Az Istennek szentelt élet - az Egyháznak szóló ajándék

3. Az Istennek szentelt élet világméretû jelenléte és tanúságtételének evangéliumi jellege teljes világossággal mutatja -- ha ezt egyáltalán bizonyítani kell --, hogy nem elszigetelt peremjelenséggel állunk szemben, hanem olyan valósággal, mely az egész Egyházat érinti. A püspökök ismételten megállapították a szinoduson, hogy "a mi ügyünkrõl" van szó.1 Valóban, az Egyház küldetését tekintve az Istennek szentelt élet döntõ jelentõségû, mert "a keresztény hivatás bensõ természetét jeleníti meg",2 és a Menyasszony-Egyház törekvését fejezi ki egyetlen Võlegényével való egyesülésre.3 A szinoduson többször is megállapítást nyert, hogy az Istennek szentelt élet nemcsak a múltban jelentett segítséget és támogatást az Egyháznak, hanem ma is és a jövõben is drága és nélkülözhetetlen ajándék Isten népe számára, mert nagyon mélyen hozzátartozik életéhez, szentségéhez és küldetéséhez.4

A jelenlegi nehézségek, melyekkel a Föld különbözõ részein sok intézménynek szembe kell néznie, nem támaszthatnak kétséget afelõl, hogy az evangéliumi tanácsok vállalása az egyházi élet integrális részét alkotja, és értékes indításokat ad az evangélium egyre következetesebb megvalósításához.5 Támadhatnak újabb formák a történelem folyamán, de nem változik meg soha a döntés lényege, mely az Úr Jézus szeretetébõl fakadó radikális odaadásban mutatkozik meg Õiránta és Õbenne minden ember iránt. A keresztény nép erre a bizonyosságra támaszkodik továbbra is, mely századokon át az emberek megszámlálhatatlan sokaságot indította bátor elhatározásra, tudván, hogy ezen embereknek nagylelkûségébõl hathatós segítséget nyerhet a mennyei haza felé vezetõ úton.