110-gyumo | gyule-orsza | orzes-zsina
bold = Main text
Chapter, Paragraph grey = Comment text
1005 II,8 | melynek letéteménye az ô ôrzésükre van bízva, a részesedés
1006 III,21 | áhítatosan hallgatják, szentül ôrzik, hûségesen kifejtik úgy,
1007 II,12 | mely mint teológiai alany oszthatatlan", 56 mégpedig az Úr kifejezett
1008 I,6 | 6. A II. Vatikáni Zsinat óta a Püspöki Konferenciák jelentôsen
1009 III,24 | helytelenül helyettesítve ôket ott, ahol a kánonjogi törvény
1010 I (33) | Episcopales de I'Afrique de 1'Ouest Francophone (CERAO); la
1011 III,19 | Kánonjogi Kódexben kifejezetten ovasható: "A rábízott egyházmegyében
1012 I (33) | Episcopal de América Central y Panamá (SEDAC); Commissio Episcopatuum
1013 III (68)| Vö. Kódexértelmezô Pápai Bizottság: Válasz az Utrum
1014 IV | Mennybemenetele napján, pápaságom 20. évében. ~ ~
1015 III,19 | tanítómesterek, az istentisztelet papjai és a kormányzás szolgái,
1016 III,15 | fordítása, a hivatásgondozás és papnevelés, a kateketikai segédeszközök,
1017 II,11 | is, amennyiben "a legfôbb papság kegyelmének sáfára" 50 a
1018 I,2 | Püspökök együtt kapták a parancsot Krisztustól az evangélium
1019 II,10 | saját, rendes és közvetlen Pásztor és eljárása szorosan személyes,
1020 II,8 | hozzájuk mint az Egyház Pásztoraihoz, az egyházi kommunió lényeges
1021 I,2 | rendelés alapján az Egyház pásztoraiként az Apostolok helyébe léptek". 16
1022 II,9 | csorbítatlanul érvényesül a pásztorok és hívek fölött. A Római
1023 III,17 | közjavát szolgálja azoknak a Pásztoroknak együttmûködése által, akiknek
1024 II,12 | mert Krisztustól, a Jó Pásztortól ered, aki életét adja juhaiért. 58 ~ ~ ~
1025 I (1) | A Keleti Egyház patriarkális és nagyobb érseki egyházait
1026 III,19 | tanáccsal, meggyôzéssel és jó példával, hanem tekintéllyel és szent
1027 I (33) | Vö. Annuario Pontificio per I'anno 1998, Cittá del Vaticano
1028 IV | bizottságát a Konferencia permanens tanácsának kell kifejezetten
1029 IV | hozzon. ~Kelt Rómában, Szent Péternél, 1998. május 21-én, Urunk
1030 III,21 | tanbeli illetékeségét, mint pl. "gondoskodni területe számára
1031 I,1 | fölvetôdött a kérdés, hogy a pogányságból megtérteknek meg kell-e
1032 III,16 | az egy nemzethez tartozó polgárok közötti társadalmi kapcsolatok
1033 I (33) | Oceania (FCBCO); (Vö. Annuario Pontificio per I'anno 1998, Cittá del
1034 IV | nyilatkozatai, melyekrôl e levél 22. pontja beszél, hiteles tanítást
1035 I,7 | Dominus zsinati határozat 38. pontját és a CIC 447. illetve a
1036 I (33) | Cittá del Vaticano 1998, pp. 1112-1115 ). Mindazonáltal
1037 I,1 | presbiterekhez". 13 Az Apostolok és a presbiterek összegyûltek a kérdés megvizsgálására;
1038 I,1 | forduljon az Apostolokhoz és a presbiterekhez". 13 Az Apostolok és a presbiterek
1039 I (30) | II "Christus Dominus" et "Presbyterorum Ordinis" 41: AAS 58 (1966),
1040 III,19 | Ugyanis "a Római Püspök primátusa és a Püspöki Kollégium az
1041 II,9 | Püspöki kollégium fejének primátusát és elsôbbségét mégsem úgy
1042 II,9 | is, hogy Péter Utódának "primátusi hatalma csorbítatlanul érvényesül
1043 I,4 | tudjanak nézni a közös egyházi problémákkal és megfelelô megoldást találjanak
1044 I,6 | teológiai és lelkipásztori problémát, fôként abból a szempontból,
1045 I,5 | ban Ecclesiae Sanctae Motu propriójával elrendelte, hogy ahol még
1046 I,1 | amit Ô kapott az Atyától. 8 Pünkösd napján, amikor leszállott
1047 I,5 | szervezhetôk több ország püspökeibôl, sôt nemzteközi szinten
1048 II (53) | Pál pápa: Deszéd az USA püspökeihez (12987, IX. 16-án) 3: Insegnamenti,
1049 III,22 | kell ragaszkodniuk saját püspökeik e tanításához. Ha azonban
1050 III,14 | vagy egy bizonyos terület püspökeiknek egyesülése. Benne ezek a
1051 II,11 | cselekményben, melyet a püspökkel közösségben és az ô irányítása
1052 II,11 | szempontjából. ~Ugyanis minden püspöknek kötelessége elômozdítani
1053 III,15 | szorosan együttmûködnek más püspökökkel." 62 Lehetetlen kimerítô
1054 III,16 | együttmûködést követelnek a terület Püspökségének tagjai között, mint amit
1055 I,2 | lelki adományt 18 , mely a püspökszentelésben jutott el mihozzánk." 19 "
1056 III,21 | krisztushívôk kötelesek püspökük hiteles tanítóhivatalának
1057 II,8 | való engedelmesség és a ragaszkodás hozzájuk mint az Egyház
