Az elsõ evangelizálás: Krisztust hirdetni a nemzeteknek

77. Aki Istent, mindenki Atyját szereti, annak a felebarátot is szeretnie kell, akiben fölismeri a testvért és a nõvért. Éppen ezért nem maradhat közömbös, ama ténnyel szemben, hogy közülük sokan nem ismerik Isten szeretetének tökéletes megmutatkozását Krisztusban. A Krisztus parancsa iránti engedelmességbõl fakad a nemzetekre irányuló missziós buzgóság, melyet minden tudatos keresztény megoszt a természete szerint missziós Egyházzal. Ezt a lendületet mindenekelõtt mind a szemlélõdõ, mind a tevékeny élet intézményei magukévá teszik.185 Az Istennek szentelt személyeknek ugyanis feladata, hogy a nem keresztények között is186 megjelenítsék a szûz, szegény, engedelmes, imádkozó és misszionáló Krisztust.187 Ha dinamikusan hûségesek karizmájukhoz, Istennek szenteltségük alapján188 érezniük kell, hogy különleges együttmûködésükkel részesei az Egyház missziós tevékenységének. Lisieux-i Szent Teréz ismételten kifejezett kívánsága, "szeretni Téged és szerettetni másokkal", Xavéri Szent Ferenc lobogó vágya -- "sok tudós, ha meggondolná, hogy Isten, a mi Urunk számonkéri tõlük talentumukat, megriadna, s azon eszközök és lelki gyakorlatok felé fordulna, melyek megismerhetõvé és érezhetõvé teszik szívében az isteni akaratot, és a saját hajlandóságai helyett az isteni akarathoz fordulna: 'Uram, itt vagyok, mit akarsz, hogy cselekedjem? Küldj, ahová akarsz;'"189 --, s számtalan szent hasonló tanúságtétele mutatja azt a kiolthatatlan missziós törekvést, mely annyira megkülönbözteti és jellemzi az Istennek szentelt életet.