1-500 | 501-916
Chapter, Paragraph, Number
501 II, I,48| Krisztus egy, szent katolikus és apostoli Egyháza,"107 a
502 II, I,48| Egyháza,"107 a szerzetesek és a részegyházak összefüggését
503 II, I,48| dokumentumok elmélyítették és kodifikálták. E szövegek
504 II, I,48| formái ugyanis az alapítók és alapítónõk által kapott
505 II, I,48| ajándékok megnyilvánulásai és gyümölcsei, s mint ilyenek "
506 II, I,48| azokat õrizzék, elmélyítsék, és Krisztus testének növekedtével
507 II, I,48| karaktere a megszentelés és az apostolkodás egy bizonyos
508 II, I,48| intézmények az alapítók és alapítónõk szellemének és
509 II, I,48| és alapítónõk szellemének és egészséges hagyományuknak
510 II, I,48| megfelelõen növekedjenek és fejlõdjenek.110 ~Ebbõl következõen
511 II, I,48| fölépíthetik a maguk rendszerét és megõrizhetik lelki és apostoli
512 II, I,48| rendszerét és megõrizhetik lelki és apostoli örökségüket. Ezen
513 II, I,48| Ezen autonómia biztosítása és megõrzése a helyi ordináriusok
514 II, I,48| püspököket kérjük, fogadják el és becsüljék az Istennek szentelt
515 II, I,48| apostoli tevékenységeket és lelkipásztori módszereket
516 II, I,48| részegyházakban ad, nagylelkûen és hálával kell fogadniuk. ~
517 II, I,49| Termékeny és rendezett egyházi közösség ~
518 II, I,49| 49. A részegyház atyja és pásztora a püspök. Az õ
519 II, I,49| felügyelete, támogatása és összehangolása. Lelkipásztori
520 II, I,49| követelményeinek megfelelõ spirituális és lelkipásztori távlatok elõtt.
521 II, I,49| késlekedni, hogy saját erõik és karizmájuk szerint nagylelkûen
522 II, I,49| evangelizációban, a katekézisben és a plébániai életben. ~Emlékeztetnünk
523 II, I,49| hogy az egyetemes Egyház és a részegyház szolgálatának
524 II, I,49| kezdeményezéseit a püspökök és a szerzetes elöljárók közötti
525 II, I,49| alapján kell mérlegelni és megvalósítani. A püspökök
526 II, I,49| az intézmények hivatása és küldetése, és az intézmények
527 II, I,49| intézmények hivatása és küldetése, és az intézmények tisztelete
528 II, I,50| szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
529 II, I,50| Püspöki Konferenciák gyûlésein és viszont, a Püspöki Konferenciák
530 II, I,50| nemzeti szinten püspökökbõl és szerzetesi fõelöljárókból
531 II, I,50| vegyes bizottság alakul és tevékenykedik114 a közös
532 II, I,50| szentelt élet teológiáját és lelkiségét; és ugyanez érvényes
533 II, I,50| teológiáját és lelkiségét; és ugyanez érvényes a részegyház
534 II, I,50| részegyház teológiájának és az egyházmegyés papság lelkiségének
535 II, I,50| hanem a jelenlévõ püspökök és szerzetesek közötti dialógus
536 II, I,50| dialógus is a kölcsönös bizalom és nyíltság légkörében zajlott.
537 II, I,50| kívánság, hogy "a közösség és együttmûködés e lelki tapasztalata
538 II, I,50| hogy a közösségi érzület és lelkiség mindenkiben növekedjék. ~
539 II, I,51| Testvériség egy megosztott és igazságtalan világban ~51.
540 II, I,51| társadalmakban, melyeket szenvedélyek és ellentétes érdekek károsítanak,
541 II, I,51| különbözõ életkorú, nyelvû és kultúrájú testvérek és nõvérek
542 II, I,51| nyelvû és kultúrájú testvérek és nõvérek közösségei úgy vannak
543 II, I,51| mindig lehetséges dialógus, és a különbségeket harmónikus
544 II, I,51| keresztény testvériség értékét és az evangélium átalakító
545 II, I,51| Isten gyermekének tekint, és mindenki, különösen az elesettek
546 II, I,51| késztet. E közösségek a remény és az evangéliumi boldogságok
547 II, I,51| hivatott, hogy az élet logikája és az öröm forrása legyen. ~
548 II, I,51| közösségi érzék ébrentartása és tanúsítása népek, fajok
549 II, I,51| tanúsítása népek, fajok és kultúrák között. A testvériség
550 II, I,51| elfojtani az egyes értékeket, és az egyéni sajátosság megbecsülése
551 II, I,52| közösségi érzék igényli és támogatja a testvéries lelki
