1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1811
Chapter, Paragraph, Number
501 I, II,25| ajánlom a szerzeteseknek, hogy a kornak és a helynek megfelelõ
502 I, II,25| szerzeteseknek, hogy a kornak és a helynek megfelelõ szerzetesi
503 I, II,25| megkívánja, viselhetnek a hagyománynak és saját intézményük
504 I, II,25| gondoskodniuk kell arról, hogy a tagjaik öltözködése egyszerûség
505 I, II,26| apostolkodás gondjai, és a világi dolgok iránti elkötelezettség
506 I, II,26| jellegére. ~Mivel "ahol a kincsed, ott a szíved is"(
507 I, II,26| Mivel "ahol a kincsed, ott a szíved is"(Mt 6,21), Isten
508 I, II,26| egyetlen kincse kiváltja a törekvést, a várakozást,
509 I, II,26| kincse kiváltja a törekvést, a várakozást, az elkötelezettséget
510 I, II,26| az elkötelezettséget és a tanúságtételt. Az õsegyház
511 I, II,26| eljövetelét, de az Egyház a késõbbi századokban is ápolta
512 I, II,26| késõbbi századokban is ápolta a reményt: mindig fölhívta
513 I, II,26| reményt: mindig fölhívta a hívõk figyelmét, hogy tekintsenek
514 I, II,26| nyilvánulni, hiszen "ez a látható világ elmúlik" (
515 I, II,26| vö. 1Pét 1,3-6).44 ~Ebben a távlatban jobban érthetõvé
516 I, II,26| élet azon szerepe, hogy a végsõ idõk jele legyen.
517 I, II,26| legyen. Változatlan ugyanis a tanítás, melyet az eljövendõ
518 I, II,26| elõvételezéseként bemutat. A II. Vatikáni Zsinat föleleveníti
519 I, II,26| Zsinat föleleveníti ezt a tanítást, amikor azt mondja,
520 I, II,26| amikor azt mondja, hogy "a szerzetesség ... a jövendõ
521 I, II,26| hogy "a szerzetesség ... a jövendõ föltámadást és a
522 I, II,26| a jövendõ föltámadást és a mennyek országának dicsõségét
523 I, II,26| hirdeti".45 Ez elsõsorban a szüzesség vállalásával történik,
524 I, II,26| vállalásával történik, melyet a hagyomány következetesen
525 I, II,26| most jelen van és az embert a maga teljességében átformálja. ~
526 I, II,26| Krisztusnak szentelték, élnie kell a vágynak, hogy találkozhassanak
527 I, II,26| az epedõ várakozás, innen a törekvés, "hogy elmerüljenek
528 I, II,26| törekvés, "hogy elmerüljenek a szeretet tüzében, mely bennük
529 I, II,26| bennük ég, és nem más, mint a Szentlélek maga";46 ez a
530 I, II,26| a Szentlélek maga";46 ez a várakozás és törekvés az
531 I, II,26| városunk" (Zsid 13,14), mert "a mi hazánk a mennyben van" (
532 I, II,26| 13,14), mert "a mi hazánk a mennyben van" (Fil 3,20).
533 I, II,27| Jézus!" (Jel 22,20). Ez a várakozás nem tétlen: bár
534 I, II,27| mely az igazságosság, a béke, a szolidaritás és
535 I, II,27| az igazságosság, a béke, a szolidaritás és a megbocsátás
536 I, II,27| béke, a szolidaritás és a megbocsátás társadalmi igényeit
537 I, II,27| szentelt élet története, mely a világ javára is mindig bõséges
538 I, II,27| szentelt személyek karizmáikkal a Szentlélek -- hittel és
539 I, II,27| mutató -- jeleivé válnak. A végsõ idõkre irányultság
540 I, II,27| jobban jelenvalóvá lehessen. A "Jöjj el, Úr Jézus!" kéréshez
541 I, II,27| sürgetõ kérés: "Jöjjön el a te országod!" (Mt 6,10) ~
542 I, II,27| hogy reményt ébresszen a jövõt tekintve gyakran bizalmatlan
543 I, II,27| ígéretén alapul, melyet a kinyilatkoztatott Ige hordoz:
544 I, II,27| ahol az Úr "letöröl majd a szemekrõl minden könnyet.
545 I, II,27| üdvössségét (vö. Lk 3,6; Iz 40,5). A keresztény Kelet ezt a dimenziót
546 I, II,27| A keresztény Kelet ezt a dimenziót emeli ki, amikor
547 I, II,27| dimenziót emeli ki, amikor a szerzeteseket úgy tekinti,
548 I, II,27| tekinti, mint Isten angyalait a földön, akik hirdetik a
549 I, II,27| a földön, akik hirdetik a világ megújulását Krisztusban.
550 I, II,27| megújulását Krisztusban. Nyugaton a szerzetesség ünnepi megemlékezés
551 I, II,27| csodálatos tetteirõl, és a remény végsõ beteljesülését
552 I, II,27| beteljesülését váró virrasztás. A szerzetesség és a kontemplativ
553 I, II,27| virrasztás. A szerzetesség és a kontemplativ élet üzenete
554 I, II,27| az embert, és nyugtalan a szíve, amig meg nem nyugszik
555 I, II,28| Istennek szenteltség és a követés példaképe ~28. Szeplõtelen
556 I, II,28| pillanatától kezdve Mária a legtökéletesebben tükrözi
557 I, II,28| õt: "Egészen szép vagy!" A Boldogságos Szûz Máriához
558 I, II,28| különösen is kifejezõdik a szerzetesek életében ...
559 I, II,28| önátadása következtében -- a tökéletes Istennek szenteltség
560 I, II,28| az Úr választottja, aki a megtestesülés misztériumát
561 I, II,28| Ugyanakkor, mivel igent mondott a benne testet öltõ isteni
562 I, II,28| testet öltõ isteni Igére, a kegyelmet fogadó teremtménynek
