1-500 | 501-1000 | 1001-1309
Chapter, Paragraph, Number
501 I,III,32| angyalai (vö. Mt 22,30). ~Az Isten országa kedvéért vállalt
502 I,III,32| 63 mely joggal tekinthetõ az egész Istennek szentelt
503 I,III,32| szentelt élet "kapujának"64 , az Egyház állandó tanításának
504 I,III,32| meghívást, mely a házastársakat "az Anyaszentegyház termékenységének
505 I,III,32| és adta önmagát érte."65 ~Az Istennek szentelt élet ezen
506 I,III,32| imádkozó Krisztus képmásai.66 Az aktív életet élõk megjelenítik
507 I,III,32| törekszenek átitatni mindent az evangélium szellemével Krisztus
508 I,III,32| növekedésére."69 Részt vesznek az Egyház evangelizáló munkájában
509 I,III,32| szerint rendezzék, mind az egyházi közösségnek tett,
510 I,III,33| boldogságok evangéliumáról ~33. Az Istennek szentelt élet sajátos
511 I,III,33| megkereszteltekben ébren tartsa az evangélium lényeges értékeinek
512 I,III,33| ajánlható föl Istennek."71 Így az Istennek szentelt élet fölébreszti
513 I,III,33| fölébreszti Isten népében az igényt, hogy Istennek a
514 I,III,33| amennyiben magatartásában az a szentségi konszekráció
515 I,III,33| szentségére kell eljutni. Az Istennek szentelt élet az
516 I,III,33| Az Istennek szentelt élet az Egyházban minden hívõ, mind
517 I,III,33| megfeledkeznünk arról, hogy az Istennek szentelt személyek
518 I,III,33| kapnak, hogy Krisztus és az Egyház misztériumához tartozásukat
519 I,III,33| kölcsönös gazdagítás alapján az Istennek szentelt élet küldetése
520 I,III,33| állandóan szem elõtt tartva az eljövendõ békét -- célként
521 I,III,33| célként kell megmutatnia az örök boldogságot Istennél. ~
522 I,III,34| Menyasszony-Egyház eleven képe ~34. Az Istennek szentelt életben
523 I,III,34| menyasszonyságnak, mely az Egyház azon igényére utal,
524 I,III,34| menyasszonyságban, mely az egész Istennek szentelt
525 I,III,34| újra önmagát, amennyiben az Úrral való kapcsolatának
526 I,III,34| fölfedezi. ~Erre nézve jelentõs az az újszövetségi hely, mely
527 I,III,34| Erre nézve jelentõs az az újszövetségi hely, mely
528 I,III,34| újszövetségi hely, mely Máriát az apostolokkal az Utolsó vacsora
529 I,III,34| mely Máriát az apostolokkal az Utolsó vacsora termében
530 I,III,34| újabb gyermekek nemzésére az igehirdetés, a szentségek
531 I,III,34| Máriában mutatkozik, mellyel az Egyház szûzi szeretete által
532 I,III,34| termékennyé teszi magában az isteni életet. ~A megszentelt
533 I,III,34| mely hozzájárul a szívekben az isteni élet fakadásához
534 I,III,34| növekedéséhez.72 Máriának, az új Évának nyomában járva
535 I,III,34| új Évának nyomában járva az Istennek szentelt személy
536 I,III,34| hogy készségesen hallgatja az igét, azért, hogy föltétlen
537 I,III,34| tanúságtételével mûködjön együtt az új emberiség kialakításában.
538 I,III,34| Így nyilvánul meg teljesen az Egyház anyasága mind a Péterre
539 I,III,34| mûben való részesedés, mind az isteni ajándék -- Máriára
540 I,III,34| szolgálatban találja meg az üdvösség eszközeit, az Istennek
541 I,III,34| meg az üdvösség eszközeit, az Istennek szentelt életben
542 I, IV,35| Színeváltozott" létezés: meghívás az életszentségre 35. "Ennek
543 I, IV,35| rettenetes félelem fogja el õket az isteni Fölség elõtt. Az
544 I, IV,35| az isteni Fölség elõtt. Az ember ugyanis Isten dicsõségének
545 I, IV,35| ez a félelem üdvösséges, az embert ugyanis az isteni
546 I, IV,35| üdvösséges, az embert ugyanis az isteni tökéletességre emlékezteti,
547 I, IV,35| fölhívás a "szentségre". ~Az Egyház minden fia és leánya,
548 I, IV,35| minden fia és leánya, akit az Atya fölszólított arra,
549 I, IV,35| hallgassanak", érzi a megtérés és az életszentség mélységes igényét.
550 I, IV,35| szinoduson hangsúlyozták, ez az igény elsõsorban az Istennek
551 I, IV,35| ez az igény elsõsorban az Istennek szentelt életben
552 I, IV,35| szentelt életben érvényesül. Az Istennek szentelt személyek
553 I, IV,35| önmagukat megtagadva teljesen az Úrból éljenek, s így Isten
554 I, IV,35| színeváltozott" legyen. ~Ebben az összefüggésben fontos, amit
555 I, IV,35| záróüzenetében megfogalmazott: "Az egész egyháztörténelemben
556 I, IV,35| könyörgéssel kell kérnünk Istentõl. Az evangéliumi tanácsok vállalása
557 I, IV,35| különleges küldetésük van az Egyházban, s nekünk e küldetésüket
558 I, IV,35| összhangban így nyilatkoztak: "Az Istennek szentelt élet az
559 I, IV,35| Az Istennek szentelt élet az egész egyháztörténelem folyamán
560 I, IV,35| volt. Kiváltságos tere volt az Isten és a felebarát iránti
561 I, IV,35| szeretetnek, tanúságtétel az isteni terv mellett, mely
562 I, IV,35| isteni terv mellett, mely az egész emberiségbõl a szeretet
