Chapter,  Paragraph, Number

1001  II, II,62|               elv alapján nem sorolhatók az Istennek szentelt élet sajátos
1002  II, II,62|               élet sajátos kategóriájába az elkötelezettségnek azok
1003  II, II,62|                  elkötelezettségnek azok az önmagukban dicséretes formái,
1004  II, II,62|           megõrzésére, a szegénységre és az engedelmességre, anélkül
1005  II, II,62|        gyermekeik bármi kárát látnák.155 Az ilyen tapasztalatok pontos
1006  II, II,62|               jelenti kevésre becsülését az életszentség ezen útjának,
1007  II, II,62|                egy bizottság fölállítása az Istennek szentelt élet új
1008  II, II,62|        hitelesség kritériumait, melyeket az elbírálásnál és a döntéseknél
1009  II, II,62|                 lesz többek között, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatainak
1010  II, II,62|                 kiértékelje, melyek azok az új formák, melyeket az egyházi
1011  II, II,62|              azok az új formák, melyeket az egyházi tekintély lelkipásztori
1012  II, II,62|                 törekvõknek javasolhat. ~Az evangélium szerinti élet
1013  II, II,62|               biztosított, elõkelõ hely. Az új formák is a Lélek ajándékai,
1014  II, II,62|                  a Lélek ajándékai, hogy az Egyház egyre nagylelkûbb
1015  II, II,62|                   és figyelmesebb legyen az isteni hívásra, mely az
1016  II, II,62|                  az isteni hívásra, mely az idõk jelein keresztül nyilvánul
1017  II, II,62|                mutatkozik meg a világnak az életszentség és a szolgálat
1018  II, II,62|             szolgálat sokféle formájában az, ami "az Istennel való bensõséges
1019  II, II,62|              sokféle formájában az, ami "az Istennel való bensõséges
1020  II, II,62|                  bensõséges egyesülés és az egész emberiség egységének
1021  II, II,62|                 cserél velük. ~Ily módon az Istennek szentelt élet különbözõ
1022  II, II,62|               legújabbig -- éppúgy, mint az új közösségek elevensége,
1023  II, II,62|              iránt, aki a közösségnek és az élet örök megújulásának
1024  II,III,63|                részein nagyon megterheli az Istennek szentelt életet.
1025  II,III,63|                 a léte került veszélybe. Az egyetemes Egyház rendkívül
1026  II,III,63|      tanúságtételük és szolgálatuk révén az Egyház épülésére tettek.
1027  II,III,63|               intézmények számára inkább az újjászervezõdés jelenti
1028  II,III,63|                 testvéries élet ápolása, az egyetemes és a részegyház
1029  II,III,63|              semmiképpen sem vezethetnek az Istennek szentelt élet evangéliumi
1030  II,III,63|              bizalom elvesztéséhez, mely az Egyházban mindig jelen lesz
1031  II,III,63|                lesz és hatni fog. Még ha az egyes intézményeknek nincs
1032  II,III,63|               elõjoga a továbblétezésre, az Istennek szentelt élet a
1033  II,III,63|               élet a hívõk között mindig az Isten és a testvérek iránti
1034  II,III,63|             Ezért érvényes a tétel, hogy az Istennek szentelt élet egy
1035  II,III,63|       változásait meg kell különböztetni az Istennek szentelt élet egyházi
1036  II,III,63|               élet egyházi küldetésétõl. Az elõbbi a helyzetek változásával
1037  II,III,63|               változásával megváltozhat, az utóbbi azonban maradandó. ~
1038  II,III,63|                  maradandó. ~Érvényes ez az Istennek szentelt élet mind
1039  II,III,63|        Szentlélek mindig új hatása alatt az Istennek szentelt élet összességében
1040  II,III,63|       összességében értékes tanúságtétel az isten- és emberszeretet
1041  II,III,63|                 eleven emlékezete. Ezért az új szükséghelyzeteket azzal
1042  II,III,63|                 szükséghelyzeteket azzal az Istenre-hagyatkozással kell
1043  II,III,63|              mindenképp el kell kerülni, az az Istennek szentelt élet
1044  II,III,63|           mindenképp el kell kerülni, az az Istennek szentelt élet lanyhulása,
