100-csatl | cseke-erezh | erezn-hallg | hallh-kepes | kepma-lelki | lelku-nemze | nepeb-szand | szapo-tevek | teves-zsina
bold = Main text
Chapter, Paragraph, Number grey = Comment text
2006 I, I,18| aki "a láthatatlan Isten képmása" (Kol 1,15), az Atya dicsõségének
2007 III, I,75| gondjaikba az eltorzított isteni képmást.180 Így az Istennek szentelt
2008 I, 0,14| színeváltozás misztériumában. E "képrõl" beszél az egész ókori lelkiségi
2009 II, II,60| független, önálló értéket képvisel mind az érintettek, mint
2010 II, I,50| a Püspöki Konferenciák képviselõit hívják meg a rendi fõelöljárók
2011 II,III,65| figyelmet szentelt azok képzésének, akik az Úrnak akarják szentelni
2012 II,III,66| teszik a megfelelõ nevelõk képzését, akiknek szolgálatukban
2013 II,III,68| a szemlélõdõ életre való képzésre és Egyházon belüli sajátos
2014 II,III,68| megújulása elsõsorban a képzéstõl függ, ugyanúgy igaz, hogy
2015 II, II,61| és kötelességeket.150 E kérdés kapcsán fölmerülõ problémák
2016 III, 0,73| választ adni az emberek örök kérdéseire a jelen és az eljövendõ
2017 II, II,59| vonatkozó, itt-ott fölmerülõ kérdéseket. A szinodus utalásai e témára,
2018 III, 0,73| Szentlélek a legnehezebb kérdésekre is meg tudja adni a megfelelõ
2019 II, II,62| szentelt élet új formái kérdésének megoldására a célból, hogy
2020 II,III,64| és fölteszik maguknak a kérdést: elhibáztunk valamit, hogy
2021 II,III,70| szeretetet és szolgálatot keres és talál.171 ~Az Istennek
2022 I, II,27| csatlakozik egy másik, sürgetõ kérés: "Jöjjön el a te országod!" (
2023 III, I,79| jeleinek megismerésére! E keresés maguknak az Istennek szentelt
2024 II, I,43| küldetés szempontjából. A keresések és változtatások elmúlt
2025 I, IV,37| tanúságtétel megfelelõbb formáinak keresésekor, mely képes választ adni
2026 II,III,70| életszakasz a lényeges dolgok keresésének szakasza. ~Az érett kor
2027 Bev, 0,6 | hészükhia, azaz a belsõ béke keresését; a szüntelen imádságot,
2028 I, II,27| A "Jöjj el, Úr Jézus!" kéréshez csatlakozik egy másik, sürgetõ
2029 I, II,26| 20). Az egy szükségeset keresi: "Isten országát és annak
2030 II,III,68| valóságban Isten jeleit keresni. Egy olyan korban, mely
2031 I, 0,14| különleges kapcsolatban kell keresnünk, mely Jézust földi élete
2032 II,III,71| erõvel" (MTörv 6,5) Istent keresse és szeresse, a felebarátot
2033 Bev, 0,6 | a világi élettõl, Istent keresték és neki szentelték magukat
2034 II, I,42| az önátadásban egészen a keresztáldozatig. Tanítványai között sincs
2035 I, II,24| újra fölveszi azt; szép a keresztén, szép a sírban, szép a mennyben.
2036 Bev, 0,13| apostoli zsinat antiochiai keresztényeknek küldött levelét áthatotta;
2037 I, I,22| mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig." (Fil 2,7--8) Az Atya iránti
2038 I, 0,14| hanem elõkészület is a kereszthordozásra. A történés magában foglalja
2039 Bev, 0,6 | tettek eleget. Miközben így kereszthordozókká (sztaurofóroi) váltak, kötelességüknek
2040 I, II,24| inkább ott van Krisztus keresztje mellett. Az, aki halálában
2041 I, II,23| tehát Jézusra irányul, aki a keresztre gondol (vö. Lk 9,43--45).
2042 I,III,33| tükrözõdik, melyet Isten a keresztségben, a bérmálásban és a papszentelésben
2043 I,III,31| méltósága a Szentlélek mûve, a keresztségen és a bérmáláson alapszik,
2044 I,III,30| kaptak meghívást.55 A keresztséghez azonban önmagában és természete
2045 I, 0,14| és bátran vágjanak neki a keresztútnak. ~
2046 I, IV,38| követni tudják Jézust a keresztúton. ~Ugyanígy föl kell ismerni
2047 II, II,60| élet e formáját, melynek keretében a szerzetes testvérek a
2048 II, I,55| sugárzása kiléphet egy intézmény keretei közül, s maga az intézmény
2049 I,III,30| a Szentlélek ajándékait kéri a jelöltek számára, és önátadásukat
2050 III, I,75| akár alkalmatlan, ints, kérj, buzdíts bátran és a tanítás
2051 II, I,48| feladata.111 Ezért a püspököket kérjük, fogadják el és becsüljék
2052 Bev, 0,6 | dicsõítés és a szüntelen kérõ imádság, az aszketikus gyakorlatok
2053 II,III,68| szinodusi atyák sürgetve kérték az Istennek szentelt élet
2054 II,III,70| felelõs tevékenység állapotába kerül az ember. Fontos, hogy az
2055 II, II,60| Krisztusnak, szoros kapcsolatba kerüljenek vele, aki 'elsõszülött a
2056 I, IV,38| törekvés, hogy közelebb kerüljünk korunk férfiaihoz és nõihez,
2057 II,III,63| Amit mindenképp el kell kerülni, az az Istennek szentelt
2058 II, I,49| maguk részérõl nem fognak késlekedni, hogy saját erõik és karizmájuk
2059 II, I,41| magába kell foglalnia, akik készek rá, hogy "teljesítsék Isten
2060 II,III,70| most befejezi. A halált úgy készíti elõ és várja a lélek, mint
2061 II, I,44| helyzetük türelmes elfogadása, készség a lelkivezetésre, a gyóntatásra
2062 II,III,71| személy értelmét és szívét, s készségessé teszi a szüntelen fáradozásra,
2063 II, I,56| elfogadása iránti teljes készséggel történjék. ~
2064 III, I,75| sajátos szeretetét, és arra késztesse õket, hogy alázatos odaadásban
2065 I, I,22| szentelt élet a Szentlélek késztetésére "kifejezettebben követi
2066 III, I,79| fölfedezett értékek arra késztethetik õket, hogy buzgóságukat
2067 III, I,75| isteni szépség keresése arra készteti az Istennek szentelt személyeket,
2068 II,III,65| biztosítani. A papságra készülõk esetében ez egybeesik az