563 I, IV,35| családját akarja létrehozni."75 ~Az Egyház az evangéliumi tanácsok
564 I, IV,35| létrehozni."75 ~Az Egyház az evangéliumi tanácsok vállalásában
565 I, IV,35| tanácsok vállalásában mindig az életszentségre vezetõ kiváltságos
566 I, IV,35| melyekkel körülírják -- az Úr szolgálatának iskolája,
567 I, IV,35| vállalják.76 Nem véletlen, hogy az Istennek szentelt személyek
568 I, IV,35| szentelt személyek közül az évszázadok folyamán oly
569 I, IV,35| folyamán oly sokan lettek az életszentség nagyon hatásos
570 I, IV,35| valósították meg nagylelkûen az evangelizáció és a szolgálat
571 I, IV,36| Hûség a karizmához ~36. Az Istennek szentelt életben
572 I, IV,36| Istennek szentelt életben az életszentség gyarapodása
573 I, IV,36| kiemelni. ~Elsõként mutatkozik az alapítási karizmához és
574 I, IV,36| örökséghez való hûség. Épp az alapítók és alapítónõk sugallatához --
575 I, IV,36| élhetõk meg újra intenzívebben az Istennek szentelt élet lényeges
576 I, IV,36| irányultsága van: elsõsorban az Atyára irányul, kinek akaratát
577 I, IV,36| megtérés által, melyben az engedelmesség az igaz szabadság
578 I, IV,36| melyben az engedelmesség az igaz szabadság forrása,
579 I, IV,36| a szegénység pedig azt az igazságra való éhezést és
580 I, IV,36| 6). Ebbõl a szempontból az egyes intézmények karizmája
581 I, IV,36| intézmények karizmája serkenti az Istennek szentelt személyt
582 I, IV,36| megízlelhesse, milyen jóságos az Úr minden körülmények között (
583 I, IV,36| között (vö. Zsolt 34,9). ~Az Istennek szentelt élet karizmái
584 I, IV,36| elszakadjon a külsõségektõl, az érzékek viharaitól, azaz
585 I, IV,36| mindentõl, ami akadályozza az embert abban, hogy könnyen
586 I, IV,36| Szentlélekre irányul, mert az érintettektõl -- mind a
587 I, IV,36| közösségi életben, mind az apostoli tevékenységben --
588 I, IV,36| öltenie és ki kell bontakoznia az intézmény hiteles hagyományában
589 I, IV,37| Kreatív hûség ~37. Az intézményeknek ezért --
590 I, IV,37| intézményeknek ezért -- az idõk jeleire a mai világban
591 I, IV,37| bátran újjá kell éleszteniük az alapítók és alapítónõk szent
592 I, IV,37| elsõsorban állhatatosságra hív az életszentség útján a mindennapi
593 I, IV,37| valahányszor szükséges, a formákat az új helyzetekhez és a különféle
594 I, IV,37| igazítsák, mindig engedelmesen az isteni sugallat és az egyházi
595 I, IV,37| engedelmesen az isteni sugallat és az egyházi ítélet iránt. Õrizni
596 I, IV,37| újítást, mely hû akar maradni az eredeti sugallathoz, az
597 I, IV,37| az eredeti sugallathoz, az Úrhoz való egyre tökéletesebb
598 I, IV,37| van a Krisztus-követésnek az az útja, melyet az Egyház
599 I, IV,37| a Krisztus-követésnek az az útja, melyet az Egyház által
600 I, IV,37| Krisztus-követésnek az az útja, melyet az Egyház által hitelesített
601 I, IV,37| regula szigorúbb megtartása az Istennek szentelt személyek
602 I, IV,38| aszkézis: lelki harc ~38. Az életszentségre szólító hívás
603 I, IV,38| életszentségre szólító hívás csak az imádás csöndjében fogható
604 I, IV,38| mindannyiunknak szüksége van erre az imádott jelenléttel telített
605 I, IV,38| bölcsességi és lelkiségi jellegét; az imádságnak, hogy soha el
606 I, IV,38| látni azt jelenti, hogy az ember olyan ragyogó arccal
607 I, IV,38| fátyollal (vö. Kiv 34,33)...; az elkötelezettségnek, hogy
608 I, IV,38| imádsághoz, a belsõ imára és az elmélkedésre fordított idõhöz,
609 I, IV,38| Föl kell fedezni újra az Egyház spirituális hagyományában
610 I, IV,38| spirituális hagyományában és az egyes intézményekben általános
611 I, IV,38| aszketikus eszközöket is, melyek az életszentségre vezetõ igaz
612 I, IV,38| s maradnak ma is. Mivel az aszkézis segít a bûntõl
613 I, IV,38| uralkodásban és azok nemesítésében, az Istennek szentelt személyek
614 I, IV,38| szentelt személyek számára az aszkézis valóban nélkülözhetetlen
615 I, IV,38| képzés lehetõsége kialakíthat az Istennek szentelt személyekben
616 I, IV,38| hajszolásává válhat, mintha az apostoli szolgálat elsõsorban
617 I, IV,38| elsõsorban nem Istentõl, hanem az emberi eszközöktõl függne.
618 I, IV,38| életstílus átvételéhez vagy az emberi értékek tisztán földi
619 I, IV,38| szokáselemeket, melyeknek az evangélium világosságában
620 I, IV,38| tisztulniuk és javulniuk kellene. ~Az életszentség útja tehát
621 I, IV,38| õstörténet ezen eseményében az Istennek szentelt személyek
622 I, IV,38| szentelt személyek megláthatják az aszketikus buzgóság szimbólumát,
623 I, IV,38| kitágítsák és kitárják a szívüket az Úr és a felebarátok befogadására. ~
624 I, IV,39| Az életszentség elõsegítése ~
625 I, IV,39| életszentség elõsegítése ~39. Az Istennek szentelt személyek
