1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1985
Part,Chapter,Topic,Paragraph
501 I, 2, 3,1 | folyamatában jeleníti meg az Evangéliumot. A kultúra
502 I, 2, 3,1 | tudásfajták határoznak meg -- az iskolai vallásoktatás az
503 I, 2, 3,1 | az iskolai vallásoktatás az Evangélium hatékony kovászát
504 I, 2, 3,1 | növendékek lelkébe oltsa az Evangéliumot oly módon,
505 I, 2, 3,1 | Evangéliumot oly módon, hogy az a hit világosságával egész
506 I, 2, 3,1 | kultúrájukhoz". Éppen ezért az iskolai vallásoktatásnak
507 I, 2, 3,1 | a történelem értelmét, az erkölcsi értékek alapját,
508 I, 2, 3,1 | feladatát a kultúrában, az ember célját és kapcsolatát
509 I, 2, 3,1 | kapcsolatát a természettel. Az iskolai vallásoktatás e
510 I, 2, 3,1 | kibontakoztatja és teljessé teszi az iskola nevelô tevékenységét. ~~~~~~~~~~~~
511 I, 2, 3,2 | Az iskolai környezet és az
512 I, 2, 3,2 | Az iskolai környezet és az iskolai vallásoktatás címzettjei ~
513 I, 2, 3,2 | vallásoktatás címzettjei ~74. Az iskolai vallásoktatás eltérô
514 I, 2, 3,2 | adottságainak, valamint az iskolai vallásoktatás és
515 I, 2, 3,2 | egyetlen formára redukálni az iskolai vallásoktatás minden
516 I, 2, 3,2 | melyek a történelem folyamán az államokkal kötött megegyezések
517 I, 2, 3,2 | államokkal kötött megegyezések és az egyes Püspöki Konferenciák
518 I, 2, 3,2 | törekedni kell arra, hogy az iskolai vallásoktatás megfeleljen
519 I, 2, 3,2 | lehet tôlük megtagadni. Az iskolai vallásoktatás hitvalláshoz
520 I, 2, 3,2 | igazodó mivolta, melyet az Egyház az egyes országokban
521 I, 2, 3,2 | mivolta, melyet az Egyház az egyes országokban meghatározott
522 I, 2, 3,2 | növendékek számára, akik ezt az oktatást választják." A
523 I, 2, 3,2 | katolikus iskola számára az ilyen iskolai vallásoktatás,
524 I, 2, 3,2 | iskolai vallásoktatás, melyet az Ige szolgálatának más formái (
525 I, 2, 3,2 | része és létezésének alapja. Az állami és nem felekezeti
526 I, 2, 3,2 | katolikusoknak és nem katolikusoknak, az iskolai vallásoktatásnak
527 I, 2, 3,2 | van.Más körülmények között az iskolai vallásoktatásnak
528 I, 2, 3,2 | becsületes elôadó tanítja, az iskolai vallásoktatás az
529 I, 2, 3,2 | az iskolai vallásoktatás az igazi "evangéliumi elôkészület"
530 I, 2, 3,2 | jellegét ölti magára. ~75. Az iskolai vallásoktatásra
531 I, 2, 3,2 | folyamatos változás jellemzi. Az iskolai vallásoktatásnak
532 I, 2, 3,2 | sajátos célját elérhesse.Az iskolai vallásoktatás a
533 I, 2, 3,2 | mond a keresztény üzenet az összes vallás-- és minden
534 I, 2, 3,2 | egzisztenciális problémáiról, az adott kultúrában fokozottan
535 I, 2, 3,2 | kételkedés állapotában vannak, az iskolai vallásoktatásban
536 I, 2, 3,2 | hit, milyen válaszokat ad az Egyház kérdéseikre. Így
537 I, 2, 3,2 | a növendékek nem hívôk, az iskolai vallásoktatás az
538 I, 2, 3,2 | az iskolai vallásoktatás az Evangélium missziós hirdetésének
539 I, 2, 3,2 | nevelés, a katekézis és az iskolai vallásoktatás a
540 I, 2, 3,2 | nevelés, a katekézis és az iskolai vallásoktatás --
541 I, 2, 3,2 | mindig figyelembe kell venni az éppen aktuális tényezôket
542 I, 2, 3,2 | okossággal lehessen eljárni az általános irányelvek alkalmazásában. ~
543 I, 2, 3,2 | irányelvek alkalmazásában. ~Ezért az egyes egyházmegyéknek és
544 I, 2, 3,2 | régióknak kell mérlegelniük az adott körülményeket, tudniillik,
545 I, 2, 3,2 | befolyása van a plébániának, az iskolának stb. ~ ~Következésképpen
546 I, 2, 3,2 | a különbözô helyzetekre, az eltérô, de egymást kiegészítô
547 I, 3, 0,3 | Minden nyelv vallja meg az Atyaisten dicsôségére, hogy
548 I, 3, 0,3 | dicsôségére, hogy Jézus Krisztus az Úr" (Fil 2,11) ~77. Miután
549 I, 3, 0,3 | vázoltuk a katekézis helyét az Egyház evangelizáló küldetésében,
550 I, 3, 0,3 | küldetésében, kapcsolatait az evangelizáció különbözô
551 I, 3, 0,3 | evangelizáció különbözô elemeivel és az Ige szolgálatának más formáival,
552 I, 3, 0,3 | éltetett Egyház végzi; ~-- az alapvetô célról, amit a
553 I, 3, 0,3 | Egyház el akar érni; ~-- az eszközökrôl és a közbeesô
554 I, 3, 0,3 | elmélyítjük a katekézis sajátos -- az elôzô fejezetben már leírt --
555 I, 3, 0,4 | cselekedet. A katekézist az Egyház végzi, mely a Mester
556 I, 3, 0,4 | hit tanítója legyen. Ezért az Egyház az Úr Anyját követve
557 I, 3, 0,4 | legyen. Ezért az Egyház az Úr Anyját követve szívében
558 I, 3, 0,4 | és a katekézisben átadja az Evangéliumot mindazoknak,
559 I, 3, 0,4 | követik Jézus Krisztust.Az evangéliumnak ezen átadása
560 I, 3, 0,4 | evangéliumnak ezen átadása az egyházi hagyomány élô aktusa:
561 I, 3, 0,4 | egyházi hagyomány élô aktusa: az Egyház ugyanis továbbadja
562 I, 3, 0,4 | megértését; a látásmódot, mellyel az ember nagyszerû hivatását
563 I, 3, 0,4 | nagyszerû hivatását látja; az ország örömét közvetítô