552 II, I,52| Istennek szentelt életnek és az apostoli élet társaságainak
553 II, I,52| követésének közös kötelezettsége, és ugyanaz a Szentlélek éltet,
554 II, I,52| teljességét. A különbözõ alapítók és alapítónõk -- õket a Földön
555 II, I,52| aktuálisak: "Mindet dicsérem és szeretem, ahol csak igazként
556 II, I,52| szeretem, ahol csak igazként és jámboran élnek az Egyházban.
557 II, I,52| egységes pluralitásról és plurális egységrõl beszélhetünk...
558 II, I,53| szervei ~53. A szerzetesrendek és világi intézmények nagyobb
559 II, I,53| a II. Vatikáni Zsinat119 és több azt követõ dokumentum120
560 II, I,53| dokumentum120 bátorított és szabályozott -- fõ célja
561 II, I,53| egymás közötti közösséget, és keresik az eszközöket, melyekkel
562 II, I,53| az Egyház misztériumát és Isten sokféle bölcsességét
563 II, I,53| szellemében az elöljárók és elöljárónõk igyekezzenek "
564 II, I,53| segítségét fölhasználni, és olyan szolgálatokat nyújtani,
565 II, I,53| alakítani."123 ~A szerzetes és világi intézmények legfõbb
566 II, I,53| kifejezéseként ápolják a gyakori és rendszeres kapcsolatot az
567 II, I,53| Szentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai
568 II, I,53| Kongregációjával. Aktív és bizalomteljes kapcsolatot
569 II, I,53| jelentkezõ kezdeményezések stabil és idejében történõ összehangolása
570 II, I,53| váljon. Ha mindezt kitartóan és a Tanítóhivatal irányítását
571 II, I,53| hasznosak lesznek, az elméleti és gyakorlati téren jelentkezõ
572 II, I,53| jelentkezõ feszültségek és meg nem értések megoldásában;
573 II, I,53| szentelt élet intézményei és a püspökök közötti közösség
574 II, I,54| Közösség és együttmûködés a világi Krisztus-hívõkkel ~
575 II, I,54| tagjai az ajándékok cseréje és az együttmûködés révén erõiket
576 II, I,54| révén erõiket egyesíthetik és egyesíteniük is kell, annak
577 II, I,54| világosabban körvonalazott és tökéletesebb egyházkép kialakulásához,
578 II, I,54| választ. ~A monasztikus és szemlélõdõ intézmények és
579 II, I,54| és szemlélõdõ intézmények és a világi Krisztus-hívõk
580 II, I,54| világi intézmények klerikus és laikus tagjai a mindennapi
581 II, I,54| illetõ intézmény lelkiségében és küldetésében. Elmondhatjuk,
582 II, I,54| Istennek szentelt személyek és a világi Krisztus-hívõk
583 II, I,55| A lelki és apostoli energiák megújuításáért ~
584 II, I,55| Ezek az új közösségi utak és együttmûködések több szempontból
585 II, I,55| Istennek szentelt személyek és a világi Krisztus-hívõk
586 II, I,55| közvetlen megtapasztalásába, és ösztönzést nyerhetnek arra,
587 II, I,55| átformálásában megéljék és tanúsítsák.125 ~A világi
588 II, I,55| néhány szempontjának váratlan és termékeny elmélyítéséhez
589 II, I,55| lelki értelmezését adják, és új apostoli energiákat szabadítanak
590 II, I,55| rájuk bízott tevékenység és szolgálat közepette meg
591 II, I,55| élet tapasztalt vezetõinek és kísérõinek kell lenniük,
592 II, I,55| Krisztus-hívõk a maguk világi voltát és sajátos szolgálataikat adják
593 II, I,56| Önkéntes és társult világi Krisztus-hívõk ~
594 II, I,56| közösségi élet s a szemlélõdõ és apostoli feladat teljesítését,
595 II, I,56| természetfölötti motiváció és eleven érzék éljen az Egyház
596 II, I,56| eleven érzék éljen az Egyház és a közösség iránt elgondolásaik
597 II, I,56| annak célját szolgálják és annak felelõsségére legyenek
598 II, I,56| intézményeknek kell megvizsgálniuk és olyan megfelelõ elõírásokkal
599 II, I,56| intézménynek, a közösségeknek és a társult vagy önkéntes
600 II, I,56| A szerzetes elöljárók és elöljárónõk által kiküldött
601 II, I,56| elöljárónõk által kiküldött és tõlük függõ Istennek szentelt
602 II, I,56| fõként olyan szervezetekben és egyesületekben, melyek a
603 II, I,56| egyénekkel foglalkoznak és az emberi szenvedés enyhítését
604 II, I,56| együttmûködést egyértelmû és erõs keresztény és karizmatikus
