Krisztus hirdetése és az inkulturáció

79. Krisztus hirdetésének "az Egyház küldetésében mindig elsõbbsége van",196 s célja a megtérés, azaz a teljes és komoly odafordulás Krisztushoz és evangéliumához.197 A missziós tevékenység összképéhez hozzátartozik az inkulturáció folyamata és a vallások közötti dialógus is. Az inkulturáció kihívását az Istennek szentelt személyeknek úgy kell fölfogniuk, mint fölhívást a kegyelemmel való együttmûködésre a különbözõ kultúrák megközelítésekor. Ennek föltételei a komoly, személyes elõkészület, az érett megkülönböztetõ képesség, a hûséges ragaszkodás az igazhitûség és hitelesség mellõzhetetlen kritériumaihoz a tanításban, valamint az egyházi közösség.198 Az alapítók és alapítónõk karizmájára támaszkodva sok Istennek szentelt személy megértette, hogy a különbözõ kultúrákhoz Jézus érzületével kell közelíteni, aki "kiüresítette önmagát, és olyan lett, mint egy rabszolga" (vö. Fil 2,7), s türelmesen és bátran törekedve a dialógusra, hasznos kapcsolatokat alakítottak ki a legkülönbözõbb népekkel, s mindenkinek hirdették az üdvösség útját. Közülük ma is mily sokan képesek arra, hogy az egyes személyek és egész népek történetében keressék és fölismerjék Isten jelenlétének nyomait, aki az egész emberiséget elvezeti az Õ üdvözítõ akarata jeleinek megismerésére! E keresés maguknak az Istennek szentelt személyeknek is javára szolgál: a különbözõ civilizációkban fölfedezett értékek arra késztethetik õket, hogy buzgóságukat szemlélõdéssé és imádsággá emeljék, a társadalmi együttlétet és a vendégbarátságot intenzívebben gyakorolják, és jobban figyeljenek a személyre és a természetre.

Egy igazi inkulturációhoz olyan magatartásformákra van szükség, melyek az Úr&eacu