564 I, 3, 0,4 | evangéliumi életstílust; reményét; az emberiség és Isten minden
565 I, 3, 0,4 | teremtménye iránti szeretetét.-- az Egyház tevékenyen adja tovább
566 I, 3, 0,4 | legmélyebb tapasztalataikat. Az Egyház részérôl átadott ("
567 I, 3, 0,4 | növekedésének fontos helyévé és az egyházi megújulás kovászává
568 I, 3, 0,4 | megújulás kovászává válik. ~79. Az Egyház, amikor a keresztény
569 I, 3, 0,4 | révén átadja a hitet és az új életet, úgy jár el, mint
570 I, 3, 0,4 | életet, úgy jár el, mint az emberek anyja, aki halhatatlan
571 I, 3, 0,4 | Éppen azért, "mert Anyánk, az Egyház hitünk nevelôje is";
572 I, 3, 0,4 | s mint tagokat beépíti az Egyház családjába. Mint
573 I, 3, 0,4 | tisztaságában ajánlja nekik az Evangéliumot, egyidejûleg
574 I, 3, 0,4 | táplálékot s mint választ az emberi szív legmélyebb vágyaira.
575 I, 3, 0,4 | katekézis végsô állomása nemcsak az, hogy valaki elérkezik Krisztushoz,
576 I, 3, 0,4 | bensôséges kapcsolatba kerül az Úrral." Az egész evangelizáló
577 I, 3, 0,4 | kapcsolatba kerül az Úrral." Az egész evangelizáló tevékenység
578 I, 3, 0,4 | akarja elôsegíteni. Miután az elsô igehirdetés által a
579 I, 3, 0,4 | valakiben a "kezdeti" megtérést az Úrhoz, a katekézis fölkínálja
580 I, 3, 0,4 | katekézis fölkínálja ennek az elsô csatlakozásnak a megalapozását
581 I, 3, 0,4 | megalapozását és érlelését. Az éppen megtértet segíteni
582 I, 3, 0,4 | Jézust, akinek átadta magát: az Ô misztériumát, Isten országát,
583 I, 3, 0,4 | követelményeit és ígéreteit, amelyek az evangéliumban találhatók
584 I, 3, 0,4 | evangéliumban találhatók meg, és az utakat, amelyeket azoknak
585 I, 3, 0,4 | akarják Ôt". A keresztség, az a szentség, mellyel "hasonlóvá
586 I, 3, 0,4 | mélységesen egy volt: Istennel, az Ô Atyjával, aki a világba
587 I, 3, 0,4 | küldetésében indította; az Egyházzal, az Ô testével,
588 I, 3, 0,4 | indította; az Egyházzal, az Ô testével, melyért önmagát
589 I, 3, 0,4 | melyért önmagát adta, és az emberekkel, az Ô testvéreivel,
590 I, 3, 0,4 | adta, és az emberekkel, az Ô testvéreivel, akikkel
591 I, 3, 0,5 | A katekézis célja az egy Istenbe, az Atyába,
592 I, 3, 0,5 | katekézis célja az egy Istenbe, az Atyába, a Fiúba és a Szentlélekbe
593 I, 3, 0,5 | nyilvánul meg. ~82. A katekézis az Ige szolgálatának az a különleges
594 I, 3, 0,5 | katekézis az Ige szolgálatának az a különleges formája, mely
595 I, 3, 0,5 | kifejezetten szentháromságos. Az Egyház "az Atya, a Fiú és
596 I, 3, 0,5 | szentháromságos. Az Egyház "az Atya, a Fiú és a Szentlélek
597 I, 3, 0,5 | vagy után -- fölkészít erre az elkötelezô döntésre. Az
598 I, 3, 0,5 | az elkötelezô döntésre. Az állandó katekézis késôbb
599 I, 3, 0,5 | folyamatos érlelôdését, hogy az Eucharisztia ünneplésében
600 I, 3, 0,5 | ünneplésében bontakozzék ki és az tartsa ébren a vele járó
601 I, 3, 0,5 | Krisztusba vetett hitet, "Jézus az Úr", a Szentháromságba vetett
602 I, 3, 0,5 | Szentháromságba vetett hittel, "Hiszek az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben",
603 I, 3, 0,5 | más-más megfogalmazása. Aki az elsô igehirdetés hatására
604 I, 3, 0,5 | kifejezett megvallásához. ~Az egy Istenbe vetett hit megvallásával
605 I, 3, 0,5 | a gyönyörnek, a fajnak, az ôsöknek, az államnak, a
606 I, 3, 0,5 | gyönyörnek, a fajnak, az ôsöknek, az államnak, a pénznek...,
607 I, 3, 0,5 | kinyilvánítása, hogy Istennek és az embereknek akar szolgálni
608 I, 3, 0,5 | és a felebarát szeretete az Ô léte és cselekedetei számára
609 I, 3, 0,5 | tökéletes, ha kapcsolatban van az Egyházzal. Minden megkeresztelt
610 I, 3, 0,5 | személyesebb cselekmény. De az Egyházban és az Egyház által
611 I, 3, 0,5 | cselekmény. De az Egyházban és az Egyház által mondja el,
612 I, 3, 0,5 | hitvallását összekapcsolja az Egyházéval, "beletestesül"
613 I, 3, 0,5 | tudniillik hogy a világ életéért "az üdvösség egyetemes szentsége"
614 I, 3, 0,6 | Krisztus Lelke szerint táplálja az életet, elvezet a liturgikus
615 I, 3, 0,7 | arra is, hogy megismerje az Atya tervét, melyet Krisztus
616 I, 3, 0,7 | ismeretét (fides quae). Az emberi kapcsolatokban is
617 I, 3, 0,7 | ezért el kell vezetnie "az isteni terv teljes igazságának
618 I, 3, 0,7 | keresztény módon világítja meg az emberi létet, táplálja a
619 I, 3, 0,7 | képessé tesz arra, hogy az ember tanúságot tegyen hitérôl
620 I, 3, 0,7 | világban. A Szentírás és az Egyház hitének összefoglalása,
621 I, 3, 0,7 | szentségekben és egész különlegesen az Eucharisztiában való üdvözítô
622 I, 3, 0,7 | jelenlétének ünneplésére. Az Egyház nagyon óhajtja, hogy
623 I, 3, 0,7 | tanítványait nevelnie kell "az imádságra, a hálaadásra,
624 I, 3, 0,7 | mert minderre szükség van az igazi liturgikus élethez. --
625 I, 3, 0,7 | megtérés magában foglalja az Ô követését is. Ezért a