605 II, I,56| egyértelmû és erõs keresztény és karizmatikus lelkület élteti,
606 II, I,56| tekintve kellemetlenségeket és zavarokat vált ki, fõként
607 II, I,56| közösségi élet követelményeivel és az intézmény lelkiségével
608 II, I,56| saját intézmény karizmájának és fegyelmének tiszteletben
609 II, I,56| tartásával,129 az elöljárók és elöljárónõk beleegyezésével,
610 II, I,56| elöljárónõk beleegyezésével, és döntéseik elfogadása iránti
611 II, I,57| Istennek szentelt nõ méltósága és szerepe ~57. Az Egyház a
612 II, I,57| ajándékait áldásként fogadja és elismeri mindkettõjük egyenértékû
613 II, I,57| hivatottak, hogy teljes és örömmel megélt önátudásukkal
614 II, I,57| tegyenek a szûz, menyasszony és édesanya Egyház misztériumáról.
615 II, I,57| vettek részt, szót kaptak és szavukat nagy figyelemmel
616 II, I,57| érkeztek az Egyház élete és evangelizáló feladata számára. ~
617 II, I,57| Kétségtelen, hogy a nõ társadalmi és egyházi státuszát illetõ
618 II, I,57| sémáikat, önértelmezésüket és stílusukat, továbbá azt,
619 II, I,57| tulajdonítanak önmaguknak, és hogyan szervezik meg a társadalmi,
620 II, I,57| politikai, gazdasági, vallási és egyházi életet. ~Az Egyház
621 II, I,57| akaratának megfelelõ gondolkodás- és magatartásmódot. Ebben az
622 II, I,57| szentelt nõ az Egyházról és az Egyházban élõ nõrõl szerzett
623 II, I,57| méltóságának teljes elismerését, és azt, hogy az Egyház lelkipásztori
624 II, I,57| az Egyház lelkipásztori és missziós tevékenységéhez
625 II, I,57| képességeiket, küldetésüket és felelõsségüket az Egyházban
626 II, I,57| felelõsségüket az Egyházban és a mindennapi életben világosabban
627 II, I,58| A nõi jelenlét és tevékenység új távlatai ~
628 II, I,58| neveléshez elegendõ idõt és a megfelelõ intézményeket.
629 II, I,58| mindig fontos lelkipásztori és kateketikai képzés különleges
630 II, I,58| ajándékaik jobb megértéséhez, és az Egyházon belül szükséges
631 II, I,58| A teológiai, kulturális és lelki reflexió területén
632 II, I,58| nevezett Szent Teréznek és egy Sziénai Szent Katalinnak,
633 II, I,58| elsõként kitüntetett két nõnek, és sok más misztikus nõnek
634 II, I,58| nõnek Isten misztériuma és a hívõkben mûködésének megismerése
635 II, I,58| tanítás, a szokások, a családi és társadalmi élet támogatása,
636 II, I,58| támogatása, a nõi méltóság és az emberi élet tisztelete
637 II, I,58| van a nõk gondolkodásának és tetteinek: egy "új feminizmus"
638 II, I,58| elkerülve el tudja ismerni és ki tudja fejezni a polgári
639 II, I,58| kizsákmányolás, az erõszak és a diszkrimináció minden
640 II, I,58| együttmûködés a leendõ papok és szerzetesek nevelésében,
641 II, I,58| alapvetõ javainak biztosítása és a béke elõmozdítása. Az
642 II, I,58| egész Egyház csodálatát és háláját; érezzék, hogy az
643 II, I,58| hivatottak, hogy támogassák és alakítsák a mai nõket. ~
644 II, II,59| érdemel a nõk kolostori élete és a klauzúrában élõ nõvér
645 II, II,59| imádságnak, aszkézisnek és a lelki életben való szüntelen
646 II, II,59| vágyódás az Úr birtoklására és színelátására."133 Ezen
647 II, II,59| 133 Ezen egyházi hivatás és küldetés fényében a klauzúra
648 II, II,59| térrõl", a kapcsolatokról és sok más teremtett értékrõl
649 II, II,59| üdvösségéért. Az áldozaton és engesztelésen túl odaadásukból --
650 II, II,59| aszketikus eszköz, hanem mód és lehetõség Krisztus húsvétjának
651 II, II,59| túláradása, mert örömmel hirdeti és prófétai módon elõvételezi
652 II, II,59| azt az egyes embereknek és az emberiség egészének fölkínált
653 II, II,59| Az ajándékként fogadott és a szeretet szabad válaszaként
654 II, II,59| vállalt klauzúra az Istennel és a testvérekkel való lelki
655 II, II,59| közösség helye, ahol a tér és a kapcsolatok korlátozása
656 II, II,59| mint hegyre épített városok és a tartóra helyezett mécsesek (
657 II, II,59| minden erejével tevékeny és mégis szemlélõdõ"135 egyházi
