Chapter,  Paragraph

  1  I (1) |            Keleti Egyház patriarkális és nagyobb érseki egyházait
  2  I (1) |          analógia az ilyen Szinodusok és a Püspöki Konferenciák között.
  3  I (1) |           létre, s a CCEO 322 kánonja és az Apostoli Szék által jóváhagyott
  4  I,1   |           egymástól függetlenül hívta és küldte ôket, hanem úgy mint
  5  I,1   |            hirdessék Isten országát 4 és nem egyenként, hanem kettesével
  6  I,1   |           vacsorán Jézus az Apostolok és azok egységéért imádkozott
  7  I,1   |             Benne. 6 Föltámadása után és mennybementele elôtt az
  8  I,1   |             fôpásztori hivatalában, 7 és rábízta az Apostolokra ugyanazt
  9  I,1   |                  beszélt s sokasághoz és sok hivôt megkeresztelt;
 10  I,1   |          tanításának hallgatásában 10 és tôlük kapták a lelkipásztori
 11  I,1   |                elhatározták, hogy Pál és Barnabás néhányukkal menjen
 12  I,1   |             forduljon az Apostolokhoz és a presbiterekhez". 13 Az
 13  I,1   |      presbiterekhez". 13 Az Apostolok és a presbiterek összegyûltek
 14  I,1   |         megvizsgálására; tanácskoztak és Péter tekintélyének vezetésével
 15  I,1   |            intézkedtek: "A Szentlélek és mi is úgy láttuk jónak,
 16  I,2   |      rendelkezése alapján Szent Péter és a többi apostol egyetlen
 17  I,2   |               pápa, Szent Péter utóda és a Püspökök, az apostolok
 18  I,2   |              kell mûködniük egymással és Péter utódával, 21 akiben "
 19  I,2   |              megalapította a közösség és a hit egységének örök és
 20  I,2   |              és a hit egységének örök és látható alapját és elvét". 22
 21  I,2   |               örök és látható alapját és elvét". 22 Az egyes Püspökök
 22  I,2   |            Püspökök az egység alapjai és elvei a maguk részegyházában. 23 ~
 23  I,3   |          melyek kifejezik a kommuniót és az össze egyházal való törôdést,
 24  I,3   |               egyházal való törôdést, és folytatják az apostoli kollégium
 25  I,3   |         kijelöli a zsinatot összehívó és azon elnöklô delegátusát.
 26  I,4   |            részleges zsinatok mellett és azokkal összhangban a mult
 27  I,4   |      kezdôdôen történelmi, kulturális és szociológiai megfontoláskból
 28  I,4   |          szociológiai megfontoláskból és sajátos lelkipásztori célokkal
 29  I,4   |            közös egyházi problémákkal és megfelelô megoldást találjanak
 30  I,4   |          jellegûek voltak. A Püspökök és Szerzetesek Szent Kongregációjának
 31  I,4   |               történt felállításukról és részletes szabályokat is
 32  I,4   |       elismerve e szervek fontosságát és eredeményes voltát, "nagyon
 33  I,4   |            össze, hogy tapasztalataik és elgondolásaik kicserélésével
 34  I,4   |          elgondolásaik kicserélésével és terveik egyeztetésébôl megvalósuljon
 35  I (28)|                               Püspöki és Szerzetesi Kongregáció "
 36  I,5   |      rendeltetett, hogy sokféleképpen és termékenyen járuljon hozzá
 37  I,5   |      lelkületét az egytemes Egyházzal és a részegyházak között. 31
 38  I,5   |           Püspöki Konferenciák célját és illetékességét, felállításának
 39  I,5   |   felállításának módját, összetételét és mûködését. ~A kollegiális
 40  I,5   |     Konferenciák létrehozását indítja és tevékenységét irányítja,
 41  I,5   |          Vatikáni Zsinat óhajtotta 32 és a kánoni törvényekben szerepel. 33 ~
 42  I,6   |              jelentôsen kibontakoztak és egy ország vagy egy meghatározott
 43  I,6   |          véleménycsere, a tanácskozás és együttmüködés kedvelt eszközévé
 44  I,6   |           elmult években konkrét, élô és hatékony valósággá váltak
 45  I,6   |            kiváltott néhány teológiai és lelkipásztori problémát,
 46  I,6   |            van a Püspöki Konferenciák és az egyes megyésPüspökök
 47  I,7   |            azaz az egység szolgálatát és minden egyes püspök el nem
 48  I,7   |      felelôsségét az egyetemes Egyház és saját részegyházuk iránt." 35
 49  I,7   |        ajánlotta, hogy részletesebben és mélyebben kell tanulmányozni
 50  I,7   |        Püspöki Konferenciák teológiai és belôle következô jogi státusát,
 51  I,7   |         zsinati határozat 38. pontját és a CIC 447. illetve a CCEO
 52  I,7   |        Püspöki Konferenciák teológiai és egyházjogi alapelveit, és
 53  I,7   |             és egyházjogi alapelveit, és megadja a nélkülözhetetlen
 54  I,7   |             teológiailag megalapozott és jogilag biztonságos mûködését. ~
