1-500 | 501-916
Chapter, Paragraph, Number
1 Bev, 0,1 | az Úr Krisztus példájában és tanításában gyökerezik,
2 Bev, 0,1 | szüzesség, a szegénység és az engedelmesség -- sajátos
3 Bev, 0,1 | engedelmesség -- sajátos és állandó jelleggel "láthatóvá"
4 Bev, 0,1 | láthatóvá" válnak a világban, és a hívõk tekintetét ráirányitják
5 Bev, 0,1 | misztériumára, mely már jelen van és hat a történelemben, de
6 Bev, 0,1 | át mindig voltak férfiak és nõk, akik az Atya hívását
7 Bev, 0,1 | nõk, akik az Atya hívását és a Lélek indítását követték,
8 Bev, 0,1 | Lélek indítását követték, és a Krisztus-követés e sajátos
9 Bev, 0,1 | mindent, hogy Nála maradjanak, és Hozzá hasonlóan Isten és
10 Bev, 0,1 | és Hozzá hasonlóan Isten és a testvérek szolgálatára
11 Bev, 0,1 | hogy az Egyház misztériuma és küldetése ~a lelki és apostoli
12 Bev, 0,1 | misztériuma és küldetése ~a lelki és apostoli élet sokféle, Szentlélektõl
13 Bev, 0,2 | hívok össze jelentõségének és -- tekintettel a küszöbön
14 Bev, 0,2 | maga sokféle karizmájával és intézményével az egyházi
15 Bev, 0,2 | hálát Istennek a szemlélõdõ és apostolkodó szerzetesrendekért
16 Bev, 0,2 | apostolkodó szerzetesrendekért és szerzetesi intézményekért,
17 Bev, 0,2 | a világi intézményekért és az Istennek szentelt személyek
18 Bev, 0,2 | világméretû elterjedése és jelenléte az egyházakban
19 Bev, 0,2 | világ különbözõ régióiban és kíséri azt azokon a helyeken,
20 Bev, 0,2 | minden nép kultúrájával és történelmével összeegyeztethetõ.
21 Bev, 0,2 | refomációból eredõ egyházakban és egyházi közösségekben is
22 Bev, 0,3 | élet világméretû jelenléte és tanúságtételének evangéliumi
23 Bev, 0,3 | természetét jeleníti meg",2 és a Menyasszony-Egyház törekvését
24 Bev, 0,3 | múltban jelentett segítséget és támogatást az Egyháznak,
25 Bev, 0,3 | az Egyháznak, hanem ma is és a jövõben is drága és nélkülözhetetlen
26 Bev, 0,3 | is és a jövõben is drága és nélkülözhetetlen ajándék
27 Bev, 0,3 | hozzátartozik életéhez, szentségéhez és küldetéséhez.4 ~A jelenlegi
28 Bev, 0,3 | integrális részét alkotja, és értékes indításokat ad az
29 Bev, 0,3 | odaadásban mutatkozik meg Õiránta és Õbenne minden ember iránt.
30 Bev, 0,4 | az Istennek szentelt élet és ennek küldetése az Egyházban
31 Bev, 0,4 | ennek küldetése az Egyházban és a világban" témáról tanácskozzék --
32 Bev, 0,4 | a szinodus eredményeit.6 És minden hívõnek -- püspököknek,
33 Bev, 0,4 | diákonusoknak, szerzeteseknek és világi Krisztus-hivõknek --
34 Bev, 0,4 | világi Krisztus-hivõknek -- és mindazoknak, akik hajlandók
35 Bev, 0,4 | világi Krisztus-hívõkkel és a papsággal foglalkozó szinodusok
36 Bev, 0,4 | Krisztus testének építésében és az Egyház világhoz szóló
37 Bev, 0,4 | életállapotok identitását, hivatását és különleges feladatát az
38 Bev, 0,4 | ajándéka, mely a karizmák és az életállapotok sokféleségét
39 Bev, 0,4 | annál hasznosabbak az Egyház és küldetése szempontjából,
40 Bev, 0,4 | egyre erõsödõ testvériség és küldetés gyümölcsöt teremjen
41 Bev, 0,5 | formájára, melyeket Õ támasztott és az Egyházban mind a mai
42 Bev, 0,5 | állandó elemét: a rendalapítók és rendalapítónõk sokaságát,
43 Bev, 0,5 | azoknak a szent férfiaknak és nõknek a seregét, akik az
44 Bev, 0,5 | testvérek, fõleg a szegények és betegek szolgálatával döntöttek
45 Bev, 0,5 | Istennek szentelt élet az Isten és a felebarát iránti szeretet
46 Bev, 0,5 | megjelenítette az Egyházban és a világban, a térben és
47 Bev, 0,5 | és a világban, a térben és az idõben Krisztus misztériumát. ~
48 Bev, 0,6 | monasztikus élet Keleten és Nyugaton ~6. A katolikus
49 Bev, 0,6 | egyházak szinodusi atyái és a többi keleti egyház képviselõi
50 Bev, 0,6 | az õsegyházban megjelent, és országaikban, fõként az
51 Bev, 0,6 | századoktól fogva voltak férfiak és nõk, akik arra éreztek hívatást,
52 Bev, 0,6 | szolgai állapotát utánozzák, és követni kezdték Õt oly módon,
53 Bev, 0,6 | keresztség alapján az Õ halálának és föltámadásának húsvéti misztériumában
54 Bev, 0,6 | következnek -- különleges és radikális módon a szerzetesi
55 Bev, 0,6 | valóban lelki férfiakká és nõkké, akik képesek arra,
56 Bev, 0,6 | képesek arra, hogy a dicsõítés és a szüntelen kérõ imádság,
57 Bev, 0,6 | az aszketikus gyakorlatok és a szeretet cselekedetei
58 Bev, 0,6 | várásával átformálja a világot és az életet -- elõnyben részesíti
59 Bev, 0,6 | szüntelen imádságot, a böjtöt és az éjszakai virrasztást,
60 Bev, 0,6 | virrasztást, a lelki harcot és hallgatást, az Úr jelenléte
61 Bev, 0,6 | jelenléte fölötti húsvéti örömöt és végsõ eljövetelének várását,