658 II, II,59| közösség az idõben tart, és tekintetét a mindenség Krisztusban
659 II, II,59| meg (vö. Kol 3,1--4),136 és Krisztus "miután megsemmisített
660 II, II,59| minden felsõbbséget, hatalmat és erõt, átadja az uralmat
661 II, II,59| a szeretett nõvéreknek, és buzdítom õket, hogy karizmájuknak
662 II, II,59| életnek rendkívüli apostoli és missziós hatása van.137
663 II, II,59| legyen a klauzúra jogos és súlyos okból fakadó megszüntetésére138
664 II, II,59| Így a különbözõ fokozatú és módozatú klauzúra -- a pápai
665 II, II,59| intézmények sajátosságainak és a kolostori hagyományoknak. ~
666 II, II,59| kolostorok közti szövetségeket és egyesüléseket, amint azt
667 II, II,59| amint azt már XII. Pius pápa és a II. Vatikáni Zsinat is
668 II, II,59| hatékony összehangolásnak és segítségnyújtásnak más lehetõsége
669 II, II,59| megfelelõ megújulás, az alap- és a folyamatos továbbképzés,
670 II, II,60| klerikusi,141 ezért a férfiak és nõk "laikusi konszekrációja"
671 II, II,60| testvérek a közösségben és azon kívül sokféle értékes
672 II, II,60| evangelizáció küldetésében és a szeretet által a mindennapok
673 II, II,60| ilyen szolgálat megfelelõ és teljes -- emberi, lelki,
674 II, II,60| teológiai, lelkipásztori és szakmai -- képzést kíván. ~
675 II, II,60| hagyományukból fakadó jellegük és céljaik szerint nem igénylik
676 II, II,60| karizmájuknak megfelelõen a Krisztus és az Egyház iránti teljes
677 II, II,60| kapcsolatos minden félreértést és tévedést elkerüljünk,145
678 II, II,60| a kölcsönös szeretetben és az Egyház javára együttmüködéssel
679 II, II,60| mindenkire, fõleg a legkisebbekre és legnyomorultabbakra irányuló
680 II, II,60| állapotára, melyet egymás között és minden emberrel élniük kell
681 II, II,60| minden emberrel élniük kell és hirdetik midenkinek az Úr
682 II, II,60| maradjanak hûségesek hivatásukhoz és küldetésükhöz. Az elöljárói
683 II, II,60| a karizma szempontjából, és meghatározza ennek sajátosságát,
684 II, II,60| ennek sajátosságát, célját és szellemét. Az itt élõ testvérek
685 II, II,61| mérlegelniük kell, hogy lehetséges és kívánatos-e visszatérniük
686 II, II,61| visszatérniük az eredeti szándékhoz és lelkülethez. A szinodusi
687 II, II,61| azonosak legyenek a jogai és a kötelességei, kivéve az
688 II, II,61| szentségébõl következõ jogokat és kötelességeket.150 E kérdés
689 II, II,62| osztogat a mai férfiaknak és nõknek, hogy olyan intézményeket
690 II, II,62| abban áll, hogy férfiakból és nõkbõl, klerikusokból és
691 II, II,62| és nõkbõl, klerikusokból és világi Krisztus-hivõkbõl,
692 II, II,62| Krisztus-hivõkbõl, cölebsz és házas emberekbõl álló vegyes
693 II, II,62| közösségi életre, a szegénységre és imádságra irányuló általános
694 II, II,62| megosztják a klerikusok és a világi Krisztus-hivõk
695 II, II,62| világi Krisztus-hivõk között, és az apostoli cél nyitott
696 II, II,62| szükséges, hogy az új közösségek és életformák sajátos vonásai
697 II, II,62| élet lényeges teológiai és kánonjogi elemeire épüljenek.
698 II, II,62| ilyen közösségek alapítóinak és alapítónõinek életét, hitük
699 II, II,62| teljesítésében, a képzés és a közösségbe való fölvétel
700 II, II,62| házaspárok egyházi egyesületekben és mozgalmakban próbálnak,
701 II, II,62| megõrzésére, a szegénységre és az engedelmességre, anélkül
702 II, II,62| útjának, mely ajándékokban és törekvésekben végtelenül
703 II, II,62| van. ~A kegyelmi ajándékok és a megújítási kezdeményezések
704 II, II,62| melyeket az elbírálásnál és a döntéseknél figyelembe
705 II, II,62| lelkipásztori okossággal és a közjó érdekében hivatalosan
706 II, II,62| hivatalosan elismerhet, és a tökéletesebb keresztény
707 II, II,62| buzgósággal kövesse Urát, és figyelmesebb legyen az isteni
708 II, II,62| világnak az életszentség és a szolgálat sokféle formájában