626 I, IV,39| megújult elkötelezettsége az életszentségre ma fontosabb,
627 I, IV,39| hívõben föl kell ébreszteni az életszentség erõs vágyát,
628 I, IV,39| személyes megújulásra sarkall az egyre elmélyültebb imádság
629 I, IV,39| mértékben lesznek képesek az Istennek szentelt személyek
630 I, IV,39| lelkivezetéssel. Elõsegítik az emberek fejlõdését az imádságban,
631 I, IV,39| Elõsegítik az emberek fejlõdését az imádságban, akik ezáltal
632 I, IV,39| vállalására egész a hõsiességig. Az Istennek szentelt személyek
633 I, IV,39| következõen... beleolvadnak az Abszolútumra, az Istenre
634 I, IV,39| beleolvadnak az Abszolútumra, az Istenre szomjazó és életszentségre
635 I, IV,39| hivatott Egyház tevékenységébe. Az Egyház szentségének tanúi
636 I, IV,39| szentségének tanúi õk."85 Az életszentségre szóló általános
637 I, IV,39| életformájuk megválasztása alapján az a küldetésük, hogy a többieket
638 I, IV,40| színeváltozáskor a három apostol, úgy az Istennek szentelt személyek
639 I, IV,40| életüket nem mindig izzítja föl az az érezhetõ buzgóság, melybõl
640 I, IV,40| nem mindig izzítja föl az az érezhetõ buzgóság, melybõl
641 I, IV,40| megérintett" élet, melyet az Õ hangja kelteget és kegyelme
642 I, IV,40| Mózes és Illés Krisztussal az Õ húsvéti misztériumáról
643 I, IV,40| kinyilatkoztatás alapfogalma, melyre az egész üdvtörténet hivatkozik
644 I, IV,40| mélységes értelmét. A "vég" az Istennek szentelt élet spiritualitása
645 I, IV,40| mely jól kiemeli ennek az életnek a jelentését. Kikerülhetetlenül
646 I, IV,40| végleges fényessége áll. ~Az Istennek szentelt életre
647 I, IV,40| életre szóló meghívás -- az egész keresztény élet szemszögébõl
648 II | fejezet~A TESTVÉRISÉG JELE~AZ ISTENNEK SZENTELT ÉLET MINT
649 II | ÉLET MINT A KÖZÖSSÉG JELE AZ EGYHÁZBAN ~
650 II, I,41| Szentháromság képmására ~41. Az Úr Jézus földi életében
651 II, I,41| arra, hogy példája szerint az Atyáért és a Tõle kapott
652 II, I,41| Ezzel megalapította azt az új családot, melynek a századok
653 II, I,41| Szentlélek ajándékának hatására az apostolok körül testvéri
654 II, I,41| lett a modell, melybõl az Egyház új erõt merített
655 II, I,41| útján járni.86 ~Valóban, az Egyház lényege szerint a
656 II, I,41| a közösség misztériuma, "az Atya és a Fiú és a Szentlélek
657 II, I,41| behozza a történelembe. Az Egyház életének sok területe
658 II, I,41| kifejezik a testvéri közösséget. Az Istennek szentelt élet kétségtelen
659 II, I,41| megvallása -- eleven maradjon az Egyházban; a testvéri szeretet
660 II, I,41| lényegesen meg tudja változtatni az emberi kapcsolatokat, hogy
661 II, I,41| egy új fajtája fakad. Így az Istennek szentelt élet megmutatja
662 II, I,41| szentelt élet megmutatja az embereknek a testvéri közösség
663 II, I,41| testvéri közösség szépségét és az utakat, melyek elvezetnek
664 II, I,41| melyek elvezetnek hozzá. Az Istennek szentelt személyek
665 II, I,41| erejének hatalmát, mely legyõzi az emberi szívekben és a társas
666 II, I,41| a társas kapcsolatokban az ellentétes és megosztó erõket. ~
667 II, I,42| szeretetben megosztott élet az egyházi közösség kiváló
668 II, I,42| jele. A szerzetesrendek és az apostoli élet társaságai --
669 II, I,42| világi intézményekben és az Istennek szentelt élet magányos
670 II, I,42| magukat elmélyült magányukban az egyházi közösségbõl, hanem
671 II, I,42| szenteltségüket a részegyházzal és az egyetemes Egyházzal való
672 II, I,42| kapcsolatban élik meg. Ugyanez áll az Istennek szentelt özvegyasszonyokra
673 II, I,42| tanítványként teljesítsék az Úr "új parancsát", tudniillik
674 II, I,42| szeretet vezette Krisztust az önátadásban egészen a keresztáldozatig.
675 II, I,42| megbocsátásra (Mt 18,22); és az akaratot, hogy senkit ne
676 II, I,42| ítéljen el (vö. Mt 7,1-2). Az Istennek szentelt személyek
677 II, I,42| ajándékaiknak örülnek, hanem az ajándékokat megsokszorozzák
678 II, I,42| alkotják; szeretetüknek, mely az Igébõl és az Eucharisztiából
679 II, I,42| szeretetüknek, mely az Igébõl és az Eucharisztiából táplálkozik,
680 II, I,42| szentségében tisztul, és az egységért mondott imádságból
681 II, I,42| imádságból erõsödik. Ez az egység a Szentlélek ajándéka
682 II, I,42| engedelmesen hallgatnak az evangéliumra. Maga a Szentlélek
683 II, I,42| vezeti a lelket közösségre az Atyával és a Fiúval, Jézus
684 II, I,42| forrása fakad. A Lélek vezeti az Istennek szentelt élet közösségeit --
685 II, I,42| küldetésük teljesítésekor az Egyház és az egész emberiség
686 II, I,42| teljesítésekor az Egyház és az egész emberiség szolgálatára.
687 II, I,43| tekintély feladata ~43. Az Istennek szentelt életben