626 I, 3, 0,7 | lépnek, melyen -- részesedve az Úr húsvéti misztériumában -- "
627 I, 3, 0,7 | nélkülözhetetlen hivatkozási pont. Az evangelizáció, mely "mindig
628 I, 3, 0,7 | mindig magában foglalja az erkölcs hirdetését és elôadását
629 I, 3, 0,7 | föl tudja ajánlani. Ennek az erkölcsi tanúságtételnek,
630 I, 3, 0,7 | fölkészít, meg kell mutatnia az evangélium erkölcsi--társadalmi
631 I, 3, 0,7 | jelenti, hogy ugyanazokkal az érzésekkel imádkozunk, melyekkel
632 I, 3, 0,7 | imádkozunk, melyekkel Ô fordult az Atyához: imádással, dicsérettel,
633 I, 3, 0,7 | fölötti csodálattal. Ezek az érzések tükrözôdnek a Miatyánkban,
634 I, 3, 0,7 | tükrözôdnek a Miatyánkban, abban az imádságban, melyre Jézus
635 I, 3, 0,7 | keresztény imádság modellje. Az egész evangélium összefoglalását
636 I, 3, 0,7 | imádságos lelkület hatja át, az egész keresztény élet megismerése
637 I, 3, 0,7 | megismerése mélyül el. Erre az imádságos lelkületre különösen
638 I, 3, 0,7 | és a katekézis növendékei az Evangélium súlyosabb követelményeivel
639 I, 3, 0,7 | tevékenyen vegyen részt az Egyház életében és küldetésében.
640 I, 3, 0,7 | tevékeny együttmûködést az Egyház evangelizációjában
641 I, 3, 0,7 | fejleszteni kell azokat az erényeket, melyeket Máté
642 I, 3, 0,7 | életre vonatkozó tanításából: az egyszerûséget és az alázatosságot ("
643 I, 3, 0,7 | tanításából: az egyszerûséget és az alázatosságot ("ha olyanok
644 I, 3, 0,7 | 6); a különleges törôdés az eltávolodottakkal ("Menjetek
645 I, 3, 0,7 | vagy hárman összejönnek az én nevemben...", Mt 18,19);
646 I, 3, 0,7 | testvéri szeretet ezeket az erényeket mind magában foglalja ("
647 I, 3, 0,7 | nevel, gondoskodnia kell az ökumenikus lelkületrôl is,
648 I, 3, 0,7 | ébreszteni és táplálni tudja "az egység igaz vágyát", nem
649 I, 3, 0,7 | úgy, amikor és ahogyan azt az Úr akarja. ~-- Beavatás
650 I, 3, 0,7 | laikus hívôk számára ez az evangelizáló feladat a keresztény
651 I, 3, 0,7 | fejlesztenie kell azokat az evangéliumi erényeket, melyeket
652 I, 3, 0,7 | misszióba küldte ôket: keresni az elveszett bárányt; tanítani
653 I, 3, 0,7 | szegénynek lenni; elviselni az elutasítást és az üldözést;
654 I, 3, 0,7 | elviselni az elutasítást és az üldözést; szilárdan hinni
655 I, 3, 0,7 | üldözést; szilárdan hinni az Atyában és a Szentlélek
656 I, 3, 0,7 | Szentlélek segítségében; az országért való munka örömén
657 I, 3, 0,7 | meg kell mutatnia, hogy az Egyház nem keresztény vallásokkal
658 I, 3, 0,7 | kapcsolatában elsô helyen áll az emberi nem közös eredete
659 I, 3, 0,7 | közös eredete és célja, és az Igének azok a "magvai",
660 I, 3, 0,7 | a dialógus nem ment föl az evangelizáció kötelezettsége
661 I, 3, 0,8 | megfontolást megfogalmazni. -- Az összes feladatra szükség
662 I, 3, 0,8 | feladatra szükség van. Miként az emberi szervezet számára
663 I, 3, 0,8 | megismerését, a liturgikus életet, az erkölcsi nevelést, az imádságot,
664 I, 3, 0,8 | életet, az erkölcsi nevelést, az imádságot, a közösséghez
665 I, 3, 0,8 | katekézis végsô célját. Az erkölcsi nevelés például
666 I, 3, 0,8 | elkötelezettség tekintetében. ~-- Az egyes feladatok magukban
667 I, 3, 0,8 | kateketikai témának -- például az Atya Istenrôl szóló katekézisnek --
668 I, 3, 0,8 | erkölcsi következményei, az imádságban mélyül el, és
669 I, 3, 0,8 | megjelenik a tanúságtételben. Az egyik feladat hívja a másikat:
670 I, 3, 0,8 | a szentségi élet erôt ad az erkölcsi átalakuláshoz. ~--
671 I, 3, 0,8 | katekézisnek két nagy eszköze van: az evangéliumi üzenet átadása
672 I, 3, 0,8 | gesztusok értelmét stb. Az erkölcsi nevelés nem csupán
673 I, 3, 0,8 | hanem tevékenyen fejleszti az evangéliumi erényeket és
674 I, 3, 0,8 | is, gyökeret kell vernie az emberi tapasztalatban, anélkül,
675 I, 3, 0,8 | nagyon jelentôs, megvilágítja az egész emberi létet és párbeszédet
676 I, 3, 0,8 | kultúrával; a liturgiában az egész személyes élet lelki
677 I, 3, 0,8 | élet lelki áldozattá válik; az evangéliumi erkölcs befogadja
678 I, 3, 0,8 | erkölcs befogadja és fölemeli az emberi értékeket; az imádság
679 I, 3, 0,8 | fölemeli az emberi értékeket; az imádság nyitott minden személyes
680 I, 3, 0,8 | társadalmi probléma felé. Miként az 1971-es Direktórium jelezte, "
681 I, 3, 0,9 | szerkezet és fokozatosság ~88. Az isteni kegyelem hatására
682 I, 3, 0,9 | kegyelem hatására ébredt és az Egyház tevékenysége által
683 I, 3, 0,9 | katekumenátus négy fokozatú:-- az elôkatekumenátusban van
684 I, 3, 0,9 | helye, és itt bontakozik ki az elsô igehirdetés kérügmája; ~--
685 I, 3, 0,9 | katekumenátus kezdetén van az "evangéliumok átadása" és
686 I, 3, 0,9 | katekézis fokozatosságát. Az egyházatyák korában ugyanis
687 I, 3, 0,9 | biblikus katekézis volt, mely az üdvösség történetének elbeszélésére