709 II, II,62| való bensõséges egyesülés és az egész emberiség egységének
710 II, II,62| emberiség egységének jele és eszköze."157 A régi intézmények,
711 II, II,62| keletkezõ alapításokkal és ajándékokat cserél velük. ~
712 II, II,62| iránt, aki a közösségnek és az élet örök megújulásának
713 II,III,63| Nehézségek és távlatok ~63. A folyamatban
714 II,III,63| lévõ társadalmi változások és a hivatások számának visszaesése
715 II,III,63| szolgálatért, melyet tanúságtételük és szolgálatuk révén az Egyház
716 II,III,63| semmisíti meg szolgálatukat és a gyümölcsöket, melyeket
717 II,III,63| problémát. Ez a nem egyszerû és nem ritkán fájdalmas feladat
718 II,III,63| feladat gondos tanulmányozást és meghatározott kritériumok
719 II,III,63| élet ápolása, az egyetemes és a részegyház szükségleteinek
720 II,III,63| elhanyagol, nagylelkûen és bátran válaszolni -- akár
721 II,III,63| helyeken.159 ~A személyek és a kezdeményezések számszerû
722 II,III,63| Egyházban mindig jelen lesz és hatni fog. Még ha az egyes
723 II,III,63| hívõk között mindig az Isten és a testvérek iránti szeretet
724 II,III,63| értékes tanúságtétel az isten- és emberszeretet fölbonthatatlan
725 II,III,63| mint Isten szerete emberi és társadalmi termékenységének
726 II,III,63| hanem az Úr, a hivatás és küldetés iránti szeretet
727 II,III,63| hûséges kitartás a hivatásban és a küldetésben a világ elõtt
728 II,III,63| személyeket a Krisztus halálába és föltámadásába vetett hitük
729 II,III,64| szentelt élet küldetése és az intézmények életereje
730 II,III,64| amennyiben más férfiak és nõk nagylelkûen elfogadják
731 II,III,64| hivatásgondozásba nagy szellemi és anyagi energiákat vetettek
732 II,III,64| felelnek meg a várakozásoknak és törekvéseknek. Így megtörténhet,
733 II,III,64| meghivások a fiatal egyházakban és a totalitárius rendszerek
734 II,III,64| hagyományosan hivatásgazdag és missziós országokban hiányoznak. ~
735 II,III,64| Istennek szentelt személyeket és fölteszik maguknak a kérdést:
736 II,III,64| mindig hív a követésére, és a Szentlélekre kell bíznunk
737 II,III,64| élet karizmájának forrása és ajándékozója. Miközben tehát
738 II,III,64| az érthetõ igehirdetéssel és megfelelõ katekézissel azon
739 II,III,64| azt a szabad, de készséges és nagylelkû választ, amely
740 II,III,64| aranyszabálya ma is Jézus "jöjjetek és lássátok" fölszólítása (
741 II,III,64| célja, hogy az alapítók és alapítónõk példája szerint
742 II,III,64| Jézus személyének ragyogását és az evangéliumért való teljes
743 II,III,64| feldatat tehát, hogy szóval és példával bátran mutassa
744 II,III,64| Krisztus-követés eszményét, és segítse a Szentlélek indításaira
745 II,III,64| valaki az Úr tanítványa és országának apostola lehessen.
746 II,III,64| igazolja is az optimizmust és a reményt, hiánya más régiókban
747 II,III,64| nem vezethet a könnyelmû és meggondolatlan toborzás
748 II,III,64| szerzetesektõl, családoktól és nevelõktõl, amint ez egy-egy
749 II,III,64| szolgálatnak, mely összehangolja és megszokszorozza az erõket,
750 II,III,64| munkájukban való huzamosabb és aktív részvétellel biztosítható.
751 II,III,65| mondani az Úr hívására és személyesen elfogadni a
752 II,III,65| hittel fogadva az Úrtól és az Egyháztól a fölkínált
753 II,III,65| elérnie, úgy, hogy viselkedése és szokásos megnyilvánulásai
754 II,III,65| fejezzék ki, hogy teljesen és vidáman Istenhez tartozik.
755 II,III,65| Krisztussal való azonosulás és az iránta való teljes odaadás,
756 II,III,65| teljesség vonását kell viselnie és kifejeznie. Az egész személyt
757 II,III,65| szempontját, magatartását és szándékait. ~Mivel az egész
758 II,III,65| hogy növekedjenek a karizma és intézményük küldetése iránti
759 II,III,65| fognia a keresztény élet és az Istennek szentelt élet
760 II,III,65| kulturális, spirituális és lelkipásztori fölkészítésrõl,
761 II,III,65| lépcsõfokán -- a pszichológiaitól és spirituálistól kezdve egész