688 II, I,43| Istennek szentelt életben az elöljárók és elöljárónõk
689 II, I,43| ismernünk azonban, hogy az, aki a tekintélyt gyakorolja
690 II, I,43| vezetéséért a lelki élet és az apostolkodás útján. ~Nem
691 II, I,43| megfeledkezni arról, hogy az utolsó szó a tekintélyé,
692 II, I,44| Az idõsek szerepe ~44. Az öregekrõl
693 II, I,44| Az idõsek szerepe ~44. Az öregekrõl és betegekrõl
694 II, I,44| egyes részein növekszik az idõs szerzetesek száma.
695 II, I,44| annak fölismerése is, hogy az õ tanúságuk az Egyház és
696 II, I,44| is, hogy az õ tanúságuk az Egyház és az intézmény számára
697 II, I,44| õ tanúságuk az Egyház és az intézmény számára nagyon
698 II, I,44| tapasztalatból a közösségnek, ha az képes arra, hogy figyelmesen
699 II, I,44| õket. ~Valójában ugyanis az apostoli küldetés még a
700 II, I,44| tevékenységet megelõzõen az Úr üdvözítõ akarata iránti
701 II, I,44| tanúságtételében áll, és ez az önátadás az imádság és a
702 II, I,44| tanúságtételében áll, és ez az önátadás az imádság és a bûnbánat forrásaiból
703 II, I,44| Ezért sok lehetõség van az öreg szerzetesek hivatásának
704 II, I,44| lelkivezetésre, a gyóntatásra és az imádságra másokkal.93 ~
705 II, I,45| Az apostoli közösség képmására ~
706 II, I,45| életnek alapvetõ szerepe van az Istennek szentelt személyek
707 II, I,45| igazolja. Ezért buzdítom az Istennek szentelt személyeket,
708 II, I,45| ápolják a közösségi életet az elsõ jeruzsálemi keresztények
709 II, I,45| akik buzgón hallgatták az apostolok tanítását, résztvettek
710 II, I,45| résztvettek a közös imádságban és az Eucharisztia ünneplésében
711 II, I,45| szerzetesnõket, valamint az apostoli élet társaságainak
712 II, I,45| hogy minden közösség annak az új Jeruzsálemnek világos
713 II, I,45| legyen, mely "Isten lakóhelye az emberek között" (Jel 21,
714 II, I,45| emberek között" (Jel 21,2). Az egész Egyház nagyon számít
715 II, I,45| Egyház nagyon számít ugyanis az "örömmel és Szentlélekkel
716 II, I,45| gyógyítja a sebeket és erõsíti az egyénekben a közösséghez
717 II, I,45| a közösséghez tartozást. Az ilyen közösségekben a karizma
718 II, I,45| karizma természete elrendezi az erõket, szilárdítja a hûséget,
719 II, I,45| tudja mutatni saját arcát, az Egyháznak sürgetõen szüksége
720 II, I,45| létükkel is javára vannak az új evangelizációnak, hiszen
721 II, I,45| evangelizációnak, hiszen az "új parancs" fogható gyümölcseit
722 II, I,46| Együttérezni az Egyházzal (Sentire cum Ecclesia) ~
723 II, I,46| 46. Nagy feladatot ró az Istennek szentelt életre
724 II, I,46| Istennek szentelt életre az Egyházról mint közösségrõl
725 II, I,46| határozottan kifejtett. Az Istennek szentelt személyektõl
726 II, I,46| melynek meg kell koronáznia az emberiség történelmét,"94
727 II, I,46| ültetniük a gyakorlatba.95 Az egyházi közösség iránti
728 II, I,46| lelkiséggé fejlõdik, elõmozdítja az Egyházat mélységében és
729 II, I,46| közösségi élet "a világ számára az élet jele és vonzerõ lesz,
730 II, I,46| jele és vonzerõ lesz, mely az embereket elvezeti a Krisztusban
731 II, I,46| létre."96 ~A rendalapítókban az Egyház iránti érzék mindig
732 II, I,46| tökéletesen részt vesznek az egyházi életben, annak minden
733 II, I,46| pápának. A Szent Egyház, "az igazság oszlopa és alapja" (
734 II, I,46| engedelmessége és "együttérzése az Egyházzal,"99 egy Jézusról
735 II, I,46| Teréz örvendezõ hitvallása: "Az Egyház leánya vagyok".100
736 II, I,46| Teréz vágya is: "Anyám, az Egyház szívében én leszek
737 II, I,46| értelemmel való ragaszkodás, amit az Istennek szentelt személyeknek
738 II, I,46| tevékenykednek.102 Mivel az Istennek szentelt személyek
739 II, I,46| különleges helyet foglalnak el az Egyházban, a Tanítóhivatallal
740 II, I,46| Apostoli tevékenységük, melyet az összes megkereszteltek prófétai
741 II, I,46| hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyház egyre tökéletesebben
742 II, I,46| lényegét, tudniillik hogy az Istennel való bensõséges
743 II, I,46| bensõséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének
744 II, I,47| Testvériség az egyetemes Egyházban 47.
745 II, I,47| karizmát minden intézmény az egész misztikus Test javára
746 II, I,47| fölhasználnia (vö. 1Kor 12,4-11), az Istennek szentelt személyek
747 II, I,47| közösség kovásza legyenek az egyetemes Egyházban. Egész
748 II, I,47| sajátosan a szeretet -- mely az apostol szerint a "mindent
749 II, I,47| felülmúló út" (12,31), "az összes között a legnagyobb" (
750 II, I,47| ad erõt mindenkinek, hogy az apostoli tevékenységben
751 II, I,47| erre irányul a közösségnek az a sajátos kapcsolata, mely
