Part,Chapter,Topic,Paragraph
1 El | és mindazoknak, akik az ô irányitásuk alatt "felelôsek"
2 Bev, 1 | Krisztus. Kétezer évvel ezelôtt ô maga Palesztinában vetette
3 Bev, 2 | hogy hirdesse Istent, az Ô tanúja legyen a világ elôtt.
4 I, 0, 0,1 | a tanítványokat, hogy az ô küldetését folytassák az
5 I, 1, 0,4 | foglalja:-- Istennek, az ô "bensô igazságának" titkának",
6 I, 1, 0,5 | legnagyobb próféta, hanem ô az örök Isten emberré lett
7 I, 1, 0,5 | emberré lett Fia. Éppen ezért Ô az utolsó esemény, mely
8 I, 1, 0,5 | történetének minden egyéb eseménye. Ô ugyanis "az Atyának egyetlen,
9 I, 1, 0,5 | Jézus Krisztus, milyen az ô élete, mi az ô misztériuma,
10 I, 1, 0,5 | milyen az ô élete, mi az ô misztériuma, és úgy kell
11 I, 1, 0,5 | keresztény hitet, mint az Ô személyének követését. Ezért
12 I, 1, 0,9 | Ige szolgálatának ugyanis ô a fôszereplôje, akinek köszönhetô,
13 I, 1, 0,10| és ôszinte ragaszkodás az ô személyéhez és komoly elhatározás
14 I, 1, 0,10| és komoly elhatározás az ô követésére. A hit személyes
15 I, 1, 0,10| Jézus Krisztussal és az ô tanítványává szegôdés. Ez
16 I, 1, 0,10| hogy úgy gondolkodjék, mint Ô, úgy alkosson ítéletet,
17 I, 1, 0,10| alkosson ítéletet, mint Ô, és úgy éljen, ahogyan Ô
18 I, 1, 0,10| Ô, és úgy éljen, ahogyan Ô élt. A hívô így csatlakozik
19 I, 1, 0,10| elfogadását mindannak, amit Ô kinyilatkoztatott. Ez csak
20 I, 1, 0,11| amelyekben Krisztus és az Ô Evangéliuma ismeretlen,
21 I, 2, 0,13| nemzedéknek az Úr dícséretét és az ô erejét, és csodálatos dolgait,
22 I, 3, 0,4 | továbbadja a hitet, melyet ô maga él: Isten misztériumának
23 I, 3, 0,4 | akinek átadta magát: az Ô misztériumát, Isten országát,
24 I, 3, 0,4 | mélységesen egy volt: Istennel, az Ô Atyjával, aki a világba
25 I, 3, 0,4 | indította; az Egyházzal, az Ô testével, melyért önmagát
26 I, 3, 0,4 | adta, és az emberekkel, az Ô testvéreivel, akikkel meg
27 I, 3, 0,5 | a felebarát szeretete az Ô léte és cselekedetei számára
28 I, 3, 0,6 | hogy hogyan alakította Ô tanítványait: megismertette
29 I, 3, 0,7 | megtérés magában foglalja az Ô követését is. Ezért a katekézisben
30 I, 3, 0,7 | érzésekkel imádkozunk, melyekkel Ô fordult az Atyához: imádással,
31 I, 3, 0,10| a keresztség által". Az ô megtérésük alapja a már
32 II, 1, 0,13| Isten családjára bízott, s ô ebbôl állandóan elôhoz újat
33 II, 1, 0,13| valamennyi gyermeke, akiket az Ô Lelke éltet, az Igének ebbôl
34 II, 1, 0,15| közvetíti Isten szavát: Ô maga Isten szava. Ezért
35 II, 1, 0,15| középpontjában." Ugyanis Ô az utolsó esemény, mely
36 II, 1, 0,15| egész szent történet tart. Ô az "idô teljességében" (
37 II, 1, 0,15| tanítása, az igazság, amit Ô közöl, vagy pontosabban