563 I, II,28| teremtménynek is modellje. A Szûz, aki Józseffel együtt
564 I, II,28| Krisztus közelében élte végig a rejtett élet éveit Názáretben,
565 I, II,28| az állandó szolgálat és a föltételek nélküli követés
566 I, II,28| mesternõje is. Így benne, a "Szentlélek templomában"
567 I, II,28| az Atyának szenteltség, a Fiúval megélt egység és
568 I, II,28| Fiúval megélt egység és a Szentlélek iránti készséges
569 I, II,28| Istennek szentelt személy a Szûzben sajátos jogcímen
570 I, II,28| édesanyára talál. Mert igaz, hogy a Kálvárián Máriára bízott
571 I, II,28| Krisztusnak szentelték. Jézusnak a szeretett tanítványhoz intézett "
572 I, II,28| tanítványhoz intézett "Íme, a te Anyád!" szavai az Istennek
573 I, II,28| Mária anyai gyöngédségét. A Szûz közvetíti számára azt
574 I, II,28| Szûz közvetíti számára azt a szeretetet, mely lehetõvé
575 I, II,28| emberek üdvösségéért. Ezért a Máriához való gyermeki ragaszkodás
576 I, II,28| való gyermeki ragaszkodás a legbiztosabb út a kapott
577 I, II,28| ragaszkodás a legbiztosabb út a kapott meghívás hûséges
578 I,III,29| Egyház misztériumában ~29. A színeváltozás szemlélésekor
579 I,III,29| színeváltozás szemlélésekor Péter a többi apostol nevében is
580 I,III,29| megtapasztalása nem szigeteli el a többiektõl, hanem épp ellenkezõleg,
581 I,III,29| még szorosabban köti õt a tanítványi közösséghez.
582 I,III,29| tanítványi közösséghez. Ez a Péter által használt többesszám
583 I,III,29| reflexió az utóbbi években a II. Vatikáni Zsinatból kiindulva
584 I,III,29| kiindulva új utakat járt végig. A zsinat fényénél fölismertük,
585 I,III,29| Istennek szentelt élet, mely a kezdetektõl mindig jelen
586 I,III,29| szabad lemondania, mert a természetét fejezi ki. ~
587 I,III,29| evangéliumi tanácsok vállalása a legszorosabban kapcsolódik
588 I,III,29| mindent és kövessék õt, majd a századok folyamán a Szentlélek
589 I,III,29| majd a századok folyamán a Szentlélek hatására fokozatosan
590 I,III,30| Az Egyház hagyományában a szerzetesi fogadalmat a
591 I,III,30| a szerzetesi fogadalmat a keresztségi Istennek szenteltség
592 I,III,30| elmélyítésének tekintették, mert a keresztség által már megkezdett
593 I,III,30| támadt, arra hivatott, hogy a Lélek ajándékából származó
594 I,III,30| valamennyien életszentségre -- a szeretet tökéletességére --
595 I,III,30| tökéletességére -- kaptak meghívást.55 A keresztséghez azonban önmagában
596 I,III,30| szerint nem kapcsolódik a cölibátusra vagy a szüzességre
597 I,III,30| kapcsolódik a cölibátusra vagy a szüzességre szóló meghívás,
598 I,III,30| szüzességre szóló meghívás, sem a javak birtoklásáról való
599 I,III,30| E meghívásnak megfelel a Szentlélek sajátos ajándéka,
600 I,III,30| küldetését teljesíteni tudja. Ezt a keleti és a nyugati liturgia
601 I,III,30| teljesíteni tudja. Ezt a keleti és a nyugati liturgia egyaránt
602 I,III,30| egyaránt tanúsítja azzal, hogy a szerzetesi fogadalmak letételekor
603 I,III,30| fogadalmak letételekor és a szüzek megáldásakor a Szentlélek
604 I,III,30| és a szüzek megáldásakor a Szentlélek ajándékait kéri
605 I,III,30| Szentlélek ajándékait kéri a jelöltek számára, és önátadásukat
606 I,III,30| evangéliumi tanácsok vállalása a bérmálás szentségi kegyelmének
607 I,III,30| kibontakozása, de ez fölülmúlja a krizmával való megszenteltség
608 I,III,30| megszenteltség rendes igényeit a Lélek különleges ajándéka
609 I,III,30| fogadalmat tevõ papokat illeti, a tapasztalat azt mutatja,
610 I,III,30| tapasztalat azt mutatja, hogy a papság szentsége az Istennek
611 I,III,30| teljességét újra megélje. A papságra és az Istennek
612 I,III,30| Kimondhatalan értékû az a szolgálat is, amit azok
613 I,III,30| szolgálat is, amit azok a szerzetes papok tesznek
614 I,III,31| A keresztény életformák különbségei
615 I,III,31| és kapcsolatai ~31. Azok a különbözõ életformák, melyekre
616 I,III,31| tüzetesebben is megvizsgálni. ~A Krisztusban való újjászületés
617 I,III,31| hivatottak; saját hivatásuknak és a Szentlélektõl kapott ajándékoknak
618 I,III,31| tagjainak azonos méltósága a Szentlélek mûve, a keresztségen
619 I,III,31| méltósága a Szentlélek mûve, a keresztségen és a bérmáláson
620 I,III,31| mûve, a keresztségen és a bérmáláson alapszik, s az
621 I,III,31| Euharisztiából táplálkozik. De a sokféleség is a Szentlélek
622 I,III,31| táplálkozik. De a sokféleség is a Szentlélek mûve. Õ az, aki
623 I,III,31| Szentlélek mûve. Õ az, aki a hivatások, a karizmák és
624 I,III,31| Õ az, aki a hivatások, a karizmák és a szolgálatok