752 II, I,47| sajátos kapcsolata, mely az Istennek szentelt élet különbözõ
753 II, I,47| élet különbözõ formái és az apostoli élet társaságai,
754 II, I,47| gondviselésszerû mûködését mind az Istennek szentelt élet sajátos
755 II, I,47| identitásának megõrzésében, mind az evangélium missziós terjedésében.
756 II, I,47| evangélium missziós terjedésében. Az evangéliumi üzenet erõteljes
757 II, I,47| terjedése, éppúgy, mint az Egyház meggyökerezése a
758 II, I,47| atyák megállapítása szerint az Istennek szentelt élet és
759 II, I,47| Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságainak
760 II, I,47| misszionálásra. ~Így mutatkozik az egyetemesség és a közösség
761 II, I,47| közösség lényeges jegye, mely az Istennek szentelt élet intézményeinek
762 II, I,47| szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
763 II, I,47| elõsegítik a részegyházak között az "ajándékok cseréjét", s
764 II, I,47| hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az evangélium be tudjon épülni
765 II, I,47| megbecsülje és befogadja.106 Az Istennek szentelt életre
766 II, I,48| Az Istennek szentelt élet és
767 II, I,48| élet és a részegyház ~48. Az Istennek szentelt személyeknek
768 II, I,48| tanításából kiindulva, hogy az Egyház közösség és misztérium,
769 II, I,48| fényében egészen világos, hogy az Istennek szentelt személyek
770 II, I,48| püspökökkel alapvetõ jelentõségû az egyházmegyei lelkipásztorkodás
771 II, I,48| fejlõdése szempontjából. Az Istennek szentelt élet karizmái
772 II, I,48| épüléséhez a részegyházakban. ~Az evangéliumi tanácsok megvalósításának
773 II, I,48| különbözõ formái ugyanis az alapítók és alapítónõk által
774 II, I,48| karaktere a megszentelés és az apostolkodás egy bizonyos
775 II, I,48| megszilárdítani.109 Ezért gondoskodik az Egyház arról, hogy az intézmények
776 II, I,48| gondoskodik az Egyház arról, hogy az intézmények az alapítók
777 II, I,48| arról, hogy az intézmények az alapítók és alapítónõk szellemének
778 II, I,48| fejlõdjenek.110 ~Ebbõl következõen az egyes intézményeknek kellõ
779 II, I,48| fogadják el és becsüljék az Istennek szentelt élet karizmáit
780 II, I,48| hogy teret adnak nekik az egyházmegyei lelkipásztorkodásban.
781 II, I,48| figyelmet kell szentelniük az egyházmegyei jogú intézményekre,
782 II, I,48| gondjaira vannak bízva. Egy, az Istennek szentelt élet intézménye
783 II, I,48| nemcsak sok lelki ajándékot, az istenkeresés alkalmas helyét,
784 II, I,48| módszereket nélkülözne, hanem az a veszély is fenyegetné,
785 II, I,48| többségének sajátja.112 Ezért az Istennek szentelt élet ajándékát,
786 II, I,49| atyja és pásztora a püspök. Az õ hatáskörébe tartozik az
787 II, I,49| Az õ hatáskörébe tartozik az egyes karizmák elismerése,
788 II, I,49| Lelkipásztori szeretetében az Istennek szentelt élet karizmáját
789 II, I,49| intézménynek szól, hanem az egész Egyház javára árad
790 II, I,49| javára árad ki. Törekedjen az Istennek szentelt személyeket
791 II, I,49| személyeket támogatni abban, hogy az Egyházzal való közösségben,
792 II, I,49| való közösségben, hûségesen az alapítói inspirációhoz meg
793 II, I,49| lelkipásztori távlatok elõtt. Az Istennek szentelt személyek
794 II, I,49| közösségben dolgozva a püspökkel az evangelizációban, a katekézisben
795 II, I,49| Emlékeztetnünk kell arra, hogy az egyetemes Egyház és a részegyház
796 II, I,49| szolgálatának összehangolásakor az intézmények nem hivatkozhatnak
797 II, I,49| valójában ellentmondásban vannak az egészséges egyházi élet
798 II, I,49| püspökök különleges figyelme az intézmények hivatása és
799 II, I,49| hivatása és küldetése, és az intézmények tisztelete a
800 II, I,49| püspökök hivatala iránt az egyházmegyei élet lelkipásztori
801 II, I,50| föltétele, nagyon hasznos az állandó dialógus egyrészt
802 II, I,50| állandó dialógus egyrészt az Istennek szentelt élet intézményeinek
803 II, I,50| szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
804 II, I,50| tájékoztathatják a püspököket azokról az apostoli kezdeményezésekrõl,
805 II, I,50| kezdeményezésekrõl, melyeket az egyházmegyében terveznek,
806 II, I,50| megismerés érdekében hasznos az egyházmegyei papság teológiai
807 II, I,50| teológiai tantervébe fölvenni az Istennek szentelt élet teológiáját
808 II, I,50| részegyház teológiájának és az egyházmegyés papság lelkiségének
809 II, I,50| lelkiségének taglalása, az Istennek szentelt személyek
810 II, I,50| a szinodus befejeztével az egész Egyházra is kiterjedjen."
811 II, I,51| igazságtalan világban ~51. Az Egyház az Istennek szentelt
812 II, I,51| világban ~51. Az Egyház az Istennek szentelt élet közösségeire