1045  II,III,63|          számszerû fogyatkozásban, hanem az Úr, a hivatás és küldetés
1046  II,III,63|             Urában, kiben kezében vannak az idõk, s a személyek, intézmények,
1047  II,III,63|                fájdalmas válsághelyzetek az Istennek szentelt személyeket
1048  II,III,63|               serkentik, hogy a halálból az életre való átmenetel látható
1049  II,III,64|        hivatásgondozás föllendülése ~64. Az Istennek szentelt élet küldetése
1050  II,III,64|               szentelt élet küldetése és az intézmények életereje kétségtelenül
1051  II,III,64|         elkötelezettségtõl függ, mellyel az Istennek szentelt személyek
1052  II,III,64|               nõk nagylelkûen elfogadják az Úr hívását. A hivatások
1053  II,III,64|                kihívás, mely közvetlenül az intézményeknek, de rajtuk
1054  II,III,64|      intézményeknek, de rajtuk keresztül az egész Egyháznak is szól.
1055  II,III,64|                  energiákat vetettek be, az eredmények azonban nem mindig
1056  II,III,64|                   Így megtörténhet, hogy az Istennek szentelt életre
1057  II,III,64|              nehéz helyzet próbára teszi az Istennek szentelt személyeket
1058  II,III,64|                valamit, hogy nem vonzzuk az új hivatásokat? Bizalmunkat
1059  II,III,64|               kell bíznunk magunkat, aki az Istennek szentelt élet karizmájának
1060  II,III,64|                nemzetben fölvirágoztatja az Istennek szentelt életet,
1061  II,III,64|          állandóan sürgetve kell kérnünk az aratás Urát, hogy küldjön
1062  II,III,64|          Egyházába, hogy így fölkészítse az új evangelizálás sürgetõ
1063  II,III,64|                  mondott imádságon kívül az érthetõ igehirdetéssel és
1064  II,III,64|              azon kell fáradoznunk, hogy az Istennek szentelt életre
1065  II,III,64|                 39), melynek célja, hogy az alapítók és alapítónõk példája
1066  II,III,64|                példája szerint bemutassa az Úr Jézus személyének ragyogását
1067  II,III,64|                személyének ragyogását és az evangéliumért való teljes
1068  II,III,64|           meghívásból ki tudjon alakulni az Úrral való barátság. E célból
1069  II,III,64|           lelkivezetést, hogy elõsegítse az Úr szeretetére adott személyes
1070  II,III,64|              föltétel ahhoz, hogy valaki az Úr tanítványa és országának
1071  II,III,64|             egyes területein igazolja is az optimizmust és a reményt,
1072  II,III,64|             megoldani, hogy egyre inkább az egész Egyház közös elkötelezettsége
1073  II,III,64|     egyházmegyében meg kell lennie ennek az általános szolgálatnak,
1074  II,III,64|         összehangolja és megszokszorozza az erõket, s nem akadályozza,
1075  II,III,64|                   hanem inkább támogatja az egyes intézmények hivatásébresztõ
1076  II,III,64|           csalhatatlanul el fogja nyerni az isteni ajándékok teljességét.
1077  II,III,65|                                          Az alapképzés feladatai ~65.
1078  II,III,65|           szentelt azok képzésének, akik az Úrnak akarják szentelni
1079  II,III,65|               magukat.163 A képzés célja az egyes emberek fölkészítése
1080  II,III,65|            szolgálatára. "Igent" mondani az Úr hívására és személyesen
1081  II,III,65|             képzés újtát, hittel fogadva az Úrtól és az Egyháztól a
1082  II,III,65|               hittel fogadva az Úrtól és az Egyháztól a fölkínált kegyelmi
1083  II,III,65|              Istenhez tartozik.165 Mivel az Istennek szentelt élet célja
1084  II,III,65|           Krisztussal való azonosulás és az iránta való teljes odaadás,
1085  II,III,65|               iránti érzületével. ~Ha ez az Istennek szentelt élet célja,
1086  II,III,65|                  viselnie és kifejeznie. Az egész személyt kell formálni,
1087  II,III,65|       magatartását és szándékait. ~Mivel az egész személy átformálására
1088  II,III,65|                  soha nem maradhat abba. Az Istennek szentelt személyeknek