625 I,III,31| hivatások, a karizmák és a szolgálatok sokféleségében
626 I,III,31| közösséggé forrasztja össze.59 ~A Krisztus-hivõk világi életére,
627 I,III,31| Krisztus-hivõk világi életére, a fölszentelt szolgálatra
628 I,III,31| Egyházban mindenki részesül a keresztség vagy a bérmálás
629 I,III,31| részesül a keresztség vagy a bérmálás megszenteltségében,
630 I,III,31| bérmálás megszenteltségében, de a fölszentelt szolgálati hivatal
631 I,III,31| különbözõ meghívásokat és a küldetésnek megfelelõ sajátos
632 I,III,31| megszentelést tételez föl. ~A világi Krisztus-hívõk küldetéséhez --
633 I,III,31| rendezik."60 -- elegendõ a keresztségi és bérmálási
634 I,III,31| népe minden tagjában közös. A fölszentelt szolgák ezen
635 I,III,31| egyedülálló misztériumának tanúja, a világi Krisztus-hívõk sajátos,
636 I,III,31| kizárólagos tulajdonsága a világi jelleg, a fölszentelt
637 I,III,31| tulajdonsága a világi jelleg, a fölszentelt pásztoroké a
638 I,III,31| a fölszentelt pásztoroké a szolgálati hivatal, a szerzeteseké
639 I,III,31| pásztoroké a szolgálati hivatal, a szerzeteseké a különleges
640 I,III,31| hivatal, a szerzeteseké a különleges hasonlóság a
641 I,III,31| a különleges hasonlóság a tiszta, szegény és engedelmes
642 I,III,32| megfelelõen fejezzék ki. Ha a világi Krisztus-hívõk sajátos
643 I,III,32| hogy az evangelium üzenetét a mulandó világban tegyék
644 I,III,32| nélkülözhetetlen szolgálatot végeznek a fölszentelt papság tagjai,
645 I,III,32| tagjai, egész különlegesen a püspökök. Az õ feladatuk,
646 I,III,32| népét az Ige tanításával, a szentségek kiszolgáltatásával
647 I,III,32| szentségek kiszolgáltatásával és a szent hatalom gyakorlásával
648 I,III,32| bizonyos értelemben elõvételezi a jövendõt, melyben a csíraszerûen
649 I,III,32| elõvételezi a jövendõt, melyben a csíraszerûen és misztériumként
650 I,III,32| egészen be fog teljesedni62 és a föltámadás fiai többé nem
651 I,III,32| Ugyanakkor nagyra becsüli a házasságra szóló meghívást,
652 I,III,32| házasságra szóló meghívást, mely a házastársakat "az Anyaszentegyház
653 I,III,32| munkatársaivá teszi, annak a szeretetnek jeleiként és
654 I,III,32| kiegészítõ utak vannak. A szemlélõdõ szerzetesek egész
655 I,III,32| szerzetesek egész különlegesen a hegyen imádkozó Krisztus
656 I,III,32| aki Isten országát hirdeti a sokaságnak, aki betegeket
657 I,III,32| gyógyít, vagy jó útra téríti a bûnösöket, gyermekeket áld
658 I,III,32| eljövetele szempontjából a világi intézmények tagjai,
659 I,III,32| sajátos szintézisben egyesítik a megszenteltség értékét a
660 I,III,32| a megszenteltség értékét a világi jelleggel. Megszenteltségüket
661 I,III,32| jelleggel. Megszenteltségüket a világban és a világból kiindulva
662 I,III,32| Megszenteltségüket a világban és a világból kiindulva élvén68 "
663 I,III,32| evangelizáló munkájában mind a keresztény élet személyes
664 I,III,32| mind törekvésükkel, hogy a mulandó dolgokat Isten akarata
665 I,III,33| Tanúságtétel a boldogságok evangéliumáról ~
666 I,III,33| élet sajátos feladata, hogy a megkereszteltekben ébren
667 I,III,33| nagyszerûen tanúsítja, hogy "a boldogságok lelkülete nélkül
668 I,III,33| boldogságok lelkülete nélkül a világ nem alakulhat át és
669 I,III,33| az igényt, hogy Istennek a Szentlélek által a szívekbe
670 I,III,33| Istennek a Szentlélek által a szívekbe kiárasztott szeretetére
671 I,III,33| amennyiben magatartásában az a szentségi konszekráció tükrözõdik,
672 I,III,33| tükrözõdik, melyet Isten a keresztségben, a bérmálásban
673 I,III,33| melyet Isten a keresztségben, a bérmálásban és a papszentelésben
674 I,III,33| keresztségben, a bérmálásban és a papszentelésben hoz létre.
675 I,III,33| papszentelésben hoz létre. A szentségek által közvetített
676 I,III,33| megszentelésbõl ugyanis a mindennapi élet szentségére
677 I,III,33| Egyházban minden hívõ, mind a világi Krisztus-hívõ, mind
678 I,III,33| világi Krisztus-hívõ, mind a klerikus élete konszekrációjának
679 I,III,33| Istennek szentelt személyek a többi hivatás tanúságtételeibõl
680 I,III,33| misztériumához tartozásukat a maga sokféleségében tökéletesen
681 I,III,33| jelentõsebbé és hatékonyabbá válik: a többieknek -- állandóan
682 I,III,34| A Menyasszony-Egyház eleven
683 I,III,34| egész sajátos értéke van a menyasszonyságnak, mely
684 I,III,34| élet sajátja, elsõsorban a nõ találja meg egyedülálló
685 I,III,34| Utolsó vacsora termében a Szentlélek imádságos várakozása
686 I,III,34| vö. ApCsel 1,13-14 ). A Menyasszony-Egyház eleven
687 I,III,34| láthatjuk ebben, aki figyel a Võlegény jeleire és készségesen