2069 Bev, 0,3 | néznie, nem támaszthatnak kétséget afelõl, hogy az evangéliumi
2070 III, 0,73| eljövendõ élet értelmérõl és e kettõ összefüggéseirõl."176 Ezért
2071 II, II,62| pontos értékelése nem jelenti kevésre becsülését az életszentség
2072 II, II,62| gazdagodhat, ha dialógust kezd a korunkban keletkezõ alapításokkal
2073 I, II,28| személyeket szüntelenül az isteni kezdeményezés elsõbbségére emlékezteti.
2074 I, I,22| szentség forrásának, az Atyának kezdeményezésében fedezhetjük föl az Istennek
2075 I, 0,14| mely mindig az Atya kezdeményezésébõl születik -- lényeges krisztológiai
2076 II, I,56| a világi Krisztus-hívõk kezdeményezéseiben az együttmûködés sajátos
2077 II, I,49| szerzetesek lelkipásztori kezdeményezéseit a püspökök és a szerzetes
2078 Bev, 0,12| új lelkiségi és apostoli kezdeményezésekbõl születtek. Életképességüket
2079 Bev, 0,13| nehézségek sem, s olykor nemes kezdeményezéseket nem mindig pozitív eredmények
2080 II,III,70| fölfedezéséhez, melyet Isten kezdeményezett és soha nem akar visszavonni.
2081 I, IV,37| alapítók és alapítónõk szent kezdeményezõ szellemét, találékonyságát
2082 I,III,29| Istennek szentelt élet, mely a kezdetektõl mindig jelen volt, soha
2083 I, 0,16| mellyel nyilvános mûködésének kezdetén maga Jézus hívta õket a
2084 I, II,23| akiket az Egyház történetének kezdetétõl a végéig megragad Isten
2085 I, IV,38| elbátortalanodva követni kezdi a pillanatnyi divatot. A
2086 I, I,18| ugyanazzal a magatartással kezdõdik, amit Mária az angyali üdvözletkor
2087 II, I,54| új reményteljes fejezet kezdõdött az Istennek szentelt személyek
2088 III, I,75| vacsora mellõl... mosni kezdte tanítványai lábát, és a
2089 Bev, 0,6 | állapotát utánozzák, és követni kezdték Õt oly módon, hogy követelményeinek --
2090 I, IV,40| azonban mindig egy Krisztus kezétõl "megérintett" élet, melyet
2091 Bev, 0,2 | Istennek. ~A szinoduson kézzelfogható volt az Istennek szentelt
2092 II,III,70| csekély eredmények láttán a kiábrándulás kísértése. Az Istennek szentelt
2093 III, I,75| barázdált, politikai ígéretekbõl kiábrándult, megalázott, saját kultúrájuk
2094 III, 0,74| kölcsönös elfogadás légkörének kialakításához, melyben a különbözõ egyházi
2095 I, IV,38| lelki képzés lehetõsége kialakíthat az Istennek szentelt személyekben
2096 II,III,69| folyamatos továbbképzésnek, mely kialakítja az emberben a készséget,
2097 II, I,54| és tökéletesebb egyházkép kialakulásához, s a különbözõ ajándékok
2098 II,III,67| szentelt személyben lassanként kialakuljon az evangéliumi kritikai
2099 I, IV,40| érezhetõ buzgóság, melybõl a kiáltás fakad: "Jó nekünk itt lenni!"(
2100 I, I,20| magasságába vezetni, oly mértékben kiálthatja: "Látom kegyelmed szépségét
2101 III, I,75| ragyogásától elragadtatva lelkesen kiáltja: "Uram, jó nekünk itt lennünk!" (
2102 I, I,19| zarándokútján eljut a fényesség kiapadhatatlan forrásához. Így az Istennek
2103 I, I,21| iránt tanúsít; ajándék, mely kiárad a teremtésre, és teljesen
2104 III, I,75| leányokat magához, hogy a Lélek kiárasztása által (vö. Róm 5,5) közölje
2105 II,III,63| bizalmat a történelem Urában, kiben kezében vannak az idõk,
2106 I,III,30| szentségi kegyelmének is kibontakozása, de ez fölülmúlja a krizmával
2107 Bev, 0,2 | Serkenti az evangelizáció kibontakozását a világ különbözõ régióiban
2108 I,III,29| Szentlélek hatására fokozatosan kibontakoztak az Istennek szentelt élet
2109 I, IV,38| transzcendenciája tudja kibontakoztatni: "Meg kell vallanunk, hogy
2110 Bev, 0,5 | karizmák sokasága által kibontakoztatta az evangéliumi tanácsok
2111 II, I,50| fõelöljárók gyûléseire a késõbb kidolgozandó gyakorlati szabályok szerint.
2112 II,III,68| megfelelõ programot kell kidolgozniuk a szemlélõdõ életre való
2113 I, II,24| fogyatkozása közepette is "kiegészítsék azt, ami még hiányzik Krisztus
2114 II, I,57| kell tekinteni, s ugyancsak kiemelendõ, hogy a nõ új öntudata segíti
2115 I, IV,40| különösen fontos téma, mely jól kiemeli ennek az életnek a jelentését.
2116 I, IV,36| melyeket érdemes ma külön is kiemelni. ~Elsõként mutatkozik az
2117 I, I,21| szétszóródott emberiségnek a kiengesztelõdés forrásához; megvallja a
2118 II,III,71| és célkitûzéseihez, s a kiérlelt hagyományhoz, figyelembe
2119 II, II,62| tapasztalatainak birtokában kiértékelje, melyek azok az új formák,
2120 II, I,58| önátadási képességéért ismét kifejezem az egész Egyház csodálatát
2121 II, I,46| tágasságában növelõ gondolkodás-, kifejezés- és cselekvésmódot. Mert
2122 I, IV,35| kiváltságos utat látta. A kifejezések melyekkel körülírják --
2123 II, I,53| Szentszékkel való közösségük kifejezéseként ápolják a gyakori és rendszeres
2124 I, I,18| Szentlélekkel való kapcsolatának kifejezését. Ezen az alapon beszélt
2125 II, I,56| részesedésének egyik jelentõs kifejezési formája az, amikor a laikus
2126 I, IV,40| használja a "vég" (exodosz) kifejezést: "a végérõl beszéltek, melyet
2127 I, I,22| Szentlélek késztetésére "kifejezettebben követi és az Egyházban mindig
2128 I, IV,40| üdvtörténet hivatkozik és kifejezi a húsvéti misztérium mélységes
2129 II,III,65| vonását kell viselnie és kifejeznie. Az egész személyt kell
2130 II, II,59| értékesebb, tiszta szeretetet kifejezõ szemlélõdõ életnek rendkívüli