1089  II,III,65|              fognia a keresztény élet és az Istennek szentelt élet minden
1090  II,III,65|           készülõk esetében ez egybeesik az átfogó képzés részét alkotó
1091  II,III,66|                  állandó ajándékozásával az Atya a szó szoros értelmében
1092  II,III,66|                  képzés tehát részesedés az Atya mûvében, aki a Szentlélek
1093  II,III,66|            érzületét. A nevelõknek ezért az istenkeresés útját ismerõ,
1094  II,III,66|                 is kísérni tudjanak ezen az úton. Ha figyelnek a kegyelem
1095  II,III,66|           mindezt össze fogják kapcsolni az emberi eszközökbõl eredõ
1096  II,III,66|           hivatás körüli döntésben, mind az új ember kialakításában,
1097  II,III,66|               ember kialakításában, hogy az egészen szabad legyen. A
1098  II,III,66|      szolgálatukban nem szabad letérniük az Egyház útjáról. A nevelõképzõ
1099  II,III,66|                  bocsátásával segíthetik az újabb alapításokat.168 ~
1100  II,III,67|             közösséginek is kell lennie, az Istennek szentelt élet és
1101  II,III,67|                Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságai
1102  II,III,67|           Ugyanakkor a közösségi életnek az alapképzéstõl kezdve meg
1103  II,III,67|                 kezdve meg kell mutatnia az Istennek szenteltség missziós
1104  II,III,67|              jellegét. Ezért hasznos, ha az alapképzés idején az Istennek
1105  II,III,67|                  ha az alapképzés idején az Istennek szentelt élet intézményeiben
1106  II,III,67|                 Ha egyrészt fontos, hogy az Istennek szentelt személyben
1107  II,III,67|        személyben lassanként kialakuljon az evangéliumi kritikai érzék
1108  II,III,67|               evangéliumi kritikai érzék az õt körülvevõ és késõbbi
1109  II,III,67|             másrészt be kell gyakorolnia az élet egységének, az Isten
1110  II,III,67|          gyakorolnia az élet egységének, az Isten és a felebarát iránti
1111  II,III,67|                  kell tapasztalnia, hogy az apostolkodás lelke az imádság,
1112  II,III,67|               hogy az apostolkodás lelke az imádság, de azt is, hogy
1113  II,III,67|                 imádság, de azt is, hogy az apostolkodás élteti és serkenti
1114  II,III,67|          apostolkodás élteti és serkenti az imádságot. ~
1115  II,III,68|                ratio) szükségessége ~68. Az örök fogadalomig tartó kifejezett
1116  II,III,68|          szinodusi atyák sürgetve kérték az Istennek szentelt élet és
1117  II,III,68|                Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságainak
1118  II,III,68|              ratio institutionis-t, azaz az intézmény karizmája által
1119  II,III,68|                és dinamikusan megmutatja az utat, melyen járni kell,
1120  II,III,68|                  hogyan kell közvetíteni az intézmény szellemét, hogy
1121  II,III,68|                intézmény szellemét, hogy az ifjú nemzedékek különbözõ
1122  II,III,68|   megvalósíthassák; másrészt megkönnyíti az Istennek szentelt személyek
1123  II,III,68|          beéréséig. ~Ha tehát igaz, hogy az Istennek szentelt élet megújulása
1124  II,III,68|                 odáig, hogy magára öltse az Úr Krisztus önzetlen érzületét.
1125  II,III,68|                 életfolyamat, mely által az ember léte mélyéig megtér
1126  II,III,68|            értelemben jelentõs: hatására az Istennek szentelt személy
1127  II,III,68|              mely figyelmen kívül hagyja az õ jelenlétét, hanem arra
1128  II,III,69|             folyamatos továbbképzés mind az apostoli, mind a kontemplatív
1129  II,III,69|                 élet intézményei számára az Istennek szenteltség lényeges
1130  II,III,69|                folyamat nem korlátozódik az alapképzésre, mert az Istennek
1131  II,III,69|       korlátozódik az alapképzésre, mert az Istennek szentelt személy
1132  II,III,69|              miatt sem gondolhatja, hogy az az új ember, aki minden
1133  II,III,69|                 sem gondolhatja, hogy az az új ember, aki minden élethelyzetben
