A Fiú által: Krisztus nyomában járva

18. A Fiú, az Atyához vezetõ út (vö. Jn 14,6) mindazokat, akiket az Atya neki adott (vö. Jn 17,9), követésre hív, mely meghatározza létüket. Egyesektõl azonban -- nevezetesen az Istennek szentelt személyektõl -- teljes elkötelezettséget kíván, ami azzal jár, hogy mindent elhagynak (vö. Mt 19,27), hogy bensõséges kapcsolatban éljenek Vele30 és kövessék Õt bárhova megy (vö. Jel 14,4).

Jézus arcán (vö. Mk 10,21) -- aki "a láthatatlan Isten képmása" (Kol 1,15), az Atya dicsõségének ragyogása (vö. Zsid 1,3) -- örök és mérhetetlenül nagy, az Õ létében gyökerezõ szeretet mélysége szemlélhetõ.31 Aki engedi, hogy ez a szeretet megragadja, annak mindent el kell hagynia és követnie kell Jézust (vö. Mk 1,16-20; 2,14; 10,21.28). Mint Pál, õ is minden mást "veszteségnek tart, mert Jézus Krisztus ismerete fölülmúl mindent", és vele összevetve mindent "szemétnek" tart, "hogy Krisztust megnyerje" (Fil 3,8). Arra vágyódik, hogy érzületének és életformájának elsajátításával elmerüljön Benne. A minden elhagyása és az Úr követése (vö. Lk 18,28) minden idõk minden meghívottjára érvényes program.

Az evangéliumi tanácsok, melyek révén Krisztus egyeseket arra hív, hogy osztozzanak szûzi, szegény és engedelmes életében, azokban, akik ezt elfogadják, föltételezi és megmutatja a kifejezett kívánságot a tökéletes azonosulásra Vele. "Engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban élve"32 az Istennek szentelt személyek megvallják, hogy Jézus a mintakép, akiben minden erény beteljesedett. Az Õ tiszta, szegény és engedelmes élete úgy jelenik meg, mint az evangélium legradikálisabb megvalósítása a földön, egy isteni életforma, mert az Istenember, az egyszülött Fiú vállalta magára, mint az Atyával és Szentlélekkel való kapcsolatának kifejezését. Ezen az alapon beszélt a keresztény hagyomány mindig is az Istennek szentelt élet objektív tökéletességérõl.

Emiatt vitathatatlan, hogy az evangéliumi tanácsok gyakorlása különösen mély és termékeny részesedés Krisztus küldetésében is, az elsõ tanítvány, a Názáreti Mária példája szerint, aki elfogadta, hogy teljes önátadásával Isten üdvözítõ tervének szolgálatába álljon. Minden küldetés ugyanazzal a magatartással kezdõdik, amit Mária az angyali üdvözletkor fejezett ki: "Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint." (Lk 1,38)