688 I,III,34| készségesen várja ajándékát. A termékenység elsõsorban
689 I,III,34| termékenység elsõsorban Péter és a többi apostol egyházi szolgálatában
690 I,III,34| szolgálatában mutatkozik, mely a Szentlélek eszköze lesz
691 I,III,34| nemzésére az igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása
692 I,III,34| szentségek kiszolgáltatása és a lelkipásztori gondoskodás
693 I,III,34| lelkipásztori gondoskodás által. A menyasszonyi befogadás elsõsorban
694 I,III,34| magában az isteni életet. ~A megszentelt élet Máriában
695 I,III,34| élet Máriában elsõsorban a szûz menyasszonyt látta.
696 I,III,34| termékenység fakad, mely hozzájárul a szívekben az isteni élet
697 I,III,34| az Egyház anyasága mind a Péterre bízott isteni mûben
698 I,III,34| felelõs elfogadása által. ~A keresztény nép a fölszentelt
699 I,III,34| által. ~A keresztény nép a fölszentelt szolgálatban
700 I,III,34| pedig ösztönzést nyer, hogy a szolgálat legkülönbözõbb
701 I,III,34| formáiban tökéletesen tudja adni a szeretet válaszát.73 ~
702 I, IV | IV. A SZENTSÉG LELKÉTÕL VEZÉRELTEN ~
703 I, IV,35| életszentségre 35. "Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak
704 I, IV,35| megrémültek." (Mt 17,6) A szinoptikus evangélisták
705 I, IV,35| szinoptikus evangélisták a színeváltozás jelenetében --
706 I, IV,35| eltekintve --hangsúlyozzák a félelmet, ami elfogta a
707 I, IV,35| a félelmet, ami elfogta a tanítványokat. Krisztus
708 I, IV,35| elõtt mindig megtapasztalja a maga semmiségét, s emiatt
709 I, IV,35| rémület fogja el. De ez a félelem üdvösséges, az embert
710 I, IV,35| ugyanakkor sürgetõ fölhívás a "szentségre". ~Az Egyház
711 I, IV,35| Krisztusra "hallgassanak", érzi a megtérés és az életszentség
712 I, IV,35| mélységes igényét. Miként a szinoduson hangsúlyozták,
713 I, IV,35| országát keressék -- elsõsorban a teljes megtérésre szólító
714 I, IV,35| tanúsítsák; de arra is, hogy a létük "színeváltozott" legyen. ~
715 I, IV,35| összefüggésben fontos, amit a szinodus második rendkívüli
716 I, IV,35| szent férfiak és nõk voltak a megújulás forrásai és kiindulópontjai
717 I, IV,35| forrásai és kiindulópontjai a legnehezebb helyzetekben.
718 I, IV,35| küldetésüket bátorítanunk kell."74 A IX. szinodus atyái ezzel
719 I, IV,35| egyháztörténelem folyamán a Lélek mûködésének eleven
720 I, IV,35| Kiváltságos tere volt az Isten és a felebarát iránti föltétlen
721 I, IV,35| mely az egész emberiségbõl a szeretet civilizációjában
722 I, IV,35| kiváltságos utat látta. A kifejezések melyekkel körülírják --
723 I, IV,35| szolgálatának iskolája, a szeretet és a szentség iskolája,
724 I, IV,35| iskolája, a szeretet és a szentség iskolája, a tökéletesség
725 I, IV,35| és a szentség iskolája, a tökéletesség útja, a tökéletesség
726 I, IV,35| iskolája, a tökéletesség útja, a tökéletesség állapota --,
727 I, IV,35| nagylelkûen az evangelizáció és a szolgálat nehéz mûvét. ~
728 I, IV,36| Hûség a karizmához ~36. Az Istennek
729 I, IV,36| Krisztus-követésének és a Krisztus iránti szeretetnek
730 I, IV,36| alapítónõk sugallatához -- a Szentlélek ajándékához --
731 I, IV,36| igyekszik szeretõ lélekkel a szüntelen megtérés által,
732 I, IV,36| igaz szabadság forrása, a tisztaság a semmiféle véges
733 I, IV,36| szabadság forrása, a tisztaság a semmiféle véges szeretettel
734 I, IV,36| szív szándékát mutatja, a szegénység pedig azt az
735 I, IV,36| megígérte (vö. Mt 5,6). Ebbõl a szempontból az egyes intézmények
736 I, IV,36| Istennek szentelt élet karizmái a Fiúra is irányulnak és elvezetnek
737 I, IV,36| irányulnak és elvezetnek a Vele megélt bensõséges és
738 I, IV,36| életközösségre, mégpedig Isten és a felebarátok serény szolgálatának
739 I, IV,36| szolgálatának iskolájában. "A fokozatosan Krisztuséhoz
740 I, IV,36| megtanulja, hogy elszakadjon a külsõségektõl, az érzékek
741 I, IV,36| engedje megragadni magát a Lélektõl,"78 és készséges
742 I, IV,36| hogy Krisztussal vállalja a küldetést, Vele fáradozzon
743 I, IV,36| minden karizma sajátosan a Szentlélekre irányul, mert
744 I, IV,36| az érintettektõl -- mind a személyes lelki élet útján,
745 I, IV,36| személyes lelki élet útján, mind a közösségi életben, mind
746 I, IV,36| elvezetni és megerõsíteni arra a szolgálatkészségre, melynek
747 I, IV,36| kell. ~E hármas irányultság a különbözõ életformák sajátos
748 I, IV,36| következtében, hogy e karizmában "a lélek mélységes vágya uralkodik
749 I, IV,36| mélységes vágya uralkodik a Krisztussal való azonosulásra,
750 I, IV,36| intézmény hiteles hagyományában a regulák, konstitúciók és
