1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1985
Part,Chapter,Topic,Paragraph
1001 II, 1, 0,24| egy olyan rendet, melyet az anyag tárgyalásakor követni
1002 II, 1, 0,24| ugyanígy ki lehet indulni az emberbôl és el lehet jutni
1003 II, 1, 0,24| meghatározott sorrend alkalmazása az üzenet továbbadásakor függ
1004 II, 1, 0,24| állapotától. ~Meg kell találni az egyházi közösség körülményei
1005 II, 1, 0,24| módszert. Ez késztet azoknak az utaknak és módoknak megtalálására,
1006 II, 2 | FEJEZET ~"Ez a mi hitünk, ez az Egyház hite" "Minden Írás,
1007 II, 2 | érvelésre, feddésre és az igaz életre való nevelésre,
1008 II, 2 | veszi szemügyre úgy, ahogy az Egyház a hit összefoglalásaiban
1009 II, 2 | közzé katekizmusaiban. ~Az Egyház kezdettôl fogva élt
1010 II, 2 | tartalmazzák annak lényegét, amit az Egyház hisz és él: újszövetségi
1011 II, 2 | katekizmusokban, melyeket az utóbbi évszázadokban számos
1012 II, 2 | Katekizmusban úgy, hogy az hivatkozási pont legyen
1013 II, 2 | hivatkozási pont legyen az egész Egyház katekézise
1014 II, 2 | fejezet a katekizmusokat, az Egyház hivatalos eszközeit
1015 II, 2 | tisztázni a szerepét, mely az Egyház katekézisének egészében
1016 II, 2 | szükségességét, melyeknek az a célja, hogy a hit tartalmát
1017 II, 2 | javaslatot a kidolgozásukra. Az Egyház -- szemlélve annak
1018 II, 2 | hitnek gazdag tartalmát az eszközökben, melyeket a
1019 II, 2 | szimfóniája" kifejezi azt, amit az Egyház hisz, ünnepel és
1020 II, 2 | mondja: "Ez a mi hitünk, ez az Egyház hite". A "Katolikus
1021 II, 2 | Katolikus Egyház Katekizmusa" és az "A Katekézis Általános Direktóriuma" ~
1022 II, 2 | egymást kiegészítô eszköz az Egyház kateketikai tevékenysége
1023 II, 2 | katolikus Egyháznak a Szentírás, az apostoli hagyomány és az
1024 II, 2 | az apostoli hagyomány és az egyházi Tanítóhivatal által
1025 II, 2 | lehessen szervezni és végezni" az Egyház kateketikai tevékenységét.
1026 II, 2 | Tanítóhivatal mûve, mellyel az apostoli tekintély alapján
1027 II, 2 | annyi, amennyit a Szentszék az ilyen eligazító segédeszközöknek
1028 II, 2 | megerôsíti. Hivatalos segédeszköz az evangéliumi üzenet átadásához
1029 II, 2 | kiegészítô jellegét igazolja az a tény is, hogy -- miként
1030 II, 2 | tény is, hogy -- miként az Elôszóban mondtuk -- ez
1031 II, 2 | bemutatásának, amint ez az 1971-es Direktórium A keresztény
1032 II, 2 | fejezetében történt. Emiatt az üzenet tartalma tekintetében
1033 II, 2, 1,1 | célját. "E Katekizmus célja az, hogy a hit és erkölcs katolikus
1034 II, 2, 1,1 | a II. Vatikáni Zsinat és az egész egyházi hagyomány
1035 II, 2, 1,1 | Fô forrásai a Szentírás, az egyházatyák, a liturgia
1036 II, 2, 1,1 | egyházatyák, a liturgia és az egyházi Tanítóhivatal."
1037 II, 2, 1,1 | Katolikus Egyház Katekizmusával az egyházi Tanítóhivatal szolgálatot
1038 II, 2, 1,1 | Katekizmusról, hogy:-- "az egyházi közösség hatékony
1039 II, 2, 1,1 | eszköze". Erôsíteni akarja az egység kötelékét azáltal,
1040 II, 2, 1,1 | tanítványaiban megkönnyíti "az apostoloktól kapott egyetlen
1041 II, 2, 1,1 | embernek joga van megtudni az Egyháztól, hogy mit kapott
1042 II, 2, 1,1 | melyre a katekézisnek és az Ige szolgálata egyéb formáinak
1043 II, 2, 1,1 | dokumentumaitól, melyeknek nem célja az ilyen szintézis nyújtása.
1044 II, 2, 1,1 | Katekizmusoktól is, melyek az egyházi közösségekben Isten
1045 II, 2, 1,2 | háromszemélyû egy Istenben és az Ô üdvözítô tervében;-- a
1046 II, 2, 1,2 | szeretni, mint önmagunkat; -- az Ô országának eljövetelét
1047 II, 2, 1,2 | Katekizmusa így a hitt, ünnepelt, az életben megtapasztalt és
1048 II, 2, 1,2 | megtalálta megfelelô helyét az istentisztelet ünneplésében.
1049 II, 2, 1,2 | föltétele éppúgy, mint ahogyan az Egyház liturgiájában való
1050 II, 2, 1,2 | nem teremhet gyümölcsöt az örök életre." A hit továbbadását
1051 II, 2, 1,2 | egy közös Katekizmus által az egész Egyház számára. A
1052 II, 2, 1,3 | szentháromságos krisztusközpontúság és az emberi személy nagyszerû
1053 II, 2, 1,3 | alapja Jézus Krisztus, "az Út, az Igazság és az Élet" (
1054 II, 2, 1,3 | Jézus Krisztus, "az Út, az Igazság és az Élet" (Jn
1055 II, 2, 1,3 | Krisztus, "az Út, az Igazság és az Élet" (Jn 14,6).A teljesen
1056 II, 2, 1,3 | kétfelé irányul: Isten és az emberi személy felé. --
1057 II, 2, 1,3 | egy Isten misztériuma és az Ô üdvözítô terve inspirálja
1058 II, 2, 1,3 | A hitvallás, a liturgia, az evangéliumi erkölcs és az
1059 II, 2, 1,3 | az evangéliumi erkölcs és az imádság a Katolikus Egyház
1060 II, 2, 1,3 | szentháromságos ihletettségû, és ez az egész mû vezérfonala. Ez
1061 II, 2, 1,3 | Ez a központi ihletô elem az egész szövegnek mélyen vallásos
1062 II, 2, 1,3 | vallásos jelleget ad. -- Az emberi személy misztériumát
1063 II, 2, 1,3 | ezekben a fejezetekben: "Az ember fogékony Istenre", "