813 II, I,51| saját közösségükben, majd az egyházi közösségben, s ennek
814 II, I,51| károsítanak, s vágyódnak ugyan az egység után, mégis bizonytalanok
815 II, I,51| után, mégis bizonytalanok az útkeresésben -- az Istennek
816 II, I,51| bizonytalanok az útkeresésben -- az Istennek szentelt személyek,
817 II, I,51| forrasztani képes közösség jelei. ~Az Istennek szentelt élet közösségei
818 II, I,51| keresztény testvériség értékét és az evangélium átalakító erejét,
819 II, I,51| és mindenki, különösen az elesettek iránt, önfeláldozó
820 II, I,51| E közösségek a remény és az evangéliumi boldogságok
821 II, I,51| ahol a közösség forrásából, az imádságból táplálkozó szeretet
822 II, I,51| szeretet arra hivatott, hogy az élet logikája és az öröm
823 II, I,51| hogy az élet logikája és az öröm forrása legyen. ~Ezekben
824 II, I,51| forrása legyen. ~Ezekben az években, amikor a problémák
825 II, I,51| érzékelése nem fogja elfojtani az egyes értékeket, és az egyéni
826 II, I,51| elfojtani az egyes értékeket, és az egyéni sajátosság megbecsülése
827 II, I,51| módon kell szembenézniük az inkulturáció kihívásaival,
828 II, I,52| intézmények között ~52. Az egyházi közösségi érzék
829 II, I,52| kölcsönös együttmûködést az Istennek szentelt életnek
830 II, I,52| Istennek szentelt életnek és az apostoli élet társaságainak
831 II, I,52| Szentlélek éltet, azoknak, mint az egyetlen szõlõtõ szõlõvesszõinek,
832 II, I,52| testvériséget tanúsítsanak, mely az Egyház többi tagját a mindennapi
833 II, I,52| tagját a mindennapi életben az evangélium melletti tanúságtételre
834 II, I,52| igazként és jámboran élnek az Egyházban. Egyhez a regula
835 II, I,52| számkivetésben, melyben az Egyház még zarándok, egységes
836 II, I,52| itt sok szerzetesrend van az egy Egyházban... Itt különféle
837 II, I,52| különféle boldogságok lesznek... Az egység itt is, ott is ugyanabban
838 II, I,53| Az összehangolás szervei ~53.
839 II, I,53| szabályozott -- fõ célja az Istennek szentelt élet elõsegítése
840 II, I,53| szentelt élet elõsegítése az egyházi küldetés egészében.
841 II, I,53| egészében. E konferenciák révén az intézmények kifejezik az
842 II, I,53| az intézmények kifejezik az egymás közötti közösséget,
843 II, I,53| közötti közösséget, és keresik az eszközöket, melyekkel erõsíteni
844 II, I,53| erõsíteni lehet a különbözõ, az Egyház misztériumát és Isten
845 II, I,53| karizmákat.121 Buzdítom az Istennek szentelt élet intézményeit
846 II, I,53| együttmûködésre, fõként azokban az országokban, melyekben különbözõ
847 II, I,53| önmagukba, ami kárt okoz mind az Istennek szentelt életnek,
848 II, I,53| Istennek szentelt életnek, mind az Egyháznak. Kívánatos, hogy
849 II, I,53| nyitott közösség szellemében az elöljárók és elöljárónõk
850 II, I,53| nyújtani, melyek nemcsak az esetleges határok legyõzésében
851 II, I,53| és rendszeres kapcsolatot az Istennek Szentelt Élet Intézményei
852 II, I,53| Szentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai
853 II, I,53| kapcsolatot kell ápolni az egyes országok Püspöki Konferenciáival
854 II, I,53| formát kell öltenie, hogy az újra meg újra jelentkezõ
855 II, I,53| hûségesen követve végrehajtják, az összehangoló szervek nagyon
856 II, I,53| nagyon hasznosak lesznek, az elméleti és gyakorlati téren
857 II, I,53| megoldásában;124 ily módon nemcsak az Istennek szentelt élet intézményei
858 II, I,54| világi Krisztus-hívõkkel ~54. Az Egyházról mint közösségrõl
859 II, I,54| gyümölcseihez tartozott ezekben az években annak tudatosodása,
860 II, I,54| annak tudatosodása, hogy az Egyház különbözõ tagjai
861 II, I,54| Egyház különbözõ tagjai az ajándékok cseréje és az
862 II, I,54| az ajándékok cseréje és az együttmûködés révén erõiket
863 II, I,54| hatékonyabban vegyenek részt az egyházi küldetésben. Ez
864 II, I,54| elsõsorban lelki jellegû, az apostolkodó intézményeké
865 II, I,54| intenzívebben vegyenek részt az illetõ intézmény lelkiségében
866 II, I,54| reményteljes fejezet kezdõdött az Istennek szentelt személyek
867 II, I,55| megújuításáért ~55. Ezek az új közösségi utak és együttmûködések
868 II, I,55| intézmény keretei közül, s maga az intézmény így új energiákat
869 II, I,55| folytonosságát biztosítani tudja az Egyház számára. További
870 II, I,55| pozitív következmény lehet az Istennek szentelt személyek
871 II, I,55| megkönnyítése a misszió számára. Az Istennek szentelt személyek
872 II, I,55| Krisztus-hívõk bevezetést nyerhetnek az evangéliumi tanácsok szellemének
873 II, I,55| szabadítanak föl. Ezért az Istennek szentelt személyek
874 II, I,56| világi Krisztus-hívõknek az Istennek szentelt élet gazdagságában