688 I, 3, 0,9 | katekézis, mely elmagyarázta az átadott hitvallást és Miatyánkot,
689 I, 3, 0,10| keresztségi katekumenátus mint az katekézis inspirálója az
690 I, 3, 0,10| az katekézis inspirálója az Egyházban ~90. Tekintettel
691 I, 3, 0,10| pogányoknak szóló misszió minta az Egyház egész missziós tevékenysége
692 I, 3, 0,10| katekumenátus sugalmazó modell az egész katekézis számára.
693 I, 3, 0,10| katekézist, s magának ennek az inspirációnak a jelentését.
694 I, 3, 0,10| katekézis növendékei, "beléptek az Egyházba és az ország gyermekei
695 I, 3, 0,10| beléptek az Egyházba és az ország gyermekei lettek
696 I, 3, 0,10| lettek a keresztség által". Az ô megtérésük alapja a már
697 I, 3, 0,10| keresztségi katekumenátus az egész Egyházat mindig emlékezteti
698 I, 3, 0,10| keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia katekéziseire
699 I, 3, 0,10| keresztségi katekumenátus az egész keresztény közösség
700 I, 3, 0,10| katekéták és papok, hanem az egész hívô közösség, különösen
701 I, 3, 0,10| katekumenátus intézménye így növeli az Egyházban a lelki anyaság
702 I, 3, 0,10| húsvéti misztériuma. Ezért "az egész beavatásnak világosan
703 I, 3, 0,10| ennek keresztségi lelkisége az egész katekézisre inspirálóan
704 I, 3, 0,10| keresztségi katekumenátus az "inkulturáció" kiindulási
705 I, 3, 0,10| megtestesülésének példáját követve az Egyház a katekumenokat a
706 I, 3, 0,10| megkötöttségeikkel együtt fogadja be. Az egész katekizáló tevékenység
707 I, 3, 0,10| annak a feladatnak, hogy az Egyház katolicitásába beépítsék
708 I, 3, 0,10| katolicitásába beépítsék az "Igének" a népekben és az
709 I, 3, 0,10| az "Igének" a népekben és az egyénekben szétszórt igaz
710 II | MÁSODIK RÉSZ ~AZ EVANGÉLIUMI ÜZENET ~"Az
711 II | AZ EVANGÉLIUMI ÜZENET ~"Az örök élet pedig az, hogy
712 II | ÜZENET ~"Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged,
713 II | és mondta: »Beteljesedett az idô és már közel van Isten
714 II | bûnbánatot és higgyetek az evangéliumnak.«" (Mk 1,14--
715 II | Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, melyet hirdettem
716 II | Krisztus meghalt a bûneinkért az Írások szerint, s hogy eltemették,
717 II | hogy öltámadott harmadnapon az Írások szerint." (1Kor 15,
718 II, 0, 0,11| keresztény hitet, mely által az ember kimondja a maga "igen"-
719 II, 0, 0,11| szempontból lehet nézni: ~-- mint az önmagát kinyilatkoztató
720 II, 0, 0,11| kegyelem hatására; ebben az esetben a hit a teljes ráhagyatkozás
721 II, 0, 0,11| mint a kinyilatkoztatás és az evangéliumi üzenet tartalmát;
722 II, 0, 0,11| üzenet tartalmát; ebben az esetben a hit törekvés arra,
723 II, 0, 0,11| 93. E második részben az evangéliumi üzenet tartalmáról
724 II, 0, 0,11| lesz szó (fides quae).-- Az elsô fejezet elmondja azokat
725 II, 0, 0,11| megfogalmazásában és elôadásában. Az Ige szolgálatának ugyanis
726 II, 0, 0,11| rendezi el és mutatja be az evangéliumi üzenetet. --
727 II, 0, 0,11| Katekizmus elsajátításához és az Egyház kateketikai tevékenységén
728 II, 1, 0,12| Az evangéliumi üzenet katekézisben
729 II, 1, 0,12| sajátosságai ~"Halljad, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen
730 II, 1, 0,12| Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat
731 II, 1, 0,12| kapujára! " (MTörv 6,4--9) ~"És az Ige testté lett és közöttünk
732 II, 1, 0,13| mindig Isten Igéjének abból az eleven forrásából meríti,
733 II, 1, 0,13| letéteményét alkotják, amely az Egyházra van bízva." E "
734 II, 1, 0,13| családfô kincstára, melyet az Egyházra, Isten családjára
735 II, 1, 0,13| újat és régit egyaránt. Az Atya valamennyi gyermeke,
736 II, 1, 0,13| valamennyi gyermeke, akiket az Ô Lelke éltet, az Igének
737 II, 1, 0,13| akiket az Ô Lelke éltet, az Igének ebbôl a kincstárából
738 II, 1, 0,13| táplálkoznak. Tudják, hogy az Ige Jézus Krisztus, tudniillik
739 II, 1, 0,13| Jézus Krisztus, tudniillik az emberré lett Ige, akinek
740 II, 1, 0,13| hangzik a Szentlélek által az Egyházban és a világban.
741 II, 1, 0,13| által úgy, "miként egykor az örök Atya Igéje az emberi
742 II, 1, 0,13| egykor az örök Atya Igéje az emberi természet gyöngeségét
743 II, 1, 0,13| magára véve hasonló lett az emberekhez". Isten szavaként
744 II, 1, 0,13| a Szentlélektôl vezetve az Egyháznak mindig értelmeznie
745 II, 1, 0,13| magyarázzuk; ~-- tükrözi az Egyház élete a maga kétezer
746 II, 1, 0,13| megértésében; ~-- látjuk azokban az igaz vallási és erkölcsi
747 II, 1, 0,13| értékekben, melyek mint az Ige magvai szét vannak szórva
748 II, 1, 0,13| magvai szét vannak szórva az emberi társadalmakban és
749 II, 1, 0,13| Urunk és a Szentlélek bízott az apostolokra, sértetlenül
750 II, 1, 0,13| mindazoknak, akikben megérlelôdött az elhatározás, hogy követik
751 II, 1, 0,14| Az üzenet elôadásának sajátosságai ~