1064 II, 2, 1,3 | ember fogékony Istenre", "Az ember", "Isten Fia emberré
1065 II, 2, 1,3 | Isten Fia emberré lett", "Az ember hivatása: élet a Szentlélekben".
1066 II, 2, 1,3 | gondolatban: "Krisztus (...) az Atya és az ô szeretete misztériumának
1067 II, 2, 1,3 | Krisztus (...) az Atya és az ô szeretete misztériumának
1068 II, 2, 1,3 | kinyilatkoztatásában teljesen föltárja az embert az embernek, és megmutatja
1069 II, 2, 1,3 | teljesen föltárja az embert az embernek, és megmutatja
1070 II, 2, 1,4 | számára azt a hatást, melyet az egyházi tekintély neki szán
1071 II, 2, 1,4 | mindenekelôtt katekizmus; azaz az egyházi Tanítóhivatal hivatalos
1072 II, 2, 1,4 | formulákkal rendszerbe gyûjti az üdvösség azon alapvetô eseményeit
1073 II, 2, 1,4 | egyetemes Katekizmus, azaz az egész Egyháznak szól és
1074 II, 2, 1,4 | nem próbálja megvalósítani az elôadás és a kateketikai
1075 II, 2, 1,5 | Egyházban ôrzött Igéje. Az egyházi Tanítóhivatal, amikor
1076 II, 2, 1,5 | alapvetô szolgálat: támogatja az Evangélium hirdetését és
1077 II, 2, 1,5 | hanem neki szolgál. ~Azonban az Ige értelmezésének nagyon
1078 II, 2, 1,5 | mely arra született, hogy az Evangéliumot a maga teljes
1079 II, 2, 1,5 | alapszöveg -- kapcsolatát; ~-- az egyházatyák kateketikai
1080 II, 2, 1,6 | Szentírás alapvetô fontosságát az Egyház életében. Úgy mutatta
1081 II, 2, 1,6 | szólaltatja meg". Ezért az Egyház azt akarja, hogy
1082 II, 2, 1,6 | kiemelkedô helye legyen az Ige egész szolgálatában.
1083 II, 2, 1,6 | divinába«, azaz a Szentírásnak az Egyházban lakó Lélek szerinti
1084 II, 2, 1,6 | gondolatok hangozzanak és az evangéliumi szellem érvényesüljön,
1085 II, 2, 1,6 | katekézis, minél inkább az Egyház lelkületével és értelmezésével
1086 II, 2, 1,6 | értelmezésével olvassák az Igét." Ebben a hagyomány
1087 II, 2, 1,6 | hivatkozási pontot jelent az Egyház mai kateketikai tevékenységének
1088 II, 2, 1,6 | Egyház Katekizmusa -- mint az Egyház élô hagyományának
1089 II, 2, 1,6 | tovább, mégpedig úgy, ahogyan az Egyház birtokolja, magáévá
1090 II, 2, 1,6 | magáévá teszi és éli: mint az üdvösség történetének elbeszélését,
1091 II, 2, 1,7 | Az egyházatyák kateketikai
1092 II, 2, 1,7 | Szentírással együtt benne van az Egyház egész hagyománya. "
1093 II, 2, 1,7 | Egyház egész hagyománya. "Az egyházatyák mondásai tanúskodnak
1094 II, 2, 1,7 | döntô fontosságra, melyet az Atyák a helyi egyházak alakulásában
1095 II, 2, 1,7 | és fokozatos felfogására. Az Atyák a katekumenátus megszervezésében
1096 II, 2, 1,7 | katekumenátus megszervezésében az isteni pedagógiát követték.
1097 II, 2, 1,7 | hasonlóan utat tesz meg az ígéret földje felé: a keresztségben
1098 II, 2, 1,7 | patrisztikus katekézisben az üdvtörténet elbeszélése
1099 II, 2, 1,7 | üdvtörténet elbeszélése állt az elsô helyen. A nagyböjt
1100 II, 2, 1,7 | illetve ezek magyarázata az összes erkölcsi következményekkel
1101 II, 2, 1,7 | csatlakozás Istenhez, hanem az értelem és az akarat beleegyezése
1102 II, 2, 1,7 | Istenhez, hanem az értelem és az akarat beleegyezése is a
1103 II, 2, 1,7 | állandóan figyelmeztetik az Egyházat arra, hogy a hívôknek,
1104 II, 2, 1,7 | dimenziói: a megvallott, az ünnepelt, az életben megtapasztalt
1105 II, 2, 1,7 | megvallott, az ünnepelt, az életben megtapasztalt és
1106 II, 2, 1,7 | életben megtapasztalt és az imádságból erôsödô hit. ~
1107 II, 2, 1,7 | Katekizmusok gazdagsága mind beárad az Egyház aktuális katekézisébe
1108 II, 2, 1,7 | emlékeztetik hét alapelemére: az üdvtörténet elbeszélésésének
1109 II, 2, 1,7 | Jézus Krisztus élete és az Egyház története; és az
1110 II, 2, 1,7 | az Egyház története; és az elôadás négy pillérére:
1111 II, 2, 1,7 | beavató katekézisnek, mind az állandó keresztény érlelôdésnek
1112 II, 2, 2,1 | kultúrák mélyéig vigye el az Evangélium erejét". Ezért
1113 II, 2, 2,1 | sürgetô bátorítással fordult az egész világ Püspöki Konferenciáihoz,
1114 II, 2, 2,1 | követelményekhez -- képesek az új idôk keresztény nemzedékeit
1115 II, 2, 2,1 | nemzedékeit erôs hitre nevelni. Az Egyház a helyi katekizmusokkal
1116 II, 2, 2,1 | katekizmusokkal aktualizálja az "isteni pedagógiát", melyet
1117 II, 2, 2,1 | A helyi katekizmusokban az Egyház az evangéliumot úgy
1118 II, 2, 2,1 | katekizmusokban az Egyház az evangéliumot úgy közli az
1119 II, 2, 2,1 | az evangéliumot úgy közli az emberrel, hogy ô valóban
1120 II, 2, 2,1 | emberrel, hogy ô valóban az üdvösség örömhíreként fogadhassa.
1121 II, 2, 2,1 | csodálatos lehajlásának" és az Ô világ iránti kimondhatatlan
1122 II, 2, 2,2 | helyi katekizmus ugyanis az Egyház hivatalos szövege.
1123 II, 2, 2,2 | rendszerbe foglaltan és "az igazságok hierarchiájának"
1124 II, 2, 2,2 | Szentírás és a Katekizmus az a két alapvetô tanítást
1125 II, 2, 2,2 | elsôrangú eszköz, mégsem az egyetlenek: szükség van