751 I, IV,37| ezért -- az idõk jeleire a mai világban adott válaszként --
752 I, IV,37| hív az életszentség útján a mindennapi életben mutatkozó
753 I, IV,37| hogy mindenki szerezze meg a munkájához szükséges szaktudást,
754 I, IV,37| valahányszor szükséges, a formákat az új helyzetekhez
755 I, IV,37| formákat az új helyzetekhez és a különféle igényekhez igazítsák,
756 I, IV,37| iránt. Õrizni kell azonban a meggyõzõdést, hogy minden
757 I, IV,37| keresése hitelesít.82 ~Ebben a szellemben minden egyes
758 I, IV,37| újra vissza kell térnie a regulához, mert benne és
759 I, IV,37| regulához, mert benne és a konstitúciókban van a Krisztus-követésnek
760 I, IV,37| és a konstitúciókban van a Krisztus-követésnek az az
761 I, IV,37| sajátos karizma jelölt ki. A regula szigorúbb megtartása
762 I, IV,37| mely képes választ adni a kor követelményeire anélkül,
763 I, IV,37| anélkül, hogy eltávolodnék a kezdeti sugallattól. ~
764 I, IV,38| jelenléttel telített csöndre: a teológiának, hogy értékelni
765 I, IV,38| teológiának, hogy értékelni tudja a maga bölcsességi és lelkiségi
766 I, IV,38| olyan ragyogó arccal jön le a hegyrõl, hogy el kell takarnia
767 I, IV,38| elkötelezettségnek, hogy elkerülje a szeretetet és megbocsátást
768 I, IV,38| egyaránt meg kell tanulnunk a hallgatást, mely lehetõvé
769 I, IV,38| hallgatást, mely lehetõvé teszi a másik megszólalását, amikor
770 I, IV,38| és lehetõvé teszi, hogy a kimondott szót megértsük."
771 I, IV,38| konkréten nagy hûséget jelent a liturgikus és személyes
772 I, IV,38| és személyes imádsághoz, a belsõ imára és az elmélkedésre
773 I, IV,38| elmélkedésre fordított idõhöz, a szentségimádáshoz, a havi
774 I, IV,38| idõhöz, a szentségimádáshoz, a havi rekollekcióhoz és a
775 I, IV,38| a havi rekollekcióhoz és a lelkigyakorlatokhoz. ~Föl
776 I, IV,38| Mivel az aszkézis segít a bûntõl megsebesített emberi
777 I, IV,38| és követni tudják Jézust a keresztúton. ~Ugyanígy föl
778 I, IV,38| ördögi csábítás hatására a jó színében lépnek föl.
779 I, IV,38| lépnek föl. Így például a mai társadalom megismerésének
780 I, IV,38| arra vezethet, hogy lanyhul a lélek buzgósága, vagy elbátortalanodva
781 I, IV,38| elbátortalanodva követni kezdi a pillanatnyi divatot. A magasabb
782 I, IV,38| kezdi a pillanatnyi divatot. A magasabb lelki képzés lehetõsége
783 I, IV,38| felsõbbrendûségi érzést a többi hívõvel szemben, míg
784 I, IV,38| többi hívõvel szemben, míg a megalapozott és korszerû
785 I, IV,38| korszerû szaktudás követelménye a hatékonyság túlzott hajszolásává
786 I, IV,38| emberi eszközöktõl függne. A dicséretre méltó törekvés,
787 I, IV,38| szerinti ápolásához vezethet. A jogos nemzeti vagy kulturális
788 I, IV,38| támogatása arra csábíthat, hogy a nacionalizmus formáihoz
789 I, IV,38| útja tehát magában foglalja a lelki harc vállalását. E
790 I, IV,38| szentelnek elegendõ figyelmet. A hagyományban gyakran ábrázolják
791 I, IV,38| hagyományban gyakran ábrázolják a lelki harcot azzal a küzdelemmel,
792 I, IV,38| ábrázolják a lelki harcot azzal a küzdelemmel, melyet Jákob
793 I, IV,38| küzdelemmel, melyet Jákob vívott a titokzatos Istennel, akit
794 I, IV,38| arcát (vö. Ter 32,23--31). A bibliai õstörténet ezen
795 I, IV,38| hogy kitágítsák és kitárják a szívüket az Úr és a felebarátok
796 I, IV,38| kitárják a szívüket az Úr és a felebarátok befogadására. ~
797 I, IV,39| elmélyültebb imádság és a felebarátok, különösen a
798 I, IV,39| a felebarátok, különösen a legrászorulóbbak iránti
799 I, IV,39| szentelt személyek segíteni a testvéreknek és nõvéreknek
800 I, IV,39| akaratát; bátorítják õket a hit követelményeinek vállalására
801 I, IV,39| követelményeinek vállalására egész a hõsiességig. Az Istennek
802 I, IV,39| megválasztása alapján az a küldetésük, hogy a többieket
803 I, IV,39| alapján az a küldetésük, hogy a többieket e meghívásra emlékeztessék. ~
804 I, IV,40| féljetek!" (Mt 17,7) Mint a színeváltozáskor a három
805 I, IV,40| Mint a színeváltozáskor a három apostol, úgy az Istennek
806 I, IV,40| érezhetõ buzgóság, melybõl a kiáltás fakad: "Jó nekünk
807 I, IV,40| Keljetek föl, ne féljetek!" A Mester e bátorítása magától
808 I, IV,40| alkalmakkor, amikor valaki a Mesterrel lejön a "hegyrõl",
809 I, IV,40| valaki a Mesterrel lejön a "hegyrõl", hogy elinduljon
810 I, IV,40| hegyrõl", hogy elinduljon a Táborról a Kálváriára vezetõ
811 I, IV,40| hogy elinduljon a Táborról a Kálváriára vezetõ úton. ~
812 I, IV,40| jelentõségteljesen használja a "vég" (exodosz) kifejezést: "