875 II, I,56| jelentõs kifejezési formája az, amikor a laikus státuszban
876 II, I,56| Általában jó nagyrabecsülni az Istennek szentelt élet gazdagságából
877 II, I,56| kell azonban arról, hogy az önkéntes világi Krisztus-hívõkben
878 II, I,56| motiváció és eleven érzék éljen az Egyház és a közösség iránt
879 II, I,56| vezetést, a végrehajtásért az illetékes elöljárónak vagy
880 II, I,56| felelõsséggel. Ezeket a dolgokat az egyes intézményeknek kell
881 II, I,56| szabályozniuk, melyeket az elöljárói tekintély jóváhagy,
882 II, I,56| jóváhagy, s melyek magának az intézménynek, a közösségeknek
883 II, I,56| Krisztus-hívõk kezdeményezéseiben az együttmûködés sajátos formáit
884 II, I,56| egyénekkel foglalkoznak és az emberi szenvedés enyhítését
885 II, I,56| ki célul. Amennyiben ezt az együttmûködést egyértelmû
886 II, I,56| élteti, s tiszteletben tartja az Istennek szentelt élet sajátos
887 II, I,56| szentelt élet sajátos lényegét, az emberlét legsötétebb helyzeteibe
888 II, I,56| helyzeteibe tudja bevinni az evangélium világító sugarát. ~
889 II, I,56| evangélium világító sugarát. ~Az utóbbi években számos Istennek
890 II, I,56| keletkezett egyházi mozgalmaknak. Az ilyen tapasztalatok az értintettek
891 II, I,56| Az ilyen tapasztalatok az értintettek számára általában
892 II, I,56| élet követelményeivel és az intézmény lelkiségével ütköznek.
893 II, I,56| kell fordítani arra, hogy az egyházi mozgalmakba való
894 II, I,56| tiszteletben tartásával,129 az elöljárók és elöljárónõk
895 II, I,57| Az Istennek szentelt nõ méltósága
896 II, I,57| méltósága és szerepe ~57. Az Egyház a maga lelki gazdagságának
897 II, I,57| egyenértékû méltóságát. Az Istennek szentelt nõk egészen
898 II, I,57| Egyház misztériumáról.130 Az Istennek szentelt nõk küldetése
899 II, I,57| hasznos jelzések érkeztek az Egyház élete és evangelizáló
900 II, I,57| vallási és egyházi életet. ~Az Egyház a szabadítás üzenetével
901 II, I,57| terjessze azáltal, hogy ápolja az Úr akaratának megfelelõ
902 II, I,57| és magatartásmódot. Ebben az összefüggésben az Istennek
903 II, I,57| Ebben az összefüggésben az Istennek szentelt nõ az
904 II, I,57| az Istennek szentelt nõ az Egyházról és az Egyházban
905 II, I,57| szentelt nõ az Egyházról és az Egyházban élõ nõrõl szerzett
906 II, I,57| elismerését, és azt, hogy az Egyház lelkipásztori és
907 II, I,57| hozzájárulhasson. Éppen ezért jogos az Istennek szentelt nõk törekvése,
908 II, I,57| küldetésüket és felelõsségüket az Egyházban és a mindennapi
909 II, I,57| világosabban elismerjék. Az újra evangelizálás jövõje,
910 II, I,57| formája a nõk, különösen az Istennek szentelt nõk megújított
911 II, I,58| szintjén teret kell nyitni az együttmûködésre a döntést
912 II, I,58| Arra is szükség van, hogy az Istennek szentelt nõk képzése --
913 II, I,58| férfiaké -- alkalmazkodjék az új követelményekhez, s biztosítani
914 II, I,58| különleges jelentõséget nyer az újra evangelizálás miatt,
915 II, I,58| Bizonyosak lehetünk abban, hogy az Istennek szentelt nõk komolyabb
916 II, I,58| ajándékaik jobb megértéséhez, és az Egyházon belül szükséges
917 II, I,58| nõi géniusztól, nem csupán az Istennek szentelt élet sajátosságai,
918 II, I,58| szempontjából is. Ebben az összefüggésben mily sokat
919 II, I,58| Sziénai Szent Katalinnak, az egyháztanítói címmel elsõként
920 II, I,58| megismerése tekintetében! Az Egyház nagyon sokat vár
921 II, I,58| Egyház nagyon sokat vár az Istennek szentelt nõktõl,
922 II, I,58| szentelt nõktõl, amiatt az egészen sajátos adottságaik
923 II, I,58| támogatása, a nõi méltóság és az emberi élet tisztelete terén
924 II, I,58| minden megnyilvánulásában az igazi nõi természetet, s
925 II, I,58| így küzd a kizsákmányolás, az erõszak és a diszkrimináció
926 II, I,58| mint például részvétel az evangelizálásban, a nevelésben,
927 II, I,58| lelki segítségnyújtás, az élet alapvetõ javainak biztosítása
928 II, I,58| és a béke elõmozdítása. Az Istennek szentelt nõk rendkívüli
929 II, I,58| képességéért ismét kifejezem az egész Egyház csodálatát
930 II, I,58| és háláját; érezzék, hogy az Egyház támogatja õket, hogy
931 II, II,59| Jeruzsálem felé törekvés, az eszkatologikus Egyház elõvételezése,
932 II, II,59| elõvételezése, vágyódás az Úr birtoklására és színelátására."
933 II, II,59| fényében a klauzúra megfelel az Úrral való lét minden mással
934 II, II,59| igényének. Azáltal, hogy az élet helyéül a tér egy jól
935 II, II,59| egyre inkább bevezeti õket az Euharisztia misztériumába.
936 II, II,59| magukat a világ üdvösségéért. Az áldozaton és engesztelésen
937 II, II,59| hálaadásában -- hálaadás is lesz az Atya iránt. ~E szellemi
