|
I. MARADANDÓ
ÉRTÉKEK
A Szentháromság
képmására
41. Az Úr Jézus
földi életében maga köré hívta azokat,
akiket kiválasztott, hogy Vele legyenek, s megtanítsa õket
arra, hogy példája szerint az Atyáért és a
Tõle kapott feladatért éljenek (Vö. Mk 3,13--15). Ezzel
megalapította azt az új családot, melynek a
századok során mindazokat magába kell foglalnia, akik
készek rá, hogy "teljesítsék Isten
akaratát" (vö. Mk 3,32--35). A mennybemenetel
után a Szentlélek ajándékának
hatására az apostolok körül testvéri
közösség alakult arra, hogy Istent dicsérje és
közösségben éljen (vö. ApCsel 2,42--47;
4,32--35). E közösség élete s még
inkább a teljes Krisztushoz-tartozás tapasztalata -- ahogy azt a
tizenkettõ megélte -- lett a modell, melybõl az
Egyház új erõt merített valahányszor a
kezdeti idõk buzgóságát akarta újra
élni és megújult evangéliumi erõvel akart a
történelemben a maga útján járni.86
Valóban, az
Egyház lényege szerint a közösség
misztériuma, "az Atya és a Fiú és a
Szentlélek egysége által egyesített
nép".87 A testvéries élet azáltal
akarja tükrözni e misztérium teljességét
és mélységét, hogy a Szentháromság
lakóhelyéül szolgáló emberi teret alkot, mely
ily módon a három isteni Személy
közösségnek szóló, sajátos
ajándékait behozza a történelembe. Az Egyház
életének sok területe és
megnyilvánulása van, melyek kifejezik a testvéri
közösséget. Az Istennek szentelt élet
kétségtelen érdeme, hogy hatékonyan
hozzájárul ahhoz, hogy a testvériség igénye
-- mint a Szentháromság megvallása -- eleven maradjon az
Egyházban; a testvéri szeretet állandó
ápolása révén a közösségi
élet formájában is megmutatta, hogy a szentháromságos
közösségben való részvétel oly
lényegesen meg tudja változtatni az emberi kapcsolatokat, hogy
e részesedésbõl a szolidaritás egy új
fajtája fakad. Így az Istennek szentelt élet megmutatja az
embereknek a testvéri közösség
szépségét és az utakat, melyek elvezetnek
hozzá. Az Istennek szentelt személyek ugyanis Istenért
és Istenbõl élnek, ezért megismerhetik a kegyelem
megbékítõ erejének hatalmát, mely
legyõzi az emberi szívekben és a társas
kapcsolatokban az ellentétes és megosztó erõket.
|