2131 Bev, 0,8 | evangéliumba gyökerezés kifejezõdései -- jobban terjedjenek a
2132 I, II,28| sajátja -- különösen is kifejezõdik a szerzetesek életében ...
2133 II, II,61| lelkülethez. A szinodusi atyák kifejezték azt a kívánságot, hogy ezen
2134 II, I,46| Vatikáni Zsinat is határozottan kifejtett. Az Istennek szentelt személyektõl
2135 III, 0,72| az Istennek szentelt élet kihívása, ez elsõrangú feladata!
2136 III, 0,73| tudatosítaniuk kell a kor kihívásait, úgy, hogy a Szentlélek
2137 II, I,51| szembenézniük az inkulturáció kihívásaival, s ugyanakkor õrizniük kell
2138 III, I,79| dialógus is. Az inkulturáció kihívását az Istennek szentelt személyeknek
2139 II,III,68| korban, mely egyre inkább kiiktatja a vallásos értéket a kultúrából,
2140 Bev, 0,13| hiszen a zsinat nagyszerû kiindulási pont volt az azt követõ
2141 I, IV,35| a megújulás forrásai és kiindulópontjai a legnehezebb helyzetekben.
2142 I, IV,40| az életnek a jelentését. Kikerülhetetlenül magában foglalja mindazt,
2143 II, I,56| elöljárók és elöljárónõk által kiküldött és tõlük függõ Istennek
2144 II, I,55| tevékeny lelkiség sugárzása kiléphet egy intézmény keretei közül,
2145 I, II,23| kereszten, ahol "a csendbõl kilépõ Ige"39 a maga hallgatásában
2146 I,III,30| egységbe forrnak össze benne. ~Kimondhatalan értékû az a szolgálat is,
2147 I, IV,38| és lehetõvé teszi, hogy a kimondott szót megértsük."83 Ez konkréten
2148 I, II,26| Isten országának egyetlen kincse kiváltja a törekvést, a
2149 I, II,26| jellegére. ~Mivel "ahol a kincsed, ott a szíved is"(Mt 6,21),
2150 III, I,75| 5) ~A lábmosással Jézus kinyilatkoztatja Isten ember iránti szeretetének
2151 I, II,27| ígéretén alapul, melyet a kinyilatkoztatott Ige hordoz: az emberi történelem "
2152 I, I,21| szentelt élet megvallja és kinyilvánítja a Szentháromságot, kinek
2153 III, I,77| tanúságtétele mutatja azt a kiolthatatlan missziós törekvést, mely
2154 I, I,20| mindenkinek megmutatja Krisztus királyi hatalmának nagyságát és
2155 Bev, 0,2 | világ különbözõ régióiban és kíséri azt azokon a helyeken, ahol
2156 II,III,69| életet átfogó programmal kísérje. Senki sem térhet ki az
2157 Bev, 0,13| állapothoz igazító újítási kísérletekkel és javaslatokkal. Ugyanakkor
2158 II,III,70| az abbahagyás jelenségei kísérnek. Most a folyamatos továbbképzésnek
2159 II,III,66| lenniük, hogy másokat is kísérni tudjanak ezen az úton. Ha
2160 II, I,55| tapasztalt vezetõinek és kísérõinek kell lenniük, s ennek távlatában
2161 I, I,17| személy ezt a belsõ vonzástól kísért szólítást követi, õt a maga
2162 II, I,53| nehézségek miatt erõs a kísértés, hogy visszahúzódjanak önmagukba,
2163 II,III,70| eredmények láttán a kiábrándulás kísértése. Az Istennek szentelt személyeket
2164 II,III,64| meggondolatlan toborzás kísértéséhez. A hivatásgondozás feladatát
2165 II,III,70| kapcsolat-problémák, erõs kísértések, hit- vagy identitás-krízisek,
2166 II, I,58| válniuk, mely a "férfiasodás" kísértését elkerülve el tudja ismerni
2167 I, IV,38| és le kell gyõzni néhány kísértést, melyek olykor ördögi csábítás
2168 III, I,75| arcán, a megfélemlített kiskorúak, a megalázott és meggyalázott
2169 I, I,19| szépség az isteni jóság kisugárzása. Akit a Szentlélek hatalma
2170 I, 0,15| azonban a megtestesült Igébõl kisugárzó fényt azok, akik az Istennek
2171 I, 0,16| követésre azáltal, hogy kiszakította a mindennapi életbõl, és
2172 I,III,34| igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása és a lelkipásztori gondoskodás
2173 I,III,32| tanításával, a szentségek kiszolgáltatásával és a szent hatalom gyakorlásával
2174 I, IV,38| melyre szükségük van, hogy kitágítsák és kitárják a szívüket az
2175 II,III,65| magának a személynek kell kitárnia a Szentlélek elõtt; azaz
2176 I, II,26| Istennek szentelt személy, aki kitart az Úr dolgaiban, nem feledi,
2177 I, II,24| üldözések közepette is kitartanak egészen a vértanúságig,
2178 II,III,63| mutatkozik meg. A hûséges kitartás a hivatásban és a küldetésben
2179 III, I | I. MINDVÉGIG KITARTÓ SZERETET~
2180 II, I,53| lehetõvé váljon. Ha mindezt kitartóan és a Tanítóhivatal irányítását
2181 II, II,62| de évszázadokon át bátran kitartott, gazdagodhat, ha dialógust
2182 II, I,50| befejeztével az egész Egyházra is kiterjedjen."116 Kívánom, hogy a közösségi
2183 I, 0,16| tökéletes egységben van, s kitõl mindenben függ. ~A Krisztus
2184 II, I,58| egyháztanítói címmel elsõként kitüntetett két nõnek, és sok más misztikus
2185 III, 0,73| jeleinek figyelmes olvasásából kitûnik. ~Isten terve egy megmentett
2186 I, IV,38| takarnia fátyollal (vö. Kiv 34,33)...; az elkötelezettségnek,
2187 I, II,25| tudatosítják, hogy Isten kiválasztotta és meghívta õket, ezért
2188 II, I,42| élet az egyházi közösség kiváló jele. A szerzetesrendek
2189 I, II,26| országának egyetlen kincse kiváltja a törekvést, a várakozást,
2190 III, I,75| akik megfeledkeztek róla, s kiváltképpen a szegényeknek. ~
2191 II, II,61| kell, hogy lehetséges és kívánatos-e visszatérniük az eredeti
2192 II,III,63| hûséges elkötelezettséget kívánják mindenkitõl. Amit mindenképp
2193 III, I,77| Teréz ismételten kifejezett kívánsága, "szeretni Téged és szerettetni
2194 II, II,61| döntéseknek megfelelõen lehessen a kívánt változtatásokat végrehajtani. ~
2195 Bev, 0,13| melyek mindegyikén jelen kívántam lenni -- intenzív munkában
