A tekintély feladata

43. Az Istennek szentelt életben az elöljárók és elöljárónõk hivatalának -- beleértve a helyi elöljárókat is -- mindig nagy jelentõsége volt a lelki élet és a küldetés szempontjából. A keresések és változtatások elmúlt esztendeiben olykor hallani lehetett arról is, hogy fölül kell vizsgálni e hivatalt. El kell ismernünk azonban, hogy az, aki a tekintélyt gyakorolja nem mondhat le feladatáról, mint aki elsõként felelõs a közösségért, tudniillik a testvérek és nõvérek vezetéséért a lelki élet és az apostolkodás útján.

Nem könnyû egy erõsen individualista légkörben elismerni és elvállalni a feladatot, melyet a tekintély mindenki javára teljesít. Mégis újra ki kell emelnünk e feladat fontosságát, mely szükséges ahhoz, hogy megerõsödjön a testvéri közösség és hatályát ne veszítse a fogadott engedelmesség.

Jóllehet a tekintélynek mindenekelõtt testvériesnek és spirituálisnak kell lennie -- következésképpen akire ráruházzák, annak a testvéreket és a nõvéreket tudnia kell dialógus révén bevonni a döntési folyamatba -- nem szabad megfeledkezni arról, hogy az utolsó szó a tekintélyé, és rá tartozik, hogy a hozott döntések végrehajtásáról gondoskodjék.92