1058 III,21 | elevenebbé teheti híveik ragaszkodását e tanítóhivatalhoz a lélek
1059 II,11 | vallásos engedelmességével ragaszkodni hozzá. ~"A római pápával
1060 III,22 | vallásos engedelmeségével kell ragaszkodniuk saját püspökeik e tanításához.
1061 I,1 | is úgy láttuk jónak, hogy rakjunk rátok több terhet a szükségesnél..." 14~
1062 I,1 | láttuk jónak, hogy rakjunk rátok több terhet a szükségesnél..." 14~
1063 III,22 | felülvizsgálati jóváhagyását (recognitio), ami nem is kapható meg,
1064 IV | felülvizsgálati jóváhagyását (recognitio-ját). ~2. art. A Püspöki Konferencia
1065 I,1 | megtérteknek meg kell-e tartaniuk a Régi Törvényt, vagy sem. Akkor
1066 II,13 | Hasonlóképpen egy terület (nép, régió, stb.) püspökeinek szervei
1067 I (1) | sui juris egyházból álló régiókban hoznak létre, s a CCEO 322
1068 II,10 | földrajzi zónák (országonként, régiókként, stb. ) szerinti csoportosulásai
1069 I (33) | Conférences Episcopales de la Region de 1'Afrique Centrale (ACERAC);
1070 II,12 | együttmûködésének a lelke regionális, nemzeti és nemzetközi szinten". 52
1071 I,4 | földkerekségen országonként vagy régiónként alkossanak a Püspökök csoportokat,
1072 III,19 | minden részegyházban benne rejlô módon." Az ilyen szabályozás
1073 II,8 | emberiség számára az egység, a remény és az üdvösség erôteljes
1074 I,2 | állításáról ... A Püspökök isteni rendelés alapján az Egyház pásztoraiként
1075 III,17 | Mivel a Püspöki Konferenciák rendeletetése az, hogy egy adott terület
1076 I,2 | mihozzánk." 19 "Amint az Úr rendelkezése alapján Szent Péter és a
1077 III,17 | Konferencia statútumai nem rendelkezhetnek másként. 67 A Püspöki Konferencia
1078 I,5 | Püspöki Konferencia arra rendeltetett, hogy sokféleképpen és termékenyen
1079 III,21 | melynek tanításuk alá van rendelve; azt áhítatosan hallgatják,
1080 II,8 | kiszolgáltatását tekintélyükkel rendezik," 41 az irántuk való engedelmesség
1081 III,19 | az egyetemes Egyház és a részegyháza kapcsaoltának szükségszerû
1082 I,2 | alapjai és elvei a maguk részegyházában. 23 ~
1083 III,17 | hogy egy adott terület részegyházai közjavát szolgálja azoknak
1084 III,19 | kormányozzák a rájuk bízott részegyházakat, mégpedig nemcsak tanáccsal,
1085 II,12 | az idôben megelôz minden részegyházat". 54 Hasonlóképpen a Püspöki
1086 II,10 | sajátos elemei - melyek minden részegyházhoz is hozzátarttoznak, hogy
1087 III,19 | módon." Az ilyen szabályozás részeként a püspök szent hatalma az
1088 I,2 | hirdetésére a Föld minden részén, ezért törôdniük kell a
1089 II,12 | melyben az egyes Püspökök részesednek és az egész Egyházra vonatkozóan
1090 II,11 | az egyetemes Egyház egy részét, nagyban szolgálják az egész
1091 III,19 | elemei, nem az egyházak részlegességébôl eredôen, de mégis minden
1092 I,4 | történt felállításukról és részletes szabályokat is adott számukra (
1093 I,7 | Szinodus ajánlotta, hogy részletesebben és mélyebben kell tanulmányozni
1094 III,17 | egy tag konferencián való részvétele a nem delegálható. ~
1095 I (33) | együttmûködést elôsegítô szervek: Reuniones Internacionales de Conferencias
1096 III,15 | hiszen "napjainkban nem ritka, hogy Püspökök csak úgy
1097 I,3 | 1563) után azonban egyre ritkább lett. Mindazonáltal a CIC
1098 II,11 | lelkipásztori tevékenységben, röviden fel kell idéznünk, hogy
1099 III,14 | elôírásait, pontos leírást ad róla: "A Püspöki Konferencia
1100 IV | bôségesebb termést hozzon. ~Kelt Rómában, Szent Péternél, 1998. május
1101 I (33) | Catholic Bishops' Conference (SACBC); Conférences Episcopales
1102 II,11 | legfôbb papság kegyelmének sáfára" 50 a megszentelésben, nagy
1103 I (24) | ésrómai zsinatokról a 2. sázzad 20-30as éveibôl Vö. Epist.
1104 I (24) | 16, 10; 23, 2-4; 24, 8: SC 41, 49. 66-67. 69. - Tertullianus
1105 III,18 | valamint más olyan hivatalokról sé bizottságokról, melyek a
1106 I (33) | of Africa and Madagascar (SECAM); Inter-Regional Meeting
1107 I (33) | Conferentiarum Episcopalium Europae Secretariado Episcopal de América Central
1108 I (33) | América Central y Panamá (SEDAC); Commissio Episcopatuum
1109 III,17 | megyéspüspökök illetve a segéd és címzetes Püspökök arányát,
1110 III,15 | papnevelés, a kateketikai segédeszközök, a katolikus egyetemek és
1111 III,18 | hivtalaikkal együtt a püspököket segítik és nem helyettesítik. ~