813 I, IV,40| exodosz) kifejezést: "a végérõl beszéltek, melyet
814 I, IV,40| beteljesítenie" (9,31). A "vég" a kinyilatkoztatás
815 I, IV,40| beteljesítenie" (9,31). A "vég" a kinyilatkoztatás alapfogalma,
816 I, IV,40| üdvtörténet hivatkozik és kifejezi a húsvéti misztérium mélységes
817 I, IV,40| misztérium mélységes értelmét. A "vég" az Istennek szentelt
818 I, IV,40| kiemeli ennek az életnek a jelentését. Kikerülhetetlenül
819 I, IV,40| magában foglalja mindazt, ami a kereszt misztériumához tartozik.
820 I, IV,40| misztériumához tartozik. Ám ha ezt a "véghez vezetõ utat" a Tábor
821 I, IV,40| ezt a "véghez vezetõ utat" a Tábor hegyének távlatából
822 I, IV,40| összekötõ út: egyik végpontján a színeváltozás elmúló fényessége,
823 I, IV,40| színeváltozás elmúló fényessége, a másikon a föltámadás végleges
824 I, IV,40| elmúló fényessége, a másikon a föltámadás végleges fényessége
825 I, IV,40| ellenére, sõt épp ezek miatt a "fény" útja, mely fölött
826 I, IV,40| fény" útja, mely fölött a Megváltó szeme virraszt: "
827 II | II. fejezet~A TESTVÉRISÉG JELE~AZ ISTENNEK
828 II | ISTENNEK SZENTELT ÉLET MINT A KÖZÖSSÉG JELE AZ EGYHÁZBAN ~
829 II, I,41| A Szentháromság képmására ~
830 II, I,41| példája szerint az Atyáért és a Tõle kapott feladatért éljenek (
831 II, I,41| az új családot, melynek a századok során mindazokat
832 II, I,41| akaratát" (vö. Mk 3,32--35). A mennybemenetel után a Szentlélek
833 II, I,41| A mennybemenetel után a Szentlélek ajándékának hatására
834 II, I,41| közösség élete s még inkább a teljes Krisztushoz-tartozás
835 II, I,41| tapasztalata -- ahogy azt a tizenkettõ megélte -- lett
836 II, I,41| tizenkettõ megélte -- lett a modell, melybõl az Egyház
837 II, I,41| erõt merített valahányszor a kezdeti idõk buzgóságát
838 II, I,41| evangéliumi erõvel akart a történelemben a maga útján
839 II, I,41| erõvel akart a történelemben a maga útján járni.86 ~Valóban,
840 II, I,41| az Egyház lényege szerint a közösség misztériuma, "az
841 II, I,41| misztériuma, "az Atya és a Fiú és a Szentlélek egysége
842 II, I,41| misztériuma, "az Atya és a Fiú és a Szentlélek egysége által
843 II, I,41| által egyesített nép".87 A testvéries élet azáltal
844 II, I,41| teljességét és mélységét, hogy a Szentháromság lakóhelyéül
845 II, I,41| teret alkot, mely ily módon a három isteni Személy közösségnek
846 II, I,41| sajátos ajándékait behozza a történelembe. Az Egyház
847 II, I,41| megnyilvánulása van, melyek kifejezik a testvéri közösséget. Az
848 II, I,41| hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a testvériség igénye -- mint
849 II, I,41| testvériség igénye -- mint a Szentháromság megvallása --
850 II, I,41| eleven maradjon az Egyházban; a testvéri szeretet állandó
851 II, I,41| szeretet állandó ápolása révén a közösségi élet formájában
852 II, I,41| formájában is megmutatta, hogy a szentháromságos közösségben
853 II, I,41| kapcsolatokat, hogy e részesedésbõl a szolidaritás egy új fajtája
854 II, I,41| megmutatja az embereknek a testvéri közösség szépségét
855 II, I,41| élnek, ezért megismerhetik a kegyelem megbékítõ erejének
856 II, I,41| legyõzi az emberi szívekben és a társas kapcsolatokban az
857 II, I,42| Testvéri élet a szeretetben ~42. A testvéri
858 II, I,42| élet a szeretetben ~42. A testvéri élet mint szeretetben
859 II, I,42| egyházi közösség kiváló jele. A szerzetesrendek és az apostoli
860 II, I,42| társaságai -- melyekben a közösségi életnek különleges
861 II, I,42| nagy gonddal ápolják.88 Ám a testvéri közösség dimenziója
862 II, I,42| testvéri közösség dimenziója a világi intézményekben és
863 II, I,42| formáiban sem idegen. Még a remeték sem vonják ki magukat
864 II, I,42| kontemplatív karizmájukkal; a világban élõ szüzek Istennek
865 II, I,42| Istennek szenteltségüket a részegyházzal és az egyetemes
866 II, I,42| özvegyemberekre is. ~Mindezek a személyek azért fáradoznak,
867 II, I,42| szeretett minket (vö. Jn 13,34). A szeretet vezette Krisztust
868 II, I,42| Krisztust az önátadásban egészen a keresztáldozatig. Tanítványai
869 II, I,42| nélkül, mely megköveteli a készséget a szolgálatra
870 II, I,42| megköveteli a készséget a szolgálatra minden erõ bevetésével;
871 II, I,42| minden erõ bevetésével; a nyitottságot a másik --
872 II, I,42| bevetésével; a nyitottságot a másik -- úgy, ahogyan van --
873 II, I,42| elõítéletek nélküli elfogadására; a képességet a "hetvenhétszeri"
874 II, I,42| elfogadására; a képességet a "hetvenhétszeri" megbocsátásra (
875 II, I,42| személyek számára, akik a Szentlélek e szívükbe árasztott