2196 I, 0,16| lelte kedvét (vö. Jn 4,34), kivel tökéletes egységben van,
2197 II, II,61| jogai és a kötelességei, kivéve az ordo szentségébõl következõ
2198 Bev, 0,8 | nõi intézmények, amelyek kizárólagosan szemlélõdõ életet folytatnak,
2199 II, I,58| természetet, s így küzd a kizsákmányolás, az erõszak és a diszkrimináció
2200 II, II,59| megfelelõn át a monasztikus klauzúráig -- jobban meg fog felelni
2201 II, II,59| módozatú klauzúra -- a pápai klauzúrától a szabályzatnak megfelelõn
2202 II, II,62| hogy férfiakból és nõkbõl, klerikusokból és világi Krisztus-hivõkbõl,
2203 II,III,63| jelenléte néhány helyi egyházban kockán forog. Miként a történelem
2204 III, I,76| és vállalja a legnagyobb kockázatokat is.184 ~
2205 II, I,48| dokumentumok elmélyítették és kodifikálták. E szövegek fényében egészen
2206 II, I,58| Egyházon belül szükséges kölcsönösség erõsödéséhez. A teológiai,
2207 I, I,21| isteni személy szeretetteljes kölcsönösségének tükrözõdése a történelemben. ~
2208 I, IV,36| hûségben fedezhetõk föl könnyebben és élhetõk meg újra intenzívebben
2209 II,III,64| kedvetleníthet el, s nem vezethet a könnyelmû és meggondolatlan toborzás
2210 I, IV,36| akadályozza az embert abban, hogy könnyen és készségesen engedje megragadni
2211 I, II,27| majd a szemekrõl minden könnyet. Nem lesz többé sem halál,
2212 II, I,43| apostolkodás útján. ~Nem könnyû egy erõsen individualista
2213 I, IV,35| szentekre, akiket sürgetõ könyörgéssel kell kérnünk Istentõl. Az
2214 II,III,71| fáradozásai közepette sürgetve könyörög a bölcsesség ajándékáért (
2215 II, I,41| Jézus földi életében maga köré hívta azokat, akiket kiválasztott,
2216 III, I,78| tevékenységet fejthetnek ki a környezet, a struktúrák, sõt az együttélést
2217 II,III,67| növendékek gyakorolják, hogy a környezõ kultúrával dialogizálva
2218 II, II,59| élet helyéül a tér egy jól körülhatárolt részét választják, a nõvérek
2219 II,III,66| segíthet mind a hivatás körüli döntésben, mind az új ember
2220 II, I,56| személyek a sajátos kulturális körülményeknek megfelelõen meghatározott
2221 I, 0,15| annak misztériumában és körülragyogja fényessége. ~Ez a fényesség
2222 II,III,67| evangéliumi kritikai érzék az õt körülvevõ és késõbbi munkaterületét
2223 II, I,54| hozzájárul egy világosabban körvonalazott és tökéletesebb egyházkép
2224 II, I,58| összefüggésben mily sokat köszönhet a lelkiség története egy
2225 II, I,42| mindazok kölcsönös szeretetének köszönhetõ, akik a közösséget alkotják;
2226 I,III,30| karizma apostoli dimenziójának köszönhetõen különleges fölkészítést
2227 I, 0,14| vállalt tisztaság szent köteléke.23 E különleges "Krisztus-követésnek" --
2228 I, 0,16| amint ez minden tanítványnak kötelessége, hanem mindezt az egész
2229 II, II,61| azonosak legyenek a jogai és a kötelességei, kivéve az ordo szentségébõl
2230 II, II,61| szentségébõl következõ jogokat és kötelességeket.150 E kérdés kapcsán fölmerülõ
2231 Bev, 0,6 | kereszthordozókká (sztaurofóroi) váltak, kötelességüknek érezték, hogy a Lélek-hordozókká (
2232 II, I,49| közösségének szolgálatára kötelez. ~
2233 I,III,31| szentségi karaktere -- arra kötelezi õket, hogy cölibátusban,
2234 I,III,29| ellenkezõleg, még szorosabban köti õt a tanítványi közösséghez.
2235 III, I,75| tanítványai lábát, és a derekára kötött kendõvel megtörölte." (Jn
2236 II,III,70| apostoli munka eredményeihez kötve. ~Mikor pedig elérkezik
2237 I, II,28| radikalitásával szeret és követ, s viszonzásul tapasztalja
2238 II,III,63| szerinti különbségtételt követel. Ilyen kritérium például
2239 I, IV,38| nemzeti vagy kulturális követelések támogatása arra csábíthat,
2240 II, II,62| olykor a mai társadalom követelményeihez igazodó -- stílusban élnek.
2241 I, I,20| áll, és föltárja legfõbb követelményeit; mindenkinek megmutatja
2242 II,III,71| összefoglalja az összes követelményeket, mint szintézis, mely megköveteli
2243 II, I,58| alkalmazkodjék az új követelményekhez, s biztosítani kell a rendszeres
2244 Bev, 0,10| eleget akarna tenni az új követelményeknek, melyekkel az Egyház ma
2245 II, I,57| egyházi státuszát illetõ sok követelményt jogosnak kell tekinteni,
2246 II,III,65| odaadják magukat Krisztus követésében Istennek a küldetés szolgálatára. "
2247 I, II,25| fejeznie az eszményt, melynek követését vállalták, s Isten élõ jeleivé
2248 I, 0,16| 14,11); szegénységének követésével megvallja Õt, mint Fiút,
2249 Bev, 0,3 | indításokat ad az evangélium egyre következetesebb megvalósításához.5 Támadhatnak
2250 Bev, 0,4 | küldetése szempontjából, minél következetesebben ragaszkodnak identitásukhoz.
2251 I, II,26| történik, melyet a hagyomány következetesen ama végsõ világ elõvételezésének
2252 II, I,55| számára. További pozitív következmény lehet az Istennek szentelt
2253 Bev, 0,6 | misztériumában való részesedésbõl következnek -- különleges és radikális
2254 Bev, 0,1 | hívását és a Lélek indítását követték, és a Krisztus-követés e
2255 II, I,53| Tanítóhivatal irányítását hûségesen követve végrehajtják, az összehangoló
2256 I, IV,38| dicséretre méltó törekvés, hogy közelebb kerüljünk korunk férfiaihoz
2257 III, 0,72| hivattak, hogy Krisztust "közelebbrõl" kövessék és "egészen" érte
2258 I, II,28| Józseffel együtt Krisztus közelében élte végig a rejtett élet