1134  II,III,69|         érzületét, befejezte fejlõdését. Az alapképzéshez ezért kapcsolódnia
1135  II,III,69|         továbbképzésnek, mely kialakítja az emberben a készséget, hogy
1136  II,III,69|                   melynek fõ célja, hogy az Istennek szentelt személyeket
1137  II,III,69|            Istennek szentelt személyeket az egész életet átfogó programmal
1138  II,III,69|             kísérje. Senki sem térhet ki az emberi és vallási fejlõdése
1139  II,III,69|           tökéletesség önelégültségével. Az ember egyetlen életszakaszában
1140  II,III,69|               buzgónak, hogy mellõzhetné az óvatosságot a hûség megõrzésében,
1141  II,III,70|           bizonyos lelki fiatalság, mely az idõben maradandó: azzal
1142  II,III,70|           ténnyel áll kapcsolatban, hogy az egyén minden életszakaszában
1143  II,III,70|          szolgálatot keres és talál.171 ~Az Istennek szentelt életben
1144  II,III,70|                Istennek szentelt életben az apostoli tevékenységbe való
1145  II,III,70|             tevékenység állapotába kerül az ember. Fontos, hogy az Istennek
1146  II,III,70|             kerül az ember. Fontos, hogy az Istennek szentelt fiatal
1147  II,III,70|                  kiábrándulás kísértése. Az Istennek szentelt személyeket
1148  II,III,70|            Istennek szentelt személyeket az élet középsõ szakaszán abban
1149  II,III,70|                abban kell segíteni, hogy az evangélium és a karizmatikus
1150  II,III,70|        elhatározásukat, nem cserélve föl az önátadás tökéletességét
1151  II,III,70|                  önátadás tökéletességét az eredmények mennyiségével.
1152  II,III,70|                 motivációkat nyerhet. Ez az életszakasz a lényeges dolgok
1153  II,III,70|            dolgok keresésének szakasza. ~Az érett kor szakasza a személyes
1154  II,III,70|                 félelem, a megmerevedés, az elernyedés és az abbahagyás
1155  II,III,70|           megmerevedés, az elernyedés és az abbahagyás jelenségei kísérnek.
1156  II,III,70|            összetevõinek tisztulása után az önátadás ebben az életszakaszban
1157  II,III,70|        tisztulása után az önátadás ebben az életszakaszban tisztábban
1158  II,III,70|            ajándéka és megtapasztalása. ~Az öregkor új problémákat vet
1159  II,III,70|         visszahúzódás gyakran fájdalmas, az Istennek szentelt személynek
1160  II,III,70|                  aki mindenben teljesíti az Atya akaratát, s rá bízza
1161  II,III,70|             visszaadja Neki a lelkét. Ez az azonosulás az Istennek szenteltség
1162  II,III,70|                 lelkét. Ez az azonosulás az Istennek szenteltség megélésének
1163  II,III,70|               elérkezik a pillanat, hogy az Úr szenvedésének utolsó
1164  II,III,70|              utolsó órájával egyesüljön, az Istennek szentelt személy
1165  II,III,70|             szentelt személy tudja, hogy az Atya a hosszú ideje tartó,
1166  II,III,70|                terhesnek érzi a hûséget, az iránt mind személyes, mind
1167  II,III,70|              tanúsítani. Ilyenkor fõként az elöljáró szeretetteljes
1168  II,III,70|              gondviselés képzési eszköze az Atya kezében: nem pusztán
1169  II,III,71|    életszakaszban a személy, célja pedig az egész ember képzése, aki
1170  II,III,71|                Lev 19,18; Mt 22,37--39). Az Isten, valamint a testvérek
1171  II,III,71|               értetõdõen elsõbbsége van. Az Istennek szentelt személy
1172  II,III,71|         vezérelje. A Szentlélek hatására az imádság, a csönd és a magány
1173  II,III,71|              ajándékáért (vö. Bölcs 9,10~Az emberi és testvéri dimenzió
1174  II,III,71|            helyzetben rendkívül jelentõs az Istennek szentelt személy
1175  II,III,71|                és tetteinek összhangja. ~Az apostoli dimenzió megnyitja
1176  II,III,71|              apostoli dimenzió megnyitja az Istennek szentelt személy
1177  II,III,71|                 vö. 2Kor 5,14). Ez vezet az apostoli tevékenység célkitûzéseinek