1126 II, 2, 2,2 | belül mindig tükröznie kell az isteni pedagógiát.A tisztán
1127 II, 2, 2,3 | Az alkalmazás szempontjai a
1128 II, 2, 2,3 | nyomatékosan hangsúlyozza az evangéliumi üzenet alkalmazásának
1129 II, 2, 2,3 | alkalmazásának szükségességét: "az igehirdetés ezen alkalmazásának
1130 II, 2, 2,3 | inkulturációjának gyümölcsei. ~-- Az "üzenethez és az emberi
1131 II, 2, 2,3 | gyümölcsei. ~-- Az "üzenethez és az emberi személyhez hûséges"
1132 II, 2, 2,3 | vallásosság konkrét formáit az adott társadalomban. Más
1133 II, 2, 2,3 | politikai, családi) összetevôi. Az Egyház szociális tanítását
1134 II, 2, 2,4 | helyi egyházaknak, hogy az evangéliumi üzenetet a katekizmusokkal
1135 II, 2, 2,4 | szükségük. A helyi egyházaknak az Egyházra bízott hitletéteménybôl
1136 II, 2, 2,4 | fogalmazniuk mindazokat az elemeket, melyekkel egy
1137 II, 2, 2,4 | épségében át tudják adni az evangéliumot. ~E nehéz feladathoz
1138 II, 2, 2,4 | jelen Direktórium azokat az alapvetô támpontokat kínálja
1139 II, 2, 2,4 | katekizmus között, mely az üzenetet alkalmazza a különbözô
1140 II, 2, 2,4 | körülményekre és kultúrákra, és az olyan segédeszköz között,
1141 II, 2, 2,4 | tartalom szerkesztését illeti, az egyes Püspöki Konferenciák
1142 II, 2, 2,4 | de nem akar ráerôltetni az egész Egyházra egy meghatározott
1143 II, 2, 2,4 | szerkezetû katekizmusok, másokat az üdvtörténet szakaszai, ismét
1144 II, 2, 2,4 | követve szerkesztenek. ~-- Ami az evangéliumi üzenet megfogalmazási
1145 II, 2, 2,4 | részegyház feladata, hogy az evangéliumi üzenet lényegét
1146 II, 2, 2,4 | körülményekre, anélkül, hogy az alapvetô igazságokon a legkisebb
1147 II, 2, 2,4 | ejtené, megértve ezeknek az embereknek a nyelvét, és
1148 II, 2, 2,4 | ugyanezen a nyelven hirdetve az evangéliumot." E kényes
1149 II, 2, 2,4 | kényes feladat megoldásánál az alapelvet a II. Vatikáni
1150 II, 2, 2,4 | Keresni kell a módját, hogy az eddiginél alkalmasabban
1151 II, 2, 2,4 | mert más a hitletétemény, az igazság, és más az elôterjesztés
1152 II, 2, 2,4 | hitletétemény, az igazság, és más az elôterjesztés módja, de
1153 II, 2, 2,4 | módja, de a tartalom és az értelem ugyanaz". ~~~~~~
1154 II, 2, 2,5 | sajátosságaival, egységet alkotnak. "Az apostoli hit egységének",
1155 II, 2, 2,5 | föl. E "szimfóniának", "az egyetemes Egyház kórusának",
1156 II, 2, 2,5 | jelentôsége van: -- Elsôsorban az Egyház katolicitását mutatja
1157 II, 2, 2,5 | kulturális gazdagsága beépül az Egyház egyetlen hitének
1158 II, 2, 2,5 | katekizmusok megmutatják az egyházi kommuniót is, melynek
1159 II, 2, 2,5 | látható kötelékei közül az egyik az "egy hit megvallása".
1160 II, 2, 2,5 | kötelékei közül az egyik az "egy hit megvallása". A
1161 II, 2, 2,5 | egyetlen Egyháza létezik", az egésszel, az egyetemes Egyházzal "
1162 II, 2, 2,5 | Egyháza létezik", az egésszel, az egyetemes Egyházzal "sajátos,
1163 II, 2, 2,5 | a katekézis fô felelôsei az Egyházban. A Katolikus Egyház
1164 II, 2, 2,5 | változatosságukkal arra hivatottak, hogy az Egyház katekézisének megújító
1165 II, 2, 2,5 | kovásza legyenek. Amikor az Egyház, Krisztus tanítványainak
1166 II, 2, 2,5 | elmondhatja: "Ez a mi hitünk, ez az Egyház hite". ~
1167 III | nekik: »Titeket beavattalak az Isten országa titkaiba.«". "
1168 III | Úgy állt elôttük, mint az egyetlen Mester, s ugyanakkor
1169 III | sokaságnak, bevezette ôket az imádságba, elküldte ôket
1170 III | igazságba, és támogatta ôket az elkerülhetetlen, nehéz helyzetekben.
1171 III | kinyilatkoztatja nekünk Istent, de az embert is; megszentel és
1172 III | eljönni újra." Jézusban, az Úrban és Mesterben találja
1173 III | és Mesterben találja meg az Egyház a kegyelmet az állandó
1174 III | meg az Egyház a kegyelmet az állandó ihletést és a követendô
1175 III, 0, 2,6 | pedagógiájának" gyakorlása. Az evangélium átadása az Egyház
1176 III, 0, 2,6 | gyakorlása. Az evangélium átadása az Egyház által elsôsorban
1177 III, 0, 2,6 | eszközül, akik elfogadják az evangélium hirdetésének
1178 III, 0, 2,6 | pedagógiájába. Ebbôl fakad az a kérdésköteg, melyet hosszasan
1179 III, 0, 2,6 | módszereire, címzettjeire és az inkulturáció folyamatára
1180 III, 0, 2,6 | melyek ma különösen fontosak az egész Egyház számára. A
1181 III, 1, 0,7 | pedagógiájának" gyümölcse. Az emberi szokások analógiájára
1182 III, 1, 0,7 | szokások analógiájára és az adott kor kultúrájának megfelelôen
1183 III, 1, 0,7 | tanítómestert, bölcset, aki az embert -- egy-egy személyt
1184 III, 1, 0,7 | fokozatosan és türelmesen növeli az érett fiúságra, amikor szabadon
1185 III, 1, 0,7 | hûségesen engedelmeskedik az Ô szavának. Ennek érdekében
1186 III, 1, 0,7 | Egy személyt eljuttatni az Istennel való találkozásra,
1187 III, 1, 0,8 | pedagógiája ~140. Amikor eljött az idôk teljessége, Isten elküldte
