20. A Püspöki Konferenciában a Püspökök együttesen végzik a püspöki szolgálatot a konferencia területén élô hívek javára; de ahhoz, hogy tevékenységük törvényes és kötelezô ererjû legyen, az Egyház legfelsô hatalma közbejöttére van szükség, mely egyetemes törvénnyel vagy speciális megbízással meghatározott kérdéseket a Püspöki Konferencia döntésére bíz. A Püspökök önhatalmulag sem egyenként sem a konferencián együttesen nem korlátozhatják szent hatalmukat a Püspöki Konferencia, még kevésbé annak egy része - legyen az egy állandó tanács, bizottság, vagy maga az elnök - javára. Jól látható ez a gondolat a kánoni törvényben, amely a Püspöki Konferenciába egyesül Püspökök törvényhozó hatalmáról szól: "A Püspöki Konferenciák csak olyan esetekben hozhatnak általános határozatokat, amelyekben az egytemes jog elôírja, vagy a Apostoli Szentszék külön megbízása akár saját kezdeményezésre (motu proprio), akár magának a konferenciának a kérésére ezt elrendeli". ⁷⁶ Egyéb estekben "az egyes megyéspüspök illetékessége érintetlen marad, és sem a Konferencia, sem annak elnöke nem jár el érvényesen az összes Püspökök nevében, ha nem adta meg hozzá minden püspök a beleegyezését." ⁷⁷