762 II,III,65| kezdve egész a teológiai és lelkipásztoriig bezárólag --
763 II,III,65| speciális tanulmányi programmal, és azzal összhangban is kell
764 II,III,66| A nevelõk és nevelõnõk mûve ~66. Krisztus
765 II,III,66| nevelõnõk mûve ~66. Krisztus és a Szentlélek állandó ajándékozásával
766 II,III,66| Szentlélek által a fiatal férfiak és nõk szivében formálja a
767 II,III,66| Krisztus-követés szépségére és a karizma értékére, mely
768 II,III,66| melyet közismert hatékonysága és pótolhatatlansága miatt
769 II,III,66| szolgálatukat végzik. A régebbi és bevált hagyományú intézetek
770 II,III,67| Közösségi és apostoli képzés 67. Mivel
771 II,III,67| az Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságai
772 II,III,67| közösségi élet örömeibe és fáradalmaiba. A másik pozitív
773 II,III,67| tulajdonságait, másságát és korlátait elfogadva a testvéri
774 II,III,67| apostolkodni, alkalmazkodni és kezdeményezni. ~Ha egyrészt
775 II,III,67| kritikai érzék az õt körülvevõ és késõbbi munkaterületét jelentõ
776 II,III,67| jelentõ kultúra értékei és fogyatkozásai iránt, másrészt
777 II,III,67| élet egységének, az Isten és a felebarát iránti szeretet
778 II,III,67| hogy az apostolkodás élteti és serkenti az imádságot. ~
779 II,III,68| Egy átfogó és korszerû képzési terv (ratio)
780 II,III,68| kifejezett képzési idõszak a nõi és férfi rendeknek és a szerzetes
781 II,III,68| a nõi és férfi rendeknek és a szerzetes testvéreknek
782 II,III,68| szemlélõdõ életre való képzésre és Egyházon belüli sajátos
783 II,III,68| az Istennek szentelt élet és az apostoli élet társaságainak
784 II,III,68| képzési tervet, mely világosan és dinamikusan megmutatja az
785 II,III,68| nemzedékek különbözõ kultúrákban és eltérõ földrajzi környezetben
786 II,III,68| a szellemben élhessenek és haladhassanak a Krisztusban
787 II,III,68| attól függ, képesek-e lelki és pedagógiai bölcsességben
788 II,III,68| mélyéig megtér Isten igéjéhez, és elsajátítja annak mûvészetét,
789 II,III,69| továbbképzés lehetõ legpontosabb és rendszeres tervét, melynek
790 II,III,69| sem térhet ki az emberi és vallási fejlõdése elõl,
791 II,III,70| létmódot, sajátos szeretetet és szolgálatot keres és talál.
792 II,III,70| szeretetet és szolgálatot keres és talál.171 ~Az Istennek szentelt
793 II,III,70| egy testvér vagy nõvér, és Krisztus iránti szeretetének
794 II,III,70| Krisztus iránti szeretetének és lelkesedésének fiatalos
795 II,III,70| segíteni, hogy az evangélium és a karizmatikus ihletettség
796 II,III,70| személyes döntés új lendületet és új motivációkat nyerhet.
797 II,III,70| megmerevedés, az elernyedés és az abbahagyás jelenségei
798 II,III,70| egy magasebb szintû lelki és apostoli életformára, hanem
799 II,III,70| életszakaszban tisztábban és nagylelkûbben emelkedik
800 II,III,70| nagylelkûbben emelkedik Istenhez, és higgadtabban, diszkrétebben,
801 II,III,70| ugyanakkor áttetszõbben és a kegyelemben gazdagabban
802 II,III,70| testvérekhez. Ez a lelki atyaság és anyaság ajándéka és megtapasztalása. ~
803 II,III,70| atyaság és anyaság ajándéka és megtapasztalása. ~Az öregkor
804 II,III,70| némely esetben betegség és a kényszerû tétlenség nagyon
805 II,III,70| A halált úgy készíti elõ és várja a lélek, mint szeretetének
806 II,III,70| lélek, mint szeretetének és önátadásának utolsó aktusát. ~
807 II,III,70| identitás-krízisek, fölöslegesség érzése és hasonlók. Aki terhesnek
808 II,III,70| közösségi szinten több bizalmat és nagyobb szeretetet kell
809 II,III,70| segítsége is, kinek elõzékeny és készséges jelenléte hozzásegíthet
810 II,III,70| melyet Isten kezdeményezett és soha nem akar visszavonni.
811 II,III,70| megpróbált lélek a tisztulást és a kiüresítést úgy fogadja,
812 II,III,70| pszichológiai harc, melyet önmagával és gyöngeségeivel kell vívnia,