2259 III, I,79| kultúrákhoz Jézus érzületével kell közelíteni, aki "kiüresítette önmagát,
2260 II,III,70| elöljáró szeretetteljes közelségére van szükség; s nagyon vigasztaló
2261 I, 0,16| bizalmukat, s Õt tegyék életük középpontjává. Az égbõl jövõ szóban új
2262 II,III,70| szentelt személyeket az élet középsõ szakaszán abban kell segíteni,
2263 II,III,66| személyes beszélgetés, melyet közismert hatékonysága és pótolhatatlansága
2264 II, II,62| lelkipásztori okossággal és a közjó érdekében hivatalosan elismerhet,
2265 III, I,75| kiárasztása által (vö. Róm 5,5) közölje velük az isteni agapét,
2266 III, I,77| Éppen ezért nem maradhat közömbös, ama ténnyel szemben, hogy
2267 II, II,62| teljesítésében, a képzés és a közösségbe való fölvétel módját; bölcsen
2268 II, I,42| elmélyült magányukban az egyházi közösségbõl, hanem annak szolgálnak
2269 Bev, 0,6 | ahogy ezt egy kolostor szent közösségében vagy a remeteség magányában
2270 Bev, 0,2 | intézményekért, az apostoli élet közösségeiért, a világi intézményekért
2271 II, I,51| az Istennek szentelt élet közösségeire bízza azt a különleges feladatot,
2272 II, I,42| az Istennek szentelt élet közösségeit -- sajátos természetüknek
2273 I, I,21| lelki családokat és testvéri közösségeket hív életre. ~
2274 Bev, 0,13| lelkülettel fordulok a szerzetesi közösségekhez és az egyes szerzetesekhez,
2275 II, I,56| magának az intézménynek, a közösségeknek és a társult vagy önkéntes
2276 II, I,43| mint aki elsõként felelõs a közösségért, tudniillik a testvérek
2277 II,III,71| mindenkivel, elsõsorban a saját közösségével, lelkének higgadtsága, együttérzése
2278 I,III,31| sokféleségében az Egyházat szerves közösséggé forrasztja össze.59 ~A Krisztus-hivõk
2279 II,III,67| képzés 67. Mivel a képzésnek közösséginek is kell lennie, az Istennek
2280 II, I,53| hogy a Szentszékkel való közösségük kifejezéseként ápolják a
2281 II, I,51| lelkiséget -- elsõsorban a saját közösségükben, majd az egyházi közösségben,
2282 I, 0,15| hogy életünk kizárólagos központja légy!" Aki megkapta a Krisztussal
2283 Bev, 0,1 | nyilvánvalóvá váljék, ugyanakkor közremûködtek a társadalom megújításában
2284 II,III,68| megmutatja, hogyan kell közvetíteni az intézmény szellemét,
2285 I,III,33| létre. A szentségek által közvetített megszentelésbõl ugyanis
2286 I, II,28| anyai gyöngédségét. A Szûz közvetíti számára azt a szeretetet,
2287 II, I,55| evangéliumi tanácsok szellemének közvetlen megtapasztalásába, és ösztönzést
2288 I, II,24| Istenek szenteli életét, annál közvetlenebbül és intenzívebben tapasztalja
2289 Bev, 0,4 | jelen apostoli buzdításomban közzé akarom tenni a szinodus
2290 Bev, 0,9 | kanonokok különféle családjai, a koldulórendek, a reguláris klerikusok,
2291 Bev, 0,6 | lemondást, ahogy ezt egy kolostor szent közösségében vagy
2292 Bev, 0,6 | sokféle formát öltött mind a kolostorokban, mind a remeteségekben.
2293 II, I,45| segít legyõzni a magányt, a kommunikáció mindenkit arra serkent,
2294 II,III,71| szabadsága, érzelmi integrációja, kommunikációs képessége mindenkivel, elsõsorban
2295 II, I,46| közösségrõl szóló tanítás (a kommunió-egyháztan), melyet a II. Vatikáni
2296 II, I,58| az Istennek szentelt nõk komolyabb képzése hozzásegíti õket
2297 II, I,53| intézmények nagyobb elöljáróinak konferenciái jelentõsen hozzájárulhatnak
2298 II, I,53| intézmények legfõbb elöljáróinak konferenciáit fölszólítom arra, hogy a
2299 II, I,53| az egyes országok Püspöki Konferenciáival is. E kapcsolatnak a Mutuae
2300 II, I,53| Apostoli Élet Társaságai Kongregációjával. Aktív és bizalomteljes
2301 Bev, 0,9 | férfi és nõi szerzetesi kongregációk, melyek apostolkodásnak,
2302 I, IV,38| kimondott szót megértsük."83 Ez konkréten nagy hûséget jelent a liturgikus
2303 III, 0,73| 1Jn 4,6). A regulához és a konstitúcióhoz való hûség által õrzi meg
2304 I, II,25| melyeknek eredetileg, illetve konstitucióik szerint nincs saját szerzetesi
2305 I, IV,36| hagyományában a regulák, konstitúciók és statutumok szerint.80 ~
2306 I, IV,37| regulához, mert benne és a konstitúciókban van a Krisztus-követésnek
2307 II, II,60| férfiak és nõk "laikusi konszekrációja" az evangéliumi tanácsokra
2308 I,III,33| Krisztus-hívõ, mind a klerikus élete konszekrációjának szolgálatában áll. ~Másrészt
2309 III, 0,72| Istennek szentelt személy már konszekrációjánál fogva az intézmény céljának
2310 I,III,31| felül megkapják az ordináció konszekrációját, hogy az idõben folytatódhassék
2311 III, I,76| Istennek szentelt személyek konszekrációjukban és önátadásukban láthatóvá
2312 III, 0,72| Krisztus követésére hív, konszekrálja és a világba küldi, hogy
2313 III, 0,72| A küldetésre konszekrálva ~72. Jézusnak, a szeretett
2314 I, II,27| virrasztás. A szerzetesség és a kontemplativ élet üzenete szüntelenül
2315 II, II,62| új alapítások, melyek a korábbi intézményekkel szemben bizonyos
2316 Bev, 0,12| formái nem szorítják ki a korábbiakat. E sokféleség közepette
2317 Bev, 0,12| megszentelt élet ezen új, a korábbiakhoz járuló formái bizonyítják
2318 Bev, 0,12| ugyanúgy érvényes, mint a korábbiakra. ~
2319 Bev, 0,9 | ismét megmutassák a maguk korának. Az Istennek szentelt életet
2320 II,III,69| személy már csak emberi korlátai miatt sem gondolhatja, hogy
