Szûz Mária az Istennek szenteltség
és a követés példaképe
28. Szeplõtelen fogantása pillanatától kezdve
Mária a legtökéletesebben tükrözi az isteni
szépséget. Az Egyház így szólítja
õt: "Egészen szép vagy!" A Boldogságos
Szûz Máriához fûzõdõ kapcsolat -- mely
Krisztussal való kapcsolatából következõen
minden hívõ sajátja -- különösen is kifejezõdik
a szerzetesek életében ... Az Istennek szentelt élet
minden intézménye meggyõzõdéssel vallja,
hogy Mária jelenlétének alapvetõ
jelentõsége van mind az egyes szerzetesek lelki élete,
mind az egész közösség erõssége,
egysége és fejlõdése
szempontjából".48
Mária ugyanis -- teljes Istenhez-tartozása és
önátadása következtében -- a
tökéletes Istennek szenteltség páratlan példaképe.
Mint az Úr választottja, aki a megtestesülés
misztériumát akarta megvalósítani benne,
Mária az Istennek szentelt személyeket szüntelenül
az isteni kezdeményezés elsõbbségére emlékezteti.
Ugyanakkor, mivel igent mondott a benne testet öltõ isteni
Igére, a kegyelmet fogadó teremtménynek is modellje.
A Szûz, aki Józseffel együtt Krisztus
közelében élte végig a rejtett élet
éveit Názáretben, majd Fia nyilvános
életének döntõ pillantaiban mellette volt, az
állandó szolgálat és a föltételek
nélküli követés mesternõje is. Így benne,
a "Szentlélek templomában"49 az új
teremtés teljes fényessége ragyog. Az Istennek szentelt
élet úgy tekint Máriára, mint az Atyának
szenteltség, a Fiúval megélt egység és a
Szentlélek iránti készséges engedelmesség
legszebb példájára, tudván, hogy Krisztus
"szûzi és szegény
életmódjának"50 követése Mária
életmódjának elsajátítását is
jelenti.
Ezenkívül az Istennek szentelt személy a Szûzben sajátos
jogcímen édesanyára talál. Mert igaz,
hogy a Kálvárián Máriára bízott
új anyaság minden kereszténynek szóló
ajándék, mégis sajátos jelentése van azok
számára, akik életüket teljesen Krisztusnak
szentelték. Jézusnak a szeretett tanítványhoz
intézett "Íme, a te Anyád!" szavai az Istennek
szentelt személy életében különös
jelentést nyernek (Jn 19,26--27). Jánossal együtt
ugyanis õ is fölszólítást kap, hogy vegye
magához Máriát (vö. Jn 19,27), akit
meghivottsága radikalitásával szeret és követ,
s viszonzásul tapasztalja Mária anyai
gyöngédségét. A Szûz közvetíti
számára azt a szeretetet, mely lehetõvé teszi, hogy
életének minden napján Krisztusnak adja magát,
miközben együttmûködik vele az emberek
üdvösségéért. Ezért a Máriához
való gyermeki ragaszkodás a legbiztosabb út a kapott
meghívás hûséges megõrzésére
és nagyon hatékony segítség maradéktalan
teljesítésére.51
|