813 II,III,70| minden nap Isten jelenléte és a kereszt ereje pecsétel
814 II,III,71| MTörv 6,5) Istent keresse és szeresse, a felebarátot
815 II,III,71| Isten, valamint a testvérek és nõvérek iránti szeretet
816 II,III,71| dinamizmus, mely a növekedést és a hûséget állandóan lelkesítheti. ~
817 II,III,71| újra a maga identitását és egy derûs, mély nyugalmat,
818 II,III,71| mindennapos követelményei iránt, és engedi, hogy intézményének
819 II,III,71| hatására az imádság, a csönd és a magány idejét határozottan
820 II,III,71| vö. Bölcs 9,10~Az emberi és testvéri dimenzió önismeretet
821 II,III,71| testvéri dimenzió önismeretet és saját korlátainak ismeretét
822 II,III,71| megtételéhez ösztönzést és támogatást nyerjen. A mai
823 II,III,71| igazságszeretete, valamint szavainak és tetteinek összhangja. ~Az
824 II,III,71| szentelt személy értelmét és szívét, s készségessé teszi
825 II,III,71| tevékenység célkitûzéseinek és módszereinek korszerû megújításához,
826 II,III,71| vagy alapítónõ szelleméhez és célkitûzéseihez, s a kiérlelt
827 II,III,71| történelmi, kulturális, általános és helyi viszonyokat. ~A kulturális
828 II,III,71| viszonyokat. ~A kulturális és szakmai dimenzió -- föltételezve
829 II,III,71| folyamatos, korszerû megújulást és azoknak a területeknek fokozott
830 II,III,71| Ezért szellemileg nyitottnak és lehetõleg alkalmazkodóképesnek
831 II,III,71| megfelelõen lehessen tervezni és végezni a szolgálatot, azáltal,
832 II,III,71| apostoli, hanem aszketikus és misztikus összetevõinek
833 II,III,71| intézménye szellemét, történelmét és küldetését, hogy a személyes
834 II,III,71| küldetését, hogy a személyes és közösségi hasonulás növekedhessék.
835 III, 0,72| akit az Atya megszentelt és a világba küldött" (Jn 10,
836 III, 0,72| követésére hív, konszekrálja és a világba küldi, hogy kövessék
837 III, 0,72| hogy kövessék példáját és folytassák küldetését. Ez
838 III, 0,72| Krisztust "közelebbrõl" kövessék és "egészen" érte éljenek.
839 III, 0,72| hatására, aki minden meghívás és karizma forrása, maga az
840 III, 0,72| Krisztussal, annál jelenvalóbbá és tevékenyebbé teszi Õt a
841 III, 0,72| egyaránt szükségesek: a munka és az élet tanúságtétele egyaránt
842 III, 0,72| világba küldetett a testvérek és nõvérek üdvösségéért.174 ~
843 III, 0,72| részesedik Krisztus küldetésében: és ez a közösségben a küldetésért
844 III, 0,73| Isten és az ember szolgálatában ~
845 III, 0,73| emberekre vonatkozó tervét, és úgy szolgálja azt, ahogy
846 III, 0,73| ahogy a Szentírás hirdette és a történelemben megmutatkozó
847 III, 0,73| Isten terve egy megmentett és összebékült emberiségre
848 III, 0,73| istentapasztalattal kell rendelkezniük, és tudatosítaniuk kell a kor
849 III, 0,73| örök kérdéseire a jelen és az eljövendõ élet értelmérõl
850 III, 0,73| eljövendõ élet értelmérõl és e kettõ összefüggéseirõl."
851 III, 0,73| keresik, hûségesen elfogadják, és bátran megvalósítják olyan
852 III, 0,73| állnak. ~A sok probléma és nyomorúság láttán -- melyek
853 III, 0,73| nyomorúságát szívükön viselik és imádságukba foglalják, s
854 III, 0,73| 22; 1Jn 4,6). A regulához és a konstitúcióhoz való hûség
855 III, 0,73| evangelizációs tervek megszülessenek és megvalósuljanak. Mindez
856 III, 0,73| mintha minden Tõle függne, és úgy kell dolgozni, mintha
857 III, 0,74| Egyházi együttmûködés és apostoli lelkiség ~74. A
858 III, 0,74| többi tagjával közösségben és dialógusban kell történnie.
859 III, 0,74| mely csak összevetésbõl és dialógusból születhet meg.
860 III, 0,74| a kölcsönös gazdagítást és a küldetés hatékonyabb teljesítését.
861 III, 0,74| valós dimenzióiban lássuk, és a siker nagyobb reményével
862 III, 0,74| Istent meglátja mindenben és mindent Istenben lát. "Tudnunk
863 III, 0,74| szemlélõdésbe kell vezetnie, és viszont, amit bensõnkben
864 III, 0,74| elszürkülés, az elbizonytalanodás és a csüggedés veszedelme.