1188 III, 1, 0,8 | teljessége, Isten elküldte az emberiséghez az Ô Fiát,
1189 III, 1, 0,8 | elküldte az emberiséghez az Ô Fiát, Jézus Krisztust,
1190 III, 1, 0,8 | Krisztust, aki elhozta a világba az üdvösség nagy ajándékát.
1191 III, 1, 0,8 | pedagógiájáról," amit késôbb az Evangéliumokban rögzítettek:
1192 III, 1, 0,8 | elfogadása; Isten országának mint az igazság és az Atya vigasztalása
1193 III, 1, 0,8 | országának mint az igazság és az Atya vigasztalása örömhírének
1194 III, 1, 0,8 | a rossztól, s támogatja az életet; sürgetô meghívás
1195 III, 1, 0,8 | olyan magatartásra, mely az Istenbe vetett hitbôl, az
1196 III, 1, 0,8 | az Istenbe vetett hitbôl, az ország reményébôl és a felebarát
1197 III, 1, 0,8 | nekik hitre nevelését, mint az ügyében és a sorsában való
1198 III, 1, 0,9 | Az Egyház pedagógiája ~141.
1199 III, 1, 0,9 | Egyház pedagógiája ~141. Az Egyház, mely "Krisztusban
1200 III, 1, 0,9 | fogva úgy élte meg, mint az Atya és a Fiú pedagógiájának
1201 III, 1, 0,9 | marad. A századok során az Egyház a hit pedagógiájának
1202 III, 1, 0,10| Az isteni pedagógia: a Szentlélek
1203 III, 1, 0,10| és kedvességben Isten és az emberek elôtt" (Lk 2,52),
1204 III, 1, 0,10| egyre inkább megismerik az üdvösség misztériumát, tanulják
1205 III, 1, 0,10| misztériumát, tanulják imádni az Atya Istent, és "az igazságot
1206 III, 1, 0,10| imádni az Atya Istent, és "az igazságot teszik a szeretetben",
1207 III, 1, 0,10| amikor a tanítvány eléri "az érett férfikort, Krisztus
1208 III, 1, 0,10| hitének pedagógusa és mestere az, aki nem meggyôzôdéses és
1209 III, 1, 0,10| hûséges tanítványa Krisztusnak az Ô Egyházában. ~
1210 III, 1, 0,11| Az isteni pedagógia és a katekézis ~
1211 III, 1, 0,11| A katekézis, amennyiben az isteni kinyilatkoztatás
1212 III, 1, 0,11| Isten pedagógiáját, ahogyan az Krisztusban és az Egyházban
1213 III, 1, 0,11| ahogyan az Krisztusban és az Egyházban látható, átveszi
1214 III, 1, 0,11| mely átszövi és szolgálja az Isten és a személy közötti "
1215 III, 1, 0,11| tartó isteni kezdeményezést; az emberre vonatkozóan megmutatja
1216 III, 1, 0,11| pedagógiájává" teszi, ezért az Evangéliumot mindig az élet
1217 III, 1, 0,11| ezért az Evangéliumot mindig az élet javára és a személyek
1218 III, 1, 0,11| közösségi megtapasztalását, ami az Egyháznak, Isten népének
1219 III, 1, 0,11| veszi igazságának erejét és az állandó kötelezettséget
1220 III, 1, 0,11| követésévé válik a Szentlélekben az Atya felé, hogy elérje a
1221 III, 1, 0,12| A katekézis, mely tehát az aktuális hit pedagógiája,
1222 III, 1, 0,12| mely tisztán kegyelem, az ember pedagógiai tevékenységével,
1223 III, 1, 0,12| állandóan keresi a dialógust az emberekkel az Egyház Tanítóhivatala
1224 III, 1, 0,12| dialógust az emberekkel az Egyház Tanítóhivatala által
1225 III, 1, 0,12| kibontakozó és egységes szintézist az ember teljes Istenhez kötôdése (
1226 III, 1, 0,12| imádkozottá válik; buzdítani az embert, hogy hagyatkozzon
1227 III, 1, 0,12| emlékezetével; -- segíteni az embert, hogy azt a hivatást
1228 III, 1, 0,12| hivatást válassza, melyre az Úr hívja. A katekézis így
1229 III, 1, 0,13| és tökéletes kapcsolata az emberrel, s az ember élô
1230 III, 1, 0,13| kapcsolata az emberrel, s az ember élô és tökéletes kapcsolata
1231 III, 1, 0,13| törvényt, mely alapvetô az Egyház egész élete számára",
1232 III, 1, 0,13| is: "a hûséget Isten és az emberek iránt a szeretetben".
1233 III, 1, 0,13| iránt a szeretetben". Ezért az a katekézis igazi, mely
1234 III, 1, 0,13| katekézis igazi, mely segíti az egész képzési folyamatban
1235 III, 1, 0,13| tevékenységét, elôsegítve az odahallgatás, a hálaadás
1236 III, 1, 0,13| odahallgatás, a hálaadás és az imádság légkörét. Célja
1237 III, 1, 0,13| légkörét. Célja ugyanakkor az ember szabad válasza is,
1238 III, 1, 0,14| Isten "lehajlása", iskola az emberek számára ~~~~~~~146.
1239 III, 1, 0,14| mivel barátaiként akar az emberekkel beszélni, a maga
1240 III, 1, 0,14| hogy meg kell találnia az alkalmas nyelvet Isten szavának --
1241 III, 1, 0,14| s ami annak kibontása, az Egyház hitvallásának --
1242 III, 1, 0,14| szavának teljességét eljuttassa az emberek szívébe. ~~~~~~
1243 III, 1, 0,15| másrészt úgy közli vele az evangéliumot, hogy az beléhatoljon
1244 III, 1, 0,15| vele az evangéliumot, hogy az beléhatoljon és átformálja
1245 III, 2, 0,16| 148. A hit továbbadásában az Egyháznak nincs saját módszere,
1246 III, 2, 0,16| pedagógiájának fényénél vizsgálja az idôk jeleit, és a lélek
1247 III, 2, 0,16| Fil 4,8), tehát mindazokat az elemeket, melyek nem ellenkeznek
1248 III, 2, 0,16| melyek nem ellenkeznek az evangéliummal, és annak
1249 III, 2, 0,16| Ennek csodálatos bizonyítéka az Egyház történelmében az,
1250 III, 2, 0,16| az Egyház történelmében az, hogy az Ige szolgálatának
1251 III, 2, 0,16| Egyház történelmében az, hogy az Ige szolgálatának oly sok