1112 III,22 | megválaszolásában a tanbeli válasz segítse elô a kommuniót és ne döntse
1113 II,13 | részegyháznak nyújtott testvéri segítségben, 59 folytatódik az azonos
1114 I,3 | tanácskozásokat, kölcsönös segítségnyújtást, stb. ~ ~ ~ E kommunió
1115 II,12 | szinten". 52 Mindazonáltal soha nem ölti magára a Püspökök
1116 II,9 | Római Pápával együtt -- és sohasem e fô nélkül -- szintén hordozó
1117 I,1 | elôlépett", 9 beszélt s sokasághoz és sok hivôt megkeresztelt;
1118 I,5 | arra rendeltetett, hogy sokféleképpen és termékenyen járuljon
1119 III,16 | közötti társadalmi kapcsolatok sokkal komolyabb együttmûködést
1120 III,20 | egyetemes törvénnyel vagy speciális megbízással meghatározott
1121 I (30) | Normae ad exsequenda Decreta SS. Concilii Vaticani II "Christus
1122 I,7 | és belôle következô jogi státusát, s fôként tanításbeli tekintélyét,
1123 I (1) | Apostoli Szék által jóváhagyott statutum szabályoz (vö. CCEO 322,
1124 I,5 | számámra meg kell alkotni saját statutumaikat; ahol lehetelen a megszervezése,
1125 III,18 | kidolgozott statútumai vannak. E statútumokat föl kell terjeszteni az
1126 III,18 | felülvizsgálatra (recognitio-ra). A statútumokban "egyebek mellett szabályozzák
1127 II,8 | áthatja az egész Egyházat, struktúrálja a Püspöki kollégiumot is
1128 I,5 | irányítja, együttmûködést sürget a különbözô országok Püspöki
1129 I (1) | Gyûlésekre, melyeket a több sui juris egyházból álló régiókban
1130 I (33) | Afrique Centrale (ACERAC); Symposium of Episcopal Conferences
1131 IV | IV. KIEGÉSZÍTÔ SZABÁLYOK A PÜSPÖKI KONFERENCIÁKRÓL ~
1132 III,24 | ezután következô kiegészítô szabályokkal együtt megfelelnek az 1985-
1133 III,21 | elfogadására." 78 Ezen általános szabályon túlmenôen maga a Kódex konkrétebben
1134 I (1) | által jóváhagyott statutum szabályoz (vö. CCEO 322, 4. §; Pastor
1135 III,19 | benne rejlô módon." Az ilyen szabályozás részeként a püspök szent
1136 III,19 | az Egyház legfôbb hatalma szabályozza, s ez az egyetemes Egyház
1137 III,18 | statútumokban "egyebek mellett szabályozzák a konferencia teljes üléseinek
1138 II,8 | szentségekben, "melyeknek szabályszerû és gyümölcsözô kiszolgáltatását
1139 III,21 | vonatkozó alaszabályt így szabja meg: "Azok a Püspökök, akik
1140 III,17 | nyugdíjba vonult püspök kiváló szakértôje, az illetékes bizottságban
1141 I,5 | Konferenciákat; a már meglévôk számámra meg kell alkotni saját statutumaikat;
1142 III,22 | püspökei tanítói feladatába, számolva a szélesebbkörû visszhanggal,
1143 I,4 | részletes szabályokat is adott számukra (vö. 37-38. p.). A Zsinat
1144 I,3 | Mindazonáltal a CIC 1917, mert szándékában állt e tiszteletreméltó
1145 III,22 | nem is kapható meg, ha a szavazáskor nem volt meg a minôsített
1146 IV | vagy a teljes gyûlés döntô szavazatra jogosult tagjai legalább
1147 III,17 | statútumai határozzák meg, hogy szavazatuk döntô vagy csak tanácsadó
1148 I,1 | imádkozott az Atyához, akik az ô szavukra hinni fognak Benne. 6 Föltámadása
1149 I (24) | 69. - Tertullianus a 3. század elején dícséri a görögök
1150 I,3 | E kommunió az elsô századoktól kezdve nagyon jellegzetes
1151 II,13 | fôként a szomszédos és szegényebb részegyháznak nyújtott testvéri
1152 III,18 | terjeszteni az Apostoli Székhez felülvizsgálatra (recognitio-ra).
1153 III,16 | tények megítélése az Apostoli Székre tartozik. Ugyanis "egyedül
1154 I,6 | megerôsíteni. Azonban egyre szélesebb körû tevékenységük kiváltott
1155 III,22 | tanítói feladatába, számolva a szélesebbkörû visszhanggal, mely a tömegtájékoztató
1156 III,14 | Konferenciák a kollegiális szellem konkrét megvalósulásának
1157 II,12 | valósággá teszi a kollegiális szellemet (affectus collegialis-t), 51
1158 I,4 | Konferenciák annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni a közös egyházi
1159 III,16 | területét igénylô körülmények, személyek és tények megítélése az
1160 II,10 | Pásztor és eljárása szorosan személyes, nem kollegiális még akkor
1161 III,19 | Ez a hatalom, melyet személyesen gyakorolnak Krisztus nevében,
1162 II,11 | az egyetemes Egyház java szempontjából. ~Ugyanis minden püspöknek
1163 III,18 | megfeledkezni arról a lényeges szempontról, hogy a Püspöki Konferenciák
1164 III,21 | elôzetes jóváhagyásával 79 és a Szentírás könyvei kiadásának és fordításának
1165 II,8 | részesedés ugyanazokban a szentségekben, "melyeknek szabályszerû