38 II, 1, 0,15| pontosabban az igazság, ami Ô maga." A krisztusközpontúság
39 II, 1, 0,16| Fölkentjének tudja magát. Ô az "út", mely bevezet Isten
40 II, 1, 0,16| kinyilatkoztatják, hogy ki Ô önmagában, s viszont, létének
41 II, 1, 0,17| örömét, és annak örömét, hogy Ô ismer bennünket". A katekézis
42 II, 1, 0,17| Isten országa Benne, az Ô személyében kezdôdik. Kinyilatkoztatja
43 II, 1, 0,17| Kinyilatkoztatja ugyanis, hogy Ô, aki Úrrá lett, valósítja
44 II, 1, 0,17| tanítványainak közössége, az ô Egyháza "itt a földön ennek
45 II, 1, 0,22| többi szentség irányul: ô a "szentségek szentsége".
46 II, 1, 0,23| Isten van, s hogy milyen az Ô üdvözítô terve, hanem teljesen
47 II, 1, 0,23| személyével való kapcsolat. Ô földi életében teljesen
48 II, 1, 0,23| életünkkel Ôbenne éljük, és Ô a maga életével mibennünk
49 II, 1, 0,23| megtanít úgy gondolkodni, mint Ô, úgy cselekedni, mint Ô,
50 II, 1, 0,23| Ô, úgy cselekedni, mint Ô, úgy szeretni, mint Ô. Közösségben
51 II, 1, 0,23| mint Ô, úgy szeretni, mint Ô. Közösségben élni Krisztussal
52 II, 2, 1,2 | háromszemélyû egy Istenben és az Ô üdvözítô tervében;-- a szentségi
53 II, 2, 1,2 | mint önmagunkat; -- az Ô országának eljövetelét és
54 II, 2, 1,3 | Isten misztériuma és az Ô üdvözítô terve inspirálja
55 II, 2, 1,3 | Krisztus (...) az Atya és az ô szeretete misztériumának
56 II, 2, 2,1 | közli az emberrel, hogy ô valóban az üdvösség örömhíreként
57 II, 2, 2,1 | csodálatos lehajlásának" és az Ô világ iránti kimondhatatlan
58 III, 1, 0,7 | hûségesen engedelmeskedik az Ô szavának. Ennek érdekében
59 III, 1, 0,8 | elküldte az emberiséghez az Ô Fiát, Jézus Krisztust, aki
60 III, 1, 0,10| tanítványa Krisztusnak az Ô Egyházában. ~
61 III, 2, 0,21| minden módszert, és csak az Ô emberi és keresztény erényei
62 IV | figyelemel tekintett rá. Ô pedig szólni kezdett hozzájuk:
63 IV, 0, 0,26| Isten országának katekétája Ô mindenki számára: nagyoknak
64 IV, 3, 0,4 | hatások onnan érik, és ô oda hat vissza és ott teljesíti
65 V | magához hívta azokat, akiket Ô maga akart, és azok odamentek
66 V, 2, 0,35| Krisztust, megismerteti az Ô életét az üdvtörténet egészének
67 V, 2, 0,42| növekedését segítse elô, melynek ô nem letéteményese. A hitet
68 V, 4, 1,4 | teremtménynek, Péterrel együtt és az ô vezetése alatt elsôsorban
69 Bef | nem lehetséges Istennek az Ô Lelke által folyó tevékenysége
70 Bef | és finom tevékenységét. Ô ugyanis "az egész egyházi
71 Bef | egyházi misszió fôszereplôje"; Ô a fô katekéta; azokban,
72 Bef | akik az Úr felé növekednek, Ô a "belsô mester". Ô ugyanis "
73 Bef | növekednek, Ô a "belsô mester". Ô ugyanis "az ihletô elve
74 Bef | szárba szökken, hogy miként, ô maga nem tudja. A föld magától
|