15. A II. Vatikáni Zsinat világosan látta, hogy az erôknek a Püspöki Konferencián belüli eszme-és tapasztalatcserébôl fakadó összehangolására korunknak szüksége van, hiszen "napjainkban nem ritka, hogy Püspökök csak úgy tudják hivatalukat megfelelôen és gyümölcsözôen ellátni, ha egyre nagyobb egyetértésben szorosan együttmûködnek más püspökökkel." ⁶² Lehetetlen kimerítô felsorolást adni az együttmûködést igénylô témákról, de mindenki elôtt nyilvánvaló, hogy a hit és az erkölcs védelme és elômozdítása, a liturgikus könyvek fordítása, a hivatásgondozás és papnevelés, a kateketikai segédeszközök, a katolikus egyetemek és egyéb nevelôintézetek támogatása, az ökumenikus törekévsek, a polgári hatóságokkal való kapcsolattartás; az emberi élet, a béke, az emberi jogok védelme úgy, hogy ezeket a polgári törvényhozás is tartsa tiszteletben, a társadalmi igazságosság elômozdítása, a tömegtájékoztató eszközök használata, stb olyan területek, melyek valóságaosn ösytökélik a Püspökök közös cselekvését.