62 Bev, 0,6 | eljövetelének várását, az önátadást és a vagyonról való lemondást,
63 Bev, 0,6 | elsõ századoktól kezdve, és sokféle formát öltött mind
64 Bev, 0,6 | nyugati szerzetesség sok férfi és nõ öröksége, akik elfordultak
65 Bev, 0,6 | élettõl, Istent keresték és neki szentelték magukat
66 Bev, 0,6 | teremtsenek belsõ életük és a munkájuk között azáltal,
67 Bev, 0,6 | részt vesznek a liturgiában és az imádságban. A kolostorok
68 Bev, 0,6 | azok számára, akik Istent és a lélek igazságait keresik;
69 Bev, 0,6 | valamint a tudomány, a dialógus és az emberi a kultúra mûhelyei
70 Bev, 0,6 | egyházi élet gyarapítására és a földi város épitésére
71 Bev, 0,7 | A szüzek rendje, remeték és özvegyek ~7. Örömöt és reményt
72 Bev, 0,7 | remeték és özvegyek ~7. Örömöt és reményt fakaszt látnunk,
73 Bev, 0,7 | õk az égi menyasszonynak és az eljövendõ életnek, melyben
74 Bev, 0,7 | A remeteként élõ férfiak és nõk -- akár régi szerzethez
75 Bev, 0,7 | a világtól való belsõ és külsõ elkülönülésük által
76 Bev, 0,7 | mulandó voltát, s böjtölésük és bûnbánatuk által megmutatják,
77 Bev, 0,7 | kihívás a hozzájuk hasonlók és az egész egyházi közösség
78 Bev, 0,7 | magukat, hogy imádságban és az Egyház szolgálatában
79 Bev, 0,8 | intézmények ~8. Azok a férfi és nõi intézmények, amelyek
80 Bev, 0,8 | az Egyház számára öröm és mennyei kegyelmek forrásai.
81 Bev, 0,8 | intézmények tagjai életükkel és küldetésükkel Krisztust
82 Bev, 0,8 | történelem fölötti uralmáról és elõvételezik az eljövendõ
83 Bev, 0,8 | dicsõséget. ~A magányban és a csendben egész életüket
84 Bev, 0,8 | csendben egész életüket és tevékenységüket Isten szemlélésére
85 Bev, 0,8 | ünneplése, a személyes aszkézis és imádság, az önmegtagadások
86 Bev, 0,8 | imádság, az önmegtagadások és a testvéri szeretetközösség
87 Bev, 0,8 | Ura iránti szeretetérõl, és titokzatos apostoli termékenységgel
88 Bev, 0,8 | tanúságtételt a keresztény aszkézis és misztikus tanítás hagyományának
89 Bev, 0,8 | hagyományának erejérõl, és segíteni fogja a vallások
90 Bev, 0,9 | fölvirágzott, melyekben férfiak és nõk megszámlálhatatlan sokasága,
91 Bev, 0,9 | sajátos karizmának megfelelõen és a közös élet valamely állandó
92 Bev, 0,9 | s általában azok a férfi és nõi szerzetesi kongregációk,
93 Bev, 0,9 | missziós tevékenységnek és a keresztény szeretet sokféle
94 Bev, 0,9 | Isten a rendalapítóknak és rendalapítónõknek adott,
95 Bev, 0,9 | értelmezni tudták az idõk jeleit, és megvilágosult lélekkel válaszolni
96 Bev, 0,9 | mások is próbálták szóval és tettel megvalósítani életükben
97 Bev, 0,9 | értelmében az Atya Megszenteltje és Apostola -- ismét megmutassák
98 Bev, 0,9 | élõ személyeknek mindig és mindenütt Krisztust, az
99 Bev, 0,9 | apostoli lelkület hassa át, és minden apostoli tevékenységük
100 Bev, 0,10| a kulturális, gazdasági és politikai életben a bölcsesség
101 Bev, 0,10| életben a bölcsesség kovásza és a kegyelem tanúi legyenek.
102 Bev, 0,10| legyenek. A világi állapot és a szerzetesi Istennek szenteltség
103 Bev, 0,10| s az apostoli közösség és a nagylelkûség serkentõi
104 Bev, 0,11| élet társaságainak férfi és nõi változatai, azaz azok
105 Bev, 0,11| õket a szerzetesrendektõl és a világi intézményektõl.
106 Bev, 0,11| intézményektõl. Meg kell õrizni és támogatni kell ezen életforma
107 Bev, 0,11| felebaráti szeretet területén és a misszonálásban az apostolkodás
108 Bev, 0,11| misszonálásban az apostolkodás és az életszentség oly sok
109 Bev, 0,12| Istennek szentelt élet új és megújított formái jelentek
110 Bev, 0,12| meglévõkhöz, de új lelkiségi és apostoli kezdeményezésekbõl
111 Bev, 0,12| célkitûzés hitelességét, és elkerülje a nagyon hasonló
112 Bev, 0,12| identitásukat az Egyházban, és várják a hivatalos elismerést
113 Bev, 0,12| apostoli közösség eszménye és az alapítói karizmák a mai
114 Bev, 0,12| szeretetre, a szûz, szegény és engedelmes Jézus követésére
115 Bev, 0,13| hanem lelkipásztoroknak és hívõknek is átnyújtsam egy
116 Bev, 0,13| a Szentlélek az igazság és a szeretet ajándékával folyamatosan
117 Bev, 0,13| életformának is -- nehéz és fáradságos idõszaka volt.
118 Bev, 0,13| igazító újítási kísérletekkel és javaslatokkal. Ugyanakkor
119 Bev, 0,13| hiányoztak a feszültségek és a nehézségek sem, s olykor
120 Bev, 0,13| szüksége van a megújított és megerõsödött Istennek-szenteltség
121 Bev, 0,13| Istennek-szenteltség lelki és apostoli együttmûködésére.
122 Bev, 0,13| szerzetesi közösségekhez és az egyes szerzetesekhez,
123 Bev, 0,13| testvérek elolvasták a levelet, és örültek a bátorításnak." (
124 Bev, 0,13| az azt követõ tanfejlõdés és a heteken át intenzíven
