A küldetésre konszekrálva

72. Jézusnak, a szeretett Fiúnak példája szerint, "akit az Atya megszentelt és a világba küldött" (Jn 10,36), Isten azokat is, akiket Krisztus követésére hív, konszekrálja és a világba küldi, hogy kövessék példáját és folytassák küldetését. Ez alapvetõen minden tanítványra érvényes, de különösen érvényes azokra, akik az Istennek szentelt élet sajátos formájában arra hivattak, hogy Krisztust "közelebbrõl" kövessék és "egészen" érte éljenek. Ezért hivatásuk magában foglalja azt a feladatot, hogy teljesen a küldetésnek szenteljék magukat; sõt, a Szentlélek hatására, aki minden meghívás és karizma forrása, maga az Istennek szentelt élet válik küldetéssé, miként Jézus élete teljesen az volt. Az evangéliumi tanácsok vállalása, mely a személyt teljesen fölszabadítja az evangélium számára, ebbõl a szempontból mutatja meg a maga jelentõségét. Ezért állítanunk kell, hogy e küldetés minden -- nem csupán a tevékeny, hanem a szemlélõdõ -- intézmény számára nagyon lényeges.

A küldetés ugyanis a külsõ tevékenységet megelõzõen azáltal bontakozik ki, hogy a személyes tanúságtétellel magát Krisztust teszi jelenvalóvá a világ számára. Ez az Istennek szentelt élet kihívása, ez elsõrangú feladata! Minél inkább azonosul valaki Krisztussal, annál jelenvalóbbá és tevékenyebbé teszi Õt a világban az emberek üdvösségére.

Elmondható tehát, hogy az Istennek szentelt személy már konszekrációjánál fogva az intézmény céljának megfelelõ "misszióban" van. Ha az alapító karizma lelkipásztori jellegû, az élet tanúságtétele, s az apostolkodás vagy az emberi haladás mûvei nyilvánvalóan egyaránt szükségesek: a munka és az élet tanúságtétele egyaránt Krisztust jeleníti meg, aki az Atya dicsõségére van szentelve, s egyúttal a világba küldetett a testvérek és nõvérek üdvösségéért.174

A szerzetesi élet egy másik, egészen sajátos mozzanattal is részesedik Krisztus küldetésében: és ez a közösségben a küldetésért megélt testvéri élet. A szerzetes élete ezért annál apostolibb, minél bensõségesebb odaadása az Úr Jézus iránt, minél testvéribb a közösségi élete, s minél buzgóbban kapcsolódik az intézmény sajátos küldetésébe.