1178  II,III,71|                  megújításához, hûségben az alapító vagy alapítónõ szelleméhez
1179  II,III,71|              figyelembevételét, melyekre az egyes karizmák vonatkoznak.
1180  II,III,71|                 dimenziója összefoglalja az összes követelményeket,
1181  II,III,71|              szintézis, mely megköveteli az Istennek szenteltség nem
1182 III       |            fejezet~A SZERETET SZOLGÁLATA~AZ ISTENNEK SZENTELT ÉLET ISTEN
1183 III,  0,72|            Fiúnak példája szerint, "akit az Atya megszentelt és a világba
1184 III,  0,72|          különösen érvényes azokra, akik az Istennek szentelt élet sajátos
1185 III,  0,72|                 és karizma forrása, maga az Istennek szentelt élet válik
1186 III,  0,72|              miként Jézus élete teljesen az volt. Az evangéliumi tanácsok
1187 III,  0,72|                  élete teljesen az volt. Az evangéliumi tanácsok vállalása,
1188 III,  0,72|          személyt teljesen fölszabadítja az evangélium számára, ebbõl
1189 III,  0,72|          jelenvalóvá a világ számára. Ez az Istennek szentelt élet kihívása,
1190 III,  0,72|         tevékenyebbé teszi Õt a világban az emberek üdvösségére. ~Elmondható
1191 III,  0,72|                   Elmondható tehát, hogy az Istennek szentelt személy
1192 III,  0,72|                  konszekrációjánál fogva az intézmény céljának megfelelõ "
1193 III,  0,72|           megfelelõ "misszióban" van. Ha az alapító karizma lelkipásztori
1194 III,  0,72|           karizma lelkipásztori jellegû, az élet tanúságtétele, s az
1195 III,  0,72|                 az élet tanúságtétele, s az apostolkodás vagy az emberi
1196 III,  0,72|                   s az apostolkodás vagy az emberi haladás mûvei nyilvánvalóan
1197 III,  0,72|                  szükségesek: a munka és az élet tanúságtétele egyaránt
1198 III,  0,72|              Krisztust jeleníti meg, aki az Atya dicsõségére van szentelve,
1199 III,  0,72|             minél bensõségesebb odaadása az Úr Jézus iránt, minél testvéribb
1200 III,  0,72|              minél buzgóbban kapcsolódik az intézmény sajátos küldetésébe. ~
1201 III,  0,73|                                 Isten és az ember szolgálatában ~73.
1202 III,  0,73|                 ember szolgálatában ~73. Az Istennek szentelt életnek
1203 III,  0,73|                Istennek szentelt életnek az a prófétai feladata, hogy
1204 III,  0,73|                   hogy fölfogja Istennek az emberekre vonatkozó tervét,
1205 III,  0,73|              kellõ módon teljesíthessék, az Istennek szentelt személyeknek
1206 III,  0,73|           tevékenységet folytassunk.175 ~Az idõ jelei között -- mint
1207 III,  0,73|                  mint a zsinat mondja -- az evangélium fényénél kell
1208 III,  0,73|               módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire
1209 III,  0,73|               örök kérdéseire a jelen és az eljövendõ élet értelmérõl
1210 III,  0,73|           mélységében fölfogjuk. Õ hívja az Istennek szentelt életet,
1211 III,  0,73|                 válaszokat adjon. Ezeket az isteni intelmeket csak olyan
1212 III,  0,73|                 döntésekben, melyek mind az eredeti karizmával, mind
1213 III,  0,73|               sõt fölmorzsolni látszanak az Istennek szentelt életet --
1214 III,  0,73|        vállalniuk kell a feladatot, hogy az egész világ sok nyomorúságát
1215 III,  0,73|                  foglalják, s ugyanakkor az alapítási karizmához tartozó
1216 III,  0,73|             hûség által õrzi meg a Lélek az Egyházzal való teljes közösséget. ~
1217 III,  0,73|            teljes közösséget. ~Ily módon az Istennek szentelt élet nemcsak
1218 III,  0,73|           Istennek szentelt élet nemcsak az idõ jeleinek olvasására
1219 III,  0,73|                 megfelelõ választ. Ebben az összefüggésben újra fölfedezhetõ
1220 III,  0,73|               fölfedezhetõ a tétel, amit az apostoli tevékenység nagy
1221 III,  0,74|             lelkiség ~74. A mondottaknak az Egyház többi tagjával közösségben