125 Bev, 0,13| abban, hogy az Egyház fiai és leányai -- különösen az
126 Bev, 0,13| megszenteltség, a közösség és a küldetés hármas dimenziójában
127 Bev, 0,13| összhangban az Egyházzal és a Tanítóhivatallal indítást
128 Bev, 0,13| sürgetõ kihívások lelki és apostoli fogadására. ~
129 I | MEGSZENTELT ÉLET KRISZTOLÓGIAI ÉS SZENTHÁROMSÁGOS FORRÁSAINÁL ~
130 I, 0,14| ezért hagyjanak el mindent, és szorosan kövessék az Õ életformáját.
131 I, 0,14| egy különleges meghívásnak és a Lélek sajátos ajándékának
132 I, 0,14| vállalásával, melyek közül az elsõ és a lényeges a mennyek országáért
133 I, 0,14| lényeges krisztológiai és pneumatológiai karaktere
134 I, 0,14| Krisztusnak sok szavát és cselekedetét õrzi az evangélium,
135 I, 0,14| a "fölmenetelt a hegyre" és a "lejövetelt a hegyrõl":
136 I, 0,14| szentháromságos élet ragyogása és a szentek közössége, szinte
137 I, 0,14| fáradozzanak Isten tervéért, és bátran vágjanak neki a keresztútnak. ~
138 I, 0,15| És elváltozott a szemük láttára" ~
139 I, 0,15| mellé vette Pétert, Jakabot és a testvérét, Jánost, s fölment
140 I, 0,15| Egyszerre megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. ~
141 I, 0,15| megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. ~
142 I, 0,15| tanítványok arcra borultak és igen megrémültek. ~Jézus
143 I, 0,15| Jézus odalépett hozzájuk és megérintette õket: ~Keljetek
144 I, 0,15| a kereszt tragédiájára, és elõvételezi a föltámadás
145 I, 0,15| részesedik annak misztériumában és körülragyogja fényessége. ~
146 I, 0,15| fényesség az Egyház minden fiát és leányát megvilágosítja,
147 I, 0,15| végsõ értelmét benne lássák és elmondhassák az Apostollal: "
148 I, 0,15| rendeli õket, hogy jellé és próféciává váljanak a testvérek
149 I, 0,15| próféciává váljanak a testvérek és nõvérek közössége és a világ
150 I, 0,15| testvérek és nõvérek közössége és a világ számára egyaránt.
151 I, 0,16| kiszakította a mindennapi életbõl, és maga mellé vette õket. A
152 I, 0,16| teljes önátadás lehetõsége és igénye. Ez nem pusztán lemondás,
153 I, 0,16| misztériumát, mint a világ alfáját és omegáját, minden teremtmény
154 I, 0,16| teremtmény értékének alapját és mértékét. A szent hivatal
155 I, 0,16| képmásai Krisztusnak, a Fõnek és Pásztornak, aki a "már és
156 I, 0,16| és Pásztornak, aki a "már és még nem" idejében dicsõséges
157 I, 0,16| kell szeretni, mint apát és anyát, mint gyermeket" (
158 I, 0,16| idõben lehetséges mértékben és a különbözõ karizmáknak
159 I, 0,16| Krisztus szûzi szeretetét, és megvallja õt a világ elõtt,
160 I, 0,16| aki mindent az Atyától kap és a szeretetben mindent visszaad
161 I, 0,16| a végtelenül szeretettet és szeretõt, azt, aki egyedül
162 I, 0,16| elismeri az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten magasztos
163 I, 0,16| Isten magasztos szépségét, és örömmel tesz tanúságot az
164 I, I,17| Atyát, minden jó Teremtõjét és ajándékozóját tárja föl,
165 I, I,17| teremtményét különleges szeretettel és egy sajátos küldetésre való
166 I, I,17| hagyatkozik, s teljesen neki és üdvözítõ tervének szenteli
167 I, I,17| megtapasztalása oly mélységes és erõs, hogy az érintett személy
168 I, I,17| úgy, hogy mindent, jelent és jövõt egyaránt az Õ kezébe
169 I, I,18| kapcsolatban éljenek Vele30 és kövessék Õt bárhova megy (
170 I, I,18| ragyogása (vö. Zsid 1,3) -- örök és mérhetetlenül nagy, az Õ
171 I, I,18| mindent el kell hagynia és követnie kell Jézust (vö.
172 I, I,18| ismerete fölülmúl mindent", és vele összevetve mindent "
173 I, I,18| vágyódik, hogy érzületének és életformájának elsajátításával
174 I, I,18| Benne. A minden elhagyása és az Úr követése (vö. Lk 18,
175 I, I,18| osztozzanak szûzi, szegény és engedelmes életében, azokban,
176 I, I,18| elfogadják, föltételezi és megmutatja a kifejezett
177 I, I,18| Engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban élve"32 az
178 I, I,18| beteljesedett. Az Õ tiszta, szegény és engedelmes élete úgy jelenik
179 I, I,18| magára, mint az Atyával és Szentlélekkel való kapcsolatának
180 I, I,18| gyakorlása különösen mély és termékeny részesedés Krisztus
181 I, I,19| élményét: "Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedessem." (
182 I, I,19| érlelve a pozitív választ és támogatva hûséges megvalósítását;
183 I, I,19| amikor a tiszta, szegény és engedelmes Krisztushoz hasonlóvá
184 I, I,19| Krisztushoz hasonlóvá formálja és ösztökéli, hogy elsajátítsa
185 I, I,19| fényesség egy sugarát tükrözi, és földi zarándokútján eljut
186 I, I,19| dicsõségesen, szeplõ, ránc és minden egyéb hiba nélkül,
187 I, I,19| egyéb hiba nélkül, szentül és szeplõtelenül" jelenjék