 55 II,8   |         Földön Isten országának magva és kezdete - "az egész emberiség
 56 II,8   |           számára az egység, a remény és az üdvösség erôteljes csírája". 37
 57 II,8   |                  Miként az Egyház egy és egyetemes, úgy a Püspökség
 58 II,8   |                úgy a Püspökség is egy és osztatlan 38 , kiterjedése
 59 II,8   |             látható Egyház határaival és kifejezi annak áltozatos
 60 II,8   |              Ezen egység látható elve és alapja a Római Pápa, a püspök
 61 II,8   |        testülete által "nyilvánul meg és ôriztetik az apostoli hagyomány
 62 II,8   |       hagyomány az egész világon", 40 és az ugyanabban a hitben való
 63 II,8   |                melyeknek szabályszerû és gyümölcsözô kiszolgáltatását
 64 II,8   |            irántuk való engedelmesség és a ragaszkodás hozzájuk mint
 65 II,8   |              a Püspöki kollégiumot is és "olyan szerves valóság,
 66 II,9   |               Római Pápával együtt -- és sohasem e fô nélkül -- szintén
 67 II,9   |            Egyházra kiterjedô legfôbb és teljes hatalomnak". 43 Miként
 68 II,9   | csorbítatlanul érvényesül a pásztorok és hívek fölött. A Római Pápának
 69 II,9   |              mert Krisztus helyettese és az egész Egyház feje --
 70 II,9   |               feje -- teljes, legfôbb és egyetemes hatalma van az
 71 II,9   |              sajátosan az övék híveik és a egész Egyház javára, s
 72 II,9   |          kollégium fejének primátusát és elsôbbségét mégsem úgy járnak
 73 II,9   |             mint ilyeneket ismerik el és tisztelik ôket az összes
 74 II,10  |   cselekményrôl az egyes részegyházak és az illetékes Püspökök csoportjainak
 75 II,10  |             nyájat mint saját, rendes és közvetlen Pásztor és eljárása
 76 II,10  |           rendes és közvetlen Pásztor és eljárása szorosan személyes,
 77 II,10  |    teljhatalmat, mellyel a Római Pápa és a Püspöki kollégium mint
 78 II,11  |             11. Hogy világosan lássuk és jobban megértsük, hogyan
 79 II,11  |              kötelessége elômozdítani és megvédeni az egész Egyház
 80 II,11  |               Egyház hitének egységét és közös fegyelmét, és elôsegíteni
 81 II,11  |          egységét és közös fegyelmét, és elôsegíteni minden közös
 82 II,11  |          fôként hogy a hit növekedjék és mindenkinek felragyogjon
 83 II,11  |             javát, hanem tanításukkal és megszentelô tevékenységükkel
 84 II,11  |      kimondott itéletét elfogadni hit és erkölcs dolgában és a lélek
 85 II,11  |               hit és erkölcs dolgában és a lélek vallásos engedelmességével
 86 II,11  |            tisztelnie, mint az isteni és katolikus igazság tanúit". 49
 87 II,11  |         katolikus igazság tanúit". 49 és tanításuk, amennyiben hûségesen
 88 II,11  |        amennyiben hûségesen közvetíti és világítja meg a hitet és
 89 II,11  |              és világítja meg a hitet és életre alkalmazását, nagyon
 90 II,11  |             az Egyház Istent dicsôítô és az embereket megszentelô
 91 II,11  |               a püspökkel közösségben és az ô irányítása alatt végeznek. ~
 92 II,12  |             lelke regionális, nemzeti és nemzetközi szinten". 52
 93 II,12  |             ugyanis az egyes Püspökök és a Püspöki kollégium; illetve
 94 II,12  |             illetve az egyes Püspökök és a közös lelkipásztorkodás
 95 II,12  |          szerint misztérium, a létben és az idôben megelôz minden
 96 II,12  |            egyes Püspökök részesednek és az egész Egyházra vonatkozóan
 97 II,12  |           kollegialitás a szó sajátos és szoros értelmében csak az
 98 II,13  |             hagyományának kötelékeire és az Egyháznak közös történelemmel,
 99 II,13  |         különbözik az egytemes Egyház és a részegyházak kölcsönös
100 II,13  |             stb.) püspökeinek szervei és az azokat alkotó Püspökök
101 II,13  |        különbözik a Püspöki kollégium és az egyes Püspökök kapcsolatától.
102 II,13  |               hozta létre e szerveket és az egyes Püspökök szent
103 II,13  |            többi, fôként a szomszédos és szegényebb részegyháznak
104 II,13  |    püspökeinek közös erôfeszítéseiben és célkitüzéseiben az egyes
105 III,14 |         apostoli tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz kellôképen
106 III,14 |         kellôképen alkalmazott formái és módszerei révén történik
107 III,15 |               hivatalukat megfelelôen és gyümölcsözôen ellátni, ha
108 III,15 |               nyilvánvaló, hogy a hit és az erkölcs védelme és elômozdítása,
109 III,15 |             hit és az erkölcs védelme és elômozdítása, a liturgikus