865 III, 0,74| veszedelme. A szemlélõdés és a tevékenység szoros kapcsolata
866 III, I,75| kezdte tanítványai lábát, és a derekára kötött kendõvel
867 III, I,75| odaadó szeretet, a konkrét és serény szolgálat élete.
868 III, I,75| azaz a legszegényebbek és leginkább rászorulók szolgálata.
869 III, I,75| megtestesült, megalázta és kiüresítette önmagát, hogy
870 III, I,75| új tanítványokat, ifjakat és leányokat magához, hogy
871 III, I,75| maga sajátos szeretetét, és arra késztesse õket, hogy
872 III, I,75| ints, kérj, buzdíts bátran és a tanítás minden módján.
873 III, I,75| vedd föl a szenvedéseket és gyötrelmeket is, hogy a
874 III, I,75| jócselekedetek szépsége és ragyogása által birtokolhasd
875 III, I,75| személyeket, hogy a testvérek és nõvérek éhségtõl barázdált,
876 III, I,75| kiskorúak, a megalázott és meggyalázott nõk, a be nem
877 III, I,75| isteni szeretet az önzetlen és tevékeny szeretet alapja
878 III, I,75| tevékeny szeretet alapja és ösztönzõje. Errõl volt meggyõzõdve
879 III, I,75| Istennek a mi Urunk szeretetére és szolgálatára az anyagiakban
880 III, I,75| szolgálatára az anyagiakban és szellemiekben szegények
881 III, I,76| valamint a testvéreknek és nõvéreknek teljesen átadott
882 III, I,76| személyek konszekrációjukban és önátadásukban láthatóvá
883 III, I,76| annak a Krisztusnak szeretõ és üdvözítõ jelenlétét, akit
884 III, I,76| akit az Atya megszentelt és a világba küldött.182 Ha
885 III, I,76| missziós front elsõ vonalaiig és vállalja a legnagyobb kockázatokat
886 III, I,77| akiben fölismeri a testvért és a nõvért. Éppen ezért nem
887 III, I,77| szegény, engedelmes, imádkozó és misszionáló Krisztust.187
888 III, I,77| kívánsága, "szeretni Téged és szerettetni másokkal", Xavéri
889 III, I,77| megriadna, s azon eszközök és lelki gyakorlatok felé fordulna,
890 III, I,77| fordulna, melyek megismerhetõvé és érezhetõvé teszik szívében
891 III, I,77| szívében az isteni akaratot, és a saját hajlandóságai helyett
892 III, I,77| annyira megkülönbözteti és jellemzi az Istennek szentelt
893 III, I,78| országának terjesztéséért és megerõsítéséért dolgozzon,
894 III, I,78| erõit "az Egyház e lényeges és soha le nem zárható fõ tevékenységében",
895 III, I,78| szentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak
896 III, I,78| keresztények misszionálására bel- és külföldön egyaránt. A némelyeket
897 III, I,78| szentelt életet, új lendületet és motivációkat ad neki és
898 III, I,78| és motivációkat ad neki és hûségre ösztönzi. A missziós
899 III, I,78| a szerzetes testvéreknek és a világi intézmények tagjainak
900 III, I,78| pogány misszió különleges és rendkívüli lehetõségeket
901 III, I,78| élet mind nevelõ, karitatív és kulturális tevékenysége,
902 III, I,78| akár misszionárius férfiak és nõk munkájával, akár a megszentelt
903 III, I,79| Krisztus hirdetése és az inkulturáció ~79. Krisztus
904 III, I,79| megtérés, azaz a teljes és komoly odafordulás Krisztushoz
905 III, I,79| odafordulás Krisztushoz és evangéliumához.197 A missziós
906 III, I,79| az inkulturáció folyamata és a vallások közötti dialógus
907 III, I,79| ragaszkodás az igazhitûség és hitelesség mellõzhetetlen
908 III, I,79| közösség.198 Az alapítók és alapítónõk karizmájára támaszkodva
909 III, I,79| aki "kiüresítette önmagát, és olyan lett, mint egy rabszolga" (
910 III, I,79| Fil 2,7), s türelmesen és bátran törekedve a dialógusra,
911 III, I,79| hogy az egyes személyek és egész népek történetében
912 III, I,79| népek történetében keressék és fölismerjék Isten jelenlétének
913 III, I,79| buzgóságukat szemlélõdéssé és imádsággá emeljék, a társadalmi
914 III, I,79| a társadalmi együttlétet és a vendégbarátságot intenzívebben
915 III, I,79| intenzívebben gyakorolják, és jobban figyeljenek a személyre
916 III, I,79| figyeljenek a személyre és a természetre. ~Egy igazi
1-500 | 501-916 |