188 I, I,19| megfelelõen -- a testvérek és nõvérek szolgálatába állít
189 I, I,19| nõvérek szolgálatába állít és vezet, hogy az Egyház és
190 I, I,19| és vezet, hogy az Egyház és a világ szükségleteinek
191 I, I,20| szeretetével, jóságával és szépségével véghezvisz.
192 I, I,20| földi dolog fölött áll, és föltárja legfõbb követelményeit;
193 I, I,20| királyi hatalmának nagyságát és az Egyházban csodálatosan
194 I, I,20| Látom kegyelmed szépségét és elmerülök fényességében;
195 I, I,20| magamról gondolkodom: mi voltam és mivé lettem. Csodák csodája!
196 I, I,20| szent megbecsülés, tisztelet és félelem fog el önmagammal
197 I, I,20| mintha elõtted állnék, és nem tudom, mit kellene tennem,
198 I, I,20| szépség elragadó erejét és az utána való vágyat észlelni
199 I, I,21| kapcsolatba kerülnek a szent és megszentelõ Szentháromsággal.
200 I, I,21| meghatározó szentháromságos és krisztológiai jelleget. ~
201 I, I,21| jelleget. ~A cölebsz férfiak és a szüzek tisztasága mint
202 I, I,21| a szívünkbe" (Róm 5,5), és az Isten és a felebarát
203 I, I,21| Róm 5,5), és az Isten és a felebarát iránti teljes
204 I, I,21| mely kiárad a teremtésre, és teljesen az Ige megtestesülésében
205 I, I,21| az Ige megtestesülésében és megváltó halálában mutatkozik
206 I, I,21| megmutatja egy felelõsségteljes és kölcsönös bizalomra épülõ
207 I, I,21| bizalomra épülõ gyermeki és nem rabszolgai szolgálat
208 I, I,21| dimenzióban egyre figyelmesebb és erõsebb szeretettel mélyítse
209 I, I,21| megszentelt élet forrása és végsõ célja.37 Így az Istennek
210 I, I,21| szentelt élet megvallja és kinyilvánítja a Szentháromságot,
211 I, I,21| hogy Krisztusban "egy szív és egy lélek" legyenek (ApCsel
212 I, I,21| megváltottakat egységbe gyûjti össze és példájával, imádságával,
213 I, I,21| utat mutat a megosztott és szétszóródott emberiségnek
214 I, I,21| szüntelenül lelki családokat és testvéri közösségeket hív
215 I, I,22| kifejezettebben követi és az Egyházban mindig láthatóvá
216 I, I,22| országáért az Atya megszentelt és a világba küldött, magára
217 I, I,22| küldött, magára vállalt és az Õt követõ tanítványok
218 I, I,22| Isten fölkent Szentlélekkel és erõvel" (ApCsel 10,38), "
219 I, I,22| akit az Atya megszentelt és a világba küldött" (Jn 10,
220 I, I,22| 19): tiszta, engedelmes és szegény élete az Atya tervével
221 I, I,22| Atya tervével való gyermeki és tökéletes azonosulásának
222 I, I,22| 10,5.7). Egész életmódját és cselekvési stílusát az Atya
223 I, I,22| állapotot: "Kiüresítette magát, és olyan lett, mint egy rabszolga, ...
224 I, I,22| mint egy rabszolga, ... és engedelmes lett mindhalálig,
225 I, I,22| Krisztus -- jóllehet elismeri és védelmezi a házastársi élet
226 I, I,22| házastársi élet méltóságát és szentségét -- szûzi életet
227 I, I,22| szentségét -- szûzi életet él, és így föltárja a szüzesség
228 I, I,22| a szüzesség nagy értékét és titokzatos lelki termékenységét.
229 I, I,22| élõ emlékezés Jézus élet- és cselekvésmódjára, arra,
230 I, I,22| megtestesült Ige az Atya és a testvérek színe elõtt
231 I, I,22| ugyanis az Üdvözítõ életének és tanításának eleven hagyománya. ~
232 I, II | II. HÚSVÉT ÉS A BETELJESEDÉS KÖZÖTT ~
233 I, II,23| tragédiáját. Péter, Jakab és János látják az Úr Jézust
234 I, II,23| látják az Úr Jézust Mózes és Illés társaságában, akikkel --
235 I, II,23| véglegesen megnyilvánulni az Atya és minden ember iránti szûzi
236 I, II,23| A tanítványok, férfiak és nõk, arra kapnak meghívást,
237 I, II,23| 39 a maga hallgatásában és magányában prófétai módon
238 I, II,23| magához vonz minden férfit és minden nõt, és mindenkit
239 I, II,23| minden férfit és minden nõt, és mindenkit megajándékoz a
240 I, II,23| körülveszi, fölemeli õt és betölti szívét. Mária mellett
241 I, II,23| János az elsõ azon férfiak és nõk megszámlálhatatlan sokaságában,
242 I, II,23| megragad Isten szeretete, és érzik a hívást, hogy a föláldozott,
243 I, II,24| életét, annál közvetlenebbül és intenzívebben tapasztalja
244 I, II,24| halálában annyira iszonyatosnak és csúfnak látszott, hogy az
245 I, II,24| Isten szeretete szépségének és erejének teljességét. Szent
246 I, II,24| Istennél... szép az égben és szép a földön; szép az anyaméhben,
247 I, II,24| amikor leteszi az életét, és szép, amikor újra fölveszi
248 I, II,24| Értelmesen hallgassátok az éneket és a test gyöngesége el ne
249 I, II,24| hogy hisz az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetében
250 I, II,24| Szentlélek szeretetében és belõle él. Így elevenen
251 I, II,24| érvényes ez a nehézségek és bajok közepette. Az Istennek