110 III,15 |          fordítása, a hivatásgondozás és papnevelés, a kateketikai
111 III,15 |  segédeszközök, a katolikus egyetemek és egyéb nevelôintézetek támogatása,
112 III,16 |            közös kultúra, hagyományok és történelem kötelékei, valamint
113 III,16 |        igénylô körülmények, személyek és tények megítélése az Apostoli
114 III,17 |          terület össze megyéspüspökét és azokat akik jogban egyenrangúak
115 III,17 |            velük, továbbá a koadjútor és segédpüspököket és azokat
116 III,17 |          koadjútor és segédpüspököket és azokat a címzetes püspököket,
117 III,17 |              ülésén megyéspüspököknek és azoknak akik jogban velük
118 III,17 |       mégpedig magánál a jognál fogva és a Konferencia statútumai
119 III,17 |            Püspöki Konferencia elnöke és alelnöke csak a megyéspüspök
120 III,17 |                 Ami a segédpüspököket és a püspöki konferencia többi
121 III,17 |        megyéspüspökök illetve a segéd és címzetes Püspökök arányát,
122 III,18 |            állandó püspöki tanácsáról és általános titkárságáról,
123 III,18 |              között dolgozó hivatalok és bizottságok ne váljanak
124 III,18 |          Konferenciák bizottságaikkal és hivtalaikkal együtt a püspököket
125 III,18 |           együtt a püspököket segítik és nem helyettesítik. ~
126 III,19 |           Püspöki Konferencia hatalma és feladatköre szoros kapcsolatban
127 III,19 |       kapcsolatban áll a megyéspüspök és a vele egyenrangú egyházi
128 III,19 |           egyházi elöljáró hatalmával és felaadatkörével. A Püspökök "
129 III,19 |              az istentisztelet papjai és a kormányzás szolgái, pásztorai...
130 III,19 |             az Egyház pásztorai" 71 , és "kormányozzák a rájuk bízott
131 III,19 |               tanáccsal, meggyôzéssel és jó példával, hanem tekintéllyel
132 III,19 |          példával, hanem tekintéllyel és szent hatalommal is... Ez
133 III,19 |       Krisztus nevében, saját, rendes és közvetlen hatalom..." 72
134 III,19 |              s ez az egyetemes Egyház és a részegyháza kapcsaoltának
135 III,19 |          Egyház valóságosan jelen van és tevékenykedik" 73 Ugyanis "
136 III,19 |              a Római Püspök primátusa és a Püspöki Kollégium az egytemes
137 III,19 |               szent hatalma az Egyház és a hívek érdekében bizonyos
138 III,19 |      megilleti mindaz a rendes, saját és közvetlen hatalom, ami lelkipásztori
139 III,20 |               tevékenységük törvényes és kötelezô ererjû legyen,
140 III,20 |       illetékessége érintetlen marad, és sem a Konferencia, sem annak
141 III,21 |             vannak a testület fejével és tagjaival, akár egyénileg
142 III,21 |              dolgában hiteles tanítói és mesterei; a krisztushívôk
143 III,21 |            elôzetes jóváhagyásával 79 és a Szentírás könyvei kiadásának
144 III,21 |          Szentírás könyvei kiadásának és fordításának jóváhagyása. 80
145 III,21 |      közösségben közösen hirdetik hit és erkölcs dolgában a katolikus
146 III,21 |               juttathatja el népükhöz és elevenebbé teheti híveik
147 III,21 |               az egész Egyház közjava és kommuniójának köteléke,
148 III,21 |       egytemes Egyház Tanítóhivatalát és alkalmas módon juttassák
149 III,22 |               kérdések feldogozásában és abban a törekvésben, hogy
150 III,22 |       Krisztus üzenete megvilágosítsa és irányítsa az emberek lelkismeretét
151 III,22 |             Szentszékkel, hivatalosak és hitelesek. Ezért megfontoltan
152 III,22 |            lennie a kollégium fejével és tagjaival, 82 ha a Püspöki
153 III,22 |   közzétehetôk a Konferencia nevében, és a hívôknek a lélek vallásos
154 III,22 |    napjainkban felgyorsult társadalmi és kulturális változások által
155 III,22 |               segítse elô a kommuniót és ne döntse el elôre, hanem
156 III,24 |      felelôsségét az egyetemes Egyház és saját részegyházuk iránt", 84
157 III,24 |               részegyházuk iránt", 84 és természetesen nem szabad
158 III,24 |           közvetítô az egyes Püspökök és az Apostoli Szentszék közvetlen
159 III,24 |         általános ülése kívánságának, és meg akarják világítani,
160 III,24 |        megfeleljenek eligazítáainknak és a normáknak. ~
161 IV     |          hiteles tanítást jelentsenek és a konferencia nevében lehessen
162 IV     |      kétharmadának kell megszavaznia, és meg kell kapnia az Apostoli
163 IV     |            dokumentum eligazításaival és normáival, valamint a Kánonjogi
164 IV     |        valamint a Kánonjogi Kódexszel és a CIC 451. kánonja értelmében