1222 III,  0,74|               kihívások oly nagyok, hogy az Egyház összes tagjának együttmûködése
1223 III,  0,74|            cselekvés nem lehet hatékony. Az egyes emberek alig rendelkeznek
1224 III,  0,74|                hatékonyabb teljesítését. Az elmúlt évek tapasztalata
1225 III,  0,74|                 különlegesen érvényes ez az egyházi szeretetre. A dialógus
1226 III,  0,74|        reményével fogjunk megoldásukhoz. Az Istennek szentelt élet --
1227 III,  0,74|           teljesítõ egyházi közösségre. ~Az apostoli szolgálat bármely
1228 III,  0,74|                 arra, miként egyesíthetõ az Atyával való közösség a
1229 III,  0,74|          leselkedik a belsõ elszürkülés, az elbizonytalanodás és a csüggedés
1230 III,  I,75|              benne maga Isten adja magát az emberek szolgálatára! Egyidejûleg
1231 III,  I,75|              keresztény élet s méginkább az Istennek szentelt élet értelmét,
1232 III,  I,75|             értelmét, mely nem más, mint az odaadó szeretet, a konkrét
1233 III,  I,75|            serény szolgálat élete. Mivel az Istennek szentelt élet az
1234 III,  I,75|                az Istennek szentelt élet az Emberfiát követi, "aki nem
1235 III,  I,75|         leginkább rászorulók szolgálata. Az Istennek szentelt élet egyrészt
1236 III,  I,75|              élet egyrészt elmerül annak az Igének magasztos misztériumában,
1237 III,  I,75|                 másrészt követi ugyanazt az Igét, aki megtestesült,
1238 III,  I,75|               kiüresítette önmagát, hogy az embereknek szolgáljon. Azok,
1239 III,  I,75|         szolgáljon. Azok, akik Krisztust az evangéliumi tanácsok útján
1240 III,  I,75|                   Róm 5,5) közölje velük az isteni agapét, a maga sajátos
1241 III,  I,75|                 hegyen: jöjj le; hirdesd az igét, ragadj meg minden
1242 III,  I,75|              által birtokolhasd azt, ami az Úr ruháinak ragyogásában
1243 III,  I,75|         ragyogásában vált láthatóvá".179 Az Úr arcának látása nem gyöngítette
1244 III,  I,75|           arcának látása nem gyöngítette az apostolban az emberek iránti
1245 III,  I,75|                gyöngítette az apostolban az emberek iránti elkötelezettséget;
1246 III,  I,75|                 hogy új képességet adott az apostolnak, hogy megszabadítván
1247 III,  I,75|                 alakítsa a történelmet. ~Az isteni szépség keresése
1248 III,  I,75|           szépség keresése arra készteti az Istennek szentelt személyeket,
1249 III,  I,75|          fogadott, megfáradt emigránsok, az emberi méltóságuktól megfosztott
1250 III,  I,75|                  arcán vegyék gondjaikba az eltorzított isteni képmást.
1251 III,  I,75|       eltorzított isteni képmást.180 Így az Istennek szentelt élet a
1252 III,  I,75|                 nyelvén bizonyítja, hogy az isteni szeretet az önzetlen
1253 III,  I,75|                  hogy az isteni szeretet az önzetlen és tevékeny szeretet
1254 III,  I,75|                  Szeretet Leányainak ezt az életcélt adta: "A közösség
1255 III,  I,75|              szeretetére és szolgálatára az anyagiakban és szellemiekben
1256 III,  I,75|              mindenkit tanítsunk, akiket az isteni Gondviselés küld
1257 III,  I,75|                  ma a világnak különösen az mutatja meg a "mindvégig"
1258 III,  I,76|                                          Az Istennek szentelt élet különleges
1259 III,  I,76|                 különleges hozzájárulása az evangelizáláshoz ~76. Az
1260 III,  I,76|                 az evangelizáláshoz ~76. Az Istennek szentelt élet különleges
1261 III,  I,76|                 különleges hozzájárulása az evangelizáláshoz elsõsorban
1262 III,  I,76|              evangelizáláshoz elsõsorban az Istennek, valamint a testvéreknek
1263 III,  I,76|               tanúságtételében áll, mely az emberszeretetbõl önmagát
1264 III,  I,76|          szolgává tevõ Megváltót követi. Az üdvösség mûvében ugyanis
1265 III,  I,76|          üdvösség mûvében ugyanis minden az isteni agapéban való részesedésbõl