876 II, I,42| felebaráti szeretet szolgálata: "A közösségi életben a Lélek
877 II, I,42| szolgálata: "A közösségi életben a Lélek egyesekben jelenlévõ
878 II, I,42| hatnia kell, ezért nemcsak a saját ajándékaiknak örülnek,
879 II, I,42| gyümölcsét úgy élvezik, mint a sajátjukat."89 ~Ezek után
880 II, I,42| sajátjukat."89 ~Ezek után a közösségi életben valamiképpen
881 II, I,42| fölismerhetõnek kell lennie, hogy a testvéri közösség -- még
882 II, I,42| válna -- isteni hely, ahol a föltámadott Úr titokzatos
883 II, I,42| tapasztalható (vö. Mt 18,20).90 Ez a tapasztalat mindazok kölcsönös
884 II, I,42| szeretetének köszönhetõ, akik a közösséget alkotják; szeretetüknek,
885 II, I,42| Eucharisztiából táplálkozik, a bûnbánat szentségében tisztul,
886 II, I,42| imádságból erõsödik. Ez az egység a Szentlélek ajándéka azok
887 II, I,42| hallgatnak az evangéliumra. Maga a Szentlélek vezeti a lelket
888 II, I,42| Maga a Szentlélek vezeti a lelket közösségre az Atyával
889 II, I,42| közösségre az Atyával és a Fiúval, Jézus Krisztussal (
890 II, I,42| olyan közösségre, melybõl a testvéri élet forrása fakad.
891 II, I,42| testvéri élet forrása fakad. A Lélek vezeti az Istennek
892 II, I,42| emberiség szolgálatára. Ebben a távlatban nézve a "káptalanoknak"
893 II, I,42| Ebben a távlatban nézve a "káptalanoknak" vagy a hasonló,
894 II, I,42| nézve a "káptalanoknak" vagy a hasonló, akár részleges,
895 II, I,42| intézmény feladata, hogy a szabályzatának megfelelõen
896 II, I,42| válassza meg elöljáróit, és a Lélek világosságánál meghatározza
897 II, I,42| világosságánál meghatározza a módot, mely által sajátos
898 II, I,42| és hagyományos lelkiségét a különbözõ történelmi és
899 II, I,43| A tekintély feladata ~43.
900 II, I,43| hivatalának -- beleértve a helyi elöljárókat is --
901 II, I,43| mindig nagy jelentõsége volt a lelki élet és a küldetés
902 II, I,43| jelentõsége volt a lelki élet és a küldetés szempontjából.
903 II, I,43| küldetés szempontjából. A keresések és változtatások
904 II, I,43| ismernünk azonban, hogy az, aki a tekintélyt gyakorolja nem
905 II, I,43| mint aki elsõként felelõs a közösségért, tudniillik
906 II, I,43| közösségért, tudniillik a testvérek és nõvérek vezetéséért
907 II, I,43| testvérek és nõvérek vezetéséért a lelki élet és az apostolkodás
908 II, I,43| elismerni és elvállalni a feladatot, melyet a tekintély
909 II, I,43| elvállalni a feladatot, melyet a tekintély mindenki javára
910 II, I,43| ahhoz, hogy megerõsödjön a testvéri közösség és hatályát
911 II, I,43| és hatályát ne veszítse a fogadott engedelmesség. ~
912 II, I,43| engedelmesség. ~Jóllehet a tekintélynek mindenekelõtt
913 II, I,43| akire ráruházzák, annak a testvéreket és a nõvéreket
914 II, I,43| annak a testvéreket és a nõvéreket tudnia kell dialógus
915 II, I,43| kell dialógus révén bevonni a döntési folyamatba -- nem
916 II, I,43| arról, hogy az utolsó szó a tekintélyé, és rá tartozik,
917 II, I,43| tekintélyé, és rá tartozik, hogy a hozott döntések végrehajtásáról
918 II, I,44| gondoskodás lényeges része a testvéri életnek, különösen
919 II, I,44| különösen egy olyan korban, mint a miénk, amikor a világ egyes
920 II, I,44| korban, mint a miénk, amikor a világ egyes részein növekszik
921 II, I,44| idõs szerzetesek száma. A fokozott figyelem, amit
922 II, I,44| figyelem, amit érdemelnek, nem a szeretet és elismerés egyoldalú
923 II, I,44| öregség vagy betegség miatt a tevékenységgel föl kellett
924 II, I,44| bölcsességbõl és tapasztalatból a közösségnek, ha az képes
925 II, I,44| az apostoli küldetés még a tevékenységet megelõzõen
926 II, I,44| az önátadás az imádság és a bûnbánat forrásaiból táplálkozik.
927 II, I,44| türelmes elfogadása, készség a lelkivezetésre, a gyóntatásra
928 II, I,44| készség a lelkivezetésre, a gyóntatásra és az imádságra
929 II, I,45| közösség képmására ~45. A testvéri életnek alapvetõ
930 II, I,45| állandó megújulásuk, mind a világba szóló küldetésük
931 II, I,45| szempontjából: ez levezethetõ a testvéri életet megalapozó
932 II, I,45| teológiai igazságokból is, de a személyes tapasztalat is
933 II, I,45| személyeket, hogy ápolják a közösségi életet az elsõ
934 II, I,45| apostolok tanítását, résztvettek a közös imádságban és az Eucharisztia
935 II, I,45| 2,42--47). Mindenekelõtt a szerzeteseket és szerzetesnõket,
936 II, I,45| fönntartások nélkül gyakorolják a kölcsönös szeretetet, s
937 II, I,45| kölcsönös szeretetet, s ezt a saját intézményük természetének
938 II, I,45| tanúságtételére (ApCsel 13,52). A világ elõtt szeretne rámutatni