752 II, 1, 0,14| sajátosságai ~97. A katekézisben az evangéliumi üzenet bemutatásának
753 II, 1, 0,14| természete szerint vezet be ennek az üzenetnek szentháromságos
754 II, 1, 0,14| szentháromságos dimenziójába. ~-- Az üdvösség ajándékában koncentrált
755 II, 1, 0,14| szabadítás üzenetét. ~-- Az üzenet egyházi jellege történeti
756 II, 1, 0,14| mert a katekézis -- mint az evangelizáció egésze is -- "
757 II, 1, 0,14| evangelizáció egésze is -- "az Egyház idejében" valósul
758 II, 1, 0,14| idejében" valósul meg. ~-- Az evangéliumi üzenet, mivel
759 II, 1, 0,14| evangéliumi üzenet, mivel az örömhír minden népnek szól,
760 II, 1, 0,14| minden népnek szól, törekszik az inkulturációra, mely csak
761 II, 1, 0,14| valósulhat meg igazán, ha az üzenetet teljes egészében
762 II, 1, 0,14| és tisztán adják át. ~-- Az evangéliumi üzenet szükségszerûen
763 II, 1, 0,14| saját igazság-hierarchiával. Az evangéliumnak ez a harmonikus
764 II, 1, 0,14| jelentôségteljes eseménnyé az emberi személy számára. ~
765 II, 1, 0,14| Jóllehet ezek a kritériumok az Ige egész szolgálatára érvényesek,
766 II, 1, 0,15| Az evangéliumi üzenet krisztusközpontúsága ~
767 II, 1, 0,15| kapcsolatot jelent Ôvele. ~Ebben az értelemben mindenekelôtt
768 II, 1, 0,15| Jézus Krisztusról szól, az Atyának kegyelemmel és igazsággal
769 II, 1, 0,15| kapcsolatban. Amit ezzel elôsegít, az Krisztus követése, a közösség
770 II, 1, 0,15| követése, a közösség Ôvele: az üzenet minden részlete erre
771 II, 1, 0,15| középpontjában." Ugyanis Ô az utolsó esemény, mely felé
772 II, 1, 0,15| utolsó esemény, mely felé az egész szent történet tart.
773 II, 1, 0,15| egész szent történet tart. Ô az "idô teljességében" (Gal
774 II, 1, 0,15| Gal 4,4) jött el, és "az egész emberi történelem
775 II, 1, 0,15| krisztusközpontúság azt jelenti, hogy az evangéliumi üzenet nem embertôl
776 II, 1, 0,15| való, hanem Isten szava. Az Egyház s nevében minden
777 II, 1, 0,15| katekéta igazán elmondhatja: "Az én tanításom nem az enyém,
778 II, 1, 0,15| elmondhatja: "Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki engem
779 II, 1, 0,15| Jézus Krisztus tanítása, az igazság, amit Ô közöl, vagy
780 II, 1, 0,15| közöl, vagy pontosabban az igazság, ami Ô maga." A
781 II, 1, 0,15| amit Jézus tanít Istenrôl, az emberrôl, a boldogságról,
782 II, 1, 0,15| emberrôl, a boldogságról, az erkölcsi életrôl, a halálról...
783 II, 1, 0,15| tanítást tartalmazzák, amit az elsô keresztény közösségek
784 II, 1, 0,16| Az evangéliumi üzenet szentháromságos
785 II, 1, 0,16| Jézusban megtestesült Igéje, az Atya Igéje, aki Lelke által
786 II, 1, 0,16| világhoz. Jézus állandóan az Atyára hivatkozik, akinek
787 II, 1, 0,16| Fölkentjének tudja magát. Ô az "út", mely bevezet Isten
788 II, 1, 0,16| természete szerint vezet el az Istenbe: az Atyába, a Fiúba
789 II, 1, 0,16| szerint vezet el az Istenbe: az Atyába, a Fiúba és a Szentlélekbe
790 II, 1, 0,16| hasonlóság "fiúvá teszi a Fiúban" az Atyával és a Szentlélekkel
791 II, 1, 0,16| központi misztériuma." ~~~~~~100. Az evangéliumi üzenet szentháromságos
792 II, 1, 0,16| krisztusközpontú: "Krisztus által az Atyához a Szentlélekben."
793 II, 1, 0,16| katekézis, mely e Három közül az egyiket elhagyná vagy megfeledkezne "
794 II, 1, 0,16| kockáztatná. A katekézis Jézusnak az Atyáról, önmagáról mint
795 II, 1, 0,16| mutatja be Isten belsô életét az emberiség javára tett üdvözítô
796 II, 1, 0,16| Analóg módon így történik ez az emberi kapcsolatokban is:
797 II, 1, 0,16| értjük a cselekedeteit. Az egylényegû és három személyû
798 II, 1, 0,16| misztérium éltetô következményeit az emberek élete számára. Az
799 II, 1, 0,16| az emberek élete számára. Az egyetlen Isten megvallása
800 II, 1, 0,16| megvallása azt jelenti, hogy "az embernek a személyes szabadságát
801 II, 1, 0,16| Továbbá azt jelenti, hogy az egy Isten -- aki "személyek
802 II, 1, 0,16| testvéri közösség legyen, mely az Atyának egyenlô személyi
803 II, 1, 0,16| következményei mérhetetlenek. Az Egyház szentháromságos hitének
804 II, 1, 0,16| megvallásában és hirdetésében "az Atya, a Fiú és a Szentlélek
805 II, 1, 0,17| Az üdvösséget hirdetô üzenet ~
806 II, 1, 0,17| Jézus Istenrôl mond, örömhír az emberiség számára. Jézus
807 II, 1, 0,17| sôt nagyobb annál. Ebben az értelemben "az örömhír magva
808 II, 1, 0,17| annál. Ebben az értelemben "az örömhír magva és központjaként
809 II, 1, 0,17| és központjaként Krisztus az üdvösséget hirdeti, Isten
810 II, 1, 0,17| szabadít meg, ami nyomorítja az embert, hanem elsôsorban
811 II, 1, 0,17| rossztól, és magával hozza az istenismeret, az istenlátás
812 II, 1, 0,17| magával hozza az istenismeret, az istenlátás és a ráhagyatkozás
813 II, 1, 0,17| bennünket". A katekézis az Ország üzenetét adja át,