1252 III, 2, 0,16| módszerek változatossága az életnek és a bôségnek a
1253 III, 2, 0,17| hûség Istenhez és hûség az emberhez" alapelv segít
1254 III, 2, 0,17| iránti közömbösségét, mert ez az elv állítja szükséges kapcsolatukat
1255 III, 2, 0,17| folyamatot követel, mely megfelel az üzenetnek, forrásainak és
1256 III, 2, 0,17| forrásainak és nyelvezetének, az egyházi közösség körülményeinek
1257 III, 2, 0,17| közösség körülményeinek és az egyes hívôk állapotának,
1258 III, 2, 0,18| hoz létre Isten szava és az emberi tapasztalat között,
1259 III, 2, 0,18| levezetô) útról beszélnek. Az induktív módszer abban áll,
1260 III, 2, 0,18| be (bibliai, liturgikus, az Egyház életében és a mindennapi
1261 III, 2, 0,18| föltárja azok jelentését az isteni kinyilatkoztatásban.
1262 III, 2, 0,18| kinyilatkoztatás lefolyásához; megfelel az emberi szellem mély törekvésének,
1263 III, 2, 0,18| dolgokon keresztül eljusson az érthetô dolgok megismerésére;
1264 III, 2, 0,18| megismerés sajátosságaihoz. ~Az induktív módszer nem zárja
1265 III, 2, 0,18| akkor teljes értékû, ha az induktív folyamat kiegészíti. ~
1266 III, 2, 0,18| operatív" utakról van szó: az egyiket "kérügmatikusnak" (
1267 III, 2, 0,18| lehajlónak) is nevezik, amikor az üzenet hirdetésének abból
1268 III, 2, 0,18| található, és ebbôl vonja le az életre vonatkozó következtetéseket;
1269 III, 2, 0,18| kegyelem misztériumát és az emberi értelmet, a hit megértését
1270 III, 2, 0,18| értelmet, a hit megértését és az értelmes gondolkodást. ~ ~
1271 III, 2, 0,19| vannak a katekézisben. ~a) Az emberben érdeklôdést, kérdéseket,
1272 III, 2, 0,19| katekézis feladata, hogy az embereket figyelmessé tegye
1273 III, 2, 0,19| el, amikor fölhasználta az emberi tapasztalatokat és
1274 III, 2, 0,19| tapasztalatokat és helyzeteket az eszkatologikus és transzcendens
1275 III, 2, 0,19| tapasztalat bizonyos módon az üdvösség megnyilvánulásának
1276 III, 2, 0,19| követve kegyelmével eléri az embert és üdvözíti. A katekétának
1277 III, 2, 0,19| katekétának segítenie kell az embert abban, hogy a tulajdon
1278 III, 2, 0,19| Szentlélek hívását a megtérésre, az elkötelezettségre, a reményre,
1279 III, 2, 0,19| kerülheti ki azokat, nehogy az igazsággal szembeni mesterséges
1280 III, 2, 0,19| Krisztus prédikációja és az apostolok tanítása, melyek
1281 III, 2, 0,19| támpontot adnak a hit és az emberi tapasztalat minden
1282 III, 2, 0,19| tapasztalat minden találkozásához az Egyház idejében. ~
1283 III, 2, 0,20| 154. A katekézis része az Egyház azon "emlékezetének" ,
1284 III, 2, 0,20| mely megörökíti közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezôképesség
1285 III, 2, 0,20| közöttünk az Úr jelenlétét. Az emlékezôképesség gyakoroltatása
1286 III, 2, 0,20| veszélyének elkerülésére az emlékeztetô technika mellett
1287 III, 2, 0,20| a szóbeli beszámoló és az írás. Emlékezetbe vésendôk
1288 III, 2, 0,20| abban a pusztaságban, melyet az emlékezet nélküli katekézis
1289 III, 2, 0,20| a katekézisben és késôbb az életben. E módszer kedvez
1290 III, 2, 0,20| való nagyobb részesedésnek. Az a személyes válasz helyes
1291 III, 2, 0,20| teljesen tiszteletben tartja az átadott hit eredeti értelmét,
1292 III, 2, 0,21| megalapozott lelkiség és az élet egyértelmû tanúsága
1293 III, 2, 0,21| minden módszert, és csak az Ô emberi és keresztény erényei
1294 III, 2, 0,21| szerint közvetítô, aki segíti az emberek és Isten misztériumának,
1295 III, 2, 0,21| feledkezhet meg arról, hogy az emberek hite a kegyelem
1296 III, 2, 0,21| Szentlélekbe vetett hit és az imádság állandóan támogassa. ~
1297 III, 2, 0,22| képzési folyamatukban nemcsak az igaz emberi kapcsolatoknak
1298 III, 2, 0,22| különösen a kinyilatkoztatás és az üdvösség rendjének is. A
1299 III, 2, 0,22| cselekményekben való részvétellel, az egyházi és társadalmi szerepvállalással,
1300 III, 2, 0,22| értékek -- mint a szabadság, az igazságosság, a béke és
1301 III, 2, 0,22| és a szeretetet, tanulják az igaz ítéletalkotást, erôsítik
1302 III, 2, 0,22| hatékonyabb módokat javasolnak az üzenet megfogalmazására
1303 III, 2, 0,23| konkrét és jó példát ad az egyes hívôk életéhez. Ez
1304 III, 2, 0,23| biztonságos környezetet ad. Az Evangélium nyilvános és "
1305 III, 2, 0,23| személyes kapcsolat Jézus és az apostolok példája szerint.
1306 III, 2, 0,24| feladatának tekintse, hogy az Egyház nevében az evangélium
1307 III, 2, 0,24| hogy az Egyház nevében az evangélium tevékeny tanúja
1308 III, 2, 0,24| közösség megtapasztalásának és az egyházi életében való részesedésnek
1309 III, 2, 0,24| vagy hárman összegyûlnek az én nevemben, ott vagyok
1310 III, 2, 0,25| tömegtájékoztatás, amely elôsegíti az emberi nem egységesülését (...).
1311 III, 2, 0,25| és viselkedésmintát nyújt az egyén, a család és a közösség