1166 II,10 | birtokolja ugyan az Ordo szentségének teljességét, de nem gyakorolja
1167 IV | küldjéke meg az Apostoli Szentszéknek felülvizsgálatra (recognitio-ra). ~
1168 III,21 | azt áhítatosan hallgatják, szentül ôrzik, hûségesen kifejtik
1169 I,5 | és a kánoni törvényekben szerepel. 33 ~
1170 II,8 | formát, s azt is, hogy a szeretet éltesse". 42 ~
1171 II,10 | országonként, régiókként, stb. ) szerinti csoportosulásai esetén a
1172 I,6 | hatékony valósággá váltak szerte a világon." 34 Fontosságuk
1173 IV | Püspöki Konferencia egyetlen szerve sem végezhet hiteles tanítóhivatali
1174 II,13 | régió, stb.) püspökeinek szervei és az azokat alkotó Püspökök
1175 III,23 | történjék. A konferencia szerveinek - az állandó tanácsnak,
1176 IV | belül létrehozott bármely szervének. ~3. art. A 2. artikulusban
1177 II,8 | kollégiumot is és "olyan szerves valóság, mely megkívánja
1178 I,5 | egyikéhez; Püspöki Konferenciák szervezhetôk több ország püspökeibôl,
1179 I,4 | jellegûek voltak. A Püspökök és Szerzetesek Szent Kongregációjának 1889.
1180 I (28) | Püspöki és Szerzetesi Kongregáció "Alcuni arcivescovi"
1181 II,9 | összegyûlve, akár a világon szétszórtan, de a Római Pápának kérnie
1182 III,21 | Konferenciákon vagy részleges szinatokon közösen, noha a tanításban
1183 II,9 | és sohasem e fô nélkül -- szintén hordozó alanya az egész
1184 II,10 | illetékes Püspökök csoportjainak szintjén. Az egyes Egyházak esetében
1185 IV | felülvizsgálatra (recognitio-ra). ~Szívbôl adom Áldásomat,hogy a Püspöki
1186 I,4 | történelmi, kulturális és szociológiai megfontoláskból és sajátos
1187 II,12 | részegyházak összessége vagy ezek szövetsége lenne". 53 Nem a részegyházak
1188 I (24) | dícséri a görögök zsinattartó szokását (vö. De ieiunio, 13, 6:
1189 III,19 | istentisztelet papjai és a kormányzás szolgái, pásztorai... isteni intézkedés
1190 II,13 | cselekményeinek közös végzése arra szolgál, hogy megvalósítsa az összes
1191 II,8 | kommuniójában - melynek szolgálatába állította az Úr az apostoli
1192 II,13 | az egyes Egyházak javának szolgálatára. 60 ~
1193 I (31) | a Püspökök lelkipásztori szolgálatáról (1973. II. 22.), 210: Ench.
1194 I,7 | tartaniuk, azaz az egység szolgálatát és minden egyes püspök el
1195 III,24 | Egyház javára. Egyre erôsödô szolgálatban támogatniuk kell "minden
1196 II,12 | uralom, hanem lényeg szerint szolgálati természetû, mert Krisztustól,
1197 I,2 | Ugyanis lelkipásztori szolgálatuk telesítéséhez az apostolok
1198 III,17 | terület részegyházai közjavát szolgálja azoknak a Pásztoroknak együttmûködése
1199 I,6 | számára az Egyház közjavát szolgáló véleménycsere, a tanácskozás
1200 II,11 | kollegium cselekményével szólnak a hivôk egyetemes közösségéhez.
1201 I,4 | vö. 36. p.), kifejezetten szólt a Püspöki Konferenciákról,
1202 II,13 | nyilvánul meg a többi, fôként a szomszédos és szegényebb részegyháznak
1203 II,12 | fölötti legfôbb hatalmat. Más szóval "a püspöki kollegialitás
1204 III,20 | hatalma közbejöttére van szükség, mely egyetemes törvénnyel
1205 III,15 | összehangolására korunknak szüksége van, hiszen "napjainkban
1206 I,1 | rakjunk rátok több terhet a szükségesnél..." 14~
1207 III,19 | részegyháza kapcsaoltának szükségszerû következménye, mert részegyház
1208 III,24 | Konferenciajavára, vagy nem lehetnek szûrô, vagy közvetítô az egyes
1209 III,17 | Konferencia természetére egy tag konferencián való részvétele
1210 IV | közzétenni, a konferencia püspök tagjainak egyhangúlag, vagy a teljes
1211 III,17 | konferencia többi püspök tagját illeti, a konferencia statútumai
1212 III,17 | alelnöke csak a megyéspüspök tagok közül választható. 68 Ami
1213 I,3 | létre alkalmas szerveket, tájékoztató eszközöket, melyek kifejezik
1214 I,4 | problémákkal és megfelelô megoldást találjanak rájuk. E konferenciák a
1215 I,3 | jellegzetes megnyilvánulási formát talált a zsinatok tartásában. A
1216 III,15 | és egyéb nevelôintézetek támogatása, az ökumenikus törekévsek,
1217 III,24 | Egyre erôsödô szolgálatban támogatniuk kell "minden egyes püspök
1218 III,19 | részegyházakat, mégpedig nemcsak tanáccsal, meggyôzéssel és jó példával,
1219 III,20 | legyen az egy állandó tanács, bizottság, vagy maga az
1220 IV | a Konferencia permanens tanácsának kell kifejezetten felhatalmaznia. ~