814 II, 1, 0,17| igehirdetésének a központja. S közben az üzenet "lépésrôl lépésre
815 II, 1, 0,17| személyekre és a világra. ~102. Az evangéliumi kérügma kibontásában
816 II, 1, 0,17| szempontokat hangsúlyozza: -- Jézus az ország eljövetelével együtt
817 II, 1, 0,17| hatalmával tevékenykedve. Ez az egyszerû és közvetlen tanúságtétel
818 II, 1, 0,17| megszabadít a bûntôl, bevezet az Atyával való közösségbe,
819 II, 1, 0,17| közösségbe, megajándékoz az istengyermekséggel, és a
820 II, 1, 0,17| és eszkatologikus, "ebben az életben kezdôdik el, de
821 II, 1, 0,17| életben kezdôdik el, de az örökkévalóságban válik teljessé".
822 II, 1, 0,17| teljessé". Amikor Jézus hirdeti az Országot, Isten igazságosságát
823 II, 1, 0,17| igazságosságát hirdeti: meghirdeti az isteni ítéletet és a mi
824 II, 1, 0,17| lelkiismeretet nevelô hatalmával az evangélium központi témája
825 II, 1, 0,17| azok felé, akik szomjazzák az igazságot, s mindazok felé,
826 II, 1, 0,17| megtérésre és arra, hogy higgyünk az Ország evangéliumának --
827 II, 1, 0,17| Ország evangéliumának -- mely az igazságosság, a szeretet
828 II, 1, 0,17| hogy Isten országa Benne, az Ô személyében kezdôdik.
829 II, 1, 0,17| lett, valósítja meg ezt az országot mindaddig, amíg
830 II, 1, 0,17| beteljesedvén át nem adja az Atyának, amikor majd újra
831 II, 1, 0,17| újra eljön dicsôségben. Ez az Ország misztérium formájában
832 II, 1, 0,17| jelen van ezen a világon, de az Úr eljövetelekor válik teljessé."
833 II, 1, 0,17| tanítványainak közössége, az ô Egyháza "itt a földön
834 II, 1, 0,17| Egyháza "itt a földön ennek az országnak csírája és kezdete".
835 II, 1, 0,17| országnak csírája és kezdete". Az Egyház mint kovász a tésztában,
836 II, 1, 0,17| népet és minden kultúrát. "Az Egyház valójában az Ország
837 II, 1, 0,17| kultúrát. "Az Egyház valójában az Ország szolgálatában áll."
838 II, 1, 0,17| Jézus kinyilatkoztatja, hogy az emberi történelem nem a
839 II, 1, 0,17| átalakuljon. A történelem az atyai ház felé zarándokolva
840 II, 1, 0,17| eléri tökéletességét. "Az evangelizációnak tartalmaznia
841 II, 1, 0,17| különbözô másik élet -- ami az emberek nagyszerû és örök
842 II, 1, 0,18| foglalja a szabadítás üzenetét. Az országot hirdetve Jézus
843 II, 1, 0,18| szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok
844 II, 1, 0,18| intézett boldogságai annak az üdvösségnek eszkatologikus
845 II, 1, 0,18| eszkatologikus meghirdetése, melyet az Ország hoz magával. Azokat
846 II, 1, 0,18| tapasztalatokat érinti, melyre az evangélium annyira érzékeny:
847 II, 1, 0,18| érzékeny: a szegénységet, az éhséget, az emberi fájdalmat. ~
848 II, 1, 0,18| szegénységet, az éhséget, az emberi fájdalmat. ~Jézus
849 II, 1, 0,18| tanítványainak közössége, az Egyház ugyanazzal az érzékenységgel
850 II, 1, 0,18| közössége, az Egyház ugyanazzal az érzékenységgel fordul az
851 II, 1, 0,18| az érzékenységgel fordul az emberek felé, mint egykor
852 II, 1, 0,18| megtesznek, hogy legyôzzék az ôket az élet peremére szorító
853 II, 1, 0,18| hogy legyôzzék az ôket az élet peremére szorító bajokat:
854 II, 1, 0,18| peremére szorító bajokat: az éhséget, a járványokat,
855 II, 1, 0,18| éhséget, a járványokat, az analfabétizmust, a nyomort,
856 II, 1, 0,18| szegénység is, foglalkoztatja az Egyházat.Küldetésének fontos
857 II, 1, 0,18| Küldetésének fontos elemeként "az Egyház kötelessége hirdetni
858 II, 1, 0,18| A szabadítás üzenetét "az evangelizáció sajátosan
859 II, 1, 0,18| üzenete "nem korlátozódhat az egyszerû és szûk gazdasági,
860 II, 1, 0,18| kulturális keretek közé, hanem az egész emberre kell vonatkoznia,
861 II, 1, 0,18| beleértve nyitottságát az abszolútum, Isten felé is".
862 II, 1, 0,18| A katekézis, miközben az erkölcsi nevelés feladatát
863 II, 1, 0,18| erkölcsöt úgy mutatja be, mint az isteni igazságosság követelményét
864 II, 1, 0,18| vagy szektásság jele, hanem az Egyház küldetésének és természetének
865 II, 1, 0,18| kizáró", hanem magával hozza "az igazságosság iránti elkötelezettséget
866 II, 1, 0,19| Az evangéliumi üzenet egyházi
867 II, 1, 0,19| katekézis egyházi természete az átadott evangéliumi üzenetnek
868 II, 1, 0,19| jelleget ad. A katekézis az Egyház hitének megvallásából
869 II, 1, 0,19| növendékeinek hitvallásához vezet. Az elsô hivatalos szó, mellyel
870 II, 1, 0,19| elsô hivatalos szó, mellyel az Egyház, miután megtudta
871 II, 1, 0,19| katekumen ugyanis tudja, hogy az általa fölfedezett és megismerni
872 II, 1, 0,19| katekézis nem egyéb, mint az evangélium átadásának folyamata
873 II, 1, 0,19| visszhangzik, végig a történelmen: az apostolok hite, akik ezt
874 II, 1, 0,19| mélységében élték és élik; az egyházatyák és egyháztanítók
875 II, 1, 0,19| Szentlélek vezesse ôket. ~106. Ez az egyházi közösség által átadott