939 II, I,45| közösségek példájára, melyekben a kölcsönös figyelmesség segít
940 II, I,45| figyelmesség segít legyõzni a magányt, a kommunikáció
941 II, I,45| segít legyõzni a magányt, a kommunikáció mindenkit arra
942 II, I,45| hogy érezzen felelõsséget a többiekért, s melyekben
943 II, I,45| többiekért, s melyekben a megbocsátás gyógyítja a
944 II, I,45| a megbocsátás gyógyítja a sebeket és erõsíti az egyénekben
945 II, I,45| és erõsíti az egyénekben a közösséghez tartozást. Az
946 II, I,45| Az ilyen közösségekben a karizma természete elrendezi
947 II, I,45| elrendezi az erõket, szilárdítja a hûséget, s mindenki apostoli
948 II, I,45| küldetésre irányítja. Ahhoz, hogy a mai emberiségnek meg tudja
949 II, I,46| közösségrõl szóló tanítás (a kommunió-egyháztan), melyet
950 II, I,46| kommunió-egyháztan), melyet a II. Vatikáni Zsinat is határozottan
951 II, I,46| ugyanis elvárja, hogy "annak 'a közösségre vonatkozó isteni
952 II, I,46| emberiség történelmét,"94 a közösség tapasztalt szakértõinek
953 II, I,46| szakértõinek kell lenniük és a közösségi lelkületet át
954 II, I,46| lelkületet át kell ültetniük a gyakorlatba.95 Az egyházi
955 II, I,46| és cselekvésmódot. Mert a közösségi élet "a világ
956 II, I,46| Mert a közösségi élet "a világ számára az élet jele
957 II, I,46| mely az embereket elvezeti a Krisztusban való hithez ...
958 II, I,46| való hithez ... Ily módon a közösség miközben megnyílik
959 II, I,46| közösség miközben megnyílik a küldetésre, maga válik küldetéssé",
960 II, I,46| küldetéssé", sõt "mivel a közösség közösséget teremt,
961 II, I,46| közösséget hoz létre."96 ~A rendalapítókban az Egyház
962 II, I,46| készségesen engedelmesek a püspököknek, s különösen
963 II, I,46| püspököknek, s különösen a római pápának. A Szent Egyház, "
964 II, I,46| különösen a római pápának. A Szent Egyház, "az igazság
965 II, I,46| alázatos szolgálatkészsége a "Pápa úrral" szemben,97
966 II, I,46| magatartása azzal szemben, akit "a Földön járó édes Krisztusnak
967 II, I,46| Egyház szívében én leszek a szeretet."101 Hasonló tanúságot
968 II, I,46| Hasonló tanúságot tesznek a teljes egyházi közösségrõl
969 II, I,46| teljes egyházi közösségrõl a szent szerzetesek, alapítók
970 II, I,46| nehéz körülmények között. A Istennek szentelt személyeknek
971 II, I,46| kell telkinteniük, hogy a ma különösen erõs romboló
972 II, I,46| lényeges ismertetõ jegye a püspökök Tanítóhivatalához
973 II, I,46| különösen azoknak, akik a teológiai kutatás, a tanítás,
974 II, I,46| akik a teológiai kutatás, a tanítás, a tömegtájékoztatás,
975 II, I,46| teológiai kutatás, a tanítás, a tömegtájékoztatás, a katekézis
976 II, I,46| tanítás, a tömegtájékoztatás, a katekézis és a sajtó területén
977 II, I,46| tömegtájékoztatás, a katekézis és a sajtó területén tevékenykednek.
978 II, I,46| foglalnak el az Egyházban, a Tanítóhivatallal való kapcsolatuk
979 II, I,46| prófétai küldetésén belül a hierarchiával való együttmûködés
980 II, I,46| tökéletesebben megvalósíthassa a maga lényegét, tudniillik
981 II, I,47| 47. Annak alapján, hogy a sokféle karizmát minden
982 II, I,47| misztikus Test javára kapta a Szentlélektõl ajándékba,
983 II, I,47| Egyházban. Egész sajátosan a szeretet -- mely az apostol
984 II, I,47| mely az apostol szerint a "mindent felülmúló út" (
985 II, I,47| 12,31), "az összes között a legnagyobb" (13,13) -- teremt
986 II, I,47| teremt harmónikus összhangot a különbözõ dolgok között,
987 II, I,47| egymást. Épp erre irányul a közösségnek az a sajátos
988 II, I,47| irányul a közösségnek az a sajátos kapcsolata, mely
989 II, I,47| építõ szolgálata között van. A lelkiség története jól szemlélteti
990 II, I,47| az Egyház meggyökerezése a világ sok táján, és a keresztény
991 II, I,47| meggyökerezése a világ sok táján, és a keresztény tavasz, melyet
992 II, I,47| keresztény tavasz, melyet ma a fiatal egyházakban lehet
993 II, I,47| egyházakban lehet észlelni, a szinodusi atyák megállapítása
994 II, I,47| Évszázadokon át megtartották a kapcsolatot Szent Péter
995 II, I,47| készséget tapasztaltak náluk a misszionálásra. ~Így mutatkozik
996 II, I,47| mutatkozik az egyetemesség és a közösség lényeges jegye,
997 II, I,47| élet társaságainak sajátja. A pápasággal való sajátos
998 II, I,47| egyházmegyék fölötti jellegükkel a különbözõ részegyházak közötti
999 II, I,47| 105 Hatékonyan elõsegítik a részegyházak között az "
1000 II, I,47| evangélium be tudjon épülni a kultúrákba (inkulturáció),
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1811 |