2321 II,III,71| dimenzió önismeretet és saját korlátainak ismeretét igényli, hogy
2322 II,III,67| tulajdonságait, másságát és korlátait elfogadva a testvéri közösségben
2323 II, II,59| ahol a tér és a kapcsolatok korlátozása az evangéliumi tanácsok
2324 II,III,69| a képzési folyamat nem korlátozódik az alapképzésre, mert az
2325 I, II,25| a szerzeteseknek, hogy a kornak és a helynek megfelelõ szerzetesi
2326 II, I,46| alapítók és alapítónõk más-más korokban, s eltérõ, olykor nagyon
2327 II, I,46| legyenek, melynek meg kell koronáznia az emberiség történelmét,"
2328 Bev, 0,13| mindig pozitív eredmények koronáztak. ~A nehézségeknek azonban
2329 Bev, 0,5 | egyháztörténelem minden korszakában bõséges gyümölcsöt terem.
2330 Bev, 0,2 | Föld bizonyos tájain nehéz korszakot élnek át, másutt ugyanakkor
2331 II,III,70| individualizmus veszélyét, melyet a korszerûtlenségtõl való félelem, a megmerevedés,
2332 Bev, 0,7 | özvegy asszonyok apostoli kortól ismert Istennek szentelése (
2333 I,III,32| világból kiindulva élvén68 "kovász módjára törekszenek átitatni
2334 I,III,30| kifejezett és megvalósított Krisztus-hasonlóság ajándékában bontakozik ki.
2335 I, I,19| fokozatosan elvezet a tökéletes Krisztus-hasonlóságra, az az elérhetetlen fényesség
2336 I,III,33| minden hívõ, mind a világi Krisztus-hívõ, mind a klerikus élete konszekrációjának
2337 II, I,56| hogy az önkéntes világi Krisztus-hívõkben a tárgyi illetékesség mellett
2338 II, II,62| klerikusokból és világi Krisztus-hivõkbõl, cölebsz és házas emberekbõl
2339 Bev, 0,4 | szerzeteseknek és világi Krisztus-hivõknek -- és mindazoknak, akik
2340 II, I,56| Krisztus-hívõk ~56. A világi Krisztus-hívõknek az Istennek szentelt élet
2341 I,III,30| már megkezdett bensõséges Krisztus-kapcsolat az evangéliumi tanácsok
2342 I, 0,14| keresztségi megszentelés Krisztus-követésében radikális válasszá alakul
2343 I, IV,36| gyarapodása tekintetében van Krisztus-követésének és a Krisztus iránti szeretetnek
2344 I, I,21| Az engedelmesség, melyet Krisztus-követésével gyakorolnak, kinek eledele
2345 I, 0,15| az egész keresztény élet Krisztus-központú feszültségét fejezik ki,
2346 I, 0,16| lemondás, hanem elsõsorban a Krisztus-misztérium Egyházban megélt különleges
2347 III, I,76| fejezi ki, hogy minél inkább Krisztusból él valaki, annál inkább
2348 I, IV,36| iskolájában. "A fokozatosan Krisztuséhoz hasonlóvá vált tekintet
2349 I, IV,40| s ennek következtében Krisztusért "mindent szemétnek tartsanak".
2350 II, I,41| élete s még inkább a teljes Krisztushoz-tartozás tapasztalata -- ahogy azt
2351 I, IV,35| fölszólított arra, hogy Krisztusra "hallgassanak", érzi a megtérés
2352 II, I,57| üzenetével együtt kapta Krisztustól a megbizatást, hogy ezt
2353 II,III,63| különbségtételt követel. Ilyen kritérium például a karizma értelmének
2354 III, I,79| hitelesség mellõzhetetlen kritériumaihoz a tanításban, valamint az
2355 II, II,62| meghatározza a hitelesség kritériumait, melyeket az elbírálásnál
2356 I, IV,37| szükségszerûen biztonságos kritériumot ad egy olyan tanúságtétel
2357 II,III,67| kialakuljon az evangéliumi kritikai érzék az õt körülvevõ és
2358 I,III,30| kibontakozása, de ez fölülmúlja a krizmával való megszenteltség rendes
2359 III, I,75| akiket az isteni Gondviselés küld hozzánk."181 ~A szeretet
2360 I, II,25| hogy a missziós, azaz küldetés-karakter az Istennek szentelt élet
2361 III, 0,72| kapcsolódik az intézmény sajátos küldetésébe. ~
2362 II, I,46| megkereszteltek prófétai küldetésén belül a hierarchiával való
2363 III, 0,72| küldetésében: és ez a közösségben a küldetésért megélt testvéri élet. A
2364 II,III,63| Istennek szentelt élet egyházi küldetésétõl. Az elõbbi a helyzetek változásával
2365 I, II,25| mûködik együtt az Úr Jézus küldetésével (vö. Jn 20,21) és vesz részt
2366 II, II,60| hûségesek hivatásukhoz és küldetésükhöz. Az elöljárói tisztség betöltésére
2367 Bev, 0,8 | intézmények tagjai életükkel és küldetésükkel Krisztust utánozzák, aki
2368 III, 0,72| szentelve, s egyúttal a világba küldetett a testvérek és nõvérek üdvösségéért.
2369 III, 0,72| konszekrálja és a világba küldi, hogy kövessék példáját
2370 III, I,77| akarsz, hogy cselekedjem? Küldj, ahová akarsz;'"189 --,
2371 II,III,64| kérnünk az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat Egyházába, hogy
2372 I, I,22| hanem annak akaratát, aki Õt küldte (vö. Jn 6,38; Zsid 10,5.
2373 III, I,78| misszionálására bel- és külföldön egyaránt. A némelyeket sújtó
2374 Bev, 0,2 | csupán szívesen fogadják a külföldrõl betelepedõ intézményeket,
2375 II,III,63| történeti változásait meg kell különböztetni az Istennek szentelt élet
2376 I,III,31| A keresztény életformák különbségei és kapcsolatai ~31. Azok
2377 II, I,51| lehetséges dialógus, és a különbségeket harmónikus összhangba forrasztani
2378 II, II,62| elemeire épüljenek.151 E különbségtétel mind helyi, mind egyetemes
2379 II,III,63| meghatározott kritériumok szerinti különbségtételt követel. Ilyen kritérium
2380 II,III,71| föltételezve egy megbízható, józan különbségtevésre fölkészítõ teológiai képzést --
2381 I, IV,36| megtanulja, hogy elszakadjon a külsõségektõl, az érzékek viharaitól,
2382 Bev, 0,2 | jelentõségének és -- tekintettel a küszöbön álló harmadik évezredre --