876 II, 1, 0,19| közösség, mely szét van szórva az egész világban és a katekézis
877 II, 1, 0,19| saját nyelvén adja tovább, az evangélium, amit átad, egyetlen,
878 II, 1, 0,19| és egy a keresztség: "Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség,
879 II, 1, 0,19| hit, egy a keresztség, egy az Isten, mindenek Atyja" (
880 II, 1, 0,19| mindenek Atyja" (Ef 4,5). ~Az Egyházban a katekézis tehát
881 II, 1, 0,19| Egyházban a katekézis tehát az a szolgálat, mely a katekumenokat
882 II, 1, 0,19| Természete szerint erôsíti az egység kötelékét azáltal,
883 II, 1, 0,19| azáltal, hogy létrehozza az odatartozás tudatát egy
884 II, 1, 0,19| közösséghez, melyet sem a tér, sem az idô nem képes korlátozni: "
885 II, 1, 0,19| idô nem képes korlátozni: "az igaz Ábeltôl az utolsó választottig,
886 II, 1, 0,19| korlátozni: "az igaz Ábeltôl az utolsó választottig, a Föld
887 II, 1, 0,20| Az üdvösség misztériumának
888 II, 1, 0,20| Egyházból fakad. Még nem az út végének dicsôséges kikiáltása,
889 II, 1, 0,20| kikiáltása, hanem megfelel az "Egyház idejének". Az üdvösség
890 II, 1, 0,20| megfelel az "Egyház idejének". Az üdvösség rendjének" ezért
891 II, 1, 0,20| történeti jellege van, mert az idôben valósul meg: "Régmúlt
892 II, 1, 0,20| bekövetkezô beteljesedését". Ezért az Egyház, amikor ma átadja
893 II, 1, 0,20| világosságánál értelmezi az emberi történelem -- melyben
894 II, 1, 0,20| eseményeit, és hittel várja az Úr eljövetelét. A patrisztikus
895 II, 1, 0,20| katekézis révén be kell mutatnia az üdvtörténetet úgy, hogy
896 II, 1, 0,20| önmagát nyilatkoztatta ki az emberiségnek: az Ószövetség
897 II, 1, 0,20| nyilatkoztatta ki az emberiségnek: az Ószövetség nagy korszakait,
898 II, 1, 0,20| melyekkel elôkészítette az evangélium útját; Jézusnak,
899 II, 1, 0,20| a kinyilatkoztatást; és az Egyház történetét, mely
900 II, 1, 0,20| erkölcs tartalmát magyarázza, az evangéliumi üzenetnek meg
901 II, 1, 0,20| üzenetnek meg kell világítania az üdvtörténet "mai napját". -- "
902 II, 1, 0,20| üdvtörténet "mai napját". -- "Az Ige szolgálata nem csupán
903 II, 1, 0,20| értelmezi korunk emberi életét, az idôk jeleit és a világ dolgait,
904 II, 1, 0,20| azokban Isten terve dolgozik az emberek üdvösségére." Müsztagogikus
905 II, 1, 0,20| a liturgia "mai napján" az üdvtörténet e nagy eseményeit"
906 II, 1, 0,20| ágyaznia a szentségeket az üdvösség történetébe. A
907 II, 1, 0,20| abban, "...hogy megnyíljanak az üdvösség rendjének »lelki«
908 II, 1, 0,20| fedeztetnie Isten Fiát; az Egyház történelme mögött "
909 II, 1, 0,20| Egyház történelme mögött "az üdvösség szentségének" misztériumát; "
910 II, 1, 0,20| szentségének" misztériumát; "az idôk jelei" mögött Isten
911 II, 1, 0,20| át történô megismerés". Az evangéliumi üzenet inkulturációja ~~~~~~
912 II, 1, 0,20| megtestesülésével beleolvadt azoknak az embereknek társadalmi és
913 II, 1, 0,20| inkulturációja", s egyben mintája az Egyház egész evangelizációjának,
914 II, 1, 0,20| mely "arra hivatott, hogy az Evangélium erejét elvigye
915 II, 1, 0,20| eltakarja. Épp ellenkezôleg, az Evangélium mélyrehatolását
916 II, 1, 0,20| mélységét egészen a gyökerekig". Az inkulturáció munkájában
917 II, 1, 0,20| megkülönböztetés akkor helyes, ha "az evangéliummal való összeegyeztethetôség
918 II, 1, 0,20| összeegyeztethetôség és az egyetemes Egyházzal való
919 II, 1, 0,20| közülük a következôket: -- Az egyházi közösséget kell
920 II, 1, 0,20| közösséget kell tekinteni az inkulturáció fôszereplôjének.
921 II, 1, 0,20| igényeinek, úgy mutatva be az evangéliumot, hogy az válaszoljon
922 II, 1, 0,20| be az evangéliumot, hogy az válaszoljon a szóbanforgó
923 II, 1, 0,20| kultúrákban kell hirdetniük az evangéliumot, alkalmasak
924 II, 1, 0,20| reménységrôl" (1 Pt 3,15). Az ügyes apologetika, mely
925 II, 1, 0,21| Az evangéliumi üzenet épsége ~
926 II, 1, 0,21| és tisztán kell átadnia az evangéliumi üzenetet. Jézus
927 II, 1, 0,21| evangéliumi üzenetet. Jézus az Evangéliumot maradéktalanul
928 II, 1, 0,21| Mindent, amit hallottam az én Atyámtól, megismertettem
929 II, 1, 0,21| küldi, Krisztus ugyanezt az integritást követeli tôlük: "...
930 II, 1, 0,21| alapvetô jellemzôje, hogy ôrzi az üzenet integritását, s kerüli
931 II, 1, 0,21| éltetô erejével". ~~~~~~112. Az integritás két, egymással
932 II, 1, 0,21| rejt magában. Ugyanis:-- Az evangéliumi üzenetet teljes
933 II, 1, 0,21| mondja el a teljes üzenetet az üdvösségrôl". Ennek természetesen
934 II, 1, 0,21| fokozatosan kell történnie, az isteni pedagógiát követve,
935 II, 1, 0,21| ki a kinyilatkoztatást. Az integritásnak társulnia
936 II, 1, 0,21| integritásnak társulnia kell az alkalmazással. ~-- Következésképpen
937 II, 1, 0,21| ugyanakkor nem rak a vállakra az evangéliumban nem szereplô
938 II, 1, 0,21| hitelesség szorosan kapcsolódik az inkulturációval, mert ennek