252 I, II,24| iránti hûségük megmutatkozik és erõsödik az elrejtett élet
253 I, II,24| akarata iránt, hûségesen erõik és a külsõ megbecsülés fogyatkozása
254 I, II,24| szolgálják a szegényeket és a betegeket, részt vesznek
255 I, II,24| s az Egyház gondjainak és szorongatásainak vállalásában. ~
256 I, II,25| Jn 15,16; Gal 1,15--16) és a Szentlélek lelkesít (vö.
257 I, II,25| küldetésével (vö. Jn 20,21) és vesz részt intenzíven a
258 I, II,25| feladata önmagukra irányul és azáltal teljesítik, hogy
259 I, II,25| békét, a Fiú önátadását, és a Szentlélek gyümölcsének
260 I, II,25| hogy Isten kiválasztotta és meghívta õket, ezért teljesen
261 I, II,25| önmagukat is föl kell áldozniuk, és meg kell szabadulniuk mindentõl,
262 I, II,25| vállalták, s Isten élõ jeleivé és az evangélium ékesszóló --
263 I, II,25| szenteltség, a szegénység és egy meghatározott szerzetesi
264 I, II,25| szerzeteseknek, hogy a kornak és a helynek megfelelõ szerzetesi
265 I, II,25| viselhetnek a hagyománynak és saját intézményük szabályainak
266 I, II,25| öltözködése egyszerûség és méltóság tekintetében megfeleljen
267 I, II,26| az apostolkodás gondjai, és a világi dolgok iránti elkötelezettség
268 I, II,26| várakozást, az elkötelezettséget és a tanúságtételt. Az õsegyház
269 I, II,26| a jövendõ föltámadást és a mennyek országának dicsõségét
270 I, II,26| mely már most jelen van és az embert a maga teljességében
271 I, II,26| találkozhassanak vele, s végleg és örökké vele maradhassanak.
272 I, II,26| tüzében, mely bennük ég, és nem más, mint a Szentlélek
273 I, II,26| maga";46 ez a várakozás és törekvés az ajándékoktól
274 I, II,26| keresi: "Isten országát és annak igazságát" (Mt 6,33),
275 I, II,26| annak igazságát" (Mt 6,33), és szüntelenül imádkozik az
276 I, II,27| várakozás: elkötelezettség és virrasztás ~27. "Jöjj el,
277 I, II,27| ország felé irányul, munkává és misszióvá változik, hogy
278 I, II,27| a béke, a szolidaritás és a megbocsátás társadalmi
279 I, II,27| karizmáikkal a Szentlélek -- hittel és keresztény reménnyel megvilágosított
280 I, II,27| érdekében, hogy az ország itt és most egyre jobban jelenvalóvá
281 I, II,27| tekintve gyakran bizalmatlan és pesszimista testvéreiben
282 I, II,27| emberi történelem "az új ég és az új föld" (Jel 21,1) felé
283 I, II,27| szerzetesség ünnepi megemlékezés és vigília: megemlékezés Isten
284 I, II,27| Isten csodálatos tetteirõl, és a remény végsõ beteljesülését
285 I, II,27| virrasztás. A szerzetesség és a kontemplativ élet üzenete
286 I, II,27| számára az élet értelmének és örömének teljessége, mert
287 I, II,27| magának teremtette az embert, és nyugtalan a szíve, amig
288 I, II,28| az Istennek szenteltség és a követés példaképe ~28.
289 I, II,28| közösség erõssége, egysége és fejlõdése szempontjából".
290 I, II,28| teljes Istenhez-tartozása és önátadása következtében --
291 I, II,28| volt, az állandó szolgálat és a föltételek nélküli követés
292 I, II,28| a Fiúval megélt egység és a Szentlélek iránti készséges
293 I, II,28| tudván, hogy Krisztus "szûzi és szegény életmódjának"50
294 I, II,28| meghivottsága radikalitásával szeret és követ, s viszonzásul tapasztalja
295 I, II,28| meghívás hûséges megõrzésére és nagyon hatékony segítség
296 I,III | III. AZ EGYHÁZBAN ÉS AZ EGYHÁZÉRT ~
297 I,III,29| Krisztus dicsõségének -- szivét és értelmét egyaránt elbûvölõ --
298 I,III,29| hozzátartozik az Egyház életéhez és szentségéhez.52 Ez azt jelenti,
299 I,III,29| Egyházból: oly fontos eleme és jellegzetessége ugyanis,
300 I,III,29| lehetséges, mutassa be s abszolut és eszkatologikus értékként
301 I,III,29| hogy hagyjanak el mindent és kövessék õt, majd a századok
302 I,III,29| fölszentelt hivatalviselõkbõl és laikusokból áll, nem felel
303 I,III,29| Alapító evangéliumokból és újszövetségi iratokból megismerhetõ
304 I,III,30| Új és különleges Istennek szenteltség ~
305 I,III,30| Istennek szenteltség sajátos és egyedülálló elmélyítésének
306 I,III,30| tökéletesebben kifejezett és megvalósított Krisztus-hasonlóság
307 I,III,30| megfelelõ tisztaságot, az Isten és az Egyház iránti engedelmességet,
308 I,III,30| keresztséghez azonban önmagában és természete szerint nem kapcsolódik
309 I,III,30| szenteli magát, meghívását és küldetését teljesíteni tudja.
310 I,III,30| teljesíteni tudja. Ezt a keleti és a nyugati liturgia egyaránt
311 I,III,30| szerzetesi fogadalmak letételekor és a szüzek megáldásakor a
312 I,III,30| kéri a jelöltek számára, és önátadásukat összeköti Krisztus
313 I,III,30| mutatja -- az életszentség és az apostolkodás új módjait
314 I,III,30| apostolkodás új módjait és gyümölcseit teszi lehetõvé. ~
