Az idõsek szerepe

44. Az öregekrõl és betegekrõl való gondoskodás lényeges része a testvéri életnek, különösen egy olyan korban, mint a miénk, amikor a világ egyes részein növekszik az idõs szerzetesek száma. A fokozott figyelem, amit érdemelnek, nem a szeretet és elismerés egyoldalú kötelezettsége csupán, hanem annak fölismerése is, hogy az õ tanúságuk az Egyház és az intézmény számára nagyon hasznos, és küldetésük akkor is értékes és érdemszerzõ, ha öregség vagy betegség miatt a tevékenységgel föl kellett hagyniuk. Kétségtelenül sokat adhatnak bölcsességbõl és tapasztalatból a közösségnek, ha az képes arra, hogy figyelmesen és odahallgatással vegye körül õket.

Valójában ugyanis az apostoli küldetés még a tevékenységet megelõzõen az Úr üdvözítõ akarata iránti tökéletes önátadás tanúságtételében áll, és ez az önátadás az imádság és a bûnbánat forrásaiból táplálkozik. Ezért sok lehetõség van az öreg szerzetesek hivatásának megélésére: buzgó imádság, saját helyzetük türelmes elfogadása, készség a lelkivezetésre, a gyóntatásra és az imádságra másokkal.93