1221 III,18 | konferencia állandó püspöki tanácsáról és általános titkárságáról,
1222 I,6 | szolgáló véleménycsere, a tanácskozás és együttmüködés kedvelt
1223 I,3 | lelkipásztori együttmûködést, tanácskozásokat, kölcsönös segítségnyújtást,
1224 I,1 | kérdés megvizsgálására; tanácskoztak és Péter tekintélyének vezetésével
1225 III,23 | szerveinek - az állandó tanácsnak, a bizottságoknak vagy hivataloknak -
1226 III,17 | lelkipásztori kormányzását. Tanácsosnak látszik, hogy a Püspöki
1227 III,23 | Konferencián együttesen tanítanak, az teljes ülésen történjék.
1228 III,21 | váljék. 81 S mivel a hit tanítása az egész Egyház közjava
1229 III,22 | ragaszkodniuk saját püspökeik e tanításához. Ha azonban az egyhangúság
1230 I,1 | közösség egy volt az Apostolok tanításának hallgatásában 10 és tôlük
1231 III,22 | mint a konferencia hiteles tanítását, melyet a terület híveinek
1232 III,21 | szinatokon közösen, noha a tanításban nem rendelkeznek tévedhetetlenséggel,
1233 I,7 | jogi státusát, s fôként tanításbeli tekintélyét, szem elôtt
1234 III,21 | dolgában a katolikus igazságot, tanításukat hatásosabban juttathatja
1235 II,11 | egytemes Egyház javát, hanem tanításukkal és megszentelô tevékenységükkel
1236 II,9 | II. Vatikáni Zsinat ezt tanítja, egyidejûleg emlékeztet
1237 II,11 | római pápával közösségben tanító püspököket mindenkinek úgy
1238 III,21 | kövessék az egytemes Egyház Tanítóhivatalát és alkalmas módon juttassák
1239 III,21 | teheti híveik ragaszkodását e tanítóhivatalhoz a lélek vallásos meghajlásával.
1240 IV | szerve sem végezhet hiteles tanítóhivatali cselekményt, kivéve a teljes
1241 III,19 | nyáj élén, melynek mint tanítómesterek, az istentisztelet papjai
1242 II,11 | isteni és katolikus igazság tanúit". 49 és tanításuk, amennyiben
1243 I,7 | jelen dokumentum az óhajtott tanulmányozás gyümölcse. Szorosan kapcsolódva
1244 I,7 | részletesebben és mélyebben kell tanulmányozni a Püspöki Konferenciák teológiai
1245 I,4 | idôpontokban jöjjenek össze, hogy tapasztalataik és elgondolásaik kicserélésével
1246 III,15 | Konferencián belüli eszme-és tapasztalatcserébôl fakadó összehangolására
1247 I,3 | mondja, hogy 20 évenként tartandó, 25 a tartományi Püspökök
1248 II,11 | Szem elôtt kell ugyanis tartanunk, hogy az egyes Püspökök
1249 I,3 | formát talált a zsinatok tartásában. A 325-ben tartott Niceai
1250 I,3 | hogy a Pápa megbízásából tartható, aki kijelöli a zsinatot
1251 II,9 | s miközben tiszteletben tartják a Római Pápa, a Püspöki
1252 I,3 | kezdôdôen az egész Egyházban tartottak. 24 A részleges zsinatok
1253 II,11 | Püspökök Püspöki kollégiumhoz tartozása az egész Egyházzal kapcsolatban
1254 III,16 | megítélése az Apostoli Székre tartozik. Ugyanis "egyedül a legfôbb
1255 I,3 | egy osztatlan testülethez tartoznak, történelem folyamán arra
1256 III,16 | valamint az egy nemzethez tartozó polgárok közötti társadalmi
1257 III,15 | polgári törvényhozás is tartsa tiszteletben, a társadalmi
1258 I,3 | pedig, hogy minden öt évben tartsák, s az egyházmegyei problémák
1259 I,7 | tekintélyét, szem elôtt tartva a Christus Dominus zsinati
1260 III,22 | Konferencia egyszerû többsége nem tehet közzé egy esetleges nyilatkozatot
1261 III,21 | el népükhöz és elevenebbé teheti híveik ragaszkodását e tanítóhivatalhoz
1262 III,19 | meggyôzéssel és jó példával, hanem tekintéllyel és szent hatalommal is...
1263 I,1 | megvizsgálására; tanácskoztak és Péter tekintélyének vezetésével határoztak s
1264 I,7 | státusát, s fôként tanításbeli tekintélyét, szem elôtt tartva a Christus
1265 III,22 | tudniillik melyet Krisztus tekintélyével gyakorolnak -- mindig közösségben
1266 II,8 | gyümölcsözô kiszolgáltatását tekintélyükkel rendezik," 41 az irántuk
1267 III,17 | tanácsadó jellegû-e. 69 E tekintetben figyelembe kell venni a
1268 III,17 | bizottságban kapjon helyet. Tekintetettel a Püspöki Konferencia természetére
1269 II,8 | Egyház természetét, mely - tekintettel arra, hogy itt a Földön
1270 II,12 | a Püspöki Kollégium nem tekinthetô a részegyházak megyéspüspökei
1271 I,2 | lelkipásztori szolgálatuk telesítéséhez az apostolok Krisztustól
1272 III,17 | valami különleges feladatot teljesítenek. 66 A Püspöki Konferencia
1273 I,2 | végezetéig tart. 15 E küldetés teljesítésének érdekében Krisztus akarata
1274 II,10 | ugyan az Ordo szentségének teljességét, de nem gyakorolja azt a