315 I,III,30| intézmény sajátos lelkiségének és az ahhoz tartozó karizma
316 I,III,30| újra megélje. A papságra és az Istennek szentelt életre
317 I,III,31| keresztény életformák különbségei és kapcsolatai ~31. Azok a
318 I,III,31| hivatottak; saját hivatásuknak és a Szentlélektõl kapott ajándékoknak
319 I,III,31| Szentlélek mûve, a keresztségen és a bérmáláson alapszik, s
320 I,III,31| a hivatások, a karizmák és a szolgálatok sokféleségében
321 I,III,31| Krisztus testének épülésére és küldetésének teljesítésére.
322 I,III,31| fölszentelt szolgálati hivatal és az Istennek szentelt élet
323 I,III,31| élet különbözõ meghívásokat és a küldetésnek megfelelõ
324 I,III,31| elegendõ a keresztségi és bérmálási konszekráció,
325 I,III,31| evangéliumi tanácsokat követik, új és különleges konszekrációt
326 I,III,31| cölibátusban, szegénységben és engedelmességben vállalják
327 I,III,31| amit Jézus személyesen élt és tanítványainak ajánlott.
328 I,III,31| hasonlóság a tiszta, szegény és engedelmes Krisztushoz. ~
329 I,III,32| szentségek kiszolgáltatásával és a szent hatalom gyakorlásával
330 I,III,32| szolgálatában, mely szerves és hierarchikusan rendezett
331 I,III,32| sok evangéliumi értéket és tökéletesen megvalósítja
332 I,III,32| Istennek szentelt élet hirdeti és bizonyos értelemben elõvételezi
333 I,III,32| melyben a csíraszerûen és misztériumként már most
334 I,III,32| egészen be fog teljesedni62 és a föltámadás fiai többé
335 I,III,32| termékenységének tanúivá és munkatársaivá teszi, annak
336 I,III,32| a szeretetnek jeleiként és részeseiként, mellyel Krisztus
337 I,III,32| Krisztus szerette menyasszonyát és adta önmagát érte."65 ~Az
338 I,III,32| sokaságnak, aki betegeket és megtört szívûeket gyógyít,
339 I,III,32| bûnösöket, gyermekeket áld meg, és jót tesz mindenkivel."67
340 I,III,32| Megszenteltségüket a világban és a világból kiindulva élvén68 "
341 I,III,32| Krisztus testének erõsödésére és növekedésére."69 Részt vesznek
342 I,III,33| tudatát, mert világosan és nagyszerûen tanúsítja, hogy "
343 I,III,33| a világ nem alakulhat át és nem ajánlható föl Istennek."
344 I,III,33| keresztségben, a bérmálásban és a papszentelésben hoz létre.
345 I,III,33| segítséget kapnak, hogy Krisztus és az Egyház misztériumához
346 I,III,33| küldetése még jelentõsebbé és hatékonyabbá válik: a többieknek --
347 I,III,34| igényére utal, hogy kizárólagos és teljes odaadásban éljen
348 I,III,34| figyel a Võlegény jeleire és készségesen várja ajándékát.
349 I,III,34| termékenység elsõsorban Péter és a többi apostol egyházi
350 I,III,34| szentségek kiszolgáltatása és a lelkipásztori gondoskodás
351 I,III,34| isteni élet fakadásához és növekedéséhez.72 Máriának,
352 I,III,34| hogy föltétlen odaadásával és életének tanúságtételével
353 I, IV,35| tanítványok arcra borultak és igen megrémültek." (Mt 17,
354 I, IV,35| Az Egyház minden fia és leánya, akit az Atya fölszólított
355 I, IV,35| hallgassanak", érzi a megtérés és az életszentség mélységes
356 I, IV,35| elváltozott arcát szemléljék és tanúsítsák; de arra is,
357 I, IV,35| egyháztörténelemben mindig szent férfiak és nõk voltak a megújulás forrásai
358 I, IV,35| voltak a megújulás forrásai és kiindulópontjai a legnehezebb
359 I, IV,35| Kiváltságos tere volt az Isten és a felebarát iránti föltétlen
360 I, IV,35| szolgálatának iskolája, a szeretet és a szentség iskolája, a tökéletesség
361 I, IV,35| életforma eszközeinek bõségére és hatékonyságára, valamint
362 I, IV,35| nagylelkûen az evangelizáció és a szolgálat nehéz mûvét. ~
363 I, IV,36| van Krisztus-követésének és a Krisztus iránti szeretetnek
364 I, IV,36| az alapítási karizmához és minden intézmény karizmájából
365 I, IV,36| való hûség. Épp az alapítók és alapítónõk sugallatához --
366 I, IV,36| fedezhetõk föl könnyebben és élhetõk meg újra intenzívebben
367 I, IV,36| az igazságra való éhezést és szomjazást táplálja, melynek
368 I, IV,36| karizmái a Fiúra is irányulnak és elvezetnek a Vele megélt
369 I, IV,36| a Vele megélt bensõséges és derûs életközösségre, mégpedig
370 I, IV,36| életközösségre, mégpedig Isten és a felebarátok serény szolgálatának
371 I, IV,36| embert abban, hogy könnyen és készségesen engedje megragadni
372 I, IV,36| megragadni magát a Lélektõl,"78 és készséges arra, hogy Krisztussal
373 I, IV,36| küldetést, Vele fáradozzon és szenvedjen országának terjesztéséért. ~
374 I, IV,36| engedjék magukat elvezetni és megerõsíteni arra a szolgálatkészségre,
375 I, IV,36| ennek testet kell öltenie és ki kell bontakoznia az intézmény