939 II, 1, 0,21| feladata, hogy "lefordítsa" az üzenet lényegét egy meghatározott
940 II, 1, 0,21| adódik bizonyos feszültség: "az evangelizáció sokat veszít
941 II, 1, 0,21| összetett kapcsolatot annak az evangéliumi magatartásnak
942 II, 1, 0,21| teljes üdvösségéért". Ennek az erénynek képesnek kell lennie
943 II, 1, 0,21| maradéktalanul kell hirdetnie az Evangélium igazságát, és
944 II, 1, 0,21| melyek el tudják silányítani az evangéliumot és elôsegítik
945 II, 1, 0,21| evangéliumot és elôsegítik az Egyház "szekularizációját".
946 II, 1, 0,21| Egyház "szekularizációját". Az evangéliumi hitelesség kizárja
947 II, 1, 0,22| hierarchikusan tagolt üzenet ~114. Az üzenet, melyet a katekézis
948 II, 1, 0,22| világosság". Belôle kiindulva az üzenet egészének harmóniája
949 II, 1, 0,22| egészének harmóniája igényli "az igazságok hierarchiáját",
950 II, 1, 0,22| hierarchia "nem azt jelenti, hogy az egyik igazság jobban, a
951 II, 1, 0,22| hierarchikus tagoltságban:-- Az üdvösség története, amikor
952 II, 1, 0,22| értünk, Jézus Krisztus, "az üdvösség történetének központja"
953 II, 1, 0,22| központja" köré szervezôdik. Az Evangélium elôkészítése
954 II, 1, 0,22| Evangélium elôkészítése az Ószövetségben, a kinyilatkoztatás
955 II, 1, 0,22| teljessége Jézus Krisztusban és az Egyház ideje jelentik az
956 II, 1, 0,22| az Egyház ideje jelentik az egész üdvtörténet szerkezetét,
957 II, 1, 0,22| kezdete a teremtés, vége az eszkatológia. Az apostoli
958 II, 1, 0,22| teremtés, vége az eszkatológia. Az apostoli hitvallás megmutatja,
959 II, 1, 0,22| hitvallás megmutatja, hogy az Egyház hogyan akarta mindig
960 II, 1, 0,22| misztériumot. E hitvallás az egész Szentírás és az Egyház
961 II, 1, 0,22| hitvallás az egész Szentírás és az Egyház egész -- hierarchikusan
962 II, 1, 0,22| Ebben a szerves egészben az Eucharisztia egyedülálló
963 II, 1, 0,22| helyet foglal el, melyre az összes többi szentség irányul:
964 II, 1, 0,22| szentségek szentsége". Az erkölcsi üzenetben az istenszeretet
965 II, 1, 0,22| Az erkölcsi üzenetben az istenszeretet és a felebaráti
966 II, 1, 0,22| kettôs parancsa nem más, mint az értékek Jézus által meghatározott
967 II, 1, 0,22| e két parancstól függ az egész törvény és a próféták" (
968 II, 1, 0,22| összefoglaló ketttôs fôparancsot, az Isten és a felebarát iránti
969 II, 1, 0,22| felebarát iránti szeretetet az evangéliumi boldogságok
970 II, 1, 0,22| Miatyánk, összefoglalva az Evangélium lényegét, átfogja
971 II, 1, 0,22| imádságos gazdagságot. Ez az imádság, melyet maga Jézus
972 II, 1, 0,22| legmélyebb vágyakat, melyekkel az ember Istenhez fordulhat. ~~~~~~
973 II, 1, 0,23| Az emberi személy számára jelentôs
974 II, 1, 0,23| teljes egészében magára vette az emberi természetet, a bûnt
975 II, 1, 0,23| Innen lehet megérteni, hogy "az ember misztériuma egyedül
976 II, 1, 0,23| Isten van, s hogy milyen az Ô üdvözítô terve, hanem
977 II, 1, 0,23| hanem teljesen föltárja az embernek az embert és a
978 II, 1, 0,23| teljesen föltárja az embernek az embert és a maga nagyszerû
979 II, 1, 0,23| ugyanis " nem szakad el az élettôl és nem helyezkedik
980 II, 1, 0,23| fô törekvéseivel, hanem az Evangélium fényével teljes
981 II, 1, 0,23| teljes egészében megvilágítja az emberi lét végsô értelmét,
982 II, 1, 0,23| A keresztény üzenet és az emberi tapasztalat kapcsolata
983 II, 1, 0,23| amit életében átélt, mi az életünkkel Ôbenne éljük,
984 II, 1, 0,23| figyelmessé kell tennie az embereket a legalapvetôbb
985 II, 1, 0,23| belôle származó kérdéseket az Evangélium fényénél kell
986 II, 1, 0,23| életük folyását." Ebben az értelemben:-- Az elô-katekumenátus
987 II, 1, 0,23| Ebben az értelemben:-- Az elô-katekumenátus vagy elô-katekézis
988 II, 1, 0,23| mindig kapcsolódni kell az emberi természethez, annak
989 II, 1, 0,23| igényeihez, megmutatván, hogy az Evangélium mennyire kielégíti
990 II, 1, 0,23| Evangélium mennyire kielégíti az emberi szív vágyait. A bibliai
991 II, 1, 0,23| katekézis segítséget ad az aktuális emberi élet értelmezéséhez
992 II, 1, 0,23| népe, Jézus Krisztus és az az egyházi közösség élt
993 II, 1, 0,23| népe, Jézus Krisztus és az az egyházi közösség élt meg,
994 II, 1, 0,23| élet és világosság forrásai az ember számára. ~-- Az erkölcsi
995 II, 1, 0,23| forrásai az ember számára. ~-- Az erkölcsi katekézis -- amikor
996 II, 1, 0,23| bemutatja , hogy milyen az Evangéliumhoz méltó élet,
997 II, 1, 0,23| méltó élet, és elôsegíti az evangéliumi boldogságok
998 II, 1, 0,23| boldogságokat meggyökerezteti az emberi szívben jelen lévô
999 II, 1, 0,24| Módszertani elv az üzenet bemutatásához ~118.
1000 II, 1, 0,24| összefoglaló tanításokban, az emberi lét föltételeinek
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1985 |