1275 II,10 | de nem gyakorolja azt a teljhatalmat, mellyel a Római Pápa és
1276 III,15 | az együttmûködést igénylô témákról, de mindenki elôtt nyilvánvaló,
1277 III,24 | még hatékonyabbá akarják tenni a Püspöki Konferenciák tevékenységét,
1278 III,16 | körülmények, személyek és tények megítélése az Apostoli Székre
1279 II,12 | cselekményeinek kollegialitása ahhoz a tényhez kötôdik, hogy "az egyetemes
1280 I,7 | elôsegítse a Püspöki Konferenciák teológiailag megalapozott és jogilag
1281 I,1 | hogy rakjunk rátok több terhet a szükségesnél..." 14~
1282 III,18 | E statútumokat föl kell terjeszteni az Apostoli Székhez felülvizsgálatra (
1283 I,5 | rendeltetett, hogy sokféleképpen és termékenyen járuljon hozzá a kollegiális
1284 IV | tevékenysége egyre bôségesebb termést hozzon. ~Kelt Rómában, Szent
1285 III,17 | Tekintetettel a Püspöki Konferencia természetére egy tag konferencián való
1286 III,24 | részegyházuk iránt", 84 és természetesen nem szabad azt akadályozniuk
1287 II,8 | kinyilvánítja az Egyház természetét, mely - tekintettel arra,
1288 III,23 | Püspökök tanítói feladata természetszerûen megkívánja, hogy ha Püspöki
1289 II,12 | lényeg szerint szolgálati természetû, mert Krisztustól, a Jó
1290 I (24) | SC 41, 49. 66-67. 69. - Tertullianus a 3. század elején dícséri
1291 III,21 | illetékeségét, mint pl. "gondoskodni területe számára katekizmusok kiadásáról
1292 III,20 | szolgálatot a konferencia területén élô hívek javára; de ahhoz,
1293 III,16 | konferencia kisebb vagy nagyobb területét igénylô körülmények, személyek
1294 III,16 | Püspöki Konferenciák más területi vagy nemzetközi szinten
1295 III,14 | feladatikat közösen gyakorolják területük krisztushivôi érdekében
1296 I,4 | elgondolásaik kicserélésével és terveik egyeztetésébôl megvalósuljon
1297 II,11 | szolgálják az egész misztikus test javát, mely a részegyházak
1298 II,11 | javát, mely a részegyházak teste is." 48 A megyéspüspökök
1299 I,3 | a Püspökök egy osztatlan testülethez tartoznak, történelem folyamán
1300 II,13 | szegényebb részegyháznak nyújtott testvéri segítségben, 59 folytatódik
1301 II,12 | végzése konkrét valósággá teszi a kollegiális szellemet (
1302 I,1 | közûlük válaszott Pétert tette." 2 Nem egymástól függetlenül
1303 III,21 | tanításban nem rendelkeznek tévedhetetlenséggel, mégis a gondjukra bízott
1304 III,19 | valóságosan jelen van és tevékenykedik" 73 Ugyanis "a Római Püspök
1305 II,11 | egysége a közös lelkipásztori tevékenységben, röviden fel kell idéznünk,
1306 IV | hogy a Püspöki Konferenciák tevékenysége egyre bôségesebb termést
1307 II,11 | az embereket megszentelô tevékenységéhez. Ez Krisztus egész Egyházának
1308 III,14 | elômozdítás fôként az apostoli tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz
1309 II,11 | Püspökök rendes lelkipásztori tevékenységükben az egytemes Egyházzal. Szem
1310 II,10 | megyéspüspökök közös lelkipásztori tevékenységüket nem olyan kollegiális módon
1311 II,11 | tanításukkal és megszentelô tevékenységükkel is. ~Kétségtelen, az egyes
1312 I (33) | CERAO); la Association of the Episcopal Confetences of
1313 I,3 | mert szándékában állt e tiszteletreméltó intézmény fölelevenítése,
1314 II,9 | ilyeneket ismerik el és tisztelik ôket az összes hívôk. ~ ~ ~
1315 II,11 | püspököket mindenkinek úgy kell tisztelnie, mint az isteni és katolikus
1316 III,18 | tanácsáról és általános titkárságáról, valamint más olyan hivatalokról
1317 I,1 | nyilvánosság elôtt. Péter "a többi tizeneggyel elôlépett", 9 beszélt s
1318 I,1 | ismételten használt "egy a Tizenkettô közül" kifejezéssel. 3 Valamennyiükre
1319 I,1 | küldte ôket, hanem úgy mint Tizenkettôt, ahogy ezt az evangéliumok
1320 II (55) | Többek között, miként mindannyian
1321 III,22 | volt meg a minôsített a többség. Az Apostoli Szentszék közbelépése
1322 III,21 | Püspökök mindenek elôtt arra törekedjenek, hogy kövessék az egytemes
1323 III,15 | támogatása, az ökumenikus törekévsek, a polgári hatóságokkal
1324 III,22 | feldogozásában és abban a törekvésben, hogy Krisztus üzenete megvilágosítsa
1325 II,11 | az egész Egyházzal való törôdésben is, amit nem joghatósági
1326 II,13 | megvalósítsa az összes Püspökök törôdését az egész Egyházzal, ami
1327 I,3 | és az össze egyházal való törôdést, és folytatják az apostoli
