15. A II. Vatikáni Zsinat világosan látta, hogy az
erôknek a Püspöki Konferencián belüli
eszme-és tapasztalatcserébôl fakadó
összehangolására korunknak szüksége van, hiszen
"napjainkban nem ritka, hogy Püspökök csak úgy
tudják hivatalukat megfelelôen és
gyümölcsözôen ellátni, ha egyre nagyobb
egyetértésben szorosan együttmûködnek más
püspökökkel." 62 Lehetetlen kimerítô
felsorolást adni az együttmûködést
igénylô témákról, de mindenki elôtt
nyilvánvaló, hogy a hit és az erkölcs védelme és
elômozdítása, a liturgikus könyvek
fordítása, a hivatásgondozás és
papnevelés, a kateketikai segédeszközök, a katolikus
egyetemek és egyéb nevelôintézetek
támogatása, az ökumenikus törekévsek, a
polgári hatóságokkal való kapcsolattartás;
az emberi élet, a béke, az emberi jogok védelme
úgy, hogy ezeket a polgári törvényhozás is
tartsa tiszteletben, a társadalmi igazságosság
elômozdítása, a tömegtájékoztató
eszközök használata, stb olyan területek, melyek
valóságaosn ösytökélik a Püspökök
közös cselekvését.
|