1312 III, 2, 0,25| használata lényegessé vált az evangelizáció és a katekézis
1313 III, 2, 0,25| katekézis számára". Ugyanis "az Egyház vétkesnek érezné
1314 III, 2, 0,25| Egyház vétkesnek érezné magát az Úr elôtt, ha nem használná
1315 III, 2, 0,25| hatalmas eszközöket, melyeket az emberi értelem napról napra
1316 III, 2, 0,25| és hangkazetták, CD-k és az audiovizuális készülékek.
1317 III, 2, 0,25| hiányozhatnak. Fontos elôsegíteni az egyházak közötti kölcsönzést,
1318 III, 2, 0,25| közötti kölcsönzést, hogy az aránylag magas beszerzési
1319 III, 2, 0,25| költségek csökkenjenek, az evangélium ügyének igazi
1320 III, 2, 0,25| csupán a keresztény üzenet és az Egyház tanításának terjesztésére
1321 III, 2, 0,25| ôket, hanem magának ennek az üzenetnek kell beépülnie
1322 III, 2, 0,25| a modern hírközlés által az »új kultúrába«. Az »új kultúra«
1323 III, 2, 0,25| által az »új kultúrába«. Az »új kultúra« bonyolultsága
1324 III, 2, 0,25| ered, hanem abból, hogy az új nyelvezet, új technika,
1325 III, 2, 0,25| kegyelmével csak így lesz képes az evangéliumi üzenet elérni
1326 III, 2, 0,25| evangéliumi üzenet elérni az egyes emberek lelkiismeretét,
1327 III, 2, 0,25| adni arra, hogy fogadhassák az evangélium kegyelmét. Ez
1328 III, 2, 0,25| dolgozókból, s számukra az Evangéliumot mint az igazság,
1329 III, 2, 0,25| számukra az Evangéliumot mint az igazság, a felelôsség és
1330 III, 2, 0,25| igazság, a felelôsség és az isnpiráció területét kell
1331 III, 2, 0,25| formáját, annak érdekében, hogy az igazság szeretetétôl vezérelt
1332 IV | helyre, ahol írva állt: Az Úr Lelke rajtam; amiért
1333 IV | elengedésben, és hirdessem az Úr kedves esztendejét. És
1334 IV | hozzájuk: Ma beteljesedett ez az Írás a fületekben." (Lk
1335 IV, 0, 0,26| Az Ország mindenkinek szól" ~~~~~~~
1336 IV, 0, 0,26| a szegényeknek hirdesse az evangéliumot, majd egész
1337 IV, 0, 0,26| igazaknak és bûnösöknek, az egyszerû népnek és a hatalmasoknak,
1338 IV, 0, 0,26| ugyanezt tegyék, hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek,
1339 IV, 0, 0,26| 28,20). ~164. E feladatot az Egyház 2000 éve teljesíti
1340 IV, 0, 0,26| Egyház 2000 éve teljesíti az igehirdetés és a katekézis
1341 IV, 0, 0,26| Lélek állandóan serkenti az evangelizáció kötelességének
1342 IV, 0, 0,27| szempontjai (elsô fejezet); az életkorok szerinti katekézis (
1343 IV, 0, 0,27| ötödik fejezet). Valójában az inkulturáció problémájáról
1344 IV, 1, 0,28| a megfelelô katekézisre. Az Egyháznak feladata, hogy
1345 IV, 1, 0,28| kell figyelembe venni, hogy az Evangélium címzettje a "
1346 IV, 1, 0,28| történti ember" aki mindig az adott környezetben él, s
1347 IV, 1, 0,29| szükséglete és joga ~~~~~~~168. Az egyes emberekre figyelés
1348 IV, 1, 0,29| ugyanis igaz, hogy a katekézis az Egyház életének egészébôl
1349 IV, 1, 0,29| jogosságát és energiáját, az is igaz, hogy "az Egyház
1350 IV, 1, 0,29| energiáját, az is igaz, hogy "az Egyház belsô növekedése,
1351 IV, 1, 0,29| katekézistôl függ". Ezért az Evangélium szükséges alkalmazása
1352 IV, 1, 0,30| Az alkalmazkodás célja, hogy
1353 IV, 1, 0,30| pedagógiai igényeinek, és tükrözi az Egyház sok évszázados gyakorlatát.
1354 IV, 1, 0,30| sok évszázados gyakorlatát.Az alkalmazkodás az Egyház
1355 IV, 1, 0,30| gyakorlatát.Az alkalmazkodás az Egyház sajátosan anyai tevékenysége,
1356 IV, 1, 0,30| anyai tevékenysége, mely az embert úgy tekinti, mint "
1357 IV, 1, 0,30| Egyenként akar találkozni az emberekkel, komolyan veszi
1358 IV, 1, 0,30| számol sokak közösségével az egyetlen üdvözítô Szóban.
1359 IV, 1, 0,30| egyetlen üdvözítô Szóban. Az Evangéliumot úgy adja át,
1360 IV, 1, 0,31| Az alkalmazás számol a különbözô
1361 IV, 1, 0,31| különbözô körülményekkel ~170. Az alkalmazás Isten Igéje továbbadásának
1362 IV, 1, 0,31| hogy a sokféle helyzetben az alkalmazásnak mindig a teljes
1363 IV, 1, 0,31| maga egyediségében, ahogy az Egyház látja az embert.
1364 IV, 1, 0,31| egyediségében, ahogy az Egyház látja az embert. Ezért a katekézis
1365 IV, 1, 0,31| személy belsô világával, az emberi lény igazságával, "
1366 IV, 1, 0,31| emberi lény igazságával, "az Egyház elsô és alapvetô
1367 IV, 2, 0,32| Az életkoronkénti katekézis~
1368 IV, 2, 0,32| Általános megjegyzések ~171. Az életkoronkénti katekézis
1369 IV, 2, 0,32| személy fejlôdésének; másrészt az élet minden szakaszában
1370 IV, 2, 0,32| szakaszában ki van téve az elkereszténytelenedés kihívásának,
1371 IV, 2, 0,32| feladataival. ~ ~Jogosak tehát az életkoronkénti és kiegészítô
1372 IV, 2, 0,32| képességei megkívánják. Ezért az összes antropológiai--fejlôdéstani,
1373 IV, 2, 3 | tartalmába; meg kell határoznia az elôadás állandó elemeit,
1374 IV, 2, 3 | el" és meghívást kaptak az életszentségre; ~~~~~~figyelem
1375 IV, 2, 4 | elôadnia úgy, ahogy azt az Egyház értelmezi. Elsô helyet
