 | magának a konferenciának a kérésére ezt elrendeli". 76
313 III,20 | érintetlen marad, és sem a Konferencia, sem annak elnöke
314 III,20 | meg hozzá minden püspök a beleegyezését." 77 ~
315 III,21 | 21. A püspöki szolgálat közös
316 III,21 | szolgálat közös végzése a tanítás feladatában is megmutatkozik.
317 III,21 | feladatában is megmutatkozik. A Kánonjogi Kódex az ide vonatkozó
318 III,21 | alaszabályt így szabja meg: "Azok a Püspökök, akik közösségben
319 III,21 | akik közösségben vannak a testület fejével és tagjaival,
320 III,21 | szinatokon közösen, noha a tanításban nem rendelkeznek
321 III,21 | tévedhetetlenséggel, mégis a gondjukra bízott krisztushívôknek
322 III,21 | hiteles tanítói és mesterei; a krisztushívôk kötelesek
323 III,21 | hiteles tanítóhivatalának a lélek vallásos meghajlásával
324 III,21 | szabályon túlmenôen maga a Kódex konkrétebben is meghatározza
325 III,21 | konkrétebben is meghatározza a Püspöki Konferenciák tanbeli
326 III,21 | elôzetes jóváhagyásával 79 és a Szentírás könyvei kiadásának
327 III,21 | püspökeinek összhangja, amikor a Római Pápával közösségben
328 III,21 | hit és erkölcs dolgában a katolikus igazságot, tanításukat
329 III,21 | ragaszkodását e tanítóhivatalhoz a lélek vallásos meghajlásával.
330 III,21 | meghajlásával. Hûségesen végezve a tanítás feladatát a Püspökök
331 III,21 | végezve a tanítás feladatát a Püspökök Isten Igéjét szolgálják,
332 III,21 | kifejtik úgy, hogy híveiknek a lehetô legjobban javára
333 III,21 | javára váljék. 81 S mivel a hit tanítása az egész Egyház
334 III,21 | kommuniójának köteléke, a Püspöki Konferenciában egyesült
335 III,21 | alkalmas módon juttassák el azt a rájuk bízott néphez. ~
336 III,22 | feldogozásában és abban a törekvésben, hogy Krisztus
337 III,22 | az emberek lelkismeretét a társadalmi változásokból
338 III,22 | problémák megoldásában, a Püspöki Konferenciában egyesült
339 III,22 | tanítói feladatába, számolva a szélesebbkörû visszhanggal,
340 III,22 | szélesebbkörû visszhanggal, mely a tömegtájékoztató eszközök
341 III,22 | válhat. Feltételezvén, hogy a Püspökök hiteles tanítóhivatalának --
342 III,22 | közösségben kell lennie a kollégium fejével és tagjaival, 82
343 III,22 | fejével és tagjaival, 82 ha a Püspöki Konferenciák tanbeli
344 III,22 | hagyták jóvá, közzétehetôk a Konferencia nevében, és
345 III,22 | Konferencia nevében, és a hívôknek a lélek vallásos
346 III,22 | Konferencia nevében, és a hívôknek a lélek vallásos engedelmeségével
347 III,22 | az egyhangúság hiányzik, a Konferencia egyszerû többsége
348 III,22 | nyilatkozatot úgy, mint a konferencia hiteles tanítását,
349 III,22 | hiteles tanítását, melyet a terület híveinek el kellene
350 III,22 | ami nem is kapható meg, ha a szavazáskor nem volt meg
351 III,22 | szavazáskor nem volt meg a minôsített a többség. Az
352 III,22 | nem volt meg a minôsített a többség. Az Apostoli Szentszék
353 III,22 | közbelépése olyan, mint amit a jog ahhoz kíván meg, hogy
354 III,22 | jog ahhoz kíván meg, hogy a Püspöki Konferencia általános
355 III,22 | kell biztosítania, hogy a napjainkban felgyorsult
356 III,22 | kérdések megválaszolásában a tanbeli válasz segítse elô
357 III,22 | tanbeli válasz segítse elô a kommuniót és ne döntse el
358 III,23 | 23. A Püspökök tanítói feladata
359 III,23 | teljes ülésen történjék. A konferencia szerveinek -
360 III,23 | az állandó tanácsnak, a bizottságoknak vagy hivataloknak -
361 III,23 | adjanak akár saját, akár a konferencia nevében, akár
362 III,24 | Sok feladat megoldása vár a Püspöki Konferenciákra a
363 III,24 | a Püspöki Konferenciákra a Egyház javára. Egyre erôsödô
364 III,24 | helyettesítve ôket ott, ahol a kánonjogi törvény nem korlátossa
365 III,24 | korlátossa püspöki hatalmukat a Püspöki Konferenciajavára,
366 III,24 | hatékonyabbá akarják tenni a Püspöki Konferenciák tevékenységét,
367 III,24 | átvizsgálhatják statútumaikat, hogy a fentiek szerint megfeleljenek
368 III,24 | megfeleljenek eligazítáainknak és a normáknak. ~
369 IV | IV. KIEGÉSZÍTÔ SZABÁLYOK A PÜSPÖKI KONFERENCIÁKRÓL ~
370 IV | KONFERENCIÁKRÓL ~1. Hogy a Püspöki Konferenciák tanbeli
371 IV | tanítást jelentsenek és a konferencia nevében lehessen
372 IV | nevében lehessen közzétenni, a konferencia püspök tagjainak
373 IV | tagjainak egyhangúlag, vagy a teljes gyûlés döntô szavazatra
374 IV | recognitio-ját). ~2. art. A Püspöki Konferencia egyetlen
375 IV | tanítóhivatali cselekményt, kivéve a teljes ülést. Maga a Konferencia
376 IV | kivéve a teljes ülést. Maga a Konferencia sem engedélyezhet
377 IV | hatalmat bizottságainak, vagy a saját kebelén belül létrehozott
378 IV | bármely szervének. ~3. art. A 2. artikulusban említetteken
379 IV | említetteken kívüli intézkedéskre a Püspöki Konferencia doktrinális
380 IV | doktrinális bizottságát a Konferencia permanens tanácsának
381 IV | felhatalmaznia. ~4. art. A Püspöki Konferenciáknak
382 IV | hogy összhangban legyenek a jelen dokumentum eligazításaival
383 IV | eligazításaival és normáival, valamint a Kánonjogi Kódexszel és a
384 IV | a Kánonjogi Kódexszel és a CIC 451. kánonja értelmében
385 IV | Szívbôl adom Áldásomat,hogy a Püspöki Konferenciák tevékenysége
|