376 I, IV,36| a regulák, konstitúciók és statutumok szerint.80 ~
377 I, IV,37| éleszteniük az alapítók és alapítónõk szent kezdeményezõ
378 I, IV,37| szellemét, találékonyságát és életszentségét.81 E fölszólítás
379 I, IV,37| életben mutatkozó anyagi és lelki nehézségek közepette.
380 I, IV,37| formákat az új helyzetekhez és a különféle igényekhez igazítsák,
381 I, IV,37| engedelmesen az isteni sugallat és az egyházi ítélet iránt.
382 I, IV,37| a regulához, mert benne és a konstitúciókban van a
383 I, IV,38| Imádság és aszkézis: lelki harc ~38.
384 I, IV,38| csöndjében fogható föl, és csak Isten végtelen transzcendenciája
385 I, IV,38| tudja a maga bölcsességi és lelkiségi jellegét; az imádságnak,
386 I, IV,38| hogy elkerülje a szeretetet és megbocsátást nem ismerõ
387 I, IV,38| Mindegyikünknek, hívõknek és nem hívõknek egyaránt meg
388 I, IV,38| másik megszólalását, amikor és ahol akarja, és lehetõvé
389 I, IV,38| amikor és ahol akarja, és lehetõvé teszi, hogy a kimondott
390 I, IV,38| hûséget jelent a liturgikus és személyes imádsághoz, a
391 I, IV,38| imádsághoz, a belsõ imára és az elmélkedésre fordított
392 I, IV,38| szentségimádáshoz, a havi rekollekcióhoz és a lelkigyakorlatokhoz. ~
393 I, IV,38| spirituális hagyományában és az egyes intézményekben
394 I, IV,38| hajlamai fölötti uralkodásban és azok nemesítésében, az Istennek
395 I, IV,38| maradhassanak hivatásukhoz és követni tudják Jézust a
396 I, IV,38| Ugyanígy föl kell ismerni és le kell gyõzni néhány kísértést,
397 I, IV,38| szemben, míg a megalapozott és korszerû szaktudás követelménye
398 I, IV,38| kerüljünk korunk férfiaihoz és nõihez, hívõkhöz és nem
399 I, IV,38| férfiaihoz és nõihez, hívõkhöz és nem hívõkhöz, szegényekhez
400 I, IV,38| nem hívõkhöz, szegényekhez és gazdagokhoz, egy szekularizált
401 I, IV,38| világosságában tisztulniuk és javulniuk kellene. ~Az életszentség
402 I, IV,38| megragadott, hogy elnyerje áldását és láthassa arcát (vö. Ter
403 I, IV,38| szükségük van, hogy kitágítsák és kitárják a szívüket az Úr
404 I, IV,38| kitárják a szívüket az Úr és a felebarátok befogadására. ~
405 I, IV,39| tökéletességre törekvését bátorítani és támogatni tudják. "Minden
406 I, IV,39| vágyát, mely megtérésre és személyes megújulásra sarkall
407 I, IV,39| egyre elmélyültebb imádság és a felebarátok, különösen
408 I, IV,39| segíteni a testvéreknek és nõvéreknek hatékony lelki
409 I, IV,39| napokkal, lelki beszélgetéssel és lelkivezetéssel. Elõsegítik
410 I, IV,39| Abszolútumra, az Istenre szomjazó és életszentségre hivatott
411 I, IV,40| Jézus odalépett hozzájuk és megérintette õket: ~Keljetek
412 I, IV,40| melyet az Õ hangja kelteget és kegyelme támogat. ~"Keljetek
413 I, IV,40| Lukács elbeszéli, hogy Mózes és Illés Krisztussal az Õ húsvéti
414 I, IV,40| beszélgettek, szándékosan és jelentõségteljesen használja
415 I, IV,40| egész üdvtörténet hivatkozik és kifejezi a húsvéti misztérium
416 I, IV,40| nézve -- minden lemondása és próbatétele ellenére, sõt
417 II, I,41| példája szerint az Atyáért és a Tõle kapott feladatért
418 II, I,41| arra, hogy Istent dicsérje és közösségben éljen (vö. ApCsel
419 II, I,41| buzgóságát akarta újra élni és megújult evangéliumi erõvel
420 II, I,41| közösség misztériuma, "az Atya és a Fiú és a Szentlélek egysége
421 II, I,41| misztériuma, "az Atya és a Fiú és a Szentlélek egysége által
422 II, I,41| e misztérium teljességét és mélységét, hogy a Szentháromság
423 II, I,41| Egyház életének sok területe és megnyilvánulása van, melyek
424 II, I,41| testvéri közösség szépségét és az utakat, melyek elvezetnek
425 II, I,41| személyek ugyanis Istenért és Istenbõl élnek, ezért megismerhetik
426 II, I,41| legyõzi az emberi szívekben és a társas kapcsolatokban
427 II, I,41| kapcsolatokban az ellentétes és megosztó erõket. ~
428 II, I,42| jele. A szerzetesrendek és az apostoli élet társaságai --
429 II, I,42| a világi intézményekben és az Istennek szentelt élet
430 II, I,42| szenteltségüket a részegyházzal és az egyetemes Egyházzal való
431 II, I,42| szentelt özvegyasszonyokra és özvegyemberekre is. ~Mindezek
432 II, I,42| megbocsátásra (Mt 18,22); és az akaratot, hogy senkit
433 II, I,42| vö. Róm 5,5) "egy szív és egy lélek" lettek (ApCsel
434 II, I,42| közös legyen: anyagi javak és lelki tapasztalatok, képességek
435 II, I,42| tapasztalatok, képességek és ajándékok, apostoli eszmények
436 II, I,42| ajándékok, apostoli eszmények és felebaráti szeretet szolgálata: "
437 II, I,42| is részesítenek belõlük, és mások ajándékainak gyümölcsét
438 II, I,42| szeretetüknek, mely az Igébõl és az Eucharisztiából táplálkozik,
