A teljesen szemlélõdõ
intézmények
8. Azok a férfi és nõi intézmények,
amelyek kizárólagosan szemlélõdõ
életet folytatnak, az Egyház számára öröm
és mennyei kegyelmek forrásai. Ezen intézmények
tagjai életükkel és küldetésükkel Krisztust
utánozzák, aki fölment a hegyre, hogy imádkozzon;
tanúságot tesznek Isten történelem fölötti
uralmáról és elõvételezik az
eljövendõ dicsõséget.
A magányban és a csendben egész életüket
és tevékenységüket Isten
szemlélésére fordítják Isten
igéjének hallgatása, a liturgia ünneplése, a
személyes aszkézis és imádság, az
önmegtagadások és a testvéri
szeretetközösség által. Így az egyházi
közösség elõtt egyedülálló
tanúságot tesznek az Egyház Ura iránti
szeretetérõl, és titokzatos apostoli
termékenységgel járulnak hozzá Isten
népének növekedéséhez.15
Ezért jogos az óhaj, hogy a szemlélõdõ
élet különbözõ formái -- mint az
evangéliumba gyökerezés kifejezõdései --
jobban terjedjenek a fiatal egyházakban, fõleg a
világnak azon részein, ahol más vallások vannak
többségben. Ez lehetõvé teszi majd a
tanúságtételt a keresztény aszkézis
és misztikus tanítás hagyományának
erejérõl, és segíteni fogja a vallások
közti dialógust is.16
|