1376 IV, 2, 4 | helyet kell biztosítania az üdvösség hirdetésének; magyarázatot
1377 IV, 2, 4 | ellenvetésekre; meg kell mutatnia az üzenet lelki és erkölcsi
1378 IV, 2, 4 | Szentírás hívô olvasásába és az imádság gyakorlatába. Alapvetô
1379 IV, 2, 4 | és -- vele összhangban -- az egyes Egyházak felnôttek
1380 IV, 2, 4 | erkölcs, a szociális kérdés, az új nemzedék nevelése tárgyában. ~--
1381 IV, 2, 4 | a világi tevékenység és az egyházi tevékenység közötti
1382 IV, 2, 4 | kölcsönhatásokat. Ezért az Egyház szociális tanítása
1383 IV, 2, 4 | megértése összhangban van az emberi értelem igényeivel,
1384 IV, 2, 4 | emberi értelem igényeivel, s az Evangélium mindig maradandó
1385 IV, 2, 4 | Ez segíti majd legyôzni az integrizmus és funtamentalizmus
1386 IV, 2, 4 | funtamentalizmus különbözô formáit és az önkényes szubjektív értelmezéseket
1387 IV, 2, 4 | felelôsséget vállaljanak az Egyház küldetésében és tanúságot
1388 IV, 2, 4 | értékeljék és használják -- mind az egyházi közöségben, mind
1389 IV, 2, 4 | elnévtelenedés veszedelme, melyek az indentitás elveszítéséhez
1390 IV, 2, 5 | apostolkodás felelôseinek; ~-- az életfordulókra, pl. házasságra,
1391 IV, 2, 5 | beavatás másik két szentségére, az ifjúkor nehézségeire felkészítô
1392 IV, 2, 5 | amelyek nagyon kedvezôek az élet értelme kérdésének
1393 IV, 2, 5 | turistautak esetében; ~-- az Egyház és társadalom különleges
1394 IV, 2, 7 | és jelentôsége~ ~~~~~~177. Ez az életkor, melyet hagyományosan
1395 IV, 2, 7 | gyermekkorra osztanak, a hit és az értelem számára egyaránt
1396 IV, 2, 7 | értelem számára egyaránt az életkezdés ideje. "A gyermekkorban
1397 IV, 2, 7 | lehetôségek nyílnak mind az Egyház építésére, mind a
1398 IV, 2, 7 | ugyanis megajándékozta ôket az élettel és gazdagította
1399 IV, 2, 8 | kisgyermek- és gyermekkor az emberi és keresztény nevelés
1400 IV, 2, 8 | szocializációs periódusa a családban, az iskolában és az Egyházban,
1401 IV, 2, 8 | családban, az iskolában és az Egyházban, ezért döntô fontosságú
1402 IV, 2, 8 | hagyomány szerint ebben az idôszakban fejezôdik be
1403 IV, 2, 8 | hogy kibontakoztassa azokat az emberi adottságokat, amelyek
1404 IV, 2, 8 | pl. a bizalmat, a hálát, az önátadást, a segítségkérést,
1405 IV, 2, 8 | önátadást, a segítségkérést, az örömteli részvételt... Az
1406 IV, 2, 8 | az örömteli részvételt... Az imádságra nevelés, a Szentírásba
1407 IV, 2, 8 | fontosságát: a családét és az iskoláét. A családi katekézis
1408 IV, 2, 8 | gyakorlása miatt. ~179. Az iskolába kerülés a gyermek
1409 IV, 2, 8 | magatartásbeli fejlôdéséhez. Az iskolában gyakran van valamilyen
1410 IV, 2, 8 | szülôkkel és a tanítókkal az adott lehetôségek között.
1411 IV, 2, 8 | lelkipásztorok el ne feledjék, hogy az Egyházat építik, amikor
1412 IV, 2, 9 | hogy keresik a kapcsolatot az ilyen családokkal, megfelelô
1413 IV, 2,11 | elôtti kor, a serdülôkor és az ifjúkor ~~~~~~~~~~~~~181. Általában
1414 IV, 2,11 | a fiatal nemzedékek. De az is igaz, hogy a jobb társadalom
1415 IV, 2,11 | jobban kell serkentenie az Egyházat, hogy bátran és
1416 IV, 2,11 | és kreatív módon hirdesse az Evangéliumot a fiatalok
1417 IV, 2,11 | elôtti kor, a serdülôkor és az ifjúkor között, felhasználva
1418 IV, 2,11 | ifjúkor között, felhasználva az ide vonatkozó tudományos
1419 IV, 2,11 | körülményeinek ismeretét. ~Az úgynevezett fejlett országokban
1420 IV, 2,11 | megkülönböztetni a serdülôket és az ifjakat, tudva, hogy nagyon
1421 IV, 2,11 | idôszakot foglalja magában. ~Az ifjúkorúnak szóló katekézist
1422 IV, 2,12 | Az ifjúság jelentôsége a társadalom
1423 IV, 2,12 | jelentôsége a társadalom és az Egyház számára ~~~~~~~182. Az
1424 IV, 2,12 | az Egyház számára ~~~~~~~182. Az Egyház a fiatalokat úgy
1425 IV, 2,12 | reménységet" s mint "nagy kihívást az Egyház jövôje számára".
1426 IV, 2,12 | de nem ritkán a csalódás, az unalom, a félelem és kirekesztôdés
1427 IV, 2,12 | Sokukban alapmagatartássá lesz az Egyháztól való eltávolodás
1428 IV, 2,12 | legalábbis a bizalmatlanság az Egyház iránt. Ebben gyakran
1429 IV, 2,12 | közülük bátran törekszenek az értelmes életre, a szolidaritásra,
1430 IV, 2,12 | árnyoldalait úgy, ahogy az élet különbözô helyzeteiben
1431 IV, 2,12 | mutatkozik. ~A katekézis szíve az a válasz, melyet Krisztus
1432 IV, 2,12 | válasz, melyet Krisztus az evangéliumi ifjúnak mondott.
1433 IV, 2,12 | iránt. A fiatalok ugyanis az Evangéliumban Krisztus beszélgetôpartnereinek
1434 IV, 2,12 | ami döntô jelentôségû mind az Egyház, mind a társadalom
1435 IV, 2,12 | mint "aktív alanyokat, az evangelizáció tevékeny résztvevôit
1436 IV, 2,13 | konferenciák dolga lesz az egész összefüggésében a
1437 IV, 2,13 | megfeledkezni arról, hogy az a katekézis lesz gyümölcsözô,
1438 IV, 2,13 | megfelelôen gondoskodni kell az iskoláskorúak katekumenátusáról,
