Hûség a karizmához
36. Az Istennek szentelt életben az életszentség
gyarapodása tekintetében van
Krisztus-követésének és a Krisztus iránti
szeretetnek néhány pontja, melyeket érdemes ma
külön is kiemelni.
Elsõként mutatkozik az alapítási
karizmához és minden intézmény
karizmájából következõ lelki
örökséghez való hûség. Épp
az alapítók és alapítónõk
sugallatához -- a Szentlélek ajándékához --
való hûségben fedezhetõk föl könnyebben
és élhetõk meg újra intenzívebben az
Istennek szentelt élet lényeges elemei.
Minden karizmának ugyanis jelentkezésekor hármas
irányultsága van: elsõsorban az Atyára
irányul, kinek akaratát teljesíteni igyekszik
szeretõ lélekkel a szüntelen megtérés
által, melyben az engedelmesség az igaz szabadság forrása,
a tisztaság a semmiféle véges szeretettel meg nem
elégedõ szív szándékát mutatja, a
szegénység pedig azt az igazságra való
éhezést és szomjazást táplálja,
melynek csillapítását Isten megígérte (vö.
Mt 5,6). Ebbõl a szempontból az egyes
intézmények karizmája serkenti az Istennek szentelt
személyt arra, hogy egészen Istenhez tartozzon, csak Istennel
vagy Istenrõl beszéljen -- ahogy ezt Szent Domonkosról
mondják77 --, hogy megízlelhesse, milyen jóságos az
Úr minden körülmények között (vö.
Zsolt 34,9).
Az Istennek szentelt élet karizmái a Fiúra is
irányulnak és elvezetnek a Vele megélt
bensõséges és derûs
életközösségre, mégpedig Isten és a
felebarátok serény szolgálatának iskolájában.
"A fokozatosan Krisztuséhoz hasonlóvá vált
tekintet így megtanulja, hogy elszakadjon a
külsõségektõl, az érzékek
viharaitól, azaz mindentõl, ami akadályozza az embert
abban, hogy könnyen és készségesen engedje megragadni
magát a Lélektõl,"78 és
készséges arra, hogy Krisztussal vállalja a
küldetést, Vele fáradozzon és szenvedjen
országának terjesztéséért.
Végül minden karizma sajátosan a Szentlélekre
irányul, mert az érintettektõl -- mind a személyes
lelki élet útján, mind a közösségi
életben, mind az apostoli tevékenységben --
megkívánja, hogy engedjék magukat elvezetni és megerõsíteni
arra a szolgálatkészségre, melynek egy hiteles
keresztény minden döntését indítania kell.
E hármas irányultság a különbözõ
életformák sajátos vonásai mellett minden
alapítási karizmában megmutatkozik annak
következtében, hogy e karizmában "a lélek
mélységes vágya uralkodik a Krisztussal való
azonosulásra, hogy misztériumáról bizonyos
szempontból tanúságot tegyen";79 s ennek testet kell
öltenie és ki kell bontakoznia az intézmény hiteles
hagyományában a regulák, konstitúciók
és statutumok szerint.80
|