938 II, II,59| megtapasztalásából lesz a klauzúra az élet túláradása, mert örömmel
939 II, II,59| prófétai módon elõvételezi azt az egyes embereknek és az emberiség
940 II, II,59| azt az egyes embereknek és az emberiség egészének fölkínált
941 II, II,59| mindenkinek meg kell élnie az Úrral való egységet. Az
942 II, II,59| az Úrral való egységet. Az ajándékként fogadott és
943 II, II,59| válaszaként vállalt klauzúra az Istennel és a testvérekkel
944 II, II,59| kapcsolatok korlátozása az evangéliumi tanácsok elmélyítését
945 II, II,59| teszik a célt, mely felé az egész, "minden erejével
946 II, II,59| szemlélõdõ"135 egyházi közösség az idõben tart, és tekintetét
947 II, II,59| megújulására függeszti, amikor az Egyház Võlegényével egyesülve
948 II, II,59| hatalmat és erõt, átadja az uralmat Istennek, az Atyának...,
949 II, II,59| átadja az uralmat Istennek, az Atyának..., hogy Isten legyen
950 II, II,59| Példájuk következtében ez az életforma állandóan sok
951 II, II,59| hivatást számlál, akiket az önmagát a szemlélõdésben
952 II, II,59| autonómiáját tiszteletben tartva az ilyen szervezõdések hatékonyan
953 II, II,59| például a megfelelõ megújulás, az alap- és a folyamatos továbbképzés,
954 II, II,60| szerzetes testvérek ~60. Az Egyház hagyományos tanítása
955 II, II,60| hagyományos tanítása szerint az Istennek szentelt élet természetét
956 II, II,60| laikusi konszekrációja" az evangéliumi tanácsokra tett
957 II, II,60| önálló értéket képvisel mind az érintettek, mint az Egyház
958 II, II,60| mind az érintettek, mint az Egyház számára. ~A II. Vatikáni
959 II, II,60| szinodus nagyra értékelte az Istennek szentelt élet e
960 II, II,60| végeznek, s így vesznek részt az evangelizáció küldetésében
961 II, II,60| szolgálatnak tekinthetõ, amit az illetékes hatóság bíz rájuk.
962 II, II,60| illetékes hatóság bíz rájuk. Az ilyen szolgálat megfelelõ
963 II, II,60| intézmények" azok, melyek az alapító akaratából vagy
964 II, II,60| megfelelõen a Krisztus és az Egyház iránti teljes odaadás
965 II, II,60| kölcsönös szeretetben és az Egyház javára együttmüködéssel
966 II, II,60| hogy testvériesebb legyen az egész Egyház."147 Miközben
967 II, II,60| a keresztény s egyúttal az Istennek szentelt élet e
968 II, II,60| kell és hirdetik midenkinek az Úr szavát: "Ti valamennyien
969 II, II,60| fölszenteljenek,148 ha ezt az általános káptalan jóváhagyta.
970 II, II,60| hivatásukhoz és küldetésükhöz. Az elöljárói tisztség betöltésére
971 II, II,60| ha meggondoljuk, hogy épp az elöljáróság tükrözi különösen
972 II, II,60| a testvérek hivatásával az úgynevezett "klerikusi"
973 II, II,60| intézményekben, melyek az alapító akaratából vagy
974 II, II,60| irányitása alatt állnak, s az egyházi hatóság ilyennek
975 II, II,60| sajátosságát, célját és szellemét. Az itt élõ testvérek annak
976 II, II,60| testvérek annak képviselõi, hogy az intézmény a maga feladatát
977 II, II,60| a közösségen belül, mind az apostoli mûvekben. ~
978 II, II,61| szerzetesi intézmények, melyek az alapító eredeti szándéka
979 II, II,61| teljesen egyenlõ volt, az idõk folyamán új jelleget
980 II, II,61| jelleget öltöttek. Ezeknek az úgynevezett "vegyes" intézményeknek,
981 II, II,61| intézményeknek, szem elõtt tartva az alapitói karizmát, mérlegelniük
982 II, II,61| kívánatos-e visszatérniük az eredeti szándékhoz és lelkülethez.
983 II, II,61| és a kötelességei, kivéve az ordo szentségébõl következõ
984 II, II,62| Az evangéliumi élet új formái
985 II, II,62| formái 62. A Szentlélek, aki az idõk folyamán az Istennek
986 II, II,62| Szentlélek, aki az idõk folyamán az Istennek szentelt élet számos
987 II, II,62| hivta létre, szüntelenül az Egyház mellett áll, részben
988 II, II,62| intézményeket támogatja az eredeti karizmához hûséges
989 II, II,62| isteni bavatkozás jelei az úgynevezett új alapítások,
990 II, II,62| sajátosságokkal bírnak. ~Az új közösségek eredetisége
991 II, II,62| igazodó -- stílusban élnek. Az evangéliumi életre való
992 II, II,62| Krisztus-hivõk között, és az apostoli cél nyitott az
993 II, II,62| az apostoli cél nyitott az új evangelizáció követelményei
994 II, II,62| alapvetõen szükséges, hogy az új közösségek és életformák
995 II, II,62| sajátos vonásai valóban az Istennek szentelt élet lényeges
996 II, II,62| szinten szükséges, hogy az egy Lélek iránt közösen
997 II, II,62| lehessünk engedelmesek. Az egyházmegyékben a püspök
998 II, II,62| egyházmegyékben a püspök vizsgálja meg az ilyen közösségek alapítóinak
999 II, II,62| módját; bölcsen ítélje meg az esetleges gyöngeségeket,
1000 II, II,62| kritériumok alapján engedélyezzék az ilyen közösségek tagjainak
1-500 | 501-1000 | 1001-1309 |