1439 IV, 2,13 | helyet kell biztosítani benne az igazságra és az Evangélium
1440 IV, 2,13 | biztosítani benne az igazságra és az Evangélium szerinti szabadságra
1441 IV, 2,13 | katekumenátusra, ezért gyakran az általános nevelôi tevékenységen
1442 IV, 2,13 | stílus, szótár, stb.) és az Egyház (katekéta, katekézis)
1443 IV, 2,13 | anélkül hogy elárulná azt". AZ ÖREGEK KATEKÉZISE ~~~~~~
1444 IV, 2,14 | életkor, Isten ajándéka az Egyháznak ~186. A világ
1445 IV, 2,14 | lelkipásztori feladatot jelent az Egyháznak az öregek egyre
1446 IV, 2,14 | feladatot jelent az Egyháznak az öregek egyre növekvô száma.
1447 IV, 2,14 | ôket, mint Isten ajándékát az Egyháznak és a társadalomnak,
1448 IV, 2,14 | hirdetése a szeretet és az elfogadás légkörében történhet,
1449 IV, 2,14 | egyébnél jobban bizonyítja az Ige erejét. ~Bárhogyan történik
1450 IV, 2,14 | Bárhogyan történik is, az öregek katekézisében kapcsolódjék
1451 IV, 2,14 | jelenlétével. Ezért kívánatos, hogy az öregek a közösség kateketikai
1452 IV, 2,15 | remény katekézise ~187. Az öregek katekézisének tekintettel
1453 IV, 2,15 | állapotára: elérkezhet valaki az öregkorba érett és gazdag
1454 IV, 2,15 | megbocsátani, megbékélni. ~Az öreg ember állapota minden
1455 IV, 2,15 | katekézisét igényli, mely az Istennel való végsô találkozásra
1456 IV, 2,15 | közösséget meg gazdagítja, ha az idôs keresztény olyan hitrôl
1457 IV, 2,15 | minél inkább közeledik az Úrral való találkozás nagy
1458 IV, 2,16 | Szentírás úgy mutatja be az idôs hívôt, mint az istenfélelemmel
1459 IV, 2,16 | mutatja be az idôs hívôt, mint az istenfélelemmel és bölcsességgel
1460 IV, 2,16 | hit hagyományának tanúja, az élet mestere, a szeretet
1461 IV, 2,16 | ezt a kegyelmet: segíti az öreg személyt a benne rejlô
1462 IV, 2,16 | annyira tudják becsülni az öregeket --, a fiatalok
1463 IV, 3, 0,1 | úgy tekint, mint akiket az Úr megkülönböztetett szeretettel
1464 IV, 3, 0,1 | kereszteletlenek, meghívásuk van az üdvösségre --, megfelelô
1465 IV, 3, 0,1 | megfelelô katekézist nyújtsanak. Az Atya e gyengébb gyermekek
1466 IV, 3, 0,1 | fogyatékos, képes növekedni az életszentségben. ~A hitre
1467 IV, 3, 0,1 | kutatások eredményeit, és azokat az egész személyt érintô nevelésben
1468 IV, 3, 0,1 | tájékoztatni kell és be kell vonni. Az ilyen katekézis sajátos
1469 IV, 3, 0,2 | 190. Ugyanígy kell kezelni az elszigetelôdött -- ahhoz
1470 IV, 3, 0,2 | megkülönböztetési képessége, az egyes emberek kérdéseinek
1471 IV, 3, 0,2 | testvérien támogatnia kell az ilyen szolgálatot végzô
1472 IV, 3, 0,3 | ugyanakkor teljesen hûséges az átadandó üzenethez. ~~~~~~
1473 IV, 3, 0,4 | nagyon figyelembe veszi az életkörülményeket, hiszen
1474 IV, 3, 0,4 | babona, ugyanakkor gazdag az egyszerûségben, az életbe
1475 IV, 3, 0,4 | gazdag az egyszerûségben, az életbe vetett bizalomban,
1476 IV, 3, 0,4 | bizalomban, a szolidaritásban, az Istenbe vetett hitben és
1477 IV, 3, 0,4 | elszigetelôdésig terjednek. Az életritmus gyakran okoz
1478 IV, 4, 0,5 | is. Sokakban mutatkozik az értékek és a biztonság határozott
1479 IV, 4, 0,5 | szembenézni a jelenségekkel, sem az azokban keringô üzeneteket
1480 IV, 4, 0,5 | meghal. ~194. Elengedhetetlen az evangelizáló katekézis,
1481 IV, 4, 0,5 | evangelizáló katekézis, vagyis az "olyan katekézis, melyet
1482 IV, 4, 0,5 | katekézis, melyet eltölt az Evangélium éltetô nedve,
1483 IV, 4, 0,5 | fölismerjék és élni tudják az evangéliumot, képessé teszi
1484 IV, 4, 0,5 | tanúságtétellel, a dialógussal és az igehirdetéssel teljesítsék
1485 IV, 4, 0,6 | természetének megfelelôen megvannak az istenkeresésnek és a vallásos
1486 IV, 4, 0,6 | szomjúságot fejez ki, melyet csak az egyszerû és lélekben szegények
1487 IV, 4, 0,6 | tulajdonságainak -- például az atyaság, a gondviselés,
1488 IV, 4, 0,6 | atyaság, a gondviselés, az állandó és szeretô jelenlét --
1489 IV, 4, 0,6 | mely képes összegyûjteni az ilyen adottságok vallási
1490 IV, 4, 0,6 | megbecsülését, és beépíti az egyházi Tanítóhivatal mariológiai
1491 IV, 4, 0,6 | Tanítóhivatal mariológiai tanítását.Az ilyen katekézisre igen nagy
1492 IV, 4, 0,7 | A katekézis az ökumenikus környezetben~ ~~~~~~
1493 IV, 4, 0,7 | amelyben él, és vegyen részt az ökumenikus dialógusban és
1494 IV, 4, 0,7 | azzal valósítja meg, hogy az egész kinyilatkoztatást --
1495 IV, 4, 0,7 | melynek letéteményét az igazságok hierarchiájának
1496 IV, 4, 0,7 | ébreszti és táplálja az egység igaz vágyát. Végül
1497 IV, 4, 0,7 | sôt szükségesnek ítélhetik az együttmûködés meghatározott
1498 IV, 4, 0,7 | eloszlathatja a tudatlanságot és az elôítéleteket és nyitottá
1499 IV, 4, 0,8 | vallás kapcsolata. Ugyanis "az Egyház, Isten népe az új
1500 IV, 4, 0,8 | Ugyanis "az Egyház, Isten népe az új Szövetségben saját misztériumát
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1985 |