1266 III,  I,76|                 való részesedésbõl ered. Az Istennek szentelt személyek
1267 III,  I,76|                üdvözítõ jelenlétét, akit az Atya megszentelt és a világba
1268 III,  I,76|                 folytatásai legyenek.183 Az Istennek szentelt élet beszédesen
1269 III,  I,77|                                          Az elsõ evangelizálás: Krisztust
1270 III,  I,77|          intézményei magukévá teszik.185 Az Istennek szentelt személyeknek
1271 III,  I,77|              együttmûködésükkel részesei az Egyház missziós tevékenységének.
1272 III,  I,77|               érezhetõvé teszik szívében az isteni akaratot, és a saját
1273 III,  I,77|              saját hajlandóságai helyett az isteni akarathoz fordulna: '
1274 III,  I,77|              megkülönbözteti és jellemzi az Istennek szentelt életet. ~
1275 III,  I,78|                  minden szögletében ~78. Az Apostol szavát: "Krisztus
1276 III,  I,78|             tagjai megismételhetik, mert az Istennek szentelt élet feladata,
1277 III,  I,78|             megerõsítéséért dolgozzon, s az evangéliumot mindenhová,
1278 III,  I,78|                szolgálatról, melyet ezek az intézmények a nemzetek evangelizációjáért
1279 III,  I,78|                misszionáló alapításokig, az aktív élet intézményeitõl
1280 III,  I,78|                sokaság vetette be erõit "az Egyház e lényeges és soha
1281 III,  I,78|             tevékenységében",192 mellyel az Egyház a Krisztust nem ismerõk
1282 III,  I,78|           ismerõk tömegeihez fordul. ~Ez az elkötelezettség ma is sürgetõen
1283 III,  I,78|                  ma is sürgetõen igényli az Istennek szentelt élet intézményeinek
1284 III,  I,78|          szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
1285 III,  I,78|                 193 a misszió megerõsíti az Istennek szentelt életet,
1286 III,  I,78|            tevékenység széles teret nyit az Istennek szentelt élet különbözõ
1287 III,  I,78|             környezet, a struktúrák, sõt az együttélést szabályozó törvények
1288 III,  I,78|              mellett élve tanúskodhatnak az evangélium értékeirõl, s
1289 III,  I,78|        Hangsúlyoznunk kell, hogy azokban az országokban, melyekben nem
1290 III,  I,78|                vallások vertek gyökeret, az Istennek szentelt élet mind
1291 III,  I,78|                rendkívül jelentõs. Ezért az új egyházakban, különösen
1292 III,  I,78|            szemlélõdõ élet hozzátartozik az Egyház teljes jelenlétéhez."
1293 III,  I,78|      egyházmegyékben -- gondoskodni kell az Istennek szentelt élet különbözõ
1294 III,  I,78|                hogy új impulzust nyerjen az evangelizáció.195 ~
1295 III,  I,79|                    Krisztus hirdetése és az inkulturáció ~79. Krisztus
1296 III,  I,79|                   Krisztus hirdetésének "az Egyház küldetésében mindig
1297 III,  I,79|                összképéhez hozzátartozik az inkulturáció folyamata és
1298 III,  I,79|            vallások közötti dialógus is. Az inkulturáció kihívását az
1299 III,  I,79|                Az inkulturáció kihívását az Istennek szentelt személyeknek
1300 III,  I,79|                   személyes elõkészület, az érett megkülönböztetõ képesség,
1301 III,  I,79|          képesség, a hûséges ragaszkodás az igazhitûség és hitelesség
1302 III,  I,79|    kritériumaihoz a tanításban, valamint az egyházi közösség.198 Az
1303 III,  I,79|                  az egyházi közösség.198 Az alapítók és alapítónõk karizmájára
1304 III,  I,79|                  s mindenkinek hirdették az üdvösség útját. Közülük
1305 III,  I,79|                 sokan képesek arra, hogy az egyes személyek és egész
1306 III,  I,79|                jelenlétének nyomait, aki az egész emberiséget elvezeti
1307 III,  I,79|               egész emberiséget elvezeti az Õ üdvözítõ akarata jeleinek
1308 III,  I,79|        megismerésére! E keresés maguknak az Istennek szentelt személyeknek
1309 III,  I,79|   magatartásformákra van szükség, melyek az Úr&eacu