17. Mivel a Püspöki
Konferenciák rendeletetése az, hogy egy adott terület
részegyházai közjavát szolgálja azoknak a
Pásztoroknak együttmûködése által, akiknek
lelkipásztori gondjára a terület hívei rá
vannak bízva, minden egyes konferenciának magában kell
foglalnia a terület össze megyéspüspökét
és azokat akik jogban egyenrangúak velük,
továbbá a koadjútor és
segédpüspököket és azokat a címzetes
püspököket, akik az adott területen az Apostoli Szék
vagy a Konferencia megbízásából valami
különleges feladatot teljesítenek. 66 A
Püspöki Konferencia teljes ülésén
megyéspüspököknek és azoknak akik jogban
velük egyenrangúak, továbbá a koadjútor
püspököknek döntô szavazati joga van; mégpedig
magánál a jognál fogva és a Konferencia
statútumai nem rendelkezhetnek másként. 67 A
Püspöki Konferencia elnöke és alelnöke csak a
megyéspüspök tagok közül választható.
68 Ami a segédpüspököket és a
püspöki konferencia többi püspök tagját illeti,
a konferencia statútumai határozzák meg, hogy szavazatuk
döntô vagy csak tanácsadó jellegû-e. 69
E tekintetben figyelembe kell venni a a megyéspüspökök
illetve a segéd és címzetes Püspökök
arányát, nehogy ez utóbbiak esetleges többsége
határozza meg a megyéspüspökök
lelkipásztori kormányzását. Tanácsosnak
látszik, hogy a Püspöki Konferenciák statútumai
biztosítsák a nyugdíjba vonult Püspökök
jelenlétét tanácsadó szavazati joggal.
Külön gondot fordítsanak arra, hogy ha olyan
kérdés kerül elô, amelynek egy nyugdíjba vonult
püspök kiváló szakértôje, az
illetékes bizottságban kapjon helyet. Tekintetettel a
Püspöki Konferencia természetére egy tag
konferencián való részvétele a nem
delegálható.
|