2383 II, I,58| igazi nõi természetet, s így küzd a kizsákmányolás, az erõszak
2384 II,III,70| kell vívnia, hanem vallásos küzdelem, melyet minden nap Isten
2385 I, IV,38| ábrázolják a lelki harcot azzal a küzdelemmel, melyet Jákob vívott a titokzatos
2386 II,III,68| kiiktatja a vallásos értéket a kultúrából, ez a képzési út kettõs
2387 Bev, 0,2 | odaadás Krisztusban minden nép kultúrájával és történelmével összeegyeztethetõ.
2388 II, I,51| különbözõ életkorú, nyelvû és kultúrájú testvérek és nõvérek közösségei
2389 III, I,75| kiábrándult, megalázott, saját kultúrájuk meggyalázását átélõ, erõszakot
2390 II, I,47| evangélium be tudjon épülni a kultúrákba (inkulturáció), melynek
2391 III, I,79| megértette, hogy a különbözõ kultúrákhoz Jézus érzületével kell közelíteni,
2392 II, I,46| azoknak, akik a teológiai kutatás, a tanítás, a tömegtájékoztatás,
2393 III, I,75| mosni kezdte tanítványai lábát, és a derekára kötött kendõvel
2394 III, I,75| legjobb idõszakaiban -- e "lábmosás", azaz a legszegényebbek
2395 III, I,75| megtörölte." (Jn 13,1--2.4--5) ~A lábmosással Jézus kinyilatkoztatja Isten
2396 I,III,29| fölszentelt hivatalviselõkbõl és laikusokból áll, nem felel meg az isteni
2397 II, I,52| tehát odaát egy házban sok lakóhely van, úgy itt sok szerzetesrend
2398 II, I,45| jele legyen, mely "Isten lakóhelye az emberek között" (Jel
2399 II, I,41| mélységét, hogy a Szentháromság lakóhelyéül szolgáló emberi teret alkot,
2400 III, 0,74| azt, ami a szemlélõdésben lángra lobbantotta a szívet. A
2401 I, IV,38| arra vezethet, hogy lanyhul a lélek buzgósága, vagy
2402 II,III,63| az Istennek szentelt élet lanyhulása, mely nem a számszerû fogyatkozásban,
2403 III, I,75| másutt, hogy a szegény fiatal lányokat, a gyermekeket, s általában
2404 I, 0,15| életük végsõ értelmét benne lássák és elmondhassák az Apostollal: "
2405 II,III,67| Istennek szentelt személyben lassanként kialakuljon az evangéliumi
2406 II,III,64| ma is Jézus "jöjjetek és lássátok" fölszólítása (Jn 1,39),
2407 III, 0,74| maguk valós dimenzióiban lássuk, és a siker nagyobb reményével
2408 III, 0,74| mindenben és mindent Istenben lát. "Tudnunk kell ugyanis,
2409 III, I,75| láthatóvá".179 Az Úr arcának látása nem gyöngítette az apostolban
2410 I, IV,38| hogy elnyerje áldását és láthassa arcát (vö. Ter 32,23--31).
2411 I, I,18| vö. Mk 10,21) -- aki "a láthatatlan Isten képmása" (Kol 1,15),
2412 I,III,34| Menyasszony-Egyház eleven képét láthatjuk ebben, aki figyel a Võlegény
2413 I, I,19| felhõben a Szentlélek képét látja.33 ~Mint az egész keresztény
2414 I, II,23| tragédiáját. Péter, Jakab és János látják az Úr Jézust Mózes és Illés
2415 I, 0,14| mindennapi valóságba, melyben nem látnak mást, csak magát "Jézust"
2416 II, II,62| ennek gyermekeik bármi kárát látnák.155 Az ilyen tapasztalatok
2417 I, IV,38| soha el ne felejtse: Istent látni azt jelenti, hogy az ember
2418 Bev, 0,7 | Örömöt és reményt fakaszt látnunk, hogy ma újjáéled a szüzek
2419 I, I,20| oly mértékben kiálthatja: "Látom kegyelmed szépségét és elmerülök
2420 I, 0,15| parancsolt: ~Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia
2421 III, 0,73| sodorják, sõt fölmorzsolni látszanak az Istennek szentelt életet --
2422 II, II,62| gazdagsága láttán célszerûnek látszik egy bizottság fölállítása
2423 I, II,24| iszonyatosnak és csúfnak látszott, hogy az emberek eltakarták
2424 I, 0,15| tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. ~
2425 I, 0,15| És elváltozott a szemük láttára" ~15. "Hat nap múlva Jézus
2426 III, 0,74| amit bensõnkben szemlélõdve látunk, annak jobb cselekvésre
2427 Bev, 0,13| hogy az Egyház fiai és leányai -- különösen az Istennek
2428 III, I,75| SzentVince, amikor a Szeretet Leányainak ezt az életcélt adta: "A
2429 I, 0,15| az Egyház minden fiát és leányát megvilágosítja, akik valamennyien
2430 III, I,75| tanítványokat, ifjakat és leányokat magához, hogy a Lélek kiárasztása
2431 Bev, 0,6 | odaadással elmélkednek az Igérõl (lectio divina), s részt vesznek
2432 II, I,58| nevelésben, együttmûködés a leendõ papok és szerzetesek nevelésében,
2433 Bev, 0,12| Más esetekben korábban nem léetzett, eredeti kezdeményezésekrõl
2434 I, 0,15| egyedül Jézust. ~A hegyrõl lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: ~
2435 I, II,26| elkötelezettség egyre inkább lefoglalja az embereket, különösen
2436 III, I,75| Mt 20,28), jellemzõ rá -- legalábbis hosszú történetének legjobb
2437 II,III,65| tehát a személyt a maga legbensõbb mélységében kell elérnie,
2438 I, II,28| való gyermeki ragaszkodás a legbiztosabb út a kapott meghívás hûséges
2439 II,III,63| szükségtõl kényszerített legegyszerûbb beavatkozással -- a szegénység
2440 II,III,63| új formáira, elsõsorban a legelhagyottabb helyeken.159 ~A személyek
2441 II, I,55| távlatában kell bánniuk a "legértékesebb talentummal: a lélekkel."
2442 III, I,75| azaz a legszegényebbek és leginkább rászorulók szolgálata. Az
2443 II, II,62| szerinti élet új társulásai a legkevésbé sem foglalják el a helyét
2444 II, II,60| Krisztus mindenkire, fõleg a legkisebbekre és legnyomorultabbakra irányuló
2445 II, I,43| egy erõsen individualista légkörben elismerni és elvállalni
2446 III, 0,74| hozzájárulhat a kölcsönös elfogadás légkörének kialakításához, melyben