1328 I,2 | Föld minden részén, ezért törôdniük kell a egész Egyházzal,
1329 II,13 | kötelékeire és az Egyháznak közös történelemmel, kulturával, nyelvvel bíró
1330 I,4 | mult századtól kezdôdôen történelmi, kulturális és szociológiai
1331 III,14 | formái és módszerei révén történik a jog elôírásai szerint." 61 ~
1332 III,23 | tanítanak, az teljes ülésen történjék. A konferencia szerveinek -
1333 I,4 | Konferenciákról, sok országban történt felállításukról és részletes
1334 III,20 | szükség, mely egyetemes törvénnyel vagy speciális megbízással
1335 III,20 | látható ez a gondolat a kánoni törvényben, amely a Püspöki Konferenciába
1336 I,5 | óhajtotta 32 és a kánoni törvényekben szerepel. 33 ~
1337 III,15 | úgy, hogy ezeket a polgári törvényhozás is tartsa tiszteletben,
1338 I,7 | megadja a nélkülözhetetlen törvényhozási kiegészítést, hogy elôsegítse
1339 I,1 | kell-e tartaniuk a Régi Törvényt, vagy sem. Akkor az antiochiai
1340 I,1 | tanításának hallgatásában 10 és tôlük kapták a lelkipásztori problémák
1341 I,2 | pedig kézrátétellel adták tovább munkatársaiknak azt a lelki
1342 I,3 | középkoron át folytatódott. A Trienti zsinat (1545-1563) után
1343 I,3 | kétségtelen volt. Ugyanakkor a tudat, hogy a Püspökök egy osztatlan
1344 I,1 | Az osztatlan testület tudata akkor is megnyilvánult,
1345 III,22 | tanításuk közben nagyon legyenek tudatában nyilatkozataik határainak.
1346 III,15 | hogy Püspökök csak úgy tudják hivatalukat megfelelôen
1347 I,4 | annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni a közös egyházi problémákkal
1348 III,22 | hiteles tanítóhivatalának -- tudniillik melyet Krisztus tekintélyével
1349 I (24) | Szent Cipriábn leveleibôl tudunk afrikai ésrómai zsinatokról
1350 III,21 | Ezen általános szabályon túlmenôen maga a Kódex konkrétebben
1351 I,2 | 2. Az üdvös küldetés, melyet az Úr rábízott
1352 II,8 | az egység, a remény és az üdvösség erôteljes csírája". 37 Miként
1353 I,1 | Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az Apostolokhoz
1354 III,19 | szükséges, kivéve azokban az ügyekben, amelyeket a jog vagy a
1355 III,24 | Püspöki Szinodus általános ülése kívánságának, és meg akarják
1356 III,18 | szabályozzák a konferencia teljes üléseinek megtartását, gondoskodjanak
1357 III,23 | együttesen tanítanak, az teljes ülésen történjék. A konferencia
1358 III,17 | Püspöki Konferencia teljes ülésén megyéspüspököknek és azoknak
1359 IV | cselekményt, kivéve a teljes ülést. Maga a Konferencia sem
1360 II,9 | kollegiálisan lehet gyakorolni akár ünnepélyesen, Egytemes zsinatra összegyûlve,
1361 III,22 | törekvésben, hogy Krisztus üzenete megvilágosítsa és irányítsa
1362 II,10 | megyéspüspök, birtokolja ugyan az Ordo szentségének teljességét,
1363 II,8 | egész világon", 40 és az ugyanabban a hitben való részesedés,
1364 II,8 | van bízva, a részesedés ugyanazokban a szentségekben, "melyeknek
1365 I,1 | és rábízta az Apostolokra ugyanazt a küldetést, amit Ô kapott
1366 II (48) | Uo. ~
1367 II,12 | E hatalom azonban nem uralom, hanem lényeg szerint szolgálati
1368 I,2 | Egyházzal, mint ahogy az Úrtól rájuk bízott küldetés teljesítésében
1369 IV | Péternél, 1998. május 21-én, Urunk Mennybemenetele napján,
1370 II (53) | János Pál pápa: Deszéd az USA püspökeihez (12987, IX.
1371 III,24 | közvetlen kapcsolatának útjában. ~Az eddig adott eligazítások
1372 III,17 | Püspökök arányát, nehogy ez utóbbiak esetleges többsége határozza
1373 I,2 | római pápa, Szent Péter utóda és a Püspökök, az apostolok
1374 I,2 | a Püspökök, az apostolok utódai." 20 Így az összes Püspökök
1375 II,9 | emlékeztet arra is, hogy Péter Utódának "primátusi hatalma csorbítatlanul
1376 I,2 | mûködniük egymással és Péter utódával, 21 akiben "megalapította
1377 I,2 | Apostolok "gondoskodtak utódok állításáról ... A Püspökök
1378 I,1 | kettesével küldte ôket. 5 Az utolsó vacsorán Jézus az Apostolok
1379 III (68)| Pápai Bizottság: Válasz az Utrum Episcopus Auxiliaris kérdésre (
1380 I,1 | küldte ôket. 5 Az utolsó vacsorán Jézus az Apostolok és azok
1381 III,14 | Konferencia állandó intézmény: valamely ország vagy egy bizonyos
1382 II,9 | teljes hatalomnak". 43 Miként valamennyien jól tudjuk, amikor II. Vatikáni
1383 I,1 | Tizenkettô közül" kifejezéssel. 3 Valamennyiükre rábízta a küldetést, hogy