439 II, I,42| bûnbánat szentségében tisztul, és az egységért mondott imádságból
440 II, I,42| lelket közösségre az Atyával és a Fiúval, Jézus Krisztussal (
441 II, I,42| teljesítésekor az Egyház és az egész emberiség szolgálatára.
442 II, I,42| válassza meg elöljáróit, és a Lélek világosságánál meghatározza
443 II, I,42| által sajátos karizmáját és hagyományos lelkiségét a
444 II, I,42| lelkiségét a különbözõ történelmi és kulturális helyzetekben
445 II, I,42| helyzetekben is képes megõrizni és megvalósítani.91 ~
446 II, I,43| szentelt életben az elöljárók és elöljárónõk hivatalának --
447 II, I,43| jelentõsége volt a lelki élet és a küldetés szempontjából.
448 II, I,43| szempontjából. A keresések és változtatások elmúlt esztendeiben
449 II, I,43| tudniillik a testvérek és nõvérek vezetéséért a lelki
450 II, I,43| vezetéséért a lelki élet és az apostolkodás útján. ~
451 II, I,43| individualista légkörben elismerni és elvállalni a feladatot,
452 II, I,43| megerõsödjön a testvéri közösség és hatályát ne veszítse a fogadott
453 II, I,43| mindenekelõtt testvériesnek és spirituálisnak kell lennie --
454 II, I,43| ráruházzák, annak a testvéreket és a nõvéreket tudnia kell
455 II, I,43| utolsó szó a tekintélyé, és rá tartozik, hogy a hozott
456 II, I,44| szerepe ~44. Az öregekrõl és betegekrõl való gondoskodás
457 II, I,44| érdemelnek, nem a szeretet és elismerés egyoldalú kötelezettsége
458 II, I,44| az õ tanúságuk az Egyház és az intézmény számára nagyon
459 II, I,44| számára nagyon hasznos, és küldetésük akkor is értékes
460 II, I,44| küldetésük akkor is értékes és érdemszerzõ, ha öregség
461 II, I,44| sokat adhatnak bölcsességbõl és tapasztalatból a közösségnek,
462 II, I,44| képes arra, hogy figyelmesen és odahallgatással vegye körül
463 II, I,44| önátadás tanúságtételében áll, és ez az önátadás az imádság
464 II, I,44| ez az önátadás az imádság és a bûnbánat forrásaiból táplálkozik.
465 II, I,44| lelkivezetésre, a gyóntatásra és az imádságra másokkal.93 ~
466 II, I,45| résztvettek a közös imádságban és az Eucharisztia ünneplésében
467 II, I,45| Eucharisztia ünneplésében és megosztották egymás között
468 II, I,45| egymás között anyagi javaikat és kegyelmi ajándékaikat (vö.
469 II, I,45| Mindenekelõtt a szerzeteseket és szerzetesnõket, valamint
470 II, I,45| számít ugyanis az "örömmel és Szentlélekkel eltelt" közösségek
471 II, I,45| megbocsátás gyógyítja a sebeket és erõsíti az egyénekben a
472 II, I,46| vonatkozó isteni tervnek' tanúi és építõmesterei legyenek,
473 II, I,46| szakértõinek kell lenniük és a közösségi lelkületet át
474 II, I,46| az Egyházat mélységében és tágasságában növelõ gondolkodás-,
475 II, I,46| gondolkodás-, kifejezés- és cselekvésmódot. Mert a közösségi
476 II, I,46| világ számára az élet jele és vonzerõ lesz, mely az embereket
477 II, I,46| iránti érzék mindig eleven, és abban mutatkozik meg, hogy
478 II, I,46| annak minden dimenziójában és készségesen engedelmesek
479 II, I,46| Egyház, "az igazság oszlopa és alapja" (1Tim 3,15) iránti
480 II, I,46| apostoli engedelmessége és "együttérzése az Egyházzal,"
481 II, I,46| szent szerzetesek, alapítók és alapítónõk más-más korokban,
482 II, I,46| ma különösen erõs romboló és szétszóró hatásokkal szembe
483 II, I,46| Tanítóhivatalához szívvel és értelemmel való ragaszkodás,
484 II, I,46| személyeknek hûségesen megélni és Isten népe elõtt egyértelmûen
485 II, I,46| népe elõtt egyértelmûen és világosan tanúsítaniuk kell,
486 II, I,46| tömegtájékoztatás, a katekézis és a sajtó területén tevékenykednek.
487 II, I,46| tanúságtételébõl nyer erõt és hatékonyságot.103 Így karizmájuk
488 II, I,46| bensõséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének
489 II, I,46| emberi nem egységének jele és eszköze legyen.104 ~
490 II, I,47| szentelt élet különbözõ formái és az apostoli élet társaságai,
491 II, I,47| Péter utódának egységet és missziós egyetemességet
492 II, I,47| meggyökerezése a világ sok táján, és a keresztény tavasz, melyet
493 II, I,47| az Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságainak
494 II, I,47| mutatkozik az egyetemesség és a közösség lényeges jegye,
495 II, I,47| szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
496 II, I,47| megtisztítsa, megbecsülje és befogadja.106 Az Istennek
497 II, I,47| belül a különbözõ népek és kultúrák megbecsülésre találjanak. ~
498 II, I,48| Az Istennek szentelt élet és a részegyház ~48. Az Istennek
499 II, I,48| hogy az Egyház közösség és misztérium, s hogy a részegyházak
500 II, I,48| melyekben "valóban jelen van és tevékeny Krisztus egy, szent
1-500 | 501-916 |