A nõi jelenlét és tevékenység új távlatai

58. Ezért sürgõsen meg kell tenni néhány konkrét lépést, onnan kezdve, hogy a nõknek a különbözõ területek minden szintjén teret kell nyitni az együttmûködésre a döntést hozó folyamatokban is, fõként akkor, ha róluk van szó.

Arra is szükség van, hogy az Istennek szentelt nõk képzése -- épp úgy, mint a férfiaké -- alkalmazkodjék az új követelményekhez, s biztosítani kell a rendszeres neveléshez elegendõ idõt és a megfelelõ intézményeket. A képzésnek a teológiai-lelkipásztori témáktól kezdve a szakmai gyakorlatig bezárólag mindenre ki kell terjednie. A mindig fontos lelkipásztori és kateketikai képzés különleges jelentõséget nyer az újra evangelizálás miatt, mely a nõktõl is új együttmûködési formákat igényel.

Bizonyosak lehetünk abban, hogy az Istennek szentelt nõk komolyabb képzése hozzásegíti õket sajátos ajándékaik jobb megértéséhez, és az Egyházon belül szükséges kölcsönösség erõsödéséhez. A teológiai, kulturális és lelki reflexió területén is sokat lehet várni a nõi géniusztól, nem csupán az Istennek szentelt élet sajátosságai, hanem a bármely formában megnyilvánuló hit megértése szempontjából is. Ebben az összefüggésben mily sokat köszönhet a lelkiség története egy Jézusról nevezett Szent Teréznek és egy Sziénai Szent Katalinnak, az egyháztanítói címmel elsõként kitüntetett két nõnek, és sok más misztikus nõnek Isten misztériuma és a hívõkben mûködésének megismerése tekintetében! Az Egyház nagyon sokat vár az Istennek szentelt nõktõl, amiatt az egészen sajátos adottságaik miatt, melyek a tanítás, a szokások, a családi és társadalmi élet támogatása, a nõi méltóság és az emberi élet tisztelete terén nyilvánulnak meg.131 Ugyanis "egyedülálló, s talán meghatározó szerepe van a nõk gondolkodásának és tetteinek: egy "új feminizmus" éltetõivé kell válniuk, mely a "férfiasodás" kísértését elkerülve el tudja ismerni és ki tudja fejezni a polgári együttélés minden megnyilvánulásában az igazi nõi természetet, s így küzd a kizsákmányolás, az erõszak és a diszkrimináció minden formájának legyõzéséért."132

Van alapja a reménynek, hogy a nõ Istennek szentelt élete küldetésének megalapozottabb elismerése révén egyre tudatosabbá fogja tenni a nõben sajátos szerepét, s fokozza Isten országa iránti önátadását. Ez sokféle tevékenységben nyilatkozhat meg, mint például részvétel az evangelizálásban, a nevelésben, együttmûködés a leendõ papok és szerzetesek nevelésében, a keresztény közösség szolgálata, lelki segítségnyújtás, az élet alapvetõ javainak biztosítása és a béke elõmozdítása. Az Istennek szentelt nõk rendkívüli önátadási képességéért ismét kifejezem az egész Egyház csodálatát és háláját; érezzék, hogy az Egyház támogatja õket, hogy hivatásukat örömmel tudják teljesíteni, s hogy arra hivatottak, hogy támogassák és alakítsák a mai nõket.