1384 III,17 | Konferencia megbízásából valami különleges feladatot teljesítenek. 66
1385 II,12 | Amikor egy terület püspökei valamilyen lelkipásztori tevékenységet
1386 I,1 | melynek fejévé a közûlük válaszott Pétert tette." 2 Nem egymástól
1387 III,17 | megyéspüspök tagok közül választható. 68 Ami a segédpüspököket
1388 III,22 | eszközök révén világméretûvé is válhat. Feltételezvén, hogy a Püspökök
1389 III,18 | hivatalok és bizottságok ne váljanak bürokratikussá. Nem szabad
1390 III,21 | lehetô legjobban javára váljék. 81 S mivel a hit tanítása
1391 II,10 | hozzátarttoznak, hogy a részegyház valóban Egyház legyen, azaz az egyetemes
1392 II,13 | mutat némi hasonlóságot, valójában nagyon különbözik a Püspöki
1393 III,15 | olyan területek, melyek valóságaosn ösytökélik a Püspökök közös
1394 III,19 | egyetlen katolikus Egyház valóságosan jelen van és tevékenykedik" 73
1395 III,22 | társadalmi és kulturális változások által felvetett kérdések
1396 III,22 | lelkismeretét a társadalmi változásokból fakadó új problémák megoldásában,
1397 III,24 | 24. Sok feladat megoldása vár a Püspöki Konferenciákra
1398 I (31) | 1973. II. 22.), 210: Ench. Vat. 4, 2310-2311. ~
1399 I (30) | exsequenda Decreta SS. Concilii Vaticani II "Christus Dominus" et "
1400 I (33) | per I'anno 1998, Cittá del Vaticano 1998, pp. 1112-1115 ). Mindazonáltal
1401 I,2 | rábízott apostolaira, a világ végezetéig tart. 15 E küldetés teljesítésének
1402 IV | Konferencia egyetlen szerve sem végezhet hiteles tanítóhivatali cselekményt,
1403 III,21 | meghajlásával. Hûségesen végezve a tanítás feladatát a Püspökök
1404 II,13 | Szentszékkel közösségben végzett püspöki szolgálat cselekményeinek
1405 III,19 | áll a megyéspüspök és a vele egyenrangú egyházi elöljáró
1406 I,6 | Egyház közjavát szolgáló véleménycsere, a tanácskozás és együttmüködés
1407 III,17 | tekintetben figyelembe kell venni a a megyéspüspökök illetve
1408 I,1 | tanácskoztak és Péter tekintélyének vezetésével határoztak s végül intézkedtek: "
1409 II,10 | megyéspüspök a Úr nevében vezeti a rábízott nyájat mint saját,
1410 II,11 | kétségtelen, hogy ha jól vezetik saját Egyházukat, mint az
1411 II,12 | lényeges eleme a részegyházak vezetôi feladatát megelôzô valóság. 55
1412 I,1 | az apostoli Kollégium a Vigasztalótól eredô új életerôvel jelent
1413 I,2 | rábízott apostolaira, a világ végezetéig tart. 15 E küldetés
1414 III,24 | kívánságának, és meg akarják világítani, s még hatékonyabbá akarják
1415 II,11 | amennyiben hûségesen közvetíti és világítja meg a hitet és életre alkalmazását,
1416 III,22 | tömegtájékoztató eszközök révén világméretûvé is válhat. Feltételezvén,
1417 II,11 | felragyogjon a teljes igazság világossága. 47 "De kétségtelen, hogy
1418 III,22 | számolva a szélesebbkörû visszhanggal, mely a tömegtájékoztató
1419 III,18 | elôsegítik. 70 A célok elérése viszont megkívánja hogy a teljes
1420 III,16 | egy másik terület egyházi viszonyai igényelnek. Mindazonáltal
1421 I,1 | Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az Apostolokhoz
1422 IV | Konferenciáknak felül kell vizsgálniuk statútumaikat, hogy összhangban
1423 I,4 | eltérôen állandó jellegûek voltak. A Püspökök és Szerzetesek
1424 I (1) | között. Ellenben e dokumentum vonatkozik azokra a Gyûlésekre, melyeket
1425 III,21 | A Kánonjogi Kódex az ide vonatkozó alaszabályt így szabja meg: "
1426 II,12 | részesednek és az egész Egyházra vonatkozóan csak kollegiálisan képesek
1427 I (33) | Confetences of Anglophone West Africa (AECAWA); la Association
1428 II (53) | 16-án) 3: Insegnamenti, X, 3,(1987)555. ~
1429 I (28) | 1889. VIII. 24.) Leonis XIII. Acta, IX (1890), 184. ~
1430 I (33) | Episcopal de América Central y Panamá (SEDAC); Commissio
1431 II,10 | A részegyházak földrajzi zónák (országonként, régiókként,
1432 I,7 | kapcsolódva a II. Vatikáni Zsinathoz, kifejezetten megfogalmazza
1433 I,7 | tartva a Christus Dominus zsinati határozat 38. pontját és
1434 I,3 | a partikuláris részleges zsinatokat, melyeket a 2. századtól
1435 I,4 | rájuk. E konferenciák a zsinatoktól eltérôen állandó jellegûek
1436 II,9 | akár ünnepélyesen, Egytemes zsinatra összegyûlve, akár a világon
1437 I,3 | A 325-ben tartott Niceai zsinattal kezdôdô egyetemes zsinatok
1438 I (24) | elején dícséri a görögök zsinattartó szokását (vö. De ieiunio,
|