2447 II,III,64| Szentlélekkel való együttmûködés legmegfelelõbb módja, ha nagyvonalúan a
2448 I, I,21| Az evangéliumi tanácsok legmélyebb értelme akkor tárul föl,
2449 II, II,60| fõleg a legkisebbekre és legnyomorultabbakra irányuló szeretetérõl; végül
2450 II,III,69| folyamatos továbbképzés lehetõ legpontosabb és rendszeres tervét, melynek
2451 I, I,18| meg, mint az evangélium legradikálisabb megvalósítása a földön,
2452 I, IV,39| felebarátok, különösen a legrászorulóbbak iránti szeretet légkörében."
2453 III, I,78| evangelizációjáért teljesítettek: a legrégibb monasztikus rendektõl kezdve
2454 II, II,62| szervezeteinek életereje -- a legrégibbtõl a legújabbig -- éppúgy,
2455 II, I,56| sajátos lényegét, az emberlét legsötétebb helyzeteibe tudja bevinni
2456 I, II,28| készséges engedelmesség legszebb példájára, tudván, hogy
2457 III, I,75| e "lábmosás", azaz a legszegényebbek és leginkább rászorulók
2458 I, I,20| mindenekelõtt kegyelmi ajándékok a legszentebb Szentháromság részérõl.
2459 Bev, 0,9 | jelenlétét -- aki a szó legszorosabb értelmében az Atya Megszenteltje
2460 I,III,29| evangéliumi tanácsok vállalása a legszorosabban kapcsolódik Krisztus misztériumához,
2461 III, I,78| evangéliumot mindenhová, a legtávolabbi vidékekre is elvigye.190
2462 I, II,28| pillanatától kezdve Mária a legtökéletesebben tükrözi az isteni szépséget.
2463 III, I,78| monasztikus rendektõl kezdve a legújabb, kizárólag "pogányokat"
2464 II, II,62| életereje -- a legrégibbtõl a legújabbig -- éppúgy, mint az új közösségek
2465 Bev, 0,11| életforma sajátosságát, mely a legutóbbi évszázadokban fõként a felebaráti
2466 I, 0,15| életünk kizárólagos központja légy!" Aki megkapta a Krisztussal
2467 I, I,20| félelemtõl; nem tudom, hová legyek, hová kell fordulnom, hová
2468 II, I,53| nemcsak az esetleges határok legyõzésében segítenek, hanem a szerzetesi
2469 II, I,58| diszkrimináció minden formájának legyõzéséért."132 ~Van alapja a reménynek,
2470 II, I,45| kölcsönös figyelmesség segít legyõzni a magányt, a kommunikáció
2471 Bev, 0,7 | tudniillik, hogy mindig az Úrral legyünk. ~Az özvegy asszonyok apostoli
2472 I, 0,16| emberekhez való jóságos lehajlásáról. ~
2473 II, II,62| egy Lélek iránt közösen lehessünk engedelmesek. Az egyházmegyékben
2474 II, I,43| esztendeiben olykor hallani lehetett arról is, hogy fölül kell
2475 I, 0,16| találja meg Krisztusban, hanem lehetõségei szerint azért is fáradozik,
2476 III, I,78| különleges és rendkívüli lehetõségeket nyújt a kifejezett apostoli
2477 II, I,58| formákat igényel. ~Bizonyosak lehetünk abban, hogy az Istennek
2478 I, IV,40| amikor valaki a Mesterrel lejön a "hegyrõl", hogy elinduljon
2479 I, 0,14| fölmenetelt a hegyre" és a "lejövetelt a hegyrõl": a Mester választott
2480 Bev, 0,6 | kötelességüknek érezték, hogy a Lélek-hordozókká (pneumatofóroi) váljanak,
2481 I, I,19| A Lélekben: a Lélektõl megszenteltetve ~
2482 Bev, 0,4 | ragaszkodnak identitásukhoz. A Léleknek ugyanis minden ajándéka
2483 II,III,67| tapasztalnia, hogy az apostolkodás lelke az imádság, de azt is, hogy
2484 II,III,71| elsõsorban a saját közösségével, lelkének higgadtsága, együttérzése
2485 I, 0,15| számára egyaránt. Ezért Péter lelkes szavainak: "Uram, jó itt
2486 II,III,70| Krisztus iránti szeretetének és lelkesedésének fiatalos frissességét segítse
2487 II,III,64| elsõ találkozásból fakadó lelkesedést természetesen követnie kell
2488 I, II,25| 15--16) és a Szentlélek lelkesít (vö. Lk 24,29; ApCsel 1,
2489 II,III,71| növekedést és a hûséget állandóan lelkesítheti. ~A lelki életnek magától
2490 I, IV | IV. A SZENTSÉG LELKÉTÕL VEZÉRELTEN ~
2491 I, IV,38| havi rekollekcióhoz és a lelkigyakorlatokhoz. ~Föl kell fedezni újra
2492 I, IV,39| mint például imaiskolával, lelkigyakorlatokkal, lelki napokkal, lelki beszélgetéssel
2493 II,III,65| kezdve egész a teológiai és lelkipásztoriig bezárólag -- elegendõ idõt
2494 II, I,48| jelentõségû az egyházmegyei lelkipásztorkodás harmónikus fejlõdése szempontjából.
2495 II,III,64| amint ez egy-egy részegyház lelkipásztorkodásának integrális részét alkotó
2496 II,III,64| fõként a megfelelõ ifjusági lelkipásztorkodásba. ~
2497 II, I,48| adnak nekik az egyházmegyei lelkipásztorkodásban. Megkülönböztetett figyelmet
2498 Bev, 0,13| szentelt személyeknek, hanem lelkipásztoroknak és hívõknek is átnyújtsam
2499 II,III,64| tevékeny együttmûködést igényel lelkipásztoroktól, szerzetesektõl, családoktól
2500 II, I,54| részt az illetõ intézmény lelkiségében és küldetésében. Elmondhatjuk,
2501 II, I,51| feladatot, hogy a közösségi lelkiséget -- elsõsorban a saját közösségükben,
2502 II, I,56| követelményeivel és az intézmény lelkiségével ütköznek. Ezért gondot kell
2503 II, I,46| érzék miközben közösségi lelkiséggé fejlõdik, elõmozdítja az
2504 Bev, 0,10| hogy papságukat sajátos lelkiséggel éljék, s az apostoli közösség
2505 II, II,60| testvér" név maga is gazdag lelkiségre utal. "Ezek a szerzetesek
2506 II, II,62| életét, hitük tisztaságát, lelkiségüket, egyházias érzületüket küldetésük
2507 II, I,44| türelmes elfogadása, készség a lelkivezetésre, a gyóntatásra és az imádságra
2508 I, IV,39| lelki beszélgetéssel és lelkivezetéssel. Elõsegítik az emberek fejlõdését
2509 II,III,64| használ, mint például a lelkivezetést, hogy elõsegítse az Úr szeretetére
|