20. A Püspöki Konferenciában a
Püspökök együttesen végzik a püspöki
szolgálatot a konferencia területén élô
hívek javára; de ahhoz, hogy tevékenységük
törvényes és kötelezô ererjû legyen, az
Egyház legfelsô hatalma közbejöttére van
szükség, mely egyetemes törvénnyel vagy
speciális megbízással meghatározott
kérdéseket a Püspöki Konferencia
döntésére bíz. A Püspökök
önhatalmulag sem egyenként sem a konferencián
együttesen nem korlátozhatják szent hatalmukat a
Püspöki Konferencia, még kevésbé annak egy
része - legyen az egy állandó tanács,
bizottság, vagy maga az elnök - javára. Jól
látható ez a gondolat a kánoni törvényben,
amely a Püspöki Konferenciába egyesül
Püspökök törvényhozó hatalmáról
szól: "A Püspöki Konferenciák csak olyan esetekben
hozhatnak általános határozatokat, amelyekben az egytemes
jog elôírja, vagy a Apostoli Szentszék külön
megbízása akár saját kezdeményezésre
(motu proprio), akár magának a konferenciának a kérésére
ezt elrendeli". 76 Egyéb estekben "az egyes
megyéspüspök illetékessége érintetlen
marad, és sem a Konferencia, sem annak elnöke nem jár el
érvényesen az összes Püspökök nevében,
ha nem adta meg